A Dassault évek óta próbál dűlőre jutni a Rafale exportjával, az egyik legbiztosabb lehetőséget az Egyesült Arab Emírségek jelentette, ám úgy tűnik, hogy a közel-keleti országgal nem jutottak dűlőre.
A gall fél fűt-fát ígérve próbált végre vevőt csinálni az arabokból, azonban november 16-án Shaikh Mohammed bin Zayed Al Nahyan tábornok herceg, tábornok, a haderő parancsnok-helyettese bejelentette, a franciák által ajánlott Rafale-üzlet kivitelezhetetlen.
„Köszönetet szeretnénk mondani Nicolas Sarkozy elnöknek, de Franciaország sem politikai, sem diplomatikai úton nem tud többet tenni a Rafale-üzlet érdekében. „Sajnos úgy tűnik, hogy a Dassault ennyire nem versenyképes és kivitelezhetetlen ajánlattal nem képes nyerni a világban. Azt azonban tudniuk kell, hogy mindvégig az élmezőnyben voltak.”
Fotó: Dassault Aviation ,
Az Egyesült Arab Emírségek 60 gépes Dassault Mirage 2000-9 vadászbombázókból álló flottáját váltaná le 60 korszerűbb, többfeladatú harcigéppel. Eddig a franciák voltak a legesélyesebbek, azonban már a csúfos bukás előtt már felmerült az F/A-18E/F Super Hornet és az F-16E/F Fighting Falcon eladása is, azonban a Dubai Air Show alkalmával újabb lehetőség is felmerült.
A Boeing most már egy másik típust is ajánl, az F-15E Strike Eagle végletekig korszerűsített változatát, az F-15SE Silent Eagle-t. A másik új pályázó Nagy-Britannia, aki a Typhoon közel-keleti eladásáért felel.
Bár egyik forrás sem említi fő esélyesként, azért nem mehetünk el szó nélkül a Lockheed Martin legújabb típusa, az F-35 Lightning II mellett sem, ugyanis az amerikai gyártó többször is hangoztatta, hogy potenciális vásárlóként tekint az arab államra.
„Al Nahyan tábornok herceg, tábornok,”
„President Sarkozy elnöknek,”
több korrektúrát!
Korrektorok már rég nincsenek. Az a nyomdai szakma kihalt. Nézz meg egy kiadványt.
A Rafinak rendesen alátettek az arabok. Bár igaz, hogy „majd lesz”-ből, meg „tervezzük hozzá”-ból és „a harmadik upgrade már tudni fogja”-ból a vevőknek lassan elege lesz. Tudja vagy nem tudja? ez itt a kérdés….
Vajon ez a döntés mennyire hat ki az indiai tenderre ? Mert hat rá, az biztos.
Szerintem nem is géppel mint platformmal van a baj, hanem a fegyverzettel.
Szerintem ez hatalmas pofon az egesz Rafi programnak. Ha az indiaiak nem valasztjak ki a tipust akkor szerintem vege a dalnak. A braziloknal van meg nemi esely de ott is csak az eppen „visszavonulo” egyszemelyi politikai tamogatasnak koszonheto hogy meg versenyben van.
Amugy szerintem a Brazilok megint ujra fogjak kezdeni a dolgot, a tendert.
Hát lassan hihetővé válik a mendemonda, hogy tényleg átok ül a Rafale-n. Amúgy nem csak a fegyverzetet és a gép még mindig nem 100%-os képességeit kell okolni mert nem került ki győzteses a tenderből. Az is lehet – természetesen a felsoroltak mellett is – hogy nem sikerült vevőt találni az Emírségek Mirage gépeire…
Ha Indiában is befürödnek…sokan bele se mernek gondolni ebbe a galloknál.
Valószínűleg nem volt jó ötlet ennyire eltávolodni a Mirage programtól, és az EF részvétel eredményein összehozni egy saját kéthajtóműves típust. Bár kétségkívül jóval hamarabb kész lettek, annyira úgy tűnik nem lett versenyképes a piacon. Bár, ha az indiaiak azt választják, megtörténhet még az áttörés.
Phoneix:
`Bár egyik forrás sem említi fő esélyesként, azért nem mehetünk el szó nélkül a Lockheed Martin legújabb típusa, az F-35 Lightning II mellett sem, ugyanis az amerikai gyártó többször is hangoztatta, hogy potenciális vásárlóként tekint az arab államra.`
A Pentagon nem engedi az F-35 exportjat a kozel-keletre belathato idon belul. Persze a Lockheed szeretne jo penzert piacra dobni, de egy 5.-ik generacios gep eseten ez messze nem ilyen egyszeru.
Danger!
Izrael mégis kapni fog…
Korábban egy másik hírnél (hozzászólásban) olvastam, hogy az indiai tenderen politikai szempontok is közre játszhatnak. Mégpedig hogy Párizs nem szívbajos eladni fegyvereket olyan konfliktushelyzetben is, ahol szövetségesei ellenfeleinek értékesít, illetve hogy a francia fegyvereladások és alkatrész utánpótlás egy háborús helyzetben megbízhatóbb. Ez szerintetek is helytálló?
Most konkrétan mi a baj a rafival? Kevés pénzt nyomnak bele a franciskák?
Hornet: Igen, de ok lesznek az egyetlenek egy jo ideig. Ehyebkent nehany izraeli ceg beszallito is. Pl: szarnyak, szenzorok, elektronikai komponensek.
mandelbrot:
Nekünk azt mutatják a hírek, hogy a franciák önnállóak, de minden konszenzus alapon történik a NATO-ban, tehát ha az USA nem bólint rá, akkor nem szállíthatnak. India mindig kapna, mert Pakisztán most már nyíltan szembehelyezkedett az USA-val, Kína meg az egyik főellenség és ez így is marad egy darabig még.
Izraellel eljátszhatják, hogy embargó, de a Dassault szállít. India pedig embargó alá nem hiszem, hogy kerül mostanában, de szerintem Izrael se.
Kicsit ellentmonsásos a nyilatkozat. Egyszer azt mondja, hogy élmezőny, mászor meg éppenhogy nem szutyok ajánlatnak bélyegzi a franciát. Ezek szerint a többinél is rezeg a léc? Végén még nem vesznek semmit…
Üdv mindenkinek!
A franciák jó kis gépet dobtak össze, a baj igazából nem a géppel meg a fegyverzettel van, hanem a túl erős ellen lobbival.
A francia gyártmányú fegyverzet göpzikhez mindig megállta a helyét.
Sok RAF-os gép és angol hadihajó bánta ezt a Falklandi csihi-puhiban, tehát már bizonyítottak többször is.
@mandelbrot szerint:
2011. november 18. péntek @ 11:23
Korábban egy másik hírnél (hozzászólásban) olvastam, hogy az indiai tenderen politikai szempontok is közre játszhatnak. Mégpedig hogy Párizs nem szívbajos eladni fegyvereket olyan konfliktushelyzetben is, ahol szövetségesei ellenfeleinek értékesít, illetve hogy a francia fegyvereladások és alkatrész utánpótlás egy háborús helyzetben megbízhatóbb. Ez szerintetek is helytálló?
Teljes mértékben, főleg, hogy azon a környéken mindenkinek van területi vitája szinte mindenkivel. Még az egymással „szövetséges” országoknak is. Attól függetlenül, hogy kína leginkább pakisztánt támogatja az indik nem igazán pöccentek be a kínaiakra./ami persze az amcsiknak/ nem tetszik. Ha bármilyen konfliktus helyzet alakulna ki , akkor az amcsik erősen tudnának diktálni, ezért inkább a franciákhoz húznak, mert nem csinálnak „lelkiismereti” problémát az utánpótlásból.
India sötét pont a környéken, mert senki nem tekinthet rá úgy, hogy ő a mi barátunk.
Jó kapcsolatban van a ruszkikkal is/igaz néha egy kis elszámolási probléma van, de az nem jelentősen befolyásolja a kapcsolatokat/
Kína is „barátjaként” tekint rá.
Ezen okok miatt az lesz a meghatározó erő a régióban, aki mellett india a közeljövőben india leteszi a voksot.
Nem véletlenül akarják az amcsik „megszállni” ausztráliát, hiszen közel van mindenkihez.
” A franciák jó kis gépet dobtak össze, a baj igazából nem a géppel meg a fegyverzettel van, hanem a túl erős ellen lobbival. ”
Én inkább a fegyverzettel látok gondokat. A Meteort csak évek múlva tervezik integrálni, a Mica-k viszont nem igazán potensek !
A gép amúgy kiváló, nem került nyilvánosságra mi az igazi oka a sikertelenségnek !
Az arab üzlet valószínűleg azon bukott el,hogy a franciák nem akarták – vagy olcsón – visszavenni a régi Mirage gépeket.
@militar1979: A nagy kínai-indiai barátság miben nyilvánul meg? India nem Kína miatt fegyverkezik? Vagy már megint médiamanipuláció áldozatai lettünk?
„Köszönetet szeretnénk mondani President Sarkozy elnöknek, de Franciaország sem politikai, sem diplomatikai úton nem tud többet tenni a Rafale-üzlet érdekében. “Sajnos úgy tűnik, hogy a Dassault ennyire nem versenyképes és kivitelezhetetlen ajánlattal nem képes nyerni a világban. Azt azonban tudniuk kell, hogy mindvégig az élmezőnyben voltak”
lefordítva: többet kellett volna a zsebbe rakni.
Érdemes elolvasni Rafale témában Allesmor Obranna hozzászólását egy másik fórumon:
http://legiero.blog.hu/2011/08/01/air_power_hirek_7/fullcommentlist/1#c14968756
@Terminator szerint:
2011. november 18. péntek @ 12:26
@militar1979: A nagy kínai-indiai barátság miben nyilvánul meg? India nem Kína miatt fegyverkezik? Vagy már megint médiamanipuláció áldozatai lettünk?
