|

Bekonténerezett bunkósbot

Tavaly mintha már írtunk volna a konténerbe csomagolt 3M-54 Klub változatról, a Klub-K-ról – talán valamelyik Hírhalomban. Mindenesetre kapcsolódó friss hír, miszerint a fejlesztők által csak „Pandora szelencéje” névvel illetett rendszer bemutatkozott az éppen zajló MAKSZ 2011 szakkiállításon

A Novator tervezőiroda 3M-54 robotrepülőgépének felhasználásával a rendszert összehozó Morinformsystem-Agat 4 darab rakétát tudott egy standard méretű konténerben elhelyezni, úgy, hogy a hidraulikai emelőrendszer által indítási pozícióba emelt tubusok mellett a 2 főből álló kezelőszemélyzetnek is jutott egy védett hely a konténerben. Azaz a kutyaközönséges társaitól külsőre semmiben sem különböző konténert úgymond csak hajóra/vonatra/kamionra kell rakni és már mehet is, várva a célkoordináták műholdon keresztüli befutását.

A rendszer látványterve – konténerszállító hajón … ,

… vasúti kocsin … ,

… illetve közúton vontatott változatban ,

Ezen portéka megjelenésével az a kellemetlen helyzet adódhat elő, hogy akár egy konténerszállító hajóról is bevethető lehet a kellemetlen látogatónak minősíthető, a célegyenesben 2,5 Mach sebesség magasságába felgyorsítani képes 3M-54 Klub robotrepülőgép 3M-54TE/Klub-K változata – melynek hatótávolságát 270 kilométerben adták meg.

A fejlesztők elmondása szerint jelentős érdeklődés mutatkozott a termék iránt, ám hogy kik is a potenciális vevők, arról egyelőre mélyen hallgatnak.

Klub-K a MAKSZ 2011-en | Fotó: Howard Gethin, RIA Novosztyi ,

55 hozzászólás “Bekonténerezett bunkósbot”

  1. Hogy a fosas jojjon az oroszokra ha kinaiaknak meg a muszlimoknak eladjak.

    Ezzel lazan lehet egy tomeges Pearle Harbour-t ”
    varazsolni”

    Egy jol szervezett akcioval le lehet torolni az USA Japan Korea Au osszes Csendes es Indiai oceanon levo tamaszpontjat szinte buntetlenul.

    Ha ezzel parhuzamosan nekimennek Afganisztannak akkor az ott levo csapatok utanpotlas hijjan ( mert mar nincs honnan es mivel ) hamar megadjak magukat es rogton van par tizezer tusz is a bekeszerzodes kieroszakolasahoz.

  2. Ez lehet ám a tüske a köröm alatt!
    Mondhatni a terroristák „hosszú botja” lehet egy ilyen cucc, s valljuk meg őszintén nem csak egyszerű, hanem nagyszerű is… ha működi. Ez tényleg olyan lehet, mint a tű abban a bizonyos szalmakazalban! Ha mondjuk Irán venne belőle, a szállítást álcázni sem kellene!
    Az első képet elnézve miért a Kubai rakétaválság jutott az eszembe?
    Gondoljunk bele! Egy konténer szállítón a legalsó helyen lenne eldugva egy tucatnyi ilyen robotrepülőgép, hát nem két órás pakolgatás lenne, mire meglelnék, főleg hogy lövésük sincs melyikben is van…
    Lehet egy-két helyen ez most kiveri a biztosítékot!

  3. @Roni

    Milyen hajót? Tudod te, hogy napi tány tízezer konténert mozgatnak napotna?

    Milyen jámrűveket figyelnek? Bárhol megrakhadot a kaminot egy ilyen konténerral. Azt sem tudod, hogy mit kell figyelni.

    És személyszerint nagyon veszélyes politikénak tartom ezt a fegyvert, mert egy idő után nagyon csúnya hadviseléhez vezethet…

  4. Sunyi fegyver azt meg kell hagyni, de azért eltúlozni sem kell a dolgot. Ez akármilyen ellenőrzésen megbukik, röntgennel már egy eldugott pálinkásüveget is kiszúrnak az ellenőrök. És túl drága ahhoz, hogy a közönséges kereskedelmi útvonalakon furikázza valaki, a politikai botrányról nem is beszélve.

    Szóval állami szereplők ezzel nem nagyon játszadoznának, legfeljebb nyílt háborúban. Terroristáknak meg csak nem adnak el belőle Ivánék…

  5. Üdv!

    Nem biztos, hogy ez jó ötlet volt az oroszok részéről.

