|

Új fényezést kapott a kínai repülőgép-hordozó

Mint ismeretes, a Kínai Népköztársaság első repülőgép-hordozója, a korábban Varjagként ismert Shi Lang idén augusztusban végrehajtotta első tengeri próbáit, azóta pedig a kikötőben pihen. Köszönhetően a kínaiak nem kifejezetten bőbeszédű sajtósainak, a rajta folyó munkálatokról semmi konkrétumot nem tudunk. Azonban időről-időre megjelenik egy-egy új kép róla, amit a szemfüles helyieknek köszönhetünk.

A Shi Lang régi, illetve új fényezése – érdemes egy pillantást vetni a hajó orrára is! ,

Jelen rövidhírünk témáját is egy (vagyis igazából két) ilyen felvétel adja. Ez(ek) tanúsága szerint a Shi Lang új fényezést kapott, aminek köszönhetően kissé elegánsabb lett.
Továbbá felhívnánk a kedves Olvasók figyelmét a hajóorr oldalán található, karikatúra-szerű mázolmányra – ami sajnos valójában nincs is ott, pusztán a kép megosztásáért „felelős” internetező védjegye. Ennek ellenére, szerintünk így sokkal jobban nézne ki a Shi Lang :)

46 hozzászólás “Új fényezést kapott a kínai repülőgép-hordozó”

  26. doca

    Igen, ez volt az az An-71-es.
    Azért az UNCLOS határok jóval igazságosabbnak tűnnek, de Kínát nem lehet így se, úgy se megállítani a terjeszkedésben.
    Még ebben az évtizedben megépítik a ceyloni(Srí Lanka) és a pakisztáni és burmai hadikikötőiket.

    2011. november 4. péntek at 16:39
  27. huleaks

    Kína most még csendben van és közben erőssödik. Szorgalmasan mosolgatja és lopkodja a technológiákat. De ha egyszer igazán megerrősödik katonai értelemben is az pár nagyhatalomnak fájni fog.

    Szerintem nem kellene ezt a pillanatot megvárni.

    2011. november 4. péntek at 22:10
  30. Montezuma

    Kedves Huleaks.

    Azt hiszem, ez az elgondolás valamikor a hatvanas-hetvenes évek derekán elméletben még működött volna USA-SZU összefogással. Jelen pillanatban elkésett az ötlet.

    Oroszország nem fog Kína ellen támadni, mivel az egy kontinensnyi méretű atomháborút jelentene, ahol Moszkva is kifeküdne.
    Ha az USA-NATO támad, az pedig világháborút jelentene, ahol globális léptékű atomcsapások következnének be, ráadásul Kína mellé felsorakozhat Oroszország, Pakisztán és Észak-Korea is, akik közül az utóbbi kettő a saját térségében szintén képes atomcsapások végrehajtására az USA szövetségesek és támaszpontok ellen. Ebben a szerencsétlen helyzetben India meg sem mozdulna, miután sem az USA sem Oroszország-Kína ellen nem szeretnének atomháborút vívni.

    Én inkább a NATO külön utas rakétavédelmi rendszere miatt aggódnék, ugyanis ez orosz-kínai katonai szövetség felé tereli Ázsia hatalmait, akik rövid időn belül simán képesek komoly léptékben fejleszteni és hadrendbe állítani új atomfegyvereket ellenlépésként.

    Oroszország bármikor felmondhatja a START III-at, és az 1500 stratégiai atomrobbanófej helyett akár a duplája is hirtelen visszakerülhet a hadrendbe.
    Kína gőzerővel erősíti jelen pillanatban is nukleáris kapacitását, az USA és Japán már több ízben kérte, hogy tegye átláthatóvá nem csak a katonai költségvetését, de adjon magyarázatot a nukleáris potenciál erősítésére is.

    Miután az USA több száz milliárd dollárt különített el korábban az atomfegyvereinek a korszerűsítésére és közben egy rakétavédelmi rendszer kiépítésével zsarolja a többi atomhatalmat, így nem vagyok biztos abban, hogy a világbékére pont Kína jelenti az igazi fenyegetést.

    Apropó: Izrael a napokban tesztelte a becslések szerint 7000 km hatótávolságú módosított Jericho-3-as ICBM rakétáját – amely a hivatalosan nem is létező izraeli atomfegyverek globális léptékű bevetésének a lehetőségét készíti elő.