Az attól függ milyen médiát olvasunk:)
Talán leginkább az a kifejezés lett volna részemről a legpontosabb, ha úgy írom le:
Az USA vezetése nem teljesen elégedett az indiai „kína politikával” , ebből azért le lehet vonni a következtetéseket.
Amúgy a közeljövőben készülök el egy ehhez a témával kapcsolatos elemzésemmel ami publikus lesz:):)
/persze ha az átszervezések miatt , megszűnik a beosztásom civil elemző cégnél leszek és mindig publikus lesz sajnos, legalább is többségében/
India fegyverkezése az más tészta, az kissé összetett dolog, bár az is megérne egy misét.
Semmi köze a Rafale képességeinek, vagy a Dassault ajánlatának ehhez. Lehetne akár a világ legjobb gépe, és a fél francia költségvetéssel is megkorrumpálhatták volna az arabokat, akkor se rendelkeznek azzal a plusszal, mint a Boeing, vagy Lockheed. Ez pedig a Nagytestvér szeretete, és támogatása…
Ráadásul a franciák támogatták az egyik „arab tavasz”-os országban a diktátor bukását. Hát nem saját maguk ellenségei ők az UAE-ben, hogy egy esetlege ilyen esemény bekövetkeztekor hiányolják az USA (legalábbis hallgatólagos) támogatását saját rendszerük megmentése érdekében.
Sok RAF-os gép és angol hadihajó bánta ezt a Falklandi csihi-puhiban, tehát már bizonyítottak többször is.
Az argetínok kemény 0 légigyőzelmet értek el. Az Exocet náná, hogy remekel a vicc légvédelemmel bíró angol hajók ellen.
Mica-k viszont nem igazán potensek !
Ezt mégis mire alapozod? Hány olyan légiharc rakéta van ma szolgálatban, aminek két fázisú / fokozató hajtóműve van és a végfázisban begyújtja újra a TVC támogatott hajtóművet? Hány olyan BVR vezérlésű légiharc rakétáról tudsz, ami a végfázisos IR vezérléses. Ergo még a végfázisban sem sípol az RWR. Nem kis dolog ez szeritnem.
@Az argetínok kemény 0 légigyőzelmet értek el. Az Exocet náná, hogy remekel a vicc légvédelemmel bíró angol hajók ellen.
Én nem azt mondtam, hogy légi győzelemben vesztettek gépet. Azért javaslom nézz utána a veszteségeknek , mert azok a hadihajók nem vicc légvédelemmel rendelkeztek. A kötelék légvédelem ütötte a kor színvonalát és ráadásul kombinált légvédelem volt.
A Sea Dart rendszeren és a Phalanx CIWS-en kívül minden röhejesen elavult volt. Ha nem a hatótáv szélén operáló nulla ECM és passzív védelemmel bíró gépek támadnak rájuk, akkor ma kék-fehér lobogó lengene azon a bizonyos szigeten és kicsivel több vas lenne ott az óceán mélyén.
Nagyon jól tudom, hogy milyen hajón kb. mi süllyedt el mint szállítmány.
Akkor lássuk a vicc légvédelemmel rendelkező angol hajókkal kapcsolatban az egyik legjobb példát:
. Az argentin oldalon használt, francia gyártmányú aktív radarvezérlésű Exocet rakéták a brit flotta több modern hajóját semmisítették meg, vagy rongálták meg súlyosan, bár viszonylag csekély számban álltak hadrendben – ugyanakkor a korszerű légvédelmi rendszereknek köszönhetően a hagyományos bombatámadások a bevetett repülőgépek számához képest kis veszteségeket okoztak.
:)
@militar1979: Nem ez volt az a flotta, ahol a támadás alatt álló ladikokon nyomtak egy restartot, mert leállt a komplett rendszer? (Muhaha.)
Milyen több modern hajót? A Type 21 minden volt csak nem mondern…
Az Atlantic Conveyor fegyvertelen volt, az egyetlen korszerűnek tekinthető elsüllyedt hajó a Sheffield volt, de mint kiderült az sem volt annak nevezhető. Az el sem működő harci részű Exocettől elsüllyedt. Röhej.
A USS Stark kis híján elsüllyedt, de akkor is kibírt két valódi találatot. Ennyi az angol hajó korszerű tűzvédelméről és kárelhárításáról.
Úgy érzem, hogy Trafalgar hatása mind a mai napig kitart, az fel sem merül, hogy a RN már 1982-ben is egy csóró flotta volt.
Egy viszonyszám arról a „kurvára modern” Type 21-ről és légvédelméről. A Sea Cat refszerrel cirka 80 indításból sikerült egy (!) killt elérni. Ennél még az arabok által használt SAM rendszerek is jobb átlagot értek el a teljes alkalmazásra vetítve úgy, hogy nem hatótáv szélén operáló gépek ellen indították őket és a gépek egy része rendelekzett passzív védelemmel.
molni
A Sheffield elsulyedesenek egy kategorikus oka volt ( termeszetesen a raketa talalatot leszamitva ) es pedig nem a karelharito rendszerek hibaja ( nagyon jok benne a Britek ) vagy eppen a gyulekony festek vagy vezetek szigetelesek ( baromsag , es nem kicsit !!! ) hanem az hogy a Sheffieldnel kezdtek el probalkozni az aluminium felepitmennyel Kevesebb tomeg alacsonyabb sulypont, stabilabb hajo, nagyobb sebesseg, stb stb. Aztan amikor az Exocet bekopogtatott es langragyult a meg meglevo hajtoanyaga akkora az egesz aluminium felepitmeny langrakapott es olvadt aluminium frocskolt folyt mindenfele. Egyszeruen keptelenseg volt oltani vagy akar a kozelebe menni. Es nem csak kozvetlenul a tuzfeszeknel hanem alatta felette egyarant.
Ezert volt az hogy a hajo gyakorlatilag nem a vizbetores vitte el hanem egy megallithatatlan tuz.
Es Falklandal kapcsolatban van meg par kozismert teny ami messze nem fedi a valosagot.
Akkor meg a tervezők volt – már elnézést – buták. Mégis mire számítottak? Hogy majd az ő kedvükért nem olvad meg az alimínium és nem fog folyni?
A hajó egyértelműen alapvető konstrukciós hibákkal bírt. Tehát korszerűnek nevezni csak azért, mert új még hiba. A MiG-21bisz-t 1982-ig gyártották. Korszeű volt ettől? Frászt…
Az utolsó részt meg ne tartsd magadban.
Militar1979
Az angol rombolók légvédelmi képessége kapcsán Molnival értek egyet.
A HMS Sheffield légvédelménél csak a csapástűrő képessége rosszabb, és mind a kettő siralmas.
Bár ebben az időben a sovremennij osztály volt a legstrapabíróbb, de még az sem valószínű, hogy egy fel is robbanó exocetet kibírt volna hasonló szituban.
Át is tervezték a hajókat mindenhol.
kíváncsi vagyok, hogy volt-e valaha a világon ekkora nagyságrendű beszerzés, amit végül nem a megrendelő korrumpálása döntött el.
Wolfrick
„Bár ebben az időben a sovremennij osztály volt a legstrapabíróbb, de még az sem valószínű, hogy egy fel is robbanó exocetet kibírt volna hasonló szituban.”
Ezt nem értem.
Az ami hajók is aluból vannak(legalábbis jó pár szerkezeti elemük)…
forras?
csak mert en nem ennyire udvariaskodo szolamot olvastam a dassaultrol. semmilyen poitikai tamogatassal nem lehet eladni egy ennyire versenykeptelen termeket. persze lehet csak taktika
A pénzes arab államoknál soha se ma katonai szak érteleme döntötte el hogy mit vesznek.
Kadafi 1-1,5 éve még franciák nagy szövetségese volt. Ma őt bombázták a franciák.
Igen ők voltak a legharsányabb akik szinte hadmüveleti főnökök diszében tetszeleket. Akik egy csúf arab diktátort kicsinálnak.
Na szóval az Emir magára ismert Kadafiba. Na baszki nekem is önkény uralmi rendszerem van. Ezek össze vissza hazundak ráadásul.
A különbség annyi hogy USA bajtás haverja vagyok még !
Na akkor gyorsan vegyünk valami mást, a pénz az nem számit!
Ennek a szegény katonának meg valamit mondani kellett.
Brazilok haszonló a helyzet. Aki akarta a francai a vasat annak lejárt az idej. Svédek nagyon felkeltették a helyi ipar érdeklődését.
Oroszok Szu-35 vagy PAK-FA később :)
Oroszokon kivül Sz-3X alkatrészekkel Kína és India is eltudja őket látni
Üdvözletem.
Mandelbrot:
Jó meglátás. Ez a pofon India szempontjából jókor jött, ugyanis a Dassault kényszerpályára került – ilyen esetben pedig ezt ki lehet használni. Ha másra nem is, de lejjebb lehet törni az EF árait.
Egy esetleges indiai bukta pedig könnyen válaszút elé állíthatja a francia repülőgép fejlesztést, sőt az egész francia katonai repülőgépipart: leépülés vagy nyitás Kína felé, ENSZ embargó ide, NATO tagság oda. Ne feledjük, már egy SAAB nevű cégcsoport is éppen a tönk szélén álldogál.
A francia alkatrész utánpótlás megbízhatósága adott háborús helyzetben csak attól függ, hogy Párizs milyen oldalról érintett.
Militar1979:
„India sötét pont a környéken, mert senki nem tekinthet rá úgy, hogy ő a mi barátunk.