    A kifejlesztése még hagyján, de a nyílt reklámozás…, egy biztos, hogy ezek – akár igaz, akár kamu – eladási hírei után sokfelé növekedni fog az aggodalom. Ráadásul fizikai képtelenség minden szállítóeszközt ellenőrizni, de jelentős költségeket és erőket fog felemészteni pusztán az ezen eszközök utáni vadászat.

    Ennek következménye, hogy minden ellenőrizni szánt kereskedelmi hajó esetében ott lehet a zabszem a seggekben. Ráadásul ez több okból is kétélű fegyver lehet:
    – visszafelé is elsülhet, ugye…
    – esély van arra, hogy egy félreértés miatt ártatlan hajót lőnek ki – nem kívánatos diplomáciai/katonai balhét generálva

    Abba meg bele se gondoljunk, hogy valami „kétes” állam vásárol ezekből, majd „kétes eredetű” atomfejjel szereli fel és vígan hajókázik az óceánokon, mint egy szimpla szállítóhajó, például banánnal megpakolva.

    Így végiggondolva az jut eszembe, hogy nincs arra garancia, hogy ez már rég nem történt meg és történik is naponta, valamelyik korábbi típussal. Végül is a rendszerek adottak, egy konténert vagy egyéb „ártatlannak látszó tárgyat” pedig nem lehet túl nehéz kicsit átalakítani.
    És erre sok ország képes lenne…

    M

  6. Azért az általános pánik kellős közepén halkan megjegyezném, mielőtt mindenki gyalogsági ásót ragad, hogy megássa vele előre a saját sírját: a rakéta rendszer hatótávolsága MAXIMUM 270 kilométer! Vagyis katonai értelemben véve, qrva közel kell menni a célponthoz ahhoz, hogy sikeres támadásnak legalább az esélye meglegyen. Azért ez rohadtul nem analóg azzal, ha pl. kilőnek egy Szinyeva SLBM rakétát 12 ezer kilométerről, tele fake és valódi MIRV atomfejekkel, ‘oszt csókolom…

  7. Kikötővárosok ellen pont tökéletes. Én inkább azért nem tartom túl aggasztónak, mert ez terroristák kezében lenne csak veszélyes fegyver. Bármelyik állam használná ezt, az nyílt hadüzenet, ott meg nem azt kell mérlegelni, hogy be tudjuk-e vinni az első csapást, hanem hogy mi lesz utána. Senki nem fog csak azért háborúba sodródni, mert itt van ez a fasza fegyver, amivel sunyiban lehet városokat bombázni.

  8. Ha széleskörben elterjed, hogy deríted ki, hogy ki volt az? Vagy titokban kerül szállításra? (amit valljuk be nem annyira nehéz kivitelezni természetéből adódóan)

    Megfelelő titkosszolgálati előkészítéssel így akár el is kerülhető a hadüzenet, bár a kockázat még így is óriási.

  9. Amelyik hajó ilyet indít, az biztos, hogy nem úszik el utána. A legénységből pedig mindent ki lehet szedni a megfelelő módszerekkel. Ez túl nagy kaliber ahhoz, hogy ne lehessen lekövetni. Szerintem az USA titkosszolgálata biztos rajta lesz, hogy kik vesznek ebből és ha kell közbelép. Az iráni Sz-300 üzletről is le tudták beszélni az oroszokat.

  10. Én csak azon csodálkozom hogy ezzel a megoldással még soha senki nem állt elő korábban. Az én pár évvel ezelőtti ötletem az volt hogy egyszerűen egy teherszállító vagy tanker hajót alakítanék át, telerakva függőleges indítósínekkel (fedélzetbe süllyesztve persze). Kívülről semmi nem látszana rajta. (Csak át ne vizsgálják! :) ) Nna, az tudna aprítani rendesen, mert úgy állati sok rakéta lenne indítható róla probléma, rakodás meg újratöltés nélkül.

  11. üdv. Montezuma

    – egy váratlan jelzés már esedékes volt Putyinék részéről, miután a Kelet-Európával kapcsolatos amerikai ABM tervekről a kétoldalú tárgyalások finoman szólva is egy helyben toporognak, Moszkva többször jelezte, jön a kilépés a SALT megálapodásból és új hidegháború fenyeget, ha Washington tényleg telepíti a rendszereket,
    – Oroszország területe valamivel nagyobb mint 17 millió négyzetkilométer, semmilyen technológia nem képes totális ellenőrzés alatt tartani ekkora területet, pláne, ha a nukikat konténerbe rejtik és közúton, vasúton, hajón szállítják,
    -Kalinyingrádból még a 270 kilométeres hatótávval is sok minden elérhető,
    -a technológia egyáltalán nem új, az ezzel kapcsolatos amerikai aggodalmakat talán egy éve egy tematikus csatornán is szóba hozták, sajnos a film címére nem emlékszem, talán egy STRATFOR elemzésen alapult,
    – a kishatótávolságú robotrepülőgépekkel való demonstráció természetesen csak vakítás, a konténerekből nagyhatótávolságú rendszerek is indíthatók,
    – az oroszok senkinek sem fogják eladni a rendszert, csupán jelezni szeretnék, hogy a maci éber és a jövő háborújában a szabály az lesz, hogy nincsenek szabályok, magyarán az összes egyezményt a darálógépbe lehet helyezni,
    – a CIA és kapcsolt részei a Szovjetunió és a VSZ bedőlése után csökkentették a HUMINT jelentőségét és nemcsak Oroszország kapcsán.Hogy a hálózatokat visszaépítették-e, arról az illetékes amerikai boss-t kellene megkérdezni.

