|

Eurofighter-bukta Japánban?

A The Telegraph értesülései szerint a sokak által fő esélyesnek tartott Eurofighter Typhoon elbukta a versenyt a Lockheed Martin egy generációval modernebb típusával, az F-35 Lightning II jelzésű vadászbombázóval szemben.

Bár az európai konzorcium fűt-fát ígért a Typhoon mellé, átadták volna a tolóerő-vektoros technológiával ellátott hajtóművet is, azonban úgy tűnik, az alacsony észlelehetőségű (“lopakodó”) technológia jobban érdekli a japánokat, hiszen az észak-koreai, kínai és orosz fenyegetésekkel eredményesebben veheti fel a küzdelmet.

Íme a győztes? | Fotó: Lockheed Martin ,

Ennek ellenére az EADS illetékesei nem adják fel a küzdelmet, meg vannak róla győződve arról, hogy gépükkel költség-hatékonyabb technológiát biztosítanának a szigetország számára.

Az F-X tender végkimeneteléről szóló döntés várhatóan december közepén születik meg, így addig minden érintett gyártó komoly kampánytevékenységet folytat, az utolsó pillanatig bízva a megrendelés elnyerésében.

55 hozzászólás “Eurofighter-bukta Japánban?”

  1. Szerintem senki nem lepődött meg .

    “Ennek ellenére az EADS illetékesei nem adják fel a küzdelmet, meg vannak róla győződve arról, hogy gépükkel költség-hatékonyabb technológiát biztosítanának a szigetország számára.”

    Tegyék már el magukat !

  2. EADS bukta, de vajon a Boeing is így jár?
    90% F-22? Ez jó, remélem nem ezzel a szlogennel reklámozták…
    Kár ezt erőltetni! Ez amerikai-japán üzlet lesz, már csak az a kérdés ki nyeri ezt az üzletet. Mindenki az MMRCA-ra figyel, de ahogy írtátok korábban az F-XX tender talán még nagyobb volumenű lesz, mert 200-220 gépről van szó. Az F-X jósolhatja az F-XX nyertesét is de ez még nagyon a jövő zenéje….

  3. F-xx mi más nyerné mint az F-35 főleg mióta az eredeti koncepcióhoz képest kinőtte magát.
    Valamint az Ázsiába folyó fegyverkezés verseny is pörgeti a doldokat.
    Az oroszokat leszámitva az összes többi szomszéd utálja a japánokat.

    F-35 meg hogy reklámozzák. Ha most rendelhet, az bizonyos képességek terén F-22 fejlettebb vadász bombázót vásáról tőlünk.
    Hívjon most mig a kongreszus nem vétoz!
    Ha ön a legjobb szövetségesünk a Csendes-óceáni térségben a technológiai ismereteket is mellékeljük. Csak a kongreszusba felnetünjön valkinek :)

  4. A The telegraph gyakorlatilag bulvárlap. Elhiszem ugyan, hogy az F35 jobb lesz az EF-nél, de az amerokacsa 15év múlva se kerül értékelhető mennyiségben a japókhoz. Kezdjük azzal, hogy az USMC 2020ig kívánja rendszerben tartani az angoloktól vásárolandó Harriereket. És még hány ügyfél lenne a japánok előtt aki várja az F35ösét amire befizetett…

  5. Nem ebben a konkrét esetben, de volt ilyen nyilatkozat.

    Elhiszem ugyan, hogy az F35 jobb lesz az EF-nél, de az amerokacsa 15év múlva se kerül értékelhető mennyiségben a japókhoz

    Na, mert mintha EF-ből anny felesleges lenne. A földrengés után meg kell másra a pénz. Szó se róla a japók legjobban egy olyan F-14 modernizációval hidalhatnák át a problémát, mint a USAF. A japán gépek alsó hangon tíz évvel fitalabbak és nem volt egy gyártási hibás, túl vékony orrszekcióval.

  6. Ha Te 2025-ben meg akarsz támadni, akkor én 2017-re veszek gépeket. Ha Te lopakodsz és lopkodsz, akkor én is lopakodni akarok. Ha Te… stb. MOST az EF jobb lenne a japcsiknak. 2025-re meg az F35…..
    Azért kíváncsi lennék az ócsó Eurofighterre, vektorálva, kacsázva, stb….