Jó kapcsolatban van a ruszkikkal is/igaz néha egy kis elszámolási probléma van, de az nem jelentősen befolyásolja a kapcsolatokat/
Kína is “barátjaként” tekint rá.
Ezen okok miatt az lesz a meghatározó erő a régióban, aki mellett india a közeljövőben india leteszi a voksot.
Nem véletlenül akarják az amcsik “megszállni” ausztráliát, hiszen közel van mindenkihez.”
Alapvetően egyet kell értenem azzal, amit mondtál. Az ausztrál kérdést szemlélve észre kell venni, hogy az Obama kabinet nyíltan deklarálta a csendes-óceáni térségre vonatkozó amerikai katonai hegemóniát. Ennek lépcsőfokai Ausztrália mellett a Fülöp-Szigetek és Indonézia.
Az amerikai lépések a térségben előre vetítik azt, hogy a Közel-Kelet mellett/után immár Ázsia egyre fokozódó kontroll alatt tartása a cél. Az „új” grandiózus célpont tehát Ázsia.
Most nem térnék ki a PGS rendszer új elemeként a napokban tesztelt fegyverkísérletre – gondolom, majd rövidesen ezen az oldalon is olvashatunk erről, és akkor visszatérek erre a témára és Ázsia kérdésére.
Terminator:
„India nem Kína miatt fegyverkezik?”
Ha azt mondom: igen, akkor a válasz jó. Ha azt, hogy nem, akkor is. Rövidesen amúgy is teljesítem egy régi ígéretem amit az oldal egyik olvasójának tettem (remélem az olvasó jelzővel nem sértettem meg), erről a témáról itt és most nem értekeznék.
M
” Az ami hajók is aluból vannak(legalábbis jó pár szerkezeti elemük)… ”
Ez így igaz, az alumíniumot nem könnyű begyújtani ! Az angol hajóknál azonban az alu még tartalmazott egy kis magnéziumot is ! Ez egy nagyon korszerű anyag – ma is – de csak harci körülmények között jönnek ki a hibák, meg amikre nem gondoltak a tervezők !
A Sheffield tűznél nagy jelentősége volt a hatástalan oltásnak is, ami nem csoda – a tengerészek ruhája korszerű műszálas anyagból készült, ami hő hatására rájuk olvadt ! Persze, ezek a dolgok is csak harci cselekmének során derülhetnek ki, addig minden ” korszerű,csúcstechnika ” stb.
„”Mica-k viszont nem igazán potensek !””
„Ezt mégis mire alapozod? Hány olyan légiharc rakéta van ma szolgálatban, aminek két fázisú / fokozató hajtóműve van és a végfázisban begyújtja újra a TVC támogatott hajtóművet? Hány olyan BVR vezérlésű légiharc rakétáról tudsz, ami a végfázisos IR vezérléses. Ergo még a végfázisban sem sípol az RWR. Nem kis dolog ez szeritne”
Mica-t keveset adtak el, a nyilvánosságra került technikai adataik sem tűnnek legalább átlagosnak. Például 50 km indítási távolságról van adatom.
Arról viszont nincs tudomásom,hogy végfázisban lenne IR vezérlés! Önálló IR keresős van, de kettő kombinációjáról nem tudok.
A gyár eddig összesen 1100 Mica megrendelést kapott, ami nem bizonyítja elterjedtségét !
Az AS-ben volt egy cikk az indiai tenderről, a szerző szerint is a francia gép a Mica miatt kerülhet hátrányba.
Nagyjából ezek miatt bátorkodtam megjegyzést tenni.
dudi
a szovremenij és az első udaloj még vasból (acél) volt, és jóformán semmi műanyag.
Egy ilyen tűztől nem égett volna ki. Ha a rakéta harci része felrobban, attól ugyan úgy kampec nekik is.
Wolfrick
Ekkora hajónak egy találat kevés már ha nem a lőszerraktárban robban.
Minden hadihajo ZSUFOLT . Ures helyek nem igen vannak ha csak nem egy szallitohajorol beszelunk. Igy egy egy talalat ha nem is sulyeszti el a ladikot de valamely fontos, vagy eppen letfontossagu kepessegetol tuti megfosztja a hajot.
Lehet ez a meghajtas, vagy eppen a fegyverraktar, esetleg a hadmuveleti szoba, barmi. Lenyeg az hogy egy bekapott raketa utan ( ha csak nem valami kis robbfeju ) az esetek tulnyomo tobbsegeben irany a legkozelebbi kikoto. Tovabbi csatabn nem vesz reszt, es jo esetben nem igenyel sem muszaki sem egyebb ( legvedelmi ) biztositast.
Viszont ha torpedot kap be akkor az esetek tulnyomo tobbsegeben nem megy sehova vagy inkabb megis, a fenek fele. Ezert mondjak azt a kapitanyok hogy egy raketa csunya sebet tud ejteni de a torpedo az elintez.
Montezuma
„Alapvetően egyet kell értenem azzal, amit mondtál. Az ausztrál kérdést szemlélve észre kell venni, hogy az Obama kabinet nyíltan deklarálta a csendes-óceáni térségre vonatkozó amerikai katonai hegemóniát. Ennek lépcsőfokai Ausztrália mellett a Fülöp-Szigetek és Indonézia.”
Fulopszigetek igen de Indonezia inkabb kina barat. Jelenleg is mar dolgoznak kinai katonai tanacsadok nalluk es egyre tobbszor hallani egy kozos nagytetelu repgepbeszerzesi es kikepzesi csomagrol. Pilcsik es muszakiak elso kontigense mar kinaban van. A gepek tipusarol csak sejteni lehet hogy valszeg a Kinai J-11 lesz az.
Indonezia mar csinalja a helyet a sajat lakossaganak a PNG vel hataros teruleteken es az Au kormanynak egyre tobb meghivasa van a PNG kormanytol kozos gyakorlatozasra. Ugyan akkor indonezia mindig is kcsingatott az ausztral teruletekre mivel tulnepesedese elelmiszer problemaja miatt valamilyen megoldast kell talalnia.
Szoval indonezia mint a legnepesebb iszlam orszag nem eppen USA barat meg ha erdekbol idonkent ezt mutatja .
Kuruc71
Az Arktiszi kutatók még nem akarják az ausztrál területeket???
Fülöp-szigeteken is megkergették Hillary Clintonékat.
Arktiszhoz semmi kozunk. Az Antarktiszhoz annal tobb. A kinaiak mozgolodnak mostansag hogy tobb kutatobazist szeretnenek nyitni.
Tudtommal egy extra bazist kaptak most tolunk ( de nem negyet )
Ez egy nagyon korszerű anyag – ma is – de csak harci körülmények között jönnek ki a hibák, meg amikre nem gondoltak a tervezők !
Ez mire akar utalni? Az, hogy az Mg ötvözött alu és, mint állat azt cirka 60 éve tudják…
Mica-t keveset adtak el, a nyilvánosságra került technikai adataik sem tűnnek legalább átlagosnak. Például 50 km indítási távolságról van adatom.
Naná, mert mégis mi a pék tudja a Mirage-2000-5/9 és Rafaleon kívül hordozni? Tudtommal a D változat nem képes a franciáknál. A tajvani és más országok multirole változatai talán igen, de ez néhány tucat gépet jelent összesen.
Szó se róla, amennyire tudom a franciáknak is kb. 40 körüli -5 változat van, a többi a régi C.
Hova adták el ezeket a gépeket? Tajvan, UAE és kb. ennyi. Minden más alkalmazónál C változtat van, ami Super 530, félaktívra jó és passz.
A gyár eddig összesen 1100 Mica megrendelést kapott, ami nem bizonyítja elterjedtségét !
Lásd fent. A legyártott platformokhoz képest mérd a mennyiséget. Egyébként a szám meg téves. Legalább egy fél perceskeresést csináljál már és ne egy darab rendelés = összes rendelés…
http://www.defensenews.com/osd_story.php?i=4145274
2009-ig cirka 3000 db készült el. Ez a platformok számához képest elég szép mennyiség, sőt egyenesen brutálisnak tűnik. Még az 1100 is az lenne. Aprüó gond, hogy Tajvan rendelt önmagában vagy 900 darabot…
Képtelen vagyok megérteni, hogy sokan hogyan nyilvánítanak vélemény ennyire bártan, mikor nekem olyan 2 percbe került megtalálni, hogy mi a szitu és minimális agymunkába.
Az indítási távolsággal meg már tényleg tele van a tököm. Hányszor kell még elmagyarázni, hogy egy mérőszámos jellemzést a legfeljebb a seggedbe dugatod fel? Szó se róla az AIM-120C-7-nél kb. ezt szokták elméleti felső indítási távnak megdani, a Mica kinematikai paraméterei valahol az AIM-120B és az AIM-120C-5/7 köztt lehet. Csodák nincsenek kinematikai paraméterek terén. Adott rakéta tömeg mellett kirívóan más indítási távolság csak radikálisan új technikával érhető al kb. azonos rakétaméret estén. Lásd Meteor vs. hagyományos rakétahajtás.
Arról viszont nincs tudomásom,hogy végfázisban lenne IR vezérlés! Önálló IR keresős van, de kettő kombinációjáról nem tudok.
Szerinted mi értelme lenne, egy BVR rakétatestbe IR szenzort tenni? Az oroszok megjátszották ezt a nagy rakétáikkal, véleményen szerint teljesen feleslegesen. Az meg alap kellene, hogy legyen, hogy ismerd az MCG + IR fej kombót…
Üdv Kuruc71!
Nem is Indonézia szempontjából írtam, hanem Amerika oldaláról. Tény, hogy Indonézia igen jelentős lakossággal bír és döntően muszlimokról beszélünk. De ők nem arabok és a nagyhatalmak szintjén zajló rivalizálásban amerikai szempontból Indonézia megnyerése Kína ellenében fontosabb, mint az, hogy éppen 240 millió muszlimról beszélünk.