  12. „Egy fegyveres konfliktusban ezen túl a 300 km-es határt átlépő konténerszállítókat automatikusan, figyelmeztetés nélkül kilövik.”

    Bravo! És ez vonatkozik bármilyen harmadik fél zászlója alatt hajózó konténerszállítóra is?! 300 km elég sok ahhoz, hogy egy forgalmasabb tengeri útvonalon világméretű ellenkezést váltson ki.
    Ha pedig beváltják a fenyegetést és elkezdik tengerfenékre küldeni a konténerszállítókat, az önmagában sokkal nagyobb kárt okoz, mint néhány 400 kg-os robbanófej. Amelyik ország ezt meglépi, szinte biztos, hogy nemzetközi büntetőintézkedésekkel nézhet szembe.

    Ez bizony olyan fenyegetés, amivel szemben alig lehet védekezni. A természetéből következően bizonytalan kimenetelű titkosszolgálati akció kivételével, talán egyedül a bejövő rakéták elhárítása jöhet szóba.

    Néhány éve volt egy amerikai vezetési gyakorlat, ahol szabad kezet kapott az „ellenség”, hogy bármilyen eszközzel védekezzen az amerikai támadás ellen, amit hordozócsoport részvételével hajtanának végre. A gyakorlat kimondva-kimondatlanul Irán megtámadását modellezte és az lett a vége, hogy „Irán” győzött, számos találatot érve el, gyakorlatilag kikapcsolta a CBG-t a játékból. (Illetve a gyakorlatot ezen a ponton fölfüggesztették.)
    Az eredményt úgy érték el, hogy mindenféle úszó- és repülőeszközre (civilekre is) hajó elleni rakétákat telepítettek és a viszonylagos partközelben, szűk térben manőverezni kénytelen hordozócsoport ellen összehangolt támadást indítottak a védelmi rendszer túlterhelésére.

  13. „Az eredményt úgy érték el, hogy mindenféle úszó- és repülőeszközre (civilekre is) hajó elleni rakétákat telepítettek…”

    Hmm…nos, szerintem komplex anti-ship missile rendszereket csak úgy rápasszintani egy kotróhajóra, turistákat szállító vizibuszra, esetleg egy mezőgazdasági kukacbombázó repülőgépre, azért nem olyan egyszerű. Legalábbis akkor, ha komolyan gondolják, és találatot is el akarnak érni vele. Ennél még a kamikaze módszer is jobb: mindent, ami repül, megtölteni robbanóanyaggal, elmormolni egy Allah Akbar-t, és hajrá…

    „viszonylagos partközelben, szűk térben manőverezni kénytelen hordozócsoport ellen összehangolt támadást indítottak a védelmi rendszer túlterhelésére.”

    Egy 100 ezer tonnás CVN nem fog partközelben hajókázni, különösen háborús helyzetben nem! Pont. Mégis mi a ferde f@szért menne be pl. a Hormuzi Szorosba, béna kacsát játszani? Amikor a rajta lévő Air Wing a nyílt tengerről is tud operálni, ahol a CVN-t körülvevő AEGIS hajók meg tudják óvni szinte mindentől… A USS Cole is mindaddig sebezhetetlen volt a törölközőfejűeknek, amíg pechére ki nem kötött Jemenben…

  14. Hogy a 300 km es hatotav sok vagy keves ?

    A nyugati orszagok osszes katonai letesitmenyenek 75% a parttol mert 300 km en belul van.

    Ezen kivul nem nagy elteres egy nagyobb hatotavolsagu „raketat” beletenni csak az mar strategiai fegyver lenne amit az oroszok elsore nem akarnak piacra dobni.

    A Club viszont teljesen szabad exportra.

