|

Typhoon, Borej, Jaszeny, Archer

Újabb acélcápa koktél következik, melynek összetevői ezúttal orosz és svéd/szingapúri eredetűek. Ebben a sorrendben fogunk haladni, kezdve a bálnával, konkrétan a Typhoon-osztály jelenleg egyetlen tengerre küldhető tagjával, a TK-208 Dimitrij Dondszkojjal.

Az anno a Bulava tesztekre átalakított boomerrel az Orosz Haditengerészetnek kezdenie kell valamit, lévén a stafétát átvette az első Borej-osztályú SSBN, a Jurij Dolgoirukij, a Typhoont meg nem foghatják be újból aktív szolgálatra. Korábban arról volt szó, hogy a TK-208-ast megtartják Bulava tesztplatformnak, ám a legújabb hírek már arról értekeznek, hogy a behemótot amolyan prédaként alkalmazzák majd az újonnan elkészült acélcápák tesztelésekor. Bár végül is a kettő nem zárja ki egymást, a haza érdekében vállalhat másodállást is a Dimitrij Donszkoj… :)

Lényeg a lényeg, a Szevmash, illetve a Rubin tervezőiroda igazgatója, Andrej Diacskov egy interjú részeként felmerült kérdés kapcsán úgy nyilatkozott, hogy megállapodásra jutottak a védelmi minisztériummal, miszerint a Typhoon a fehér-tengeri bázisának aktív lakója maradhat, besegítve az újonnan elkészült tengeralattjárók tesztelésében. Elmondása szerint a tesztek egy részéhez – a szonár és a fegyverzet teszteléséhez – 2 tengeralattjáróra van szükség, melyhez korábban az Északi Flotta egy aktív állományú, nem tesztelési szerepkört betöltő tengeralattjárójának kellett segédkeznie. Ehelyett pedig mennyivel jobb, ha az amúgy bevethető, de harci feladattal nem rendelkező Dimitrij Donszkoj töltené be állandó jelleggel ezen szerepkört.

Borej és Typhoon

Borej és Typhoon | Forrás: military-today.com ,

Diacskov azonban nem csak a Typhoon témáról értekezett a közelmúltban, hanem terítékre került némi információ a Borej, illetve Jaszeny-osztályú tengeralattjárók kapcsán is.

A Typhoon utód Borejek kapcsán arról beszélt, hogy az idei évben nem kerül már sor újabb gerincfektetésre, ám a tervek szerint 2012-ben erre sor fog kerülni, megkezdődik a negyedik Borej építése. Mely mint korábbról ismert, a Szent Miklós név alatt fogja szelni a habokat, és a Borejek modernizált alfajának, a Project 955A/Project 955U/Borej-A-osztályú SSBN-ek első tagja lesz. És így 16 helyett 20 Bulava hordozására lesz képes többek között.

Nyilatkozatából továbbá azt is tudni lehet, hogy 2020-ig további 2 Borej építésének megkezdésére lesz a tervek szerint költségkeret. A korábbi 8 egységes rendelés pedig továbbra is áll, méghozzá 3 – 5 arányban – természetesen a Project 955A javára.

A K-535 Jurij Dolgorukij 2010 nyarán a vízfelszínen hajózva

Az RFS Jurij Dolgorukij (K-535) 2010 júliusának végén | Fotó: Schekinov Alexey Victorovich ,



A Project 855 / Jaszeny-osztály révén nem maradt ki az SSN vonal sem a szórásból, egész pontosan az első egységről, az anno 1993-ban elkezdett építésű, de a Szovjetunió összeomlását követő nehéz időszak végett „félrerakott”, és csak tavaly nyáron vízre tett Szeverodvinszkról érkeztek némiképp kedvezőtlen hírek. Legalábbis az Orosz Haditengerészet szempontjából kedvezőtlenek, hiszen a már két tengeri tesztúton túllévő Szeverodvinszk csak 2012 vége felé állhat hadrendbe, ugyanis a Szevmash fejének elmondása szerint a fegyverrendszer még egy bő hat hónapnyi tesztelésre szorul a következő év erre alkalmas tengeri viszonyainak bekövetkeztekor. A RIA Novosztyinak adott interjújában Diacskov kitért arra, hogy teljesítmény szempontjából az első Jaszeny jól teljesített.

A Jaszeny-osztályú Szeverodvinszk tesztútra történő kihajózás közben

A Jaszeny-osztályú Szeverodvinszk tesztútra történő kihajózás közben ,

Most azonban hajózzunk kellemesebb hőfokú vizek irányába! Konkrétan Délkelet-Ázsia kőgazdag városállamának, Szingapúrnak vizeire, ahol december 2-án sor került az első Archer-osztályú SSK , az RSS Archer hadrendbe állítására.

Az Archer-osztályról annyit kell tudni, hogy Szingapúr első körös tengeralattjárós szerzeményéhez hasonlóan szintén levedlett svéd tengeralattjárókról van szó, ám az 1995-ben megvett, majd alaposan modernizáltatott ex-Sjöormen-osztály 4 tagjával szemben ezen egykoron Vastergötland-osztályú tengeralattjárók egyrészt csak 24-25 évesek, másrészt AIP meghajtással rendelkeznek.