Nem azt mondtam, hogy sikeres lesz az USA törekvése, csak annyit, hogy erre játszanak.
De maga a tény, hogy Obama nyíltan deklarált valamit, amit eddig sokan evidensnek gondoltak – nos, emellett nem lehet csak úgy elmenni.
Ha máshonnan nézem a dolgot, akkor ezt miért kell egy ilyen találkozó előtt bejelenteni? Ha jól tudom, akkor ráadásul ez az első ilyen csúcstalálkozó (EAS), amin az USA mellett Oroszország is képbe került. Azt hiszem, igazi nagypályás menet zajlik – és Kína diplomáciai aktivitásának foka nem hagy kétséget azt illetően, hogy jelentős változások fognak rövidesen mindenki számára realizálódni a globális szintéren.
M
Ha „valaki” beiger indoznezianak nemi ausztral teruletet akkor indonezia mar eldontottt kerdes lett. Ertelem szeruen az USa nem tesz ilyen igeretet ( ki tudja ) viszont ahogy anno japan megtette ( es indonezia csatlakozott is hozza ) ugy szerintem kina is hajlando lenne ra mar csak azert is hogy ne maga ellen hanem maga melett tudja ezt a szereny negyed milliardos iszlam orszagot. Az iszlamizmus nem olyan eros indoneziaban mint a kozelkeleten de azert eros es a szokasos stilusjegyeket hordozza is ( nyugat usa ellenesseg stb )
Hosszu ideig ugy gondoltak az Ausztral strategak hogy a legnagyobb fenyegetest india jelenti de az elmult 6-8 evben ez teljesen le kerult a napirendrol es kina kerult fel az elso helyre.
Indonezia ( szerintem ) nem fog tancba menni az USA val. Plane most hogy Au bazisul szolgal kina mindent el fog kovetni es igerni hogy egy ellenpolust hozzon letre lokalisan mert igy a bazisok nem tudnak addig „mast” csinalni ameddig a helyi ellenallast le nem torik egy haboru eseten.
Az angol flottával kapcsolatban a következő érdekességre szeretném felhívni a figyelmet. A történelem során az angol flotta túlnyomó időben technikailag általában nem volt a legmodernebb, ellenfeleivel szemben. Például a vitorlás korszakban a francia hajók általában jobb építésűek (nagyobbak, több ágyút hordoztak, gyorsabbak ) voltak az angol hajókhoz képest, mégis a tengereken az angolok rendre győztek. Ugyan ez vonatkozik a 2 VH eseményeire is. (németek, japánok) Az újabb időkre jó példa az Argentínával vívott háború. Az felsorolt esetekben az angol tengerészet ha veszteségekkel is de mindig felülkerekedett. Márpedig ez számít, ez tényleges valóság. Nyilván van valami amit nem tudunk vagy nem veszünk, vesznek figyelembe az ellenfelek. Ezt pedig én a vezetésben és a általában a személyi állományban látom. Ugyan ezt lehet megfigyelni mint az angol gyalogság esetében. Nem a legjobban felszerelt, néha veszteségek érik, de a győzelem előbb utóbb mégis az övék.
comandante
„Az felsorolt esetekben az angol tengerészet ha veszteségekkel is de mindig felülkerekedett.”
A háború bizony veszteségekkel jár,aki azt hiszi,hogy nem az vagy hülye vagy ami.Attól még lehet teljes értékű a győzelem,hogy vannak veszteségeid.
Kuruc, neked valami erős fóbiád van. Úgy áruld már el első körben, hogy mégis hogyan jutna át Indonéz katona hozzátok azon kívül, hogy úszik? Még, ha parta is tették magukat, akkor mi van? A nagyvárosok több ezer km-re vannak egymástól és jellemzőe délen…
@comandante
A II. vh alatt a jenki Libaratorok és hajótermelési kapacitás nélkül az angolok menthetetlneül kikaptak volna, mert 1943 végéig fenntartva az 1942-es eredményeket vége lett volna a dalnak. Volt olyan időszak, hogy az angol nyersolaj tartalék 300 ezer tonnára esett vissza, cakk-pakk. Viszonyításképpen, csak Százhalombattán ennél nagyobb stratégigai tartálykapacitás van nyersolajra. Sokkal…
Indonezia jelenleg is jelentos szallitohajo parkal rendelkezik es eleg jo a hajogyarto iparuk is. Termeszetesen egy invaziora most nem lennenek kepesek mert a legiero elobb lerendezne oket sem hogy a NAVY odaerne. Viszont ha kapnak egy kinai tamogatast akkor mar a problema tenyleges problemava valik. Elsore tuti nekiugranank Kelet Timornak mert kell a repter es nem szeretnek hogy onnan operaljon az ADF . Viszont pont az ilyen csibeszsegek miatt lesz harom partraszallo hajonk a hozza valo kisero kotelekkel.
molni !
2006 vegen azt mondtak hogy fobiam van amikor M.o-n gazdasagi osszeomlasrol sot az EU bol valo ( es valszeg NATO is ) kivallasrol beszeltem. Az osszeomlas szelen vagyunk es szerintem a masik ket pont is meg lesz elobb utobb.
Nem vagyok profeta de az egy meg egy az ketto nallam. Indonezia es kina is lepeskenyszerben van a lakossaganak drasztikus novekedesere a szukseges elelmiszer biztositasara megoldast kell talalni. Erre pedig Ausztralia a kezenfekvo megoldas.
Aki a falklandokról akar okosat is olvasni ott van Woodward admirális visszaemlékezése.
A brit hajók légvédelme köztudottan gyenge volt. A Phalnax úgy kellett mint egy falat kenyér. Ennek ellenére a rakétáikkal jó néhány találatot elértek. Nem elsősorban a rakétákkal volt a probléma, hanem hogy hiányzott az öreg Ark Royal (nem a Harrieres, hanem a Phantomos..). Nem volt távolralátó BVR lokátor, legalább egy Ganet féle előrejelző repülőgép. Ekkor még nem volt Sea King a bazi nagy Seawater (ha jól emlékszem a nevére) lokátorral, amivel néhány ezer méterre emelkedve azért lehet előrejelzést végezni (akárcsak az oroszok Kamov-ra épített lokátorával),. Szegény embere flottájának AWACS gépei..
Igy az argi gépekre sokszor akkor tudtak indítani, amikor már a féltonnás bombákat ráhajították a hajókra, vagy éppen már uton volt a MM-38 Exocet.
Az amerikaiak sem állnak sokkal jobban hajó túlélés dolgában. A Ticok-nak, Burke-iknak stb. épúgy alumínium teste van (a hordozók más tészta), a szerencséjük a SPY lokátor és a Standard rakétarendszer amellyel digilásan is át tudják akár egyik hajóról a másikra küldeni a céladatokat.. + a Phalanx.. (akkor még nem volt a Sea Sparrow meg a RIM)
Ez nem volt meg a briteknek..
kele
Kedves Commandante….
Azt hiszem, az angol flotta 19. századi kritikáját némileg korrigálnom kell. Tényleg, a szóbeszéd szerint a francia hajók jobbak voltak, de a tények mást mutatnak.
Most a sorhajókról beszélünk:
A hajótest: kecsesebb, szebb, néha gyorsabb, de könnyebb is. Az angol hajók zömökebb masszívabb de sérülésállóbb. Nagyobb csaták után ez a korabeli dokumentumokból nyilvánvaló.
Tűzerő: az angol flotta hajóin a szabvány tüzérségen felül a kapitányok előszeretettel használtak Carronade-okat. Ezek a nagy űrméretű lövegek csak a közelharban óriási előnyt adtak a brit hajóknak. A franciák valamiért nem nagyon alkalmazták, talán a taktikájuk miatt.
Taktika: ugyanis ez is eltérő volt. A brit hajók az ellenséges flotta megsemmisítésére törekedtek, és a hajótestet, valamint a fedélzetet lőtték végig. A franciák a Guerre de la Course taktikája alapján az ellenfél mozgásának megtörésére dolgoztak, így az árbocokat és a kötélzetet lőtték.
Legénység: a brit hajókon rendszeresek voltak a gyakorlatok, úgy tüzérségi mint kárelhárítási és manőver-gyakorlatok. A franciáknál ezt nem lehetett megvalósítani, mert amíg a brit hajókon inkább toborozták a legénységet (a híres kényszersorozás nagyon ritka volt), a franciáknál katonákat és parasztokat tettek a hajóra és ez ütközet közben nagyon is meglátszott.
Tehát azt állítani, hogy a 19. századi angol flotta elavult volt, egyszerűen nem igaz.
Angoloknak a háborúban szerencséjük volt, hogy Göring nagyon nagy stratégiai hibát vétett, emellett a hajógyártási kapacitásuk tekintélyes volt azért, de egymaguk a szárazföldön esélytelenek lettek volna a Wehrmacht ellen, ahhoz kellett egy Land Lease-es Szovjetunió, hogy felőröljék őket, meg persze a keleti fronton is stratégiai hibákat vétettek, gyakorlatilag győztes pozícióból vesztették el többszörösen a háborút.
Kelepisti, a USS Cole-t több tonna robbanóanyaggal támadták meg, óriási lyuk tátongott a hajón de javítható maradt. Az aluminíum önmagában nem jelenti, hogy gyenge a a hajótest. Vannak merevítőgerendák is amelyek acélból készülnek.
tallking
Tökéletesen irreleváns a Cole esete.