  15. Off

    Ugye a jenkik tesztelgetik az x-51 rakétát .
    Na most az egy církáló rakéta ami hasonló célt szolgál mint a Brahmos ?
    Vagy csak a hiper sebességet vizsgálgassák vele ?
    És ha arra tervezték mint a Brahms-t, akkor egy f-35 legalább képes vinni 2 db ?
    Bocs a sok kérdést de angol oldalakon mindig a tomahawk rakétával vetik össze hogy az x-51 az sokkal jobb.D

  16. Asszem senki nem adhat el 300 km nagyobb hatósugarú fegyvert. Van valami stratégiai fegyvereket korlátozó eggyezmény ami ennyiben határozza meg a hagyományos fegyverek hatósugarát. Persze az oroszoké, amiket ők rendszeresítenek maguknak lehet jóval több is.

  17. „Egy fegyveres konfliktusban ezen túl a 300 km-es határt átlépő konténerszállítókat automatikusan, figyelmeztetés nélkül kilövik…. Ennyi…”

    Ezzel van egy aprócska probléma. Mi van ha az ország tengeren kapja az utánpótlást? Mint például Anglia a II vh alatt. Vagy esetleg kilövi egy harmadik ország konténerszállítóját és a legénysége elhalálozik kb saját maga alatt vágja a fát az adott ország.

  18. Üdv.

    Akárhonnan is nézem a történetet, mindenképpen veszélyes irányba mutatnak az alkalmazás lehetőségei.

    Végy egy konténerszállító hajót és pakolj rá ezekből egy tucatot – azonnal létrehoztál egy olyan tűzerejű úszó dobozt, amely a legnagyobb kaliberű cirkálókon kívül minden egyéb hadihajón túltesz.

    Uraim, ennél egyszerűbb és olcsóbb „lopakodó rakétás cirkáló” a világon nincs. Egy gyanútlannak tűnő hajó „jó közel (10-20 km)” tud menni bárkihez-bármihez és mire azok észreveszik hogy baj van, már késő.
    Ezzel a rendszerrel nagyon komoly megelőző csapást lehet mérni flottákra és szárazföldi célpontokra is.

    Ha elterjed az alkalmazás (erre komoly esély van), akkor az alapjaiban képes megváltoztatni a jelenlegi tengeri hadviselés játékszabályait és erőviszonyait.

    M

  19. Nem hinném, hogy nagyon elterjed majd. A szárazföldi változat gyakorlatilag azt nyújtja, mint a többi szárazföldi telepítésü rendszer. A vizinél a hatalmas előny, hogy civil hajónak lehet álcázzni a rendszert, de ez gyakorlatilag meglepetésszeű támadáson kívül nem nyújt több előnyt.

  20. Amugy a problema erkocsi reszet mutatja hogy a kontenerek nincsenek ellatva jol azonosithato felsegjelekkel sem es az oroszok eleve igy reklamozzak gondoljak a hasznalatukat. Ez igy ebben a felfogasban szimplan rosszindulat.

    Raadasul maga a technologia az hogy kontenerbe legyen a raketa becsomagolva igazabol nem is olyan ordongos dolog barki meg tudja csinalni ha van egy kis sajat hadiipara.

    Nem tetszik a dolog nagyon nem tetszik olyan igazi oroszos.

  21. Én nem látok benne épp akkora potenciált, ami gyökeresen megváltozztasson bármit is. A szárazföldi változatai nem nyújtanak + előnyt egy hagyományas katonai kamionra szerelt változattól. A hajóra szerelt, meg akkor hatásos, ha meglepetésszerüen idít háborút valaki a szomszédja ellen. De ha a „nemzetközi helyzet fokozódik” és a flotta már kifutott a kikötőből akkor már messze nem biztosított a siker.

  22. Mac !

    Gondold el hogy anno mi volt az elso gondolata a birodalmi Japan haditengereszetnek amikor arrol szolt a tervezgetes hogy japan gazdasagi novekedesenek utjaban az USA van. Egyertelmuen annak katonai haditengereszeti erejet neveztek meg a Csendesoceani tersegben. Ennek eltorlese eseten lattak biztositottnak azt hogy terveiket vegrehajthassak. Ebbol lett Pearle Habour.

    Manapsag is az USA tengeri eroi kontrolaljak a nemzetkozi hajoforgalmat ami sok orszag szamara a lenni vagy nem lenni kerdest jelentik. Ilyen orszag kina is.

    Az osszes haditengereszeti tamaszpon DG Okinawa Ausztral Japan Koreai Pearle Guam stb stb mind mind tengeri utvonalakon helyezkedik el. Nem kell hozza nagy szervezokepesseg hogy egy ilyen kontenerhajora felrakjanak par tucat vagy tob inditot (( egy nagy kontenerhajonal a legfelso szinten cca 400 db kontener van ) es egy idoben elinditsak oket kozelrol. Egyszeruen nincs ido lereagalni a dolgot, nem tudnak mit kezdeni. Ezzel a technikaval megoldhato az USA tengeri erejenek kikapcsolasa. Ez a modernkori sekelyvizi torpedo.