    Végezetül egy meglátás:

    Bármilyen paradoxon is a helyzet, az emberiség jövője azon múlik, hogy a civilizációnk képes-e és kész-e létrehozni egy nemzetek felett álló, a bolygó és a fajunk túlélése érdekében működő valós hatalmi struktúrát. Ha úgy tetszik, az összeesküvés-elméletek kedvelői által sokszor felvetett Világkormány lehetne az egyetlen záloga a holnapnak – miután a fajunk még nem lépett az evolúció olyan szintjére, hogy egy kollektív tudatos tudat áthassa a bolygó összes lényét.
    Amennyiben ez nem történik meg, akkor kizártnak tartom, hogy az atomfegyverekkel fenntartott világbéke a végtelenségig működni fog.

    Üdv: M

    2011. november 5. szombat at 07:39
  31. molnibalage

    Oroszország bármikor felmondhatja a START III-at, és az 1500 stratégiai atomrobbanófej helyett akár a duplája is hirtelen visszakerülhet a hadrendbe.

    És ez változtatna bármit a MAD helyzeten? Semmit. Mellesleg valamiből finanszírozni is kellene azon harceszközök rendszerben tartását. A legfiatalabb stratégiai robbanófej és hordozóeszköz is 20-25 éves. A szovjetek rendszerint ilyen élettartamra terveztek. Tehát ők nagyon is örülnek annak, hogy szerződésben garantált a paritás és a régi vackaikat kidobhatják, mert a jenki az övékénl hosszabb élettartamú és újabb, de legalább egykorú arzenált épít le.

    Kína gőzerővel erősíti jelen pillanatban is nukleáris kapacitását,

    ????

    A kínai SLBM és ICBM azreznál tudtommal évtizedes távlatban stagnál. 100-150 ICBM kategóriájú eszközük van a becslések szerint. Egy SSBN van és épül talán még 1-2. Ezek viszont tudtommal az öreg és sebezhető szárazföldi ICBM-et váltják ki. Tehát kapacitás növelésről nem igazán lehet beszélni, inkűbb a minőség és a túlélőképesség javítása a cél.

    Apropó: Izrael a napokban tesztelte a becslések szerint 7000 km hatótávolságú módosított Jericho-3-as ICBM rakétáját – amely a hivatalosan nem is létező izraeli atomfegyverek globális léptékű bevetésének a lehetőségét készíti elő.

    Ez azért vicces, mert egyesek szerint már 3 éve rendszerben van a fegyver. Most akkor döntsék már el az urak, hogy akkor ez JIII vagy mifene… :)

    Az atomháborút meg túlságosan könnyen vízionálják egyesek. A HH alatt, mai szemmel el sem képzelhető mélységekben volt sokszor a viszony, de még akkor sem történt meg a legrosszabb. Pedig akkor jóval kevésbé fonódtak egymásba az államok. Meglátásom szerint kicsit az a paradox helyzet alakult ki, hogy még egy nagyobb helyi háború is vállalhatatlan a legtöbb hatalom számára, mert gazdaságilag nem lehet nyerségesen kijönni belőle, mert a háború miatt ma mindenki menekül a térségből, a befeketők nem mennek oda. Nézzétek meg, hogy hol tarsz Szerbia…

    A világkormányt nem tartom megvalósíthatónak, az evolúciós ösztönök és beidegződések a nacionalizmus túl erős.

    Mondjuk itt is elmélkednek valami ilyesmiről.

    http://www.youtube.com/watch?v=l7AWnfFRc7g

    2011. november 5. szombat at 10:20
  33. Fade

    „Oroszország nem fog Kína ellen támadni, mivel az egy kontinensnyi méretű atomháborút jelentene, ahol Moszkva is kifeküdne.
    Ha az USA-NATO támad, az pedig világháborút jelentene, ahol globális léptékű atomcsapások következnének be, ráadásul Kína mellé felsorakozhat Oroszország, Pakisztán és Észak-Korea is, akik közül az utóbbi kettő a saját térségében szintén képes atomcsapások végrehajtására az USA szövetségesek és támaszpontok ellen.”