Littlejohn: Az általad leírtak jó részével én magam is egyetértek. A franciákat hajóépítést azonban védelmembe veszem. Igen a francia hajók a nagyobbak (a sorhajók is) erősebbek, és sok tekintettben jobbak voltak. Minden esetre én olvasmányaimban úgy emlékszem hogy ágyúban sem maradtak el. Hiszen a nagyobb hajó több ágyú és ágyúsor elhelyezését teszi lehetővé. Ráadásul a franci hajók vízvonala fölött jelentősen magasabban voltak elhelyezve az ütegsorok. Akkoriban ez jelentős előnynek kellet hogy számítson. A 32 fontos ágyú emlékeim szerint elég nagynak számított és ez a francia hajókon is rendelkezésre állt. Egyébként azt hiszem a véleményünk nem tér el nagyon, mert tulajdonképpen ugyan oda lyukadunk ki a végén, hogy a páratlan szervezeti és képzési rendszer (és a szerencse tegyük hozzá) eddig mindig kihúzta a pácból az angolokat. A jövőt meg úgy sem látja senki.
Igen, az angolok sikere az angol birodalmi szervezőképességben rejlett mindig is, amit a normannoktól örököltek.
Belegondoltatok, hogy Szingapúr lakossága kínai, kérdés, hogy mikor döntenek arról, hogy átadjanak ezt-azt az anyaországiaknak.
A NATO ellen csak összefogva győzhet a „3. világ”, de szerintem nem kérdés, hogy egy nagyobb és „veszélyesebb” ellenfél ellen félretenné az ellentétet Indonézia és Kína, mint a japánok esetében.
Újabb látványtervek a komondor változatairól:
http://www.respirator.hu/img/products/komondor_high_02.jpg
http://www.respirator.hu/img/products/komondor_high_03.jpg
http://www.respirator.hu/img/products/komondor_high_04.jpg
Commandante: Véleményed tiszteletben tartván, azért érdekes, hogy a nagy számban zsákmányolt francia hajókat a britek általában kisebb kategóriában használták, vagy kereskedelmi, illetve állóhajóként hasznosították. A 32 fontos ágyúk tényleg hatékonyak voltak, amennyiben képzett tüzérek kezelték őket. Sajnos, a francia ágyúkat csak elvétve kezelték képzett tengeri tüzérek, ami meg is látszott. Az angol sorhajók tűzgyorsasága 2-3 szorosan múlta felül a többi tengerészetét. A francia nehézágyúk pedig nem az angol hajótestet lőtték, hanem láncos golyókkal, az árboczatot. Az angol hajókon alkalmazott Carronade-ok pedig a mai aknavetőkhöz hasonlóan óriási pusztítást vittek végbe az ellenséges fedélzeten.
Tehát nagy távolságból a francia hajók tényleg fölényben lettek volna, ha képzettek a tüzéreik és ha a hajótestet lövik. De lövéseik 90 százaléka az árbocok között süvített el. Közvetlen lőtávolságon – akkoriban 50-200 méter – azonban megfordult a helyzet, az angol carronade-ok lemészárolták a francia legénységet és forgácsokra tépték a hajót…
További érdekesség, hogy az elfogott hajókon az angolok meglepetésre azt tapasztalták, hogy a legalsó sorban, ahol a nehézágyúk vannak, az ágyúk használatlanok voltak, be voltak dugózva, mert nem volt elég tüzér.
A kisebb kategóriáknál, fregatt és kisebb hajóknál teljesen igazad van, abban a franciák nagyon jók voltak…
Ajánlom, kedves barátom honlapját….Horváth Zoltán…
http://olli.freeweb.hu/
Littlejohn
frissül még az oldal???Mert én nem látok új írásokat.
Kuruc „Minden hadihajo ZSUFOLT” bejegyzésével kapcsolatban jegyezném meg, hogy az exotec csapott ami hajónak komoly szerencséje volt. A wiki szerint 2 rakétát kapott, vagy 1 perc különbséggel, de ugyanazon a lukon. Ez ugye a célzórendszer kiválóságát jelzi. Itt is csak a 2. robbant fel. Ez ugye a gyutacs alkalmatlanságát jelzi. A legénységi szállást érte a csapás. Így 1 csomó tengerész megmurdelt, de a hajó nem veszítette el valami fontos alkatrészét.
Azt meg nem hiszem el, hogy az angol tengerészeknek műszálas ruhája lett volna. Magyarországon ez minden tűzveszélyes munkahelyen rég tilos volt.
gacsat
A NOMEX is műszál márpedig a lángálló anyagok nagyrészt abból készülnek.
Üdv ismét Kuruc71 és Molni!
Kuruc71 érvelése hibátlan, pusztán csak az időzítés kérdéses. Ugyanis ha Kína Indonéziának „felajánl” némi ausztrál területet, az indulásképpen indonéz részesedést jelent azon a piacon, amelyen jelen pillanatban már Kína diktálja az ütemet – gondolok itt az ausztrál bányaipartól elkezdve az ausztrál építőipari és infrastrukturális beruházásokig.
Nyilván – továbbgondolva a stratégiát – egy háborúval fenyegető világhelyzet esetén Indonézia jobban hajlik majd arra, hogy a korábbi piaci részesedését ne hagyja veszni a semmibe.
Egyébként az USA is pont ezt teszi hosszú évek óta – nem véletlenül tesz nyilatkozatokat az USA csendes-óceáni katonai hatalmáról. Nem véletlenül, hanem emlékeztetni kívánja a játszma résztvevőit arra, hogy mi a végső érve arra az esetre, ha a beindult újrafelosztás nem az érdekei szerint alakul.
A szóban forgó találkozó csak annyira fontos, hogy a hagyományos AESAN tagországok mellett részt vesz az USA, Kína, Oroszország, India, Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland is. Az EAS találkozó fő témája a Dél-kínai tenger biztonsága.
Molni alapvető tévedése abban van, hogy egy globális stratégiai folyamatot hézagos információkra alapozott és pillanatnyilag tudni vélt technikai kérdésként kezeli. Egyébként csak megjegyzem – az út Ausztráliába az ausztrál-amerikai tengeri katonai erő legyőzésén át vezet. Tehát első lépésként a hadiflottát és a tengeri csapásmérő erőket kell fejleszteni – párhuzamban a tengeri csapásmérésre és védővadász szerepkörre pályázó a légierővel. Felesleges addig bárkinek bármiféle partraszállásban gondolkodnia, amíg az odavezető úton a tengeri és légi hatalmát nem érvényesíti.
Nos, emlékeim szerint Kína az új katonai doktrínájában a tengeri, légi, kozmikus és nukleáris erejének fejlesztésére helyezi a hangsúlyt a szárazföldi erők hátrányára. Ez pedig annyit mutat, hogy elsősorban nem Oroszország irányából várja Kína a jövő fenyegetését – pedig Putyin a napokban – igaz, nem sokkal a választások előtt – már nyíltan egy új unió felépítésének az időszerűségéről értekezik a volt szovjet övezet államaira számítva elsősorban.
Kína a csendes-óceáni térben nyíltan szemben áll az Egyesült Államokkal, a hátában pedig nem ágál egy új orosz impérium terve ellen. Oroszország megkezdheti a birodalom újraépítését Kína árnyékában, de mivel illik biztosra menni, a „B” tartalék India. Itt kapcsolódik a csendes-óceáni régió stratégiai kérdése Közép-Ázsiához, melynek nyugati területét hívjuk Közel-Keletnek.
Nos, „távolról és érzelmektől mentesen” szemlélve a helyzetet azt hiszem kijelenthető, hogy semmi sem biztos. Még egy ausztrál-amerikai együttműködés sem. De ugyanennyi erővel akár japán-orosz tengely is létrejöhet. Ezen találkozókon a végeredmény felé történnek kisebb-nagyobb, látványos vagy rejtett lépések, melyekből mi igen kevés valós infóhoz jutunk – maximum csak következtetni lehet bizonyos megnyilvánulásokból.
Üdv: M
comandante
Bizony. Kurvanagy előny az angolok oldalán, hogy úgy mennek csatába, hogy (úgy)tudják, eddig a végén mindig ők győztek. Az 1xi angol katona nem túl jó történelemből. A jó katonának meg ugyanaz kell, mint a jó futbalhuligánnak. Hagyományosan abban is erősek. Ráadásul az adu ász is náluk van.
Kuruc meg paranoiás, de van rá oka. A világ rendje 1xűen nem tűrheti, hogy néhány milió ember lézengjen 1 egész kontinensen. (Sajnálom Kuruc)
A kiállítás végeztével hazafelé tartó olasz M346-os a tengerbe zuhant. A crew kattintott, sérülten, de rendben vannak.
http://edition.cnn.com/2011/11/18/business/boeing-lion-air-indonesia-analysis/index.html?hpt=hp_bn1
Elképesztő, vajon mit kaphattak cserébe az Indonézek?
Littlejohn
Az angolok (még Jüttlandnál is) híresen rosszul lőttek. Tüzérségi gyakorlatot éppen hogy keveset rendeztek. Akkor se találtak el semmit.
Doca
A NATO ellen sehogy se győzhet senki. Ha magától tönkremegy, az 1 másik kérdés.
Little
Hozzátenném még, hogy a franciáknál épp forradalom volt. A legénység megtagadhatta a parancsot, leválthatta a kapitányt, meg ilyen marhaságok. Tiszta kulturhális forradalom. Csoda hogy a felszinen maradtak a méregdrága hajóik
Zümi
Hát,igen. Ha nem utálnák annyira 1mást, a jappán – orosz (állam)szövetség teljesen természetes lenne. Adott 1 qúúrwanagy, alig lakott, ásványkincsekben gazdag, amúgy szegény ország, meg ennek az ellenkezője, amelyiknek a lakható részét is bármikor megfelezheti 1 bazinagy vulkánkitörés, vagy földrengés.