  7. Szerintem erről a Japán vezetésben is nagy viták lesznek,hisz a katonai vezetés szerintem az F-35-t támogatja, hiszen nekik a Japán Haderő legjobb szintjén tartása a céljuk. De most volt földrengés, és bőven tudják mire másra költeni a Yen-t.

  8. Mindenki AMRAAM forevör!
    A rakétaindításra figyelmeztető rendszerek terjedésével nem tűnt el az AMRAAM nagy előnye(csak akkor vesz tudomást a megtámadott gép a rakétáról amikor annak bekapcsol a saját radarja azaz túl későn)?

  9. De az F2-t miért vonják ki? Hisz az nem korszerűbb az F-4-nél? És most akkor a japánok fejlesztenek egy lopakodót is?
    Szóval az F-X és az F-XX tender mellé még fejlesztenek maguknak egy másik gépet is?
    Valaki magyarázza már el, legyen szíves!

  10. Mire odáig jut a projekt, hogy fizetni kell a gépekért a már a földrengés utáni újjáépítés nyeresége is befolyt az államkasszába, szal nem pénzügyi problémáik lesznek, a legutóbbi nagy földrengés is nyereséget okozott Japánban.

  11. “Nem lenne-e lényege még pár f-2-es rendelésének, a japán lopakodószerűség elkészüléséig?”

    Egyenlőre még ki se gurult a proto a hangárból miközben 2020 felé akár orosz féle J20 IOC is lehet.
    Ráadásul egy 150-200dbos megrendelésállománnyal, ha Japánok “F35 képességekre” (DAS, BARACUDA, DIRCM…) törekednek akkor simán kihoz nekik 400-500m$+os darabárat, miközben meglehetősen nagy a risk aránya is a programnak.
    Ehez képest vehetnek 150-200m$ból F35öt ahol konkrétan 0 a risk arány. Sokkal olcsobb vagy 3-4* annyi F35öt vehetnek ugyanannyi pénzből.

  12. Lehet hazai iparosdit kéne játszaniuk, és beröffenteni az F-2 gyártósort, meg egy kicsit ráereszteni a mérnököket a fejlesztgetésére. Valószínűleg még a horribilis árával is jobban megérné, arról nem is beszélve, hogy mivel nem kell újra kifejleszteni, ez csökkenne is, plusz ipari képességek életben tartása/frissítése.
    Valamint az a hazai gyártás során teremtetett munkahelyek és keletkezett adóbevétel is jól jönne nekik, cunami után különösen.
    Arról nem is beszélve, hogy elég jó kis gép az, nem arról van szó, hogy az EF ég és föld hozzá képest. Aztán meg majd ha már szépen felfutott az F-35 termelés, kinőtte a gyermekbetegségeket, stb, akkor jöhetnek az úrias villámok.

  13. kol: Szerintem az F2 is csak egy szokásos japán vircsaft volt. 3*annyiba került a végén mint ha anno vesznek fulextras F16ot. Ha a mostani árakat nézzük is kijön 2db!!! SuperHornet egy db F2 árából.

    “Valamint az a hazai gyártás során teremtetett munkahelyek és keletkezett adóbevétel is jól jönne nekik”
    Ez 90%ban licensznél is megtörténik. Adóbevétel? Mármint kifizetsz 10b$ártamire rájön az adó tehát mondjuk 13b$árt fizetsz ki és utána visszakapod a 3b$árt. Azaz 0jöt be adóból. Gondolkodjunk.

  14. blogen,
    “Mire odáig jut a projekt, hogy fizetni kell a gépekért a már a földrengés utáni újjáépítés nyeresége is befolyt az államkasszába, szal nem pénzügyi problémáik lesznek, a legutóbbi nagy földrengés is nyereséget okozott Japánban.”

    Csakhogy most van egy(?) folyamatban lévő atomkatasztrófa is.
    Aminek a végét még senki nem látja. Már fölvetődött alternatív főváros létrehozása délen!
    A japiknak nagyon össze kell kapniuk magukat, hogy elhárítsák a fukushimai haváriát, ami immár deklaráltan előzi Csernobilt.
    Számukra a legjobb választás az F-X keretében az SH.
    Szinte azonnal rendelkezésre áll a kért mennyiségben – legalábbis sokkal gyorsabban, mint bármi más; a ára különösebb gond nélkül megfizethető a katasztrófa közepette is.