    Tehát mindekttő kontinetális méretű atomháborút eredményezne… de az egyik nem következik be mert béla a másik meg igen mert dede.

    pöpec logika…

    „Ebben a szerencsétlen helyzetben India meg sem mozdulna, miután sem az USA sem Oroszország-Kína ellen nem szeretnének atomháborút vívni.”

    Mért tán Pakisztán… szeretne atomháborút vívni az USA+szövetségeseivel?

    jujj…

    atomerő részt molni kivesézte.

    Szokásos logikus tényszerű hsz montezuma… meg kell hagyni.

    2011. november 5. szombat at 11:27
  34. doca

    Az utolsó pillanatig keresztbe tett egymásnak a két rendszer lásd a 80-as évek Afganisztánját, de direkt módon tényleg Hruscsov izmozott utoljára, majd békélt meg Amerikával, így tényleg áll a ’62.
    Atom nélkül(hipotetikus) valószínű lejátszották volna úgy ’50-’56 között valamikor konvencionális módon a meccset, addig már megerősödtek úgy viszonylag a pofonból a felek.

    Világkormány jól hangzik és tényleg ez lenne az ideális, gondoljatok bele lenne egy körülbelül évi 1500 milliárd, de lehet 2000 milliárd dolláros hadi kiadás „megspórolás”, ami persze nem túl okos dolog, mert ez is mozgásban tartja jelenleg a gazdaságot, na ezt át lehetne csoportosítani pl. űrkutatásba és még vadabb civil ötletek megvalósításába. 2 dolog hátráltatja jelenleg ezt az elképzelést.
    Nagyhatalmak vezetősége nem adná ki a kezéből a gyeplőt, hisz most totális irányítással rendelkezik a saját portáján, ott meg csak mondjuk 1/5 szavazati aránya – 20% beleszólása lenne a dolgok menetébe(vagy annyi se, USA,Kína,Oroszország,EU,India,Arab Liga,Izrael,Irán,Pakisztán,Latin-Amerika,Afrika mondjuk).
    EU-t mondjuk fel lehetne osztani, hogy igazságosabb legyen Brit Nemzetközösségre(ahova besorolhatna Ausztrália,Új-Zéland,Kanada stb.) és Euróövezetre(ahol a közvetítő szerep lehetne Franciaországé és Németországé) több „renitens” afrikai vagy dél-amerikai,óceániai állam meg lehetne pl. társult állama egyik vagy másik EU csoportnak, ha frankofon vagy volt brit gyarmat volt és pl. még természetes gazdasági függőségben van.
    Legjobb esetben is, így egyes térségek 10% szavazati aránnyal rendelkeznének, ami a jelenlegi 3 valós nagyhatalom 33% részesedésétől jelentős visszaesés, így elsősorban USA,Kína és Oroszország ebbe biztosan nem menne bele, mert presztízsveszteségként élnék ezt meg.

    2011. november 5. szombat at 11:28
  35. gacsat

    61ben, és 82ben voltak a hidegháború mélypontjai. Most szerintem sokkal nagyobb a veszélye atomfegyver bevetésének, mint akkor volt. Főleg azért, mert van boldognak, boldogtalannak. Az utóbbiak veszélyesebbek.
    Ami plútóniumot már elpiróztak az erőművekben, abból már nem lessz újra atomfegyver 1hamar.

    2011. november 5. szombat at 11:28
  36. doca

    Oroszország Ciprus déli parjaihoz küldte az Admiral Kuznyecovot, ez azért is új, mert egy BT határozatát eddig még soha nem kellett fizikailag is bebiztosítani, emelett ott van még a szír,libanoni, dél-ciprusi vizeken a Piri Reis török olajkutató hajó is, jópár török hadihajóval nyomatékosítva a jelenlétét, de így is gyakori az, hogy izraeli és us vadászkötelékek elhúznak felette.
    Törökország és Oroszország és pár iráni hajó behúzta a féket egy lehetséges szír intervenció esetében(ehhez Egyitpom is asszisztál).
    US képes lenne egyedül, de akár NATO segítséggel egy pakisztáni intervencióhoz is, amit sok-sok nyilatkozat pedzeget már, mert nem bíznak a pakisztáni vezetésben. Gyakorlatilag US és EU területet Pakisztán nem tud elérni az atomfegyvereivel, konvencionális haderejét meg nem tudja megindítani az indiaiakkal a hátában az EU felé, ebben a helyzetben egyedül India lenne a veszélyeztetett, mert valószínűleg kapna a nyakába atomot Pakisztánból, ha már úgy is elveszik az országuk a nato invázióban, de ezt még nem teszik meg, mert Kína valószínűleg a Karakorum felől komoly konvencionális haderőt próbálna bepumpálni minden erejével az országba és 100% szembeszállna a nato erőkkel először csak konvencionálisan. Szerintem már csak a felvonulásuk megálljt parancsolna egy esetleges inváziónak.