Molni, hagyd máér ezt a „Mica újra gyújtja a hajtóművét”. Nem erről van szó. Az, hogy „dual mode” azt jelenti, hogy a szilárd tüzelőanyag profilozása miatt az első másodpercekben nagy tolóerővel gyorsít, utána hosszabb ideig (4-5 sec) alacsonyabb teljesítménnyel tartja a sebességet. És nem többről van szó.
gacsat:
Ennyire azért nem erős a NATO, max atomban. Ha Ázsia összefogna, akkor oda nem nagyon lehetne bemasírozni egykönnyen.
@aerophyl
Akkor ezek szerint az összes francia ismerősöm meghülyült, hogy úgy tudja, ahogy én. Újra megkérdem.
A gyártó Roxel minden kiállításon bemutatja a hajtómű metszetét. Egyértelmű, hogyan működik. Jelenleg még nincs újra indítható szilárd tüzelőanyagú rakéta hajtómű. Az AIM-120D-vel kapcsolatban rebesgettek valami ilyesmit, de az sem biztos, higy igaz.
Molni:
Én elhiszem, hogy hallottál ilyenről, de hogy a pokolba oldják meg?
Lévén a szilárd tüzelőanyag az éghető anyagot és az oxidálószert egyszerre tartalmazza, csak meg kell gyújtani.
Hogy oltják ki (újragyújtani nem olyan bonyolult)?
Az egyetlen elgondolásom, hogy nem keverékről van szó és az oxidáló szer „mozgatható” az égéstérben. De ez nem kis mechanikai kihívás, a hőterhelésről nem is beszélve. Ráadásul akkor az égés csak szűk határfelületi, ami nem hiszem, hogy elegendő gázt fejlesztene, valamint ha nincs meg a fizikai érintkezés, ki is aludhat.
Por alapú hajtóanyagnál meg a keverés a kihívás.
Azaz laborban, speciális körülmények között el tudom képzelni, de egy rakétán?
Need more input! :-D
„Az ami hajók is aluból vannak(legalábbis jó pár szerkezeti elemük)…”
Az ami hajók nem aluból vannak. Nagyon sokmindenből vannak. És mindenhol jópár szerkezeti elem aluból van. Mert abból célszerübb, rengeteg helyre sokkal célszerübb fém az alu.
tallking és mindenki: A Cole egy Aerlig Burke azaz a szuperstruktúrája, föbb teherviselő elemek ~100% acél. Nem alu! A hajó fala többrétegű, többek közt kevlárt is tartalmaz.
wolfrick:
„Én elhiszem, hogy hallottál ilyenről, de hogy a pokolba oldják meg?
Lévén a szilárd tüzelőanyag az éghető anyagot és az oxidálószert egyszerre tartalmazza, csak meg kell gyújtani.
Hogy oltják ki (újragyújtani nem olyan bonyolult)?
Az egyetlen elgondolásom, hogy nem keverékről van szó és az oxidáló szer “mozgatható” az égéstérben. De ez nem kis mechanikai kihívás, a hőterhelésről nem is beszélve. ”
Nem lehet ezt egyszerübben? Felosztják két részre pl 80/20%arányban az elején kiég a 80% felgyorsítja blabla… aztán repül, repül…. aztán amikor a MICA érzékeli a célpontot… akkor begyújtja a maradék 20%ot ami a végfázisban oriási előny.
Fade
„Nem lehet ezt egyszerübben? Felosztják két részre pl 80/20%arányban az elején kiég a 80% felgyorsítja blabla… aztán repül, repül…. aztán amikor a MICA érzékeli a célpontot… akkor begyújtja a maradék 20%ot ami a végfázisban oriási előny.”
Erre már én is gondoltam de aztán rájöttem,ha ez ilyen egyszerű lenne akkor minden rakéta így működne.
Én is azt írtam,hogy jó pár szerkezeti elemük van aluból nem az egész!!!
Amúgy az a jó pár szerkezeti elem az a Ticonderoga-osztály esetében az egész felépítményt jelenti a Freedom-osztálynál pedig az egész törzset a felépítménnyel együtt.Szóval ott is lenne baj az oltással.
A Ticonderoga-osztály alu felépítményének fő ötvözője a magnézium ez 5%-ban vann jelen egyébként 5456 a megnevezése az ötvözetnek.
@aerophyl
Nem is újraindíhatóra gondolat. Két fokozatra.
http://www.alternatewars.com/SAC/AIM-7F_Sparrow_III_SMC_-_January_1977.pdf
Az AIM-7F/M-nél két eltérő hajtóanyag van, de nem tudom, hogy egyik után hogyan kezd el égni a másik.
„Én is azt írtam,hogy jó pár szerkezeti elemük van aluból nem az egész!”
Nem, nem ezt írtad. Kicsit modosítok hátha így: „Az Orosz tengók is titánból vannak(legalábbis jó pár szerkezeti elemük)…”
Most akkor titánból vannak vagy csak szerkezeti elemeik? De ha ez nem lenne elég MELYIK Orosz tengó? Az ÖSSZES? …
Amit fogsz nap mint nap az puska? amit beleraksz az golyó?
Legalább írtad volna oda, hogy a Ticok, aszondom oké, de hogy amblokk az ami hajók… ilyen alapból aztán a ruszki hajók is aluból vannak. Tuti van olyan amin jó pár „szerkezeti elem” aluból van.
Montezuma
„Kuruc71 érvelése hibátlan, pusztán csak az időzítés kérdéses. Ugyanis ha Kína Indonéziának „felajánl” némi ausztrál területet, az indulásképpen indonéz részesedést jelent azon a piacon, amelyen jelen pillanatban már Kína diktálja az ütemet – gondolok itt az ausztrál bányaipartól elkezdve az ausztrál építőipari és infrastrukturális beruházásokig.”
Nagy ur a kenyszer. Ha egyszer indonezia rendelkezik a szukseges legi es tengeri bazisokkal a kornyeken es a kello szmu katonasaggal ( felalldozhato ) akkor ha mas nem de igeret szintjen megkerulhetetlen. Hogy mi lesz a gyoztes haboru utan hat az mar mas kerdes.
Montezuma
„A szóban forgó találkozó csak annyira fontos, hogy a hagyományos AESAN tagországok mellett részt vesz az USA, Kína, Oroszország, India, Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland is. Az EAS találkozó fő témája a Dél-kínai tenger biztonsága.”
Ez most a kulcs ! Ez most szuperkritikus kinanak de mindenki masnak. Ugyanis kinanak sikerult a viselkedesevel az aroganciajaval ero alapu kijelentesevel es fegyverkezesevvel komolyan megijeszteni a kornyezo orszagokat. Ebbol kifolyolag olyanok fordultak katonai segitsegert az USA hoz akikrol ez elkepzelhetetlen volt korabban ( pl Vietnam ) Amennyiben kina viszakozik akkor az hatalmas arcvesztessel jar ami erre fele halmozottan fontos. Raadasul az itteni emberek nem hulyek egy viszakozas csak akkor lenne hiteles ha az a fegyverkezesi folyamat leallitasaval is jarna,
Ha meg nem all le kina akkor meg a tersegben maga ellen fordit szinte mindenkit. Valamit tennie kell de hogy mit az jo kerdes. Gyanitom hogy harmadik utat talal es reszesedesert beveszi a buliba a fontosabb orszagokat az oszd meg es uralkodj elven.
„. Egyébként csak megjegyzem – az út Ausztráliába az ausztrál-amerikai tengeri katonai erő legyőzésén át vezet. Tehát első lépésként a hadiflottát és a tengeri csapásmérő erőket kell fejleszteni – párhuzamban a tengeri csapásmérésre és védővadász szerepkörre pályázó a légierővel. Felesleges addig bárkinek bármiféle partraszállásban gondolkodnia, amíg az odavezető úton a tengeri és légi hatalmát nem érvényesíti.”
Es lass csodat a haditengereszet es a legiero fejlodott a legnagyobb mertekben a kinai hadseregben az utobbi evtizedben. Raadasul sok projektjuk csak most fog beindulni. Sokan europai leptekkel meri kinat es ez a legnagyobb hibajuk, keptelenek elhinni, vagy inkabb elkepzelni hogy kina 2020 ig igenis kepes negy repgephordozot epiteni. 2011 et irunk ha a Shi Lang ot harom evig tesztelik ( szerintem csak kettoig fogjak ) es ezzel parhuzamosan folyik a tervezes akkor 2015 re ha nem is tokel;etes de mukodo terveik lehetnek. Es itt jon a kinai leptek ! Csak Sanghajban van 10 ( tiz ) katonai hajoepito uzem es dokk ) Ez csak Sanghaj. Es akkor a civil hajoepito uzemekrol nem beszeltem, mar pedig akad nemi hajogyartas a civil szektorban is. A kapacitasaik miatt kina kepes „pillanatokon belul” irtozatos veszelyesse valni. Raadasul kina sosem vonakodott megfizetni vesztesegben az arat ha a celjaihoz kelett. 100 millio ide vagy oda az „apropenz”
„Nos, emlékeim szerint Kína az új katonai doktrínájában a tengeri, légi, kozmikus és nukleáris erejének fejlesztésére helyezi a hangsúlyt a szárazföldi erők hátrányára. Ez pedig annyit mutat, hogy elsősorban nem Oroszország irányából várja Kína a jövő fenyegetését – pedig Putyin a napokban – igaz, nem sokkal a választások előtt – már nyíltan egy új unió felépítésének az időszerűségéről értekezik a volt szovjet övezet államaira számítva elsősorban.”
Minden jel arra mutat hogy orosz o es kina kiegyezett a’la Molotov Ribbentrop paktum. Oroszorszag „szokasahoz hiven megprobalj a legveszelyesebb ellenfelet a nyugatra tolni hogy azok kiverzese utan pozicio jobbak legyenek.
„Kína a csendes-óceáni térben nyíltan szemben áll az Egyesült Államokkal, a hátában pedig nem ágál egy új orosz impérium terve ellen.”
Hat ez ugye a fentiek ertelmeben erthetove valik es mindent megmagyaraz erthetove tesz.
„Oroszország megkezdheti a birodalom újraépítését Kína árnyékában, de mivel illik biztosra menni, a „B” tartalék India. Itt kapcsolódik a csendes-óceáni régió stratégiai kérdése Közép-Ázsiához, melynek nyugati területét hívjuk Közel-Keletnek.”
India nehez falat mindenkinek. Egyszeruen ragaszkodik fuggetlensegehez es el nem kotelezettsegehez. A politikai kozpvonaltol mindig csak annyira mozdul el hogy az eppen legnagyobb fenyegetes erezze hogy falba utkozott, Ugyesen csinaljak mert a fel vilag udvarol nekik. Vagy inkabb az egesz vilag. Fobiam melett :-)) az ausszi strategak is arrol cikkeztek meg 10 eve hogy india a legnagyobb potencialis veszely rank nezve. Most nem az de ki tudja mit hoz a jovo. Lassan ott tartok hogy minden kis obolbe dugnek egy tengoflottat.
„Nos, „távolról és érzelmektől mentesen” szemlélve a helyzetet azt hiszem kijelenthető, hogy semmi sem biztos.”
PISZKOSUL IGAZ ! Ezert kell nekunk a legroszabb scenariora is felkeszulni es egy nagyteso aki a jelenletevel is elriasztja a csunya bacsikat.
Még egy ausztrál-amerikai együttműködés sem. De ugyanennyi erővel akár japán-orosz tengely is létrejöhet. Ezen találkozókon a végeredmény felé történnek kisebb-nagyobb, látványos vagy rejtett lépések, melyekből mi igen kevés valós infóhoz jutunk – maximum csak következtetni lehet bizonyos megnyilvánulásokból.
Igy van!
Mar pedig katalogusbol nem fogod megimserni a tipus tenyleges kepessegeit. Es nekunk sokszor csak katalogusaink vannak a folyamatrol.
„Kuruc meg paranoiás, de van rá oka. A világ rendje 1xűen nem tűrheti, hogy néhány milió ember lézengjen 1 egész kontinensen. (Sajnálom Kuruc)”
gacsat
Akkor propalkozzanak talan oroszorszaggal. Mi csak egy aprosag vagyunk hozza kepest. Sokkal nagyobb terulet es meg szarazfoldon szomszedos is a krizis zonakkl.
„Akkor ezek szerint az összes francia ismerősöm meghülyült, hogy úgy tudja, ahogy én. Újra megkérdem.”
A logikanak ellentmond a dolog mert az inerciallis ellenallast legyozni es ujra felgyorsitani a raketat sokkal tobbe kerul mint szinten tartani a sebesseget.
Molni a Sparrow sem két fokozatú, hanem kettős üzemmódú. Az égés folyamatosan történik, csak az összetétel és a profilozás miatt az intenzitása különböző.
Sparrow ( ESSM ) regi vas de nagyon megbizhato. Raadasul igen zavarbiztos .
Kedves Dudi..
Legutóbb júliusban készült el az IOWA-cikk….
Folyamatosan frissül, kb. két-három havonta, ahogy egy szerző elkészül egy munkával…
Molni:
Minden szilárd hajtóanyagú rakéta úgy működik, hogy az indításkor jóval nagyobb a gázfejlesztés, mert fel kell gyorsítani a jószágot.
Lehetséges a gyk. 2 hajtómű, de az indító/utazó fokozatot nem kapcsolhatod le, lévén egy „ceruzán” nem sok felhajtóerő keletkezik.
Kell valami ami fenntartja, plusz nem egy rakéta a gázsugár irányításával (is) manőverezik (spec. a légiharc rakétáknál biztos ebben nem vagyok, de a pc-törőknél van ilyen).
Azaz vagy van valahol extra kiömlő nyílásod, vagy megintcsak agyonbonyolítottuk a rendszert.
Reggelre azért támadt egy ötletem:
Egy alkalmazási mód az, hogy a préselt szilárd hajtóanyag hengert kb a 75-90%-ig lefestik az egyik vége felől úgy, hogy a másik szabadon marad (égésgátló festékkel). Az égés a festetlen végéről kezdődik, és mivel ott nagy a felület, magas a gázfejlődés (gyorsító üzem). Miután a festetlen rész kiégett, már csak egy „csőben” ég a hajtóanyag, ahol kisebb a felület (utazó üzem).
Ha a festék helyett valamilyen tűzálló, de mozgatható burkolat van, annak elmozdításával/eltávolításával újra nagy felületen ég a hatóanyag, azaz egy újabb gyorsítás következik be.
Ennek persze vannak műszaki kihívásai, de elméletileg lehetséges.
„Kedves Dudi..
Legutóbb júliusban készült el az IOWA-cikk….
Folyamatosan frissül, kb. két-három havonta, ahogy egy szerző elkészül egy munkával…”
Volt szerencsem tanulni es tanulmanyozni az IOWA class MK 8 as tuzvezeto szamitogepet. Nem semmi egy masina. Nagy dog de meglepoen pontos volt. Megfelelo beszabalyzas utan cca 50 metert tudott ami akkoriban nagy szam volt.
Oroszország, és Ausztrália is puskalövés nélkül lessz a kínaiaké. Meg az indeké. Kapnak majd útlevelet, meg letelepedési engedélyt, és késsz.
http://englishrussia.com/2011/11/10/whos-gonna-work-in-russia/
Wolfrick
Nem festenek azok semmit. Az alakja olyan. Különben is, itt 5letel mindenki, ahelyett, hogy kiinternetezné.
” mert az inerciallis ellenallast legyozni es ujra felgyorsitani a raketat sokkal tobbe kerul mint szinten tartani a sebesseget.”
Ez meg az adatoktól függ. Nem feltétlenül igaz.
Így néz ki a dolog:
http://www.google.com/search?q=rocket%20propellant%20contoures&biw=1166&bih=659&sei=0nrHTp3VOs2v8QPG4ZmNAQ&tbm=isch#hl=hu&tbm=isch&sa=1&q=rocket+propellant+profiles&pbx=1&oq=rocket+propellant+profiles&aq=f&aqi=&aql=&gs_sm=s&gs_upl=7204l10122l0l13101l8l8l0l7l0l0l232l232l2-1l1l0&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.,cf.osb&fp=e042dc83e1af0645&biw=1166&bih=659
Ráadásul ezt még külön gyujtású kamrákra is lehet osztani.
gcsat:
az oroszok festenek. tuti, saját szememmel láttam.
@aerophyl
Tehát arról van szó, hogy akkor ilyen a MICA. Azért kérdem, hogy rögzüljön bennen.
Az AIM-54 az ilyen volt egyébként?
@kuruc
Elég profi kis elemzést írtál:)
Arra az itteni viszonylatban hosszúra gondolok.
Igen a baj, hogy európai mértékekben gondolkoznak sokan.
Igaz a légierő és a tengerészet magasabb prioritást képvisel , mint a szárazföldi erők fejlesztése, de ha megnézed a jelenlegi helyzetet teljesen logikus. Az oroszok jelenleg inkább üzleti partnerként tekintenek kínára, arról nem is beszélve, hogy az orosz szárazföldi erők jelenlegi helyzete sem túl rózsás.
A kínai haditengerészetnek jelenleg több fejlesztési proja van , mint az USA+ruszki együtt. Itt nem „made in china” cuccokra kell gondolni, hanem modern eszközökre. Jelenleg kína símán hozzáfér minden high tech.hez /amit nem tud maga kifejleszteni azt vagy megveszi, vagy lenyúlja/
Ha festenek, festenek. Nem tudom a tutit, csak nem értem a módját.
A légiharc rakéták többsége kettős üzemmódú hajtóművet alkalmaz. Az egyik kivétel az R-77-es, amely egy löketre pumpálja ki az összes impulzusát pár másodperc alatt. A másik véglet a Python-4/5, amelyeknél sokszoros különbség van a boost és sustain ideje között, az utazó fázisban alig pár száz kilót tol, ezért manőver közben elképesztően lelassul, viszont van ideje az IR fejnek stablan dolgozni, nem kell a véghelyzetek között csapkodnia, ami egyenes út lenne a cél elveszítéséhez. A Phoenix is kettős üzemmódú volt, különösen hosszú égésidővel.
militar 1979
A helyzet az hogy kina nagyon hasonlo utat jar be mint a Szu a 20-30-40 es evekben. Alapvetoen a vezeto reteg politikiai ertkrendje megbukott ( kommunizmus szocializmus akarmi ) ezt bevallani nem lehete, nem akarjak mert az egesz uralkodoosztalyt kipenderitene a hatalombol. Igy a tomegekekt el kell hallgatatni. Ez amolyan kinai ” Gulyas kommunizmus” ( de ennek egy jo gulyaslevest friss ropogos hejju kenyerrel, hogy a macska rugja meg ) Ez jelenleg muxik is mert az orszag fejlodik. Viszont ennek a fejlodesnek hatalmas ara van es logikusan a legegyszerubb paraszti gondolkodasu is lathatja hogy meg fog torpanni.
A fo problema maga a novekedes. A novekedese alltal ( ami hatalmas ) a termelest szivja el a vilag tobbi felerol. A nagy uzemek telepitik at a gyaraikat es az EU ban az USA ban a fejleszto marketing kereskedelmi reszlegek maradnak amik csak elenyeszo reszet teszik igy ki a komplett foglalkoztatott letszamnak. Az az no a fo piacokon a munkanelkuliseg, csokken a fizetokepes kereslet. Ha pedig csokken akkor kinaban is csokkenni fog a termeles es oda a nep bekes hozzaalasa.