    Ezzel parhuzamosan mehet egy laxza kinai paki invazio Afg ban ahol ennek kovetkezteben pikk pakk megadasra kenyszeriteik az ottani eroket utanpotlas hianya miatt. Az USA nak nem lesz hagyomanyos katonai ereje hogy valaszcsapast merhessen nem hogy visszaallitsa az alaphelyzetet ellenben kinanak lesz tobb tizezer USA es EU-s foglya. A kozvelemeny nyugaton kovetelni fogja a beket a megallpodast.

    Baromi veszelyes fegyver.

    Es ahogy mondtam az oroszok rosszindulatuak mert eleve azonosito nelkul olyan partizanfegyvernek szanjak.

  23. Bizonyos szempontból Kuruc71-el kell egyetértenem.

    A fegyver fő előnye pont az, hogy meglepetésszerűen képes első csapást mérni. A váratlanság párosulva ekkora tűzerővel konkrét katonai sikert jelenthet. Én nem lennék biztos abban, hogy nem fog elterjedni – legfeljebb mindenki mélyen hallgat majd róla.

    Sőt, honnan tudhatjuk azt, hogy per pillana milyen egyéb álcázott eszközök vannak, jobbára a nagyhatalmak kezében?

    A másik: az oroszok ezeket a rendszereket eladhatják magán cégeknek is (szállítmányozás, olajcégek, stb.), akik majd a „tengeri terrorizmus” (kalózkodás) miatt felszerelik ezekkel a hajóikat. Például iráni vagy észak-koreai szállító hajókat – hiszen szegény orosz fegyverimportőr honnan a fenéből is tudhatná, hogy a vásárlók majd kiknek adja tovább a know-how-t…

    Jut eszembe: a tengeri asszimetrikus hadviselés egyik lehetőségét láthatjuk most.

    M

  24. Puma. Pannon Puma

    ” Es ahogy mondtam az oroszok rosszindulatuak mert eleve azonosito nelkul olyan partizanfegyvernek szanjak. ”

    Nincsenek rosszindulatú népek csak hatalomvágyó kormányok vannak !

    Az egyik konténerbe telepít rakétát, a másik hamis ürügyet gyárt például Vietnam, Irak megtámadására !

    Sőt, olyan aljas hatalom ( nép ? ) is létezik, amelyik polgári lakosokra dob atombombát !

    Egy korszerű harcászati rakétától még senki sem csinálta össze magát és nem is fogja! Ez sem a csodafegyver mert ha az lenne az USA már rég megépítette volna !

  25. Ez így van ahogy mondod, de ha exportálni fogják, azt kis és közepes államok haditengerészetei vennék, mivel a nagyobbak akiket említettél már tudnak gyártani ők is maguknak. Egy kisebb ország, mely védelemben gondolkodik inkább egy igazi hadihajóra tenné őket, mint egy lassú és védtelen teherhajóra.
    Ha teszem azt eljátszadozunk a felvetéseddel és mondjuk a kínaiak/pakik is átveszik ezt az elvet, hogy kiiktathassák az ami flottát. Lessz egy rakás másik jel is ami figyelmezztetheti az amikat, hogy bajok lehetnek. Ez, ahogy te is említetted a japánok sekély vizi torpedója, amit csak és kizárólag egy specifikus cél érdekében fejlesztettek ki, amit csak és kizárólag meglepetésszerü támadásra volt érdemes használni. Ha a pakik/kínaiak elkezdenek csapatösszevonásokat létrehozni az afgán határ mentén, az már intő jel lehet. A gond nem a teherhajó álcájában rejlik hanem az egész hadigépezetében, mely ki kéne használja a támadás okozta meglepetést. Nehéz napjainkban úgy készülődni egy háborúra, hogy az ne legyen kicsit is feltünő.
    Ha a hadihajók idejében elhagyják a kikötőt, akkor lőttek az egész maskarának. Kint a nyílt vizen előb meg kéne találni a flottát, oda repülők, helikopterek kellenek stb. stb.

  26. „Az osszes haditengereszeti tamaszpon DG Okinawa Ausztral Japan Koreai Pearle Guam stb stb mind mind tengeri utvonalakon helyezkedik el. Nem kell hozza nagy szervezokepesseg hogy egy ilyen kontenerhajora felrakjanak par tucat vagy tob inditot…”

    Az ami flotta és a probléma elsősorban nem guam, okinava, diego garcia, ROK bázisok… elég jól eldöcög ezen támaszpontok nélkül is, van ellátóhajó bőven, ugye ha sietni kell maga a hordozó is simán müködik ellátóhalyóként. Ezen felül se egyszerű a helyzet, nem lehet „100 klub” al megszórni Guamot annál sokkal több kell, ha több kell akkor az viszont azért elég feltünő dolog. Nem mindha nagyon nagy kunszt lenne klubot vagy ilyen hatótávú dolgokat hajóba pakolni lehet (~100%) USnek már ismerős a dolog a hidegháború idejéből és az se lepne meg ha maga US is rendelkezne ilyen vagy hasonló csodákkal.

