|

Reggeli USAF-hírek

Az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erőinek számtalan pilóta nélküli repülőgépe között talán a legismertebb a General Atomics MQ-1 Predator. A US Air Force állományában szolgáló típusból számtalan példány szelte és szeli mai napig a különböző konfliktuszónák egét, miközben felderíti az ellenség állásait vagy tűztámogatást nyújt a harcoló alakulatoknak. Azonban napjainkra már nem számít a legfejlettebbnek, egyre-másra jelennek meg a nálánál nagyobb, több fegyver hordozására képes és fejlettebb UAV-k. Ennek következményeként a USAF várhatóan nem rendel már többet belőle, helye viszont még egy ideig biztosított a flottában.

2011. március 3-a fontos mérföldkőként kerülhet be az Amerikai Légierő történelemkönyvébe, ugyanis e napon került sor az utolsó General Atomics MQ-1 Predator UAV-jük átvételére. A 268-as farokszámot viselő Predatort James Beissner ezredes, a USAF Harcászati Légi Parancsnokság Irreguláris Hadviselési Osztályának parancsnoka vette át a gyártótól az Ohio államban található Wright-Patterson támaszponton. Az MQ-1 eddigi szolgálata alatt több mint 900 000 repült órát halmozott fel a USAF kötelékében, eközben pedig a flotta átlagosan 90%-os bevethetőséget produkált.

Az X-37B OVT-2 egy hónappal a küldetés megkezdése előtt ,

Mint arról más korábban is hírt adtunk, a Boeing és a USAF március 4-ére tervezte a második X-37B pilóta nélküli űrrepülőgép orbitális pályára állítását. Nos, örömmel jelenthetjük be, hogy csak egy napot késtek, így március 5-én az OVT-2 egy Atlas-5 hordozórakéta támogatásával elindult megközelítőleg 270 napos Föld körüli keringésére a floridai Cape Canaveral központból. A sikeres kezdet után hosszú és aprólékos munka vár a Boeing mérnökeire, akik az továbbfejlesztett hőálló burkolatot, napelemeket és fedélzeti rendszereket is tesztelik majd a küldetés során.

33 hozzászólás “Reggeli USAF-hírek”

  1. Ennek a pilóta nélküli űrrepülőnek egyébként mi a funkciója? Megfigyelésre már rég megvan a struktúra, ez annyira alap, hogy én is bármikor sasolhatok a google earth-ön. De akkor mégis mi? Atombombát dobál? Vagy műholdakat lő ki? Vagy ezen tesztelik az új protonágyút, plazmavetőt, ionlöveget vagy egyéb halálsugarat? Lehet erről tudni valamit?

  2. Miért ne lehetne akár „csak” megfigyelés? A jelenlegi infrastruktúra komoly korlátokkal bír, ez esetleg épp ezek áthidalására, kiegészítésére hivatott, vagy ezzel kapcsolatos tesztprojekt.

  3. Miért is ne lenne jó?

    Ha lehet konfigurálható optikát tenni rá – mert ugyebár a XXI. században vagyunk – és olcsón indítható, akkor a műholdas felderítésnél sokkal jobb, mert nem fog elveszni egy idő után a technika. Ha vége felé járt a hajtóanyagnak, akkor lejön. Aztán felmehet újra. —> Rugalmasabban módosíthat pályát, mert max. felküldenek egy másikat.

    Az atombomba potyogtatást az űrből már a ’60-as években is elvetették. Semmi értelme.

  4. Azért értelme van (atombombapotyogtatásnak): nehéz védekezni ellene. Nem lehet felszállóágban semlegesíteni a fegyert.

    De a lényeg továbbra is: A kémműhold többé kevésbé kötöttt pályán mozog. A drága felszerelés nem újrahasznosítható. A felszereés nem tesztreszabható a feladathoz, emiatt vagy nagyon nagy és nehézkes egy műhold, vagy szuboptimális megoldásokat tatalmaz, vagy nagyon drága. Így olcsóbban lehet kémkedni is. Mellesleg eleve lehet a feladathoz megfelelő pályára állítani, és többet lehet módosítani a pályát a küldetés során, mivel utána lejön, tankol, és hazahozza a drága felszerelést: nem éves/évtizedes üzemre tervezik. Tény, hogy az indítás nagyon drága, de itt is, mint oly sok más dolognál mérlegelni kell: megéri-e az indítás, vagy elég az eleve arra kószáló műholdak adata… Másként: Megéri-e drága műhold üzemidejéből (ami többfeladatos, tartós szolgálatot végző eszköz) ennyit és ennyit (kiszámolható a tervezett őrjáratozási időből és ennek a várható üzemanyagfelhasználás miatti csökkenéséből, valamint a feljuttatás és a gyártás költségéből) erre áldozni, ha esetleg _most_ kell valami amihez pályát kell módosítani… Esetleg olcsóbb fellőni egy ilyen kis vackot, pár óra alatt (nyilván nem omst, hanem ha a kísérleti szkaszon túljut) és megoldani azzal a feladatot, majd visszatérni a drága felszerelést is megmentve az újrahasznosítás számára…