Raadasul a termoteruletek iparositasa es szennyezese miatt kina mar ma sem onellato elelmiszerbol. Jelenleg minden problema nelkul meg tudja oldani a hianyzo resz beszerzeset foleg Del Amerikabol es Au bol is ( egyszeruen megveszi ) de kerdes hogy holnap lesz e penze illetve menyit er majd a penze. Egy valsag a USD-t is hiperinflacioba tolhatja es arra sincs garancia hogy mindig jo termes lesz. Ket aszalyos arvizes ev es aranyert sem tud kina vasarolni elelmiszert. Mar pedig csak a termeszetes nepszaporulata ( a hivatalos ( ami mindig ala fole becsul erdekei szerint ) 34 millio /ev !!!!!! Az az ha a kommunistak meg akarjak tartani a hatalmukat akkor enni kell adniuk a hatalmas kinai neptomegeknek. Belathato hogy mar a kozeljovoben konyen adodhat olyan szintu hogy meg penzert sem tud majd venni mert vagy nem lesz erteke olyan erteke a penzenek vagy pedig egyszeruen nem lesz elado elelmiszer. Ekkor jon az ami a vilagtortenelembe eddig mindig, hogy ha nem tudjuk megszerezni akkor elvesszuk.
Ehez kina hatalmas. Minden emberveszteseg neki konyiti a problemajat . Raadasul iszonyuan porgeti fel hozza a hadiiparat.
Ha igy folytatja szerintem a nyugat nem fogja megvarni mig keszre fut hanem elobb betamad vagy valamilyen modon kikenyszeritn egy Pearle Harbourt.
szerintem
Kuruc71
http://www.mindmegette.hu/gulyasleves_1.recept
http://www.mindmegette.hu/feher-kenyer.recept
A kenguru hús nem jó hozzá!!!
dudi
Tudod mi hianyzik az etelek kozzul a legjobban ? A turorudi meg a joooo ropogos friss kenyer. Kenyerbol is turorudibol is van hasonlo, de csak hasonlo.
Nincs valami konkrét adat égésidő / tolóerőre? Az AIM-9L és AIM-7F-et leszámítva gyak soha semmiről nem láttam ennyire részletes adatot.
@kuruc
tudod miért fáj a fejük a „nyugati” hatalmaknak?
nem csak a kat potenciával van gond, hanem azzal is hogy, ha kína akarná 2 perc alatt bedönthetné az USA gazdaságát.Elég lenne eladnia a tulajdonában lévő összes USA adósságot/államkötvényt és puff/
Kína „pőrl hárborja:)” tajvan volt, de a mostanában meghozott USA szenátusi döntéseknek az ismeretében le lehet vonni a következtetéseket, hogy az amcsik „eladták” tajvant
Ez a fajta kotveny piacradobas ketelu. Inkabb hasonlatos ahoz amikor valaki a sajat allasaira keri a pergotuzet. Ha bedoglik az US kina LEGNAGYOBB piaca akkor kina is leall. Ugyan ez a helyzet az EURO val kinanak erdeke hogy talpon maradjon ezert hajlando segiteni.
Minden esetre valoban kinos hogy anyugati gazdasagok ennyire serulekeny pozicioba manovereztek ostoban magukat.
természetesen nem „békeidőben” meglépendő akció ez a dolog, mert nekik sem érdekük:)
1 hajópincér srác írja a könyvében, hogy 1x bulit rendeztek maguknak a luxushajón, és ők főztek maguknak. A vége az lett, hogy a 7próbás főszakács sírva könyörgött a gulyásleves receptjéért, és föl kellett hívni a srác nagymamáját Jászkarafaszajenőn, hogy diktálja le a recipét. Utána az lett az ünnepi menük sztárja.
http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=luxushajon-dolgoztam&ID=230329
militar: „természetesen nem “békeidőben” meglépendő akció ez a dolog, mert nekik sem érdekük:)”
Háborús időkben biztos fizetni fognak amik a Kína által birtokolt állampapírokért. Az ilyen hszeket komolyan gondolod?
A vilaghires borainkat sehol nem ismerik. A vilaghires tudosainkrol sem tud a vilag. Key dolog van viszont amit mindenhol mindenki tud hogy magyar.
PUSZKASZ ( Puskas )
GULAS ( Gulyasleves.
Emelett eleg jo a hire a magyar munkaeronek kreativitasban ha olyantol kerdezed aki mar dolgozott veluk.
De kesz ennyi az ossz hungarikum.
Kuruc71:
Obama most is könyörgött Pekingnek, hogy értékeljék fel a jüant, de nem hajlandóak. Ha kiesne az export, akkor szépen felértékelnék a jüant és nőne a saját belső keresletük,vásárlóparitásuk, így a termelés nem akadna meg. Ezek a folyamatok persze lassúak és már zajlanak, szépen lassan Kína magának többet fog gyártani, mint exportra. Emellett óriási deviza tarteléka van, tehát be tud vásárolni bármilyen piacon, esetleg blokád,embargó alá lehetne(?) vonni, de ezt is át tudnák ütni szm.
Skacok, jó a vizuális fantáziám. Elképzelem, ahogy a Raytheon, a Thales, az izraeli, az orosz, kínai és egyéb mérnökök tátott szájjal olvassák a HTKA.HU-t, és már-már felsejlik előttük a kommentekből kirajzolódó 6-7 gen. rakéta elmélete. Gyerünk, további 5leteket akarunk!
„Skacok, jó a vizuális fantáziám. Elképzelem, ahogy a Raytheon, a Thales, az izraeli, az orosz, kínai és egyéb mérnökök tátott szájjal olvassák a HTKA.HU-t, és már-már felsejlik előttük a kommentekből kirajzolódó 6-7 gen. rakéta elmélete. Gyerünk, további 5leteket akarunk!”
En mar kaptam megkeresest allasajanlatot egy kesz szerzodessel !!! A gond csak annyi hogy nem a IAI tol vagy a Lockheed tol hanem egy Sci-Fi kiadotol :-)))
Srácok sci-fi írás és köztem még mindig van kapocs. :)
Csak az utóbbi időben nem volt túl szoros…
OFF
Ha valaki a régi teszt olvasók közül szívesen olvasná újra a P1-et (Főnix) akkor valamilyen formában jelezze nekem kérem. Köszönöm.
Repülőgép projekt alulnézetből, avagy a lengyel üzlet:
http://www.marshallcenter.org/mcpublicweb/MCDocs/files/College/F_Publications/occPapers/occ-paper_11-en.pdf
Szerintem tanulságos.
Tisztelt HTKA szerkesztősége és helyi szakik!!!!!!!!
Én nem régen olvastam egy álltalam megnevezni nem kivánt oldalon hogy oroszok a Szír partokhoz hadihajót(kat) küldtek, ezzel erősitve Damaszkus biztonságát esetleges civil védő légihadjárattal szemben.
Ez kacsa vagy mik a valós tények ez ügyben?
Nagy medve most huzdta volna meg egy valóságos vonalat???
Annak mar hire ment volna. Magas labda lenne ez arra hogy lejarassak Moszkvar Asszadal valo egyuttmutyizasra ahoz hogy mar ne pattant volna ki. Esetleg ha meg nem biztos a dolog mert meg akarhol elkanyarodhat a flottaegyseg akor lehet meg visszatartjak de kulonben nem hinnem.
@Fade szerint:
2011. november 19. szombat @ 15:47
militar: “természetesen nem “békeidőben” meglépendő akció ez a dolog, mert nekik sem érdekük:)”
Háborús időkben biztos fizetni fognak amik a Kína által birtokolt állampapírokért. Az ilyen hszeket komolyan gondolod?
ezt ki mondta? :) persze nem fizetnének.
viszont ha gondok akadnának, még a komolyabb konfliktusát megakadályozandó szép lassű – lépcsőzetes visszaváltással ki üthetnék őket-
Amúgy Isten óvjon meg minden földlakót attól, hogy az amcsik agárkodjanak a kínaiakkal, mert akkor nem kellene aggódnunk a föld túlnépesedésétől.
@monyok
igen volt kb 1-1.5 hónapja 2 ruszki hajó szír partoknál, de az csak sztem vmi látogatás féle volt. előtte meg iráni hajók állomásoztak szír kikötőben.
A Szírek elleni „civilvédő:)” akció esélye szinte 0 . Szíria nem Líbia szintjén van , nem lehetne lerendezni a dolgot olyan könnyen , mint a líbiai hemüvegkirállyal.
arról, nem is beszélve, hogy egy szíria elleni akciót a kóserek megtorpedóznának és az amcsik nélkül a francia+angol+csicskik kevesek oda az amcsik is kellenének
Javítsatok ki ha tévedek de a főoldalon a Rafale cikkes képen nem illeszkedő póttartály van a gépre függesztve?
itt a kép:
http://www.airforce-technology.com/projects/rafale/rafale9.html
Ez csak prototípus vagy széria? Vagy csak simán tévedek? :)
Ez 1000 éves bunkós műfasz póttartály,+ Taurus robirepcsi.
Jaja, hogy a linken? Bármi is az, elég ronda.
Vazze, az illeszkedő póttartály pont attól illeszkedő, hogy nem függesztve van, hanem illeszkedik. Azok a szárny alatt mezei pótosok, az illeszkedő a gép törzsén van, a kacsa végétől a függőleges vezérsík elejéig tartó dudorban.
Egyébként szép aerodinamikusan oldották meg, annyira belesimul, hogy szinte alig lehet észrevenni, nincs az a kamion hatás, mint az F-16-nál.
Oks vazze én is úgy értettem. Bocsi a nyelvbotlásért.