    F-XX-re pedig már nem fog sor kerülni. Tartom a tétet, hogy az F-35-ből az eredetileg tervezett többezres példányszáma tizedét fogják legyártani, lehet, még annyit se, legrosszabb esetben akár 100db alatt maradhat.
    Ennek oka pedig legelső sorban gazdasági: senki nem foga tudni megfizetni, mert a szokásos recept szerint a vevők adóssággal fizettek volna, de ennek rövidesen vége lesz – AEÁ, britek, olaszok…

  15. A japiknak nagyon össze kell kapniuk magukat, hogy elhárítsák a fukushimai haváriát, ami immár deklaráltan előzi Csernobilt

    Ki által deklaráltan? A lezárt zóna mekkora Cseronbil utám? Mekkora Japában? Sugárterhelés x távolságban a reaktotról? A cs-i lezárt zónában mai napig van olyan terület, ahova védőruhában sem lehet bennei. Japánban hol van ilyen távol a reaktortól?

  16. Batka: Ez nem igaz.

    Molni:

    Igazad van, ugyanakkor a lezárt zóna nem összehasonlítási alap, lévén a baleset lefolyása is más volt, meg a terület is más (szárazföld-óceán, szélirány, stb.).

    A legvadabb eredményeket összefésülve, a teljes kibocsátás a baleset alatt:
    Csernobil: ~2 030 000 TBq
    Fukushima: ~430 000 TBq

    Azaz kb az ötöde.

  17. Hát nem az IAEA által ez tény… próbálják visszafogni a pánikot.
    A kérdéseidre meg fogjuk tudni a választ, valószínűleg ezekben az általad kiemelt paraméterekben is el fogja érni vagy megközelíti Csernobilt.
    A csernobilihoz képest nagyobb az érintett blokkok száma és a hasadóanyag mennyisége (ez utóbbi sokszorosa a használt fűtőelemblokkok miatt).
    A csernobili tűz miatt kétségtelenül az ottani kiáramlás látványosabb volt, de “csak” ~1 hónapig tartott, míg Fukushimánál az alacsonyabb intenzitású szivárgásnak most sem látszik a vége! (A sugárzás tényleges mértékét könnyebb titokban – vagy legalábbis homályban- tartani, mivel idegen országok komolyan nem érintettek.)

    Nem tudják lezárni a szabadon lévő reaktormagot és egyelőre elképzelésük sincs rá, a radioaktív gőzkiáramlás folyamatos, ami lecsapódik ott, ahová eljut. Az így kijutó radioaktív anyag folyamatosan szennyezi a reaktor közelebbi és távolabbi környezetét és a szennyezés összeadódik. A folyamatosan a tengerbe ömlő radioaktív vízről most ne is beszéljünk, mert az még nagyobb katasztrófa, de a szárazföld érdekesebb abból a szempontból, hogy mennyire válik lakhatatlanná. Illetve témánk szempontjából a tenger szennyezése is releváns, hiszen pont az elhárítás magas költségei miatt csökkenni fog a katonai beszerzési büdzsé.

  18. Ja, akkor nézzük 15 évre Csernobilt:

    ~5 000 000 TBq.

    Ne mond már, hogy hogy egy 5-öd akkora kibocsátás valaha utoléri…

    A Fukushimai reaktorok és a környezet kapcsolatát felszámolták (legalább annyira, mint a csernobli 4-es blokknál).

  19. Batka:

    A reaktorkamrákból nincs gőzkiáramlás, a vízszivárgás nem magasabb, mint a csernobili.

    A jelenlegi hűtővíz primer körnek számít, azaz visszahűtés után visszatáplálják a medencékbe. A víztömeg nagyja a reaktorcsarnokban van, , vízmennyiség csökkentése zajlik, az eltávolított vizet mentesítik (ez a szűk keresztmetszet kapacitásban).

    Némi háttérinfó
    http://www.oah.hu/web/v2/portal.nsf/att_files/brochur/$File/fuku_v3.pdf?OpenElement

  20. Wolfrick,
    van ez a forrás és vannak még például Aszódi Attila közleményei, meg hasonlók.
    Arra szolgálnak, hogy az objektivitás látszatát sugározva csendesítsék a fölháborodást, az atomenergetikai lobbi érdekeinek megfelelően.

    A valóság sajnos nem ilyen rózsás, csak éppen a fősodratú média egyhangúan igyekszik eltusolni.
    Az elejétől megfigyelhető volt már a hivatalos japán bejelentésekben is, amelyek messze lemaradva kullogtak az események után. Jelenleg japán nyelven érhető el a legtöbb érdemi információ, angolul sokkal kevesebb, ezért ide már alig-alig jut el.

    http://gaia-health.com/gaia-blog/2011-11-20/reactor-designer-admits-that-fukushima-is-now-the-china-syndrome/
    a eredeti forrás:
    http://news.livedoor.com/article/detail/6041353/
    japán nyelvű, de a google fordítóval (angolra) egész élvezhető.

  21. Batka:

    Az adatok terén (természetesen) nincs még végleges megbízható eredmény.

    Ugyanakkor a grafittűz – jellegéből adódóan – jóval nagyobb kiszóródást okozott.

    Ha jól emlékszem (teljesen biztos nem vagyok) a csernobili 4-es blokk egymagában nagyobb, mint a fukushimai 4 sérült blokk összesen (3,2 MW vs 2,8 MW hőteljesítményben).

    Csernobilnál felnyílt (felrobbant) a reaktorkamra, fukushimánál a hasadóanyag megolvadt és lefelé kifolyt a reaktorkamra betonházába (a 2?-es blokk esetében a gőzrobbanás felnyithatta az acélburkot, de hasadó anyagot az sem terített széjjel). Azaz közvetlen kiáramlás (pláne terítés, mint a grafittűznél) nem volt olyan mértékű, a legtöbbet ebben a tekintetben a “lefúvatások” okozták (1, 3, 4 blokk). A környezetbe jutó sugárzó anyagot főleg a hűtővíz vitte magával (a szivárgást azóta minimálisra redukálták, elviekben ennyi a csernobili szarkofágból is szivárog).

    Gőzkibocsátás jelenleg erősen valószínűtlen, mivel ha jól tudom olyan 60-70 fokos a víz.

    Azaz fenntartom, hogy sugárzás jóval kisebb mennyiségben szabadult ki.
    Az óceánra gyakorolt hatását majd meglátjuk, ugyanakkor ott nagyon gyorsan hígul a szennyezés. Nagyon súlyos a baleset, ebben egyet értünk. A majaki és a csernobili után “dobogós”. Nem hiszem (és erősen remélem), hogy javíthat a pozícióján, lévén a mentesítés is jóval egyszerűbb ma, mint 25 éve.

  22. Danger

    Az első cikk kicsit konteo szagú, lévén a hasadóanyag ugyan nehéz és _olvadt állapotban_ elég macerás megfogni, de azt még a jóval nagyobb csernobili blokknál is sikerült, míg japánban egyedül a 2-es blokk “futott szárazra”, de az sem hagyta el a csarnokot, mivel azt elárasztották.

    Egy _nem olvadt_ fém, akármilyen nehéz, nem jut át a betonalapon, ami kibírt egy 9-es földrengést. Csernobil esetében alábetonoztak, de a végén nem volt rá szükség.

    Fenntartom, hogy a hasadóanyag a reaktorkamrában, de legrosszabb esetben is a reaktorcsarnokban van. Ez túl meredek ahhoz, hogy elhallgassák, lévén a világ minden tájáról (Magyarországról is) voltak/vannak ott tudósok, mérnökök, akik segítenek a probléma kezelésében.

  23. Wolfrick: Van egy 2 oras doksi filmem a japán cunamiról és a nukleáris balesetről és hát újabb és újabb internetes híreket olvasni eltitkolt kutatási-feltárási infókról, amelyek korábban nem voltak ismertek, illetve a valóságosnál jóval kisebb számokról volt szó. Persze én megértem ,hogy nem akartak pánikot, de amikor olyan infót hallasz,látsz hogy 80km-re a blokkoktól találtak plutoniumot,akkor el kell gondolkodni hogy mit áldoz fel az aktuális vezetés (feltéve, hogy megfelelően tájékoztatták őket), és meddig ér a józan ész, a felelősség vállalás. Nem véletlenül mondott le a japán m.elnök, miután értesült a valós tényekről.
    Az a véleményem hogy még sok kellemetlen adat fog nyilvánosságra kerülni Fukushimával kapcsolatban. Persze arra is rá lehet vágni hogy konteo, de azt hiszem a sugárfertőzötteknek más véleményen lesznek.