    2011. november 5. szombat at 11:44
  38. molnibalage

    Főleg azért, mert van boldognak, boldogtalannak. Az utóbbiak veszélyesebbek.

    1967 óta két új atomhatalom van. India és Pakisztán. Dél-Afrika felszámolta saján miniális készleteit.

    Minden riogatás ellenére terroristák nem jutottak hozzá működőképes robbanószerkezethez sem hasadóanyaból. 20 év alatt nem volt egy piszkos bomba robbantás sem, és az állítólagos atomtáskákkal sem történt semmi. Ennyi idő alatt 100%, hogy egyik sem üzemképes már. Ha volt bennük hasadóanyag, akkor mért nem használták fel őket? Lehet, hogy azért, mert az egész csak vaklárma volt?

    A SZU szétesése utáni fejletlenséghez képest, ma véleményem szerint az orosz atomfegyverek sokkal nagyobb biztonságban vannak.

    Ma pl. a US Navy hajóin már nincs állandó jelleggel atomfegyver és tudomal az oroszokén sem. Pakisztán is szétszerelve tárolja atomfegyvereit úgy, hogy a robbanófejek alkatrészei nem is egy helyen vannak. Hasadóanyagot sem lopak el a jelek szerint tőlük. Oroszországban kicsit más a politikai vezetés, mint régen.

    Akkor miért nagyobb ma az atomháború veszélye?

    2011. november 5. szombat at 12:01
  41. molnibalage

    A hírek szűkszavúak, de nekem úgy tűnik, hogy itten ércről van szó vagy valami fűtőanyag kazettákról. Fegyverminőségról szó nincs. Piszkos bomba is max úgy lehet, hogy nehézfémként szétszórva, mert nagyon nagy aktivitású urán izotóp tudtommal reaktorba helyezés előtt nem lehet kazettában.

    Magyarán a nagy semmire mentek vele. Kb. annyira hatékony piszkos bombát készíthetsz vele, mintha ólom vagy más mérgező nehez fémpor felhasználásával építesz bombát.

    2011. november 5. szombat at 12:26
  42. Allesmor Obranna

    Érdekes dolgokat tanítanak mostanság. Ha 62-ben ért véget a Hidegháború, akkor minek a végét jelentette be Bush 1991-ben?
    Igaz, a fia is 2003 májusában jelentte be az iraki háború végét, ami után még vagy négyezer amerikai katona halta meg különféle harccselekményekben.

    Szóval a Hidegháborúnak több szakasza volt, a 80-as évek első felében volt az utolsó mélypont, az afganisztáni invázió, majd Reagan csillagháborús terve, közben Brezsnyev halála ismét elhozta az atomháború lehetőségét. Ne feledjük, a rendszerben tartott nukleáris robbanófejek száma is ebben az időszakban volt a legmagasabb!
    Ekkor készült számos apokaliptikus vizió köré épült film is.

    Itt van egy kis Cold War kronológia:

    http://en.wikipedia.org/wiki/Cold_War

    2011. november 5. szombat at 13:45
  45. Montezuma

    Üdvözletem Uraim.

    Köszönettel véve az építő jellegű kritikákat csak halkan megjegyezném, hogy a kissé absztraktnak tűnő szösszenetemnek volt egy előzménye, amely szó szerint így hangzik:

    „De ha egyszer igazán megerrősödik katonai értelemben is az pár nagyhatalomnak fájni fog. Szerintem nem kellene ezt a pillanatot megvárni.”

    Pöpec logika, mi? ;)

    M

    2011. november 5. szombat at 14:38