    „Ezzel parhuzamosan mehet egy laxza kinai paki invazio Afg ban…”
    Sztem örülnének amik ha végre eljöhetnének onnan.

    mz: Azért ugye ezek az akárkinek eladhatja dolgok neccesek. Van bőven felkelő Oroszoban/mellett akiknek van pénzük. Pont még az kéne Oroszoknak, hogy ezen felkelők modern fegyvereket/rendszereket kapjanak. Szóval ez a klub történet ennnél kicsit bonyolultabb.

  27. Itt a támadás titkosítására is elég jó a lehetőség.
    Teszemazt, felrakom egy „hazai” hajóra, lerakom Szingapurban, majd fizetek egy piréz tengerésznek, hogy a hajóján vigye el Hawaiira. Mikor megérkezik távirányítással(vagy egy végig bent ülő zsoldossal) megindítom a támadást és ezek után mindenki a pirézeket fogja vádolni, mivel kinyomozni az eredeti kiindulási helyet szinte lehetetlen.

  28. Üdv.

    Fade:
    Tegnap írtam pont arról, hogy ez kétélű fegyver is lehet a javából – igaziból nem is maga a fegyver a gond, hanem az elv, ahogyan használni lehet. Ebből a szempontból akár egy Topol rakétát is lehet üzemanyag szállító kamionnak álcázni.
    Régi ismereteim alapján történt olyan silótelepítés az oroszoknál, ami pont a felderítő műholdak kijátszását szolgálta és elvileg ezek ma is aktívak.
    Meggyőződésem, hogy mindegyik nagyhatalom rendelkezik olyan nem ismert kártyalapokkal, amelyek nagy meglepetést okoznának.

    Mackensen:
    Egy nagyobb klasszikus háborús készülődést azonnal kiszúrnának a műholdak – és a hírszerzések is működnek azért ezerrel.
    De álcázott és nagy erejű fegyverek bevetése általában más célt is szolgálhat – ráadásul nem biztos, hogy azon a helyen vetik be, ahol egyébként készülődés lenne.
    Arról nem is beszélve, hogy álcázott bevetés esetén mekkora diplomáciai balhé is lehetne az ügyből – pl. egy akármelyik állam területén jegyzett, de ottani szempontból is külföldi tulajdonban lévő cég nevén futó hajóról lőnek ki ilyet. Kinek vágsz vissza?

    Összességében inkább azon kellene kicsit agyalni, hogy miért pont most dobtak be egy ilyen hírt az oroszok – hiszen az álcázás és megtévesztés ezernyi fajtája ismert a katonai hatalmak előtt, gyakorlatilag ezzel most nem sz..rtak spanyolviaszt.

    M

  29. @Montezuma

    Mi is arról dumáltunk kuruccal, hogy a pakik/kínaiak lővik az ami támaszpontokat és közben Afganisztán lerohanására készülnek. (szerintem Obama sírna gyönyörüségében ha rá tudná venni a pakikat/kínaiakat, hogy bevonúljanak)

  30. @Mackensen

    Csakhogy nem akarnak bevonulni. Már kérték őket vagy 2-3 éve is. Kínát is, Indiát is, hogy menjenek be pár tízezer békefentartóval. Lazán elutasították.

    Az egytlen ilyen lehetőség a számukra csak az lenne hogy bemennek elverni a koalíciós erőket, aztán rögtön pucolnának is haza mielőtt a helyiek fejében megint megfordul a kis bogár. Esetleg ( MAXIMUM ) a pakik megtarthatnák a pashtu területeket, de otthon is van elég bajuk, nem kell nekik még több lázadozó hadúr.

  31. Szerintem nincs is szuikseg semilyen arulkodo mozgositasra. Keszletekre van szukseg es arra hogy valamely szintu osszetartas legyen. Ezt feltetelezem elotte mielott a start gombot megnyomjak eljatszanak parszor havi kethavi rendszeresseggel hagy szokja a kulfold. Aztan amikor szervezetten lesoportek a teljes Tengeri kapacitast a tersegben akkor egyszeruen onnan mozgositanak.

    Afg igenis fontos Kinanak. Iran ugye nagy haver meg hat az OBOL a maga energia koldokzsinor szerepevel kulcskerdes kinanak onmagan is de mint a vilag fele valo kontroll. Elzarom a csapot ha ugattok elv alapjan.

    Lehet talalgatni melyik az az orszag amelyik kina es Iran kozott van az az mind kettovel van szarazfoldi kapcsolat. Igen igen igen ! Afganisztan.

    Szerintem ha a kinaiak bemennek akkor nem fognak lacafacazni hanem durvan oldjak meg a kerdest. Illetve ideiglenesen elnapoljak a problemakat. Szerintem olyan durvan hogy a taliban harcosok napi imajukban kerik majd allahot hogy kuldje mar vissza nekik az oroszokat.

    De visszaterve a csapasra. Egy ilyen csapas utan nincs semmid amit bevethetsz kina ellen , csak mondjuk par megmaradt B-2 es. Azok meg szunyogcsipest ernek. A megmaradt eroket az USA visszavonna a partjai vedelmere. Raadasul sokan nagyon sokan csatlakoznanak ehez a fajta ussunk egyet Sam bacsin akciohoz. Ki serelem ki erdek miatt.

    Jo esetbe kitudnank hozni dontetlenre de ahoz rohadt kemenyen es okosan kellene kuzdeni.

  32. üdv. Montezuma

    Tegnap válaszoltam az első hozzászólásodra, abban többek között arról volt szó, hogy Putyinék lépése minden bizonnyal válasz – méghozzá asszimetrikus válasz – a Kelet-Európával kapcsolatos amerikai ABM tervekre. Ha ezek a konténerek telepítésre kerülnek, úgy alááshatják a hadászati tervezést, bizonytalansági elemet visznek bele, katonai értelemben pedig túlterhelik a velük szemben álló, kivédésükre szolgáló eszközöket. Persze senki ne higyje, hogy csak azok a csúnya oroszok gondolkodnak a maszkirovka legkülönfélébb formáin. Moszkva ezzel a húzással az egyes területeken meglévő technológiai hátrányát próbálja a saját javára fordítani, ami a felderíthetetlenségben, a tömeges indításban és a tűzerőben ölthet testet.

    üdv. Roni

    Egy súlyos konfliktus esetén, a háborús káosz közepette a vezérkarok legkisebb gondja is nagyobb lesz annál, hogy a 300 kilométeres hatótávon belül észlelt mozgó konténerek ezreit, vagy tizezreit valós időben figyelemmel kísérje, ahhoz pedig egyszerűen nem lesz elegendő eszköze, hogy valamennyit „semlegesítse”, amikor más kemény célpontok sokaságával kell megküzdenie. Egyébként gondolatban tovább lehet fejleszteni a technológiát. Mondjuk megy egy busz az úton, a teteje félrecsúszik és rögvest négy indítócső mered az égnek….Akkor tehát minden közlekedési eszköz, amelyben feltűnés nélkük elhelyezhető néhány robotrepülőgép potenciális veszélyforrás lehet.

  33. Üdv Ssbn!

    Elnézésedet kérem, hogy nem reagáltam az írásodra időben, most igyekezlek bőségesen kárpótolni!

    Washington nagy valószínűséggel telepíteni fog rakétavédelmet Európába. Annak is nagy esélyét látom, hogy nem lesz igazi megegyezés a NATO és Oroszország között a rakétavédelmi együttműködésben, mert a Nyugat olyan feltételeket fog szabni, amit az oroszok nem akarnak majd elfogadni.

    Amennyiben ez így lesz, akkor Oroszország be fogja váltani a fenyegetését egy új hidegháborúval kapcsolatban. Ez valóban új lehet, többek között a módszerében is. Oroszország nem tükörszinkronban fog fegyverkezni (ebben kár is lenne erőlködni és nem csak az adott területeken meglévő lényegesnek tekinthető technológiai lemaradásuk miatt, hanem azért is, mert az USA gazdasága is egyre rosszabbul viseli a fegyverkezés és a háborúk terheit.

    Oroszország kétféle módon aktiválhatja magát egy új hidegháborús szerepben: egyik oldalról a saját csúcstechnológiájú fegyverek egyre nagyobb mennyiségi rendszeresítésével (erre szól az következő 8 évben elköltendő 640 milliárd dollár), ugyanakkor mert ez kevés lehet a tradicionális hidegháborús eljáráshoz képest (azaz a minőségi hátrányt drasztikus mennyiséggel kompenzálta), így a hidegháborúba „bevonhatja” azokat a középhatalmakat, akik egyébként más, az USA-nak szintén rivális nagyhatalmak stratégiai szövetségese.
    Mivel ebben az esetben „Katát nem könnyű táncba vinni”, a nagyhatalmak a közös kisebb stratégiai partnereken keresztül igyekeznek befolyásolni a többi nagyhatalom egymáshoz való iszonyát vagy viszonyát.

    Gondolok arra, ahogy az USA igyekszik belenyúlni az ex-szovjet térség államainak Oroszországhoz való viszonyába, ugyanígy Moszkva is támogatja Venezuelától elkezdve Törökországig ezen államok regionális nemzeti érdekeit – főleg azokat, amelyek eleve szembe mennek a Birodalom érdekeivel.
    Támogatja Kínát az USA-val vagy Japánnal szemben, de ugyanakkor támogatja Indiát is Kínával szemben. A sort sokáig lehetne folytatni, de a lényeg annyi, hogy ilyen és hasonló elvi megoldásokkal készülő és készült fegyverzetekkel olyan sok szereplőt képes bevonni ebbe a folyamatba, amelyek további erőforrások (katonai-technikai és gazdasági) lekötését generálja az USA és NATO részéről.

    Nyilván ezen rendszerek elterjedése abszolút nem USA érdek, aki éppen azon erőlködik, hogy a történelemben eddig példátlan méretűre növekedett globális befolyását (ha így jobban tetszik: szupremáciáját – nekem bejön a kifejezés) megmentse vagy legalábbis minimalizálja a veszteségeket.

    Oroszország területe olyan nagy, hogy néha még az oroszok sem tudnak 100%-os kontrollt gyakorolni felette, nemhogy a külföld. Ez független a high-tech műhold kütyüktől, azok sem veszik észre azt, amit eleve nem is keresnek.

    Kalinyingrádból elsősorban ez a lengyeleket vagy az USA lengyelországi bázisait valamint a Baltikumot fenyegeti, már amennyiben egy ilyen konténerszállító hajót orosz felségvizekről akarnak bevetni. Ha az északi-tengeren hajókázik éppen néhány ilyen hajó, akkor minden észak-európai partközeli célpontot fenyegethet. A szerkezet kialakítása inkább abban lehet nyerő, ha Kalinyingrádban maximum csak ültetik a rakományokat, majd adott helyzetekben kihajózzák őket ilyen álca alatt.

    Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem annyi bevethető atom vagy egyéb tömegpusztító fegyverrel rendelkezik, mint amit bevall. De ez ugyanígy igaz az összes többi atomhatalomra is – lásd például az SS-24-es, vasúti kocsikra szerelt ICBM-et, amelyről hivatalosan akkor szerzett tudomást a nagyvilág, amikor leszerelték őket.

    Hogy az oroszok a saját részükre a cikkben bemutatott fegyvernél fejlettebb vagy erősebb rendszert tartsanak fenn – simán hihető és logikus is. Miért ne lehetne konténerekbe telepíteni akár a H-55-ös vagy H-555-ös robotrepülőgépet is?

    „Ha ezek a konténerek telepítésre kerülnek, úgy alááshatják a hadászati tervezést, bizonytalansági elemet visznek bele, katonai értelemben pedig túlterhelik a velük szemben álló, kivédésükre szolgáló eszközöket.”

    Tökéletesen egyetértek. De gondolj csak bele – elég, ha pusztán a lehetőségét felvetik, vagy híresztelni kezdik, hogy bizony ilyenek már szerteszét települtek. Már ez is elég ahhoz, hogy valóban erőforrásokat vonjon el akár olyan területektől, ahol akár valósabb a fenyegetés.

    Üdvözlettel: M

  34. Monti:

    A jenkik önmagukban is legyűrik az oroszokat ehez nem lenne szükség a NATO-ra.
    Hát a nato ?az a jövőben örül ha saját háza táján fog sepregetni .
    Bár kinézem az európai bábkormányokból hogy a franciák is inkább az oroszokat bombáznák mint saját népüket mentenék meg.
    Tehát mi magyarok az ilyen Orbán és bajnai féle kormány mellett már most is megáshatnánk sírjainkat .
    És ha egy kicsit is belegondolunk hogy miylen demográfiai összeroppanás lesz Európában hogy az valami eszméletlen .
    Milyen érdekes lenne ha a derék angolok bombáznák a ruszkikat miközben az odahaza tömegével ölnék meg a „fehér angolokat” a majmok.
    Amikor kitört a lázongás akkor pát nappal később több fős rendvédelmi csapatot hoztak létre a lakosok majd azt kiabálta az egyik a riporterenk :”ezek nem is angolok hanem idegenek, de mi megvédjük a fehér lakosságot ezektől a szemetektől ”
    Tehát háború ide vagy oda aki a legrövidebbet fogja húzni azok az oroszok és Európaiak.
    Most pedig alig várom a turbómagyarozást pár emberkétől .
    De sebaj majd belinkelek pár turbójenki oldalt is.