  24. Danger:

    A reaktorok (valamelyik 3) alacsony dúsítású uránnal mentek.
    Csak az 1-ik volt vegyes hasadóanyagú, ugyanakkor japánban a legmagasabb a plutónium üzemanyagú rektorok aránya. Arra akarok célozni, hogy sok a lehetséges forrás.

    A plutónium-szennyeződésről én is olvastam (az erőmű területén, azaz a négy blokk között van a gyanúsított). Valószínűleg a lefúvatáskor került ki, vagy a 2-es robbanásakor.. Jó lenne ismerni a mennyiséget a fentiek függvényében.

    Ne keverjük össze a vállalat kussolását a Japán kormánnyal. Nem a Szovjetúniórol beszélünk.

  25. Wolfrick: Én biztos hogy nem beszéltem a Szovjetekről. Azt hogy ki , mit és miért hallgat el az teljesen egyértelmü. Azt azért tudni kell hogy az energetikai szektor tulajdonosai nagy hatalmú emberkék, akik rendkívüli befolyással bírnak (gondolom az ottani médiák felett is). A felelöségre vonást probálják kerülni, mert amiről látszólag nem tudnak, azért késöbb nem,vagy csak nehezen lehet őket felelőségre vonni.

  26. Ismétlem magamat:

    “ez túl meredek ahhoz, hogy elhallgassák, lévén a világ minden tájáról (Magyarországról is) voltak/vannak ott tudósok, mérnökök, akik segítenek a probléma kezelésében.”

    A japán médiát el lehet “kussoltatni” (pedig nem…), és a magyar/olasz/usa tudóssal mit kezd?

    Túl sokan tudnak a dologról ahhoz, hogy érdemben el lehessen hallgatni.
    A szu-ban még nem tudtak az emberek a dologról és aki tudott, az nem mert beszélni. Itt már ezt nem lehet megtenni, pont Japánban nem. A felelősségtudat túl erős ott hozzá.

  27. Ismételten mondom, a konteós oldalak odébb vannak. A sugárzást nem lehet eltitkolni, mert mérhető a terület meg nem a világ végén van, hogy egy jó optikával ne lásson be oda senki.

    Nekem valahogy kibaszottuk kezd elegelem lenni az ilyen lózungkoból, hogy:

    energetikai szektor tulajdonosai nagy hatalmú emberkék, akik rendkívüli befolyással bírnak

    Gondolom nem az energiparban mozogsz. Én igen, még ha nem túl mélyen is.

  28. molni, neked nyilván jó úgy, hogy mindent megszopizol, amit a Tényekben mutatnak neked…
    Van egyszer a konteo, egyszer meg az a tény, hogy az ipari tájékoztatás kizárólag hirdetéssel traktál – vö. “hír az, amit valaki el akar titkolni, minden egyéb hirdetés”, illetve ezek gombának néznek “tartsd sötétben és etesd szeméttel”…

  29. Wolfrick, a plutónium a használt fűtőelem tárolóból szóródhatott szét, ami ugye, a reaktorblokk fölső részén volt és szétroncsolta a robbanás.
    Ezért érintett jóval (nagyságrenddel) több hasadóanyag, mint Csernobilban.

    Éppen az a legnagyobb rizikó, hogy míg Csernobilban alá tudtak betonozni a reaktornak, Fukushimában ez nem fog menni.

    ***

    Éppen a japán médiát nem nagyon nyomják el, elég sok minden megjelenik ott, csak ugye ez kézenfekvő okból viszonylag gyengén terül szét a világban.
    Sokkal inkább befolyás alatt vannak (lehetnek) a szakemberek, akiknek tekintettel kell lenniük a saját otthoni atomprogramjuk jövőjére (ahonnan a jövedelmüket kapják).

    ***

    Abban viszont teljesen igazad van, hogy Majakot nem vettem számításba, mert bizony az a legnagyobb katasztrófa mind között…

  30. Phoenix: bocs, közben nem frissítettem…

    Az egész onnan indult ki, hogy a japiknak nem lesz pénzük F-35-re és most az F-X programban idejük sincs kivárni. Az SH minden körülményt figyelembe véve jó döntés lehetne.
    Később meg főleg nem lesz pénz (hitel), de nem csak nekik (senkinek).

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.