2010 októberének végén arról számolhattunk be, hogy Szaúd-Arábia vélhetően komolyabban érdeklődött a spanyoloknál 200-270 Leopard 2E szállításának ügyében. A spanyol sajtó által 3 milliárd euró magasságába taksált üzletről azóta sem érkezett fejlemény, sőt a szaúdi harckocsi beszerzés jelenleg épp Németországban verte ki a biztosítékot az ellenzék, és részben a kormányon lévő koalíció egyes tagjainál.
A július 5-i parlamenti „bombarobbanás” azon szaúdi forrásokra vezethető vissza, miszerint Berlin és Rijád megegyezett egy 200 db, csúcskategóriás változatú Leopard 2 harckocsit (azaz 2A7+) tartalmazó üzlet nyélbe ütéséről. Németország hivatalosan egyelőre nem erősítette meg az értesüléseket, ám a Suddeutsche Zeitung napilap kormányzati információkra hivatkozván arról tudósít, hogy az üzlet – az Egyesült Államok és Izrael jóváhagyásával – június 27-én megköttetett.
A KMW a Leopard 2A6 alapjain az aszimetrikus hadviselés elemeinek szem előtt tartásával alkotta meg a járműcsalád legújabb tagját. A leopard 2A7+ 2010-ben került bemutatásra. armyrecognition.com,
Míg a kormánykoalíció egyes tagjai rosszul időzített lépésnek minősítették a kiderült fejleményeket, addig az ellenzék vezető képviselői már kevésbé voltak visszafogottak és hevesen kritizálták a kormányt, miszerint a német fegyverexport bejáratott szabályainak nekimenvén, 2 évtized után beadta a derekát és engedélyezte a Leopard 2 exportját a szaúdiaknak.
„A kormánynak előbb-utóbb számot kell adnia. Ilyen döntést nem lehet hozni, mikor az arab világban az emberek a szabadságukért küzdenek. Senki nem mondhatja, hogy nehézfegyvereztet csak úgy el lehet adni diktátoroknak – már pedig Szaúd-Arábia esetében ez a helyzet.” – nyilatkozta az ARD televíziónak a zöldek parlamenti vezetője, Juergen Trittin.
A szociáldemokraták elnökhelyettesük tolmácsolásában fejezték ki nemtetszésüket: Gernot Erler-nek a Welt részére adott nyilatkozatában az olvasható, miszerint az ítélőképesség ijesztő hiányáról tanúskodik a 200 Leopard 2 eladására való hajlandóság, és hogy ezen lépés demonstrálja, hogy Angela Merkel kancellár és Guido Westerwelle külügyminiszter csak szavakban támogatja az arab világban zajló demokratikus változásokat. Illetve, hogy annak a Szaúd-Arábiának harckocsikat eladni, mely páncélozott járművekkel segédkezett a szomszédos Bahreinben békés tüntetés leverésében az nem más, mint az egész régióban a szabadságért küzdő mozgalom arculcsapása.
Mint említve lett,a döntés nem csak az ellenzéken belül okozott felhördülést – visszafogottabb formában a kormánykoalíción belül is sor került nemtetszés kifejezésre: a parlament külügyi bizottságának elnöke, a kereszténydemokrata Ruprecht Polenz megemlítette, hogy mindez a korábbi gyakorlattal ellentétes. Azon gyakorlattal, melynek értelmében Berlin nem exportál fegyvereket kifogásolható állami berendezkedésű államokba. A parlament kereszténydemokrata elnöke, Norbert Lammert pedig aggályainak adott hangot az üzlet időzítése kapcsán, mely nem sokkal követte a bahreini közbeavatkozást.