RSS Challenger tengeri tesztúton

Az RSS Challanger (egykori Sjöbjörnen). Szingapúr 1995-ben megvette a Sjöormen-osztály mind az 5 egységét. Ebből 4 állt újból hadrendbe, egy pedig alkatrész utánpótlásként került hozzájuk. A svédek ezen osztály tagjait a 60-as évek utolsó 2 évében állították hadrendbe – akkoriban koruk egyik legmodernebb nem nukleáris meghajtású tengeralattjáróinak számítottak. | Fotó: Peter Nilsson, Kockums AB ,

Az Archer-osztály megvételére és a modernizálási program beindítására első tengeralattjáróik beszerzését követő 10. évben, 2005-ben került sor. A svédek az RSS Archert 2009-ben tették újra vízbe, a tengeralattjáró pedig az idei év augusztusában történő megérkezése óta letudta a hadrendbe állítása előtti szingapúri környezetben végrehajtandó ellenőrzési teszteket.

RSS Archer az újbóli vízrebocsátása előtt

Az RSS Archer a 2009-es újbóli vízrebocsátása előtt. A Szingapúrnak eladott 2 Vestergötland a modernizált svéd Vesterötlandok szintjére lett alakítva, azaz szintén kaptak AIP rendszert. A 2000-es évek elején végrehajtott átépítés végett a svédeknél maradt 2 egység már a Södermanland-osztály név alatt ismert. Az A26-osztály tagjainak érkezéséig ezek tartották a frontot a svéd vizekben. | Fotó: Peter Nilsson, Kockums AB ,

18 hozzászólás “Typhoon, Borej, Jaszeny, Archer”

  1. bczozo

    Tulajdonképpen a 4. Borej konstrukciója (1. Borej- A) konstrukciója már megvan , de hivatalosan (unnepélyesen) 2012-ben kezdik építeni. 2012-ben elkezdik az 5. és 6. Borej (Borej A) építését, ugyanúgy mint A Jaszen-M osztály további hajóit. (A Kazany már épul -Jaszen-M1).
    Elkezdik az Admirál Nachimov modernizálását is miután idén nem kezdték el , ( a techn. dokumentáció nem felelt meg és jelenleg átdolgozzák). A Lada osztályt is modernizálják, mivel sok hiba van rajta. 2013-ra elkészul az új projekt.

    2011. december 6. kedd at 12:15
  2. Fade

    netartzenálom még volt a granysröl:
    „Testvérhajójáról, a KAZAN-ról az építést végző Szevmas elmondta, megalkotása az ütemtervnek megfelelően folyik, azonban a SZEVERODVISZK-hez képest már annyira más, korszerűbb lesz, hogy már a GRANEY-M jelzéssel illetik.”

    2011. december 6. kedd at 12:31
  3. Littlejohn

    Mindig elámulok, ahányszor látom a Tájfunokat. Álom, de ha nemzetközi összefogással modernizálni lehetne egyet és átépíteni kutatóhajóvá, mondjuk, ENSz zászló alatt…….. Hm….

    2011. december 6. kedd at 17:32
  4. igla

    Littlejohn, képzelj egy egy Tájfunt minden fegyverzet és egyéb fölösleges hadifelszereléstől megtisztítva, az oldalán mélytengeri merülő egységekkel, a silók helyén laborokkal, a torpedókamrában tudományos műszerekkel, a legénységi szálláson fele annyi embernek úri kényelem…

    Az egyik felében a hajónak meg a Mars kísérlet folyna a bezártság tesztelésére. (mennyivel különb azt tudva hogy TÉNYLEG nem jöhet ki ha besokall:))

    Ilyenre gondoltál?:)

    2011. december 6. kedd at 17:42
  11. igla

    Én amúgy is híve lennék, hogy a tengeralattjárók erőműveit eleve ne hajigálják a szemétre.

    Egy nukleáris tengeralattjáró erőműve ma már gondozás mentesen is elmegy (értsd fűtőelem csere nélkül) akár húsz évet is, miközben egy harmincezres várost láthatna el energiával. Nemsokára megjönnek a tórium alapú erőművek, ahol a sugárzási probléma is minimum veszélyt jelent.

    Szóval a mellett hogy a használt tengeralattjáróknak lehetne szerepe a kutatásokban is, adott esetben akár egy energiaközpont szerepét is betölthetnék. Mondjuk a japán földrengés idején, amikor x százezer ember x városban áram nélkül volt hetekig, egy ilyen gyorsan odavezényelhető erőmű aranyat érne. (bocs, tudom, hogy ez kicsit elrugaszkodás a valóságtól)

    2011. december 6. kedd at 18:13
  12. GrGLy

    igla

    Nem elrugaszkodott ötlet, amit írsz, csak szimplán baromi költséges lenne egy ilyet fenntartani és szerintem nem csak mobil erőmű, de komplexebb feladatkörben is (pl mélytengeri kutató, erőmű és mobil bázis egyben). Egy óceánjáró hajó is elég költséges mulatság, tengeralattjáróknál meg gondolom azért többszöröződnek a költségek. Véleményem szerint egy ilyen cuccot csak állami pénzzel lehetne működtetni és erre jelen pillanatban csak az USA-nak lenne elég büdzséje, csak hát ők meg most húzzák össze mindenhol a nadrágszíjat. Kínától tudnám még elképzelni, hogy épít ilyet, amit humanitárius célokkal küldözget szerte a világban miközben szénné monitorozza vele a fél bolygót információt gyűjtve más technológiákról.
    De aztán ki tudja, lehet, hogy ahogy olvad ki az északi-sark úgy fognak megjelenni a hunter-killer-research-base tengeralattjárók :D

    2011. december 6. kedd at 20:20