    És emellett lehet, hogy halálsugarazni is tud…

  5. @molni

    Kifejthetnéd esetleg, hogy miért nincs értelme. Nem kéne ballisztikus rakéta a robbanófejnek, csak potty oszt kész. Ezen kívül a rakétaelhárító rendszerek is ballisztikus rakéták ellen vannak tervezve, ha egy ilyen űrrepülő lepottyantana egy bombát, az ellen nem sokat érhetnek. Ha az USA kidolgozna egy ilyen módszert, akkor a riválisok kezdhetnék el tervezni az elhárítórendszert ellene, egyik-másik akár össze is omolhatna a teher alatt, mint anno a SZU. Nem lenne ám olyan rossz egy geocentrikus atomszóró, én is elfogadnék egyet, nemhogy még a washingtoni héják vagy a tel-avivi dögkeselyűk.

    De ha nem az atom miatt csinálják, akkor biztos a protonágyú lesz a ludas.

  6. Azért értelme van (atombombapotyogtatásnak): nehéz védekezni ellene. Nem lehet felszállóágban semlegesíteni a fegyert.

    A fegyver folyékony hajtóanyagú hordozó rakéta tetején csücsül, aminek az indítása nyílt platformról történik és nem silóból. Reakcióideje és sérülésállóságga egy vicc.

    Csak azért fellőni, hogy odafent keringjen értelme nincs.

    Potyogtatni nem lehet a harci részeket, mert hajtóművel egyenként fékezni kell őket, vagy magát a gépet. Egy mai korszerű MIRV sokkal jobb és olcsóbb.

    És emellett lehet, hogy halálsugarazni is tud…

    Mivel? Még egy nyamvadt pár MW-os kémiai lézer sem megy rendesen. Ahhoz ezen hol van hely és tömeg? A YAL-1 tud 14 lövést. Az egy B747 platform.

    Felmerül bennem alternatív alkalmazásként az, hogy egyetlen lapos pályán hajítják át valaki felett. Ugyanis a világűr az nem tartozik bele az adott ország légterében. Mi van, ha ez az egyezményes (?) határ – Kármán-vonal (?) – felett mondjuk átrepül Kína felett? Nem orbitális pályán menne, de nem is aerodinamikai elven repülő gép. Az érvényes jog szerint legális lenne, viszont a felderítési magasság jóval alacsonyabb lenne. Ma ehhez a műholdak „beszúrnak”, csak az eszi a hajtóanyagot.

  7. Kifejthetnéd esetleg, hogy miért nincs értelme.

    Láds fent.

    Nem kéne ballisztikus rakéta a robbanófejnek, csak potty oszt kész.

    Ismét fent. Minimális mechanikai ismeret azért nem ártana…

    Ezen kívül a rakétaelhárító rendszerek is ballisztikus rakéták ellen vannak tervezve, ha egy ilyen űrrepülő lepottyantana egy bombát, az ellen nem sokat érhetnek.

    Miért is nem? A bomba szó önmagában is hülyeség. Visszatérő egység pontos lenne. Semmivel sem lenne kisebb, mint egy MIRV egyéség. Hőképe akkora lenne, hogy egy vak ember sem tévesztené el. Ugyanis a visszatérés alatt csak picit melegedne fel. Radarképe is lenne. Ergo miért is akadály egy ABM rendszernek? Minimálisan más profillal jönne. A végfáziban ugyanúgy el lehet kapni. Sőt, talán még lasabb is lenne.

    Nem lenne ám olyan rossz egy geocentrikus atomszóró, én is elfogadnék egyet, nemhogy még a washingtoni héják vagy a tel-avivi dögkeselyűk.

    Mármint geoszinkron? A geocentrikus az a világkép. Szezon és fazon… Onnan végképp hogyan esne le? Hogyan menne fel? Ez LEO páylára megy fel és passz…

    Szerinted miért nem csinált ilyen fegyvert az orosz sem? Mert akkor sem volt értelme. Most sincs…

  8. ” eközben pedig a flotta átlagosan 90%-os bevethetőséget produkált ” Az a 90 % szépen hangzik ,csak meg állta ezek szerint a helyét

    A köztudatban milyen furán hangzana ,a Bomba helyett az ,hogy Visszatérő egység! :)

  9. szerintem mini rakétával lehet fel van szerelve, közel megy az ellenséges műholdhoz és ráindít egy kis röppentyűt

    lézer nem hiszem van rajta, mert az erőforrás nagyobb lenne, mint maga a gép

    egy szó, mint száz, ez több mint recon/surveillance gép, de nem is tiltja semmilyen egyezmény végül is

  10. Azon agyalok, hogy egy felszállással, hány ellenséges műholdat képes egy ilyen megsemmisíteni?

    Talán egyet. Egyébként minek, ha az SM akárhányas verziója képes műholdat lelőni? A Tico meg odamegy, ahova akar. Ennek fix indítóhelye van, az USA területén.

  11. Szerintem van értelme az „atombombapotyogtatásnak”.
    Ha LEO pályán kering az adott egység, akkor a rakétának 500-1000 km -t kell megtenni becsapódás előtt, nem pedig 5 000- 10 000 -et.
    Ez azt jelenti, hogy tizedére, vagy akár huszadára csökken a védekező számára rendelkezésre álló idő, ez pedig egy elsöprő erejű első csapás lehetőségét teremti meg a csak földi indítású eszközökkel rendelkező államokokkal szemben.

  12. Sehonnan sincs értelme atomtámadást csinálni. A halott kéz mindig vissza tud lőni. Mind2 nagynak 98%osan van túlméretezve az atomereje. Magyarul 2% becsapódással számolnak. Na, erre varjál gombot!

  13. Ne csak az USA -ra és Oroszországra gondolj. A többieknek nincs olyan hatalmas készletük.
    De még így is elég sikeres lehet a támadás.
    Igaz, még mindíg nehéz lenne, de a szárazföldi eszközök elvileg könnyen megsemmisíthetők, a politikai és katonai vezetéssel egyetemben. Ezután max az SSBN -ek maradnána meg.

  14. F1End: Sztem igazából mindegy, hogy 150-200 vagy 1000-1500 nukid van. Senki még a legnagyobb/legfejlettebb tengó vadásszal, ABMel… rendelkező ország se fogja kockáztatni, hogy esetleg 10-20 mégis lepotyant.

  15. Remélem előbb utóbb megcsinálják ember szállítására alkalmasnak, lesz rajta minireaktor, VASIMR hajtómű és egy railgun, és akkor megvan az első, akár planetáris védelemre is használható gépünk.

    Jó lenne, ha többet koncentrálnánk az űrkutatásra, mert nagyon el lett hanyagolva ez a témakör, és nemhogy a Marsot nem értük még el, de a Holdra se nagyon tudnánk visszatérni 5 éven belül.

  16. Kolumbusz szép állom.

    Nincsrá a politikai és társadalmi akarat se.

    Helyzet az hogy haladunk a vak halálba.

    Én komolyabb gondnak tartoma klima változás akár milyen folyamat is van a hátérbe látjuk a eredményeit.

    Nem értem mértnem török szünk a víz felszín alatti területek használatba vételére mikor bolygók jelentősebb hányadát az boritja.

    Ha szívtelen akarok lenni. Akkor afganisztán egyszerűbben ellehettet volna intézni.
    Kész tények elé állit van a helyieket vagy együtt működnek és jobb életük lesz vagy ellenálnek és eltünnek.
    Helyükre nyugod szívvel lépnek kínai telepsek.
    Ilyen hozzá állás nem demokratikus de célra vezetőbb. Ha ilyen egyszerűen ment volna már Afganisztánba lehetne érceket kinyerni.

  17. monyok: és a helyi kultúrákra demokratikusan szarunk, és az együttműködő, de életképtelen népek (igen, a világranddel együtműködő == önként öünkiirtó) mint pl a fehér faj, a magyar nép, és sok más, az a hedonista öngyilkosságban jól elpocsékolhatné az erőforrásokat, vagy az afrikai népeségek eredménytelen felszaporítására (polkorrektül felzárkóztatás) költhetne többet, mígnem azokat is jól kiirtaná, persze nem a gonosz náczizmus őrületének hevében, hanem az emberiség nevében. Hisz egy nép előrejutása nevében tenni bármi őrület, pocsékolás, felesleges megőrizni a kultúrát, de az összemberiségi (hmm ilyen szó nincs is) megfoghatatlan turmix nevében (hisz emberi kultúra nincs, csak kultúrák vannak) sokmindent, mindent feláldozni lehet. Így lehet a birkákat bármilyen célra megvezet, az emberiség nevében. Erre 2 példa: általános választójogon alapuló demokrácia (ill egyéb parlamentásis őrületek), illetve a kommunizmus.

    Egyébiránt miért lenne jó a sok kis kínai, és a sok nyersanyagkitermelés? SEMMI ÉRTELME. Jelenleg is csak a pocsékolás meg. Nem többet kéne termelni, hanem kevesebbet elpocsékolni. Párszáz éve a jóvalinkább mezőgazdaságon alapuló társadalmakban kevess volt az erőforrás, ezért joban megbecsülték. Most, hogy több erőforrás van, mégjobban meg kéne becsülni, amíg van mit. És ehhez nem a több kitermelés, hanem a gyökereink ápolása szükséges. Az afgánokat meg hagyni ott ahol vannak. Azok az Ő erőforrásaik, nem pedig a megfohatatlan, a vezetők érdekei szerint csűrhatő csavarható „emberiség” erőforrásai. Ha ő nem akarnak a Holdra menni, ne menjenek. Ha te akarsz, az Ő erőforrásaikból, vedd meg tőlük, ha odaadják, olyan áron, amit kérnek, de tisztességes cserében, ne verd át őket üveggyöngyel, és ne szabadítds fel őket demokratikusan… Persze a legtöbb „demokrata” csak legyint erre, mert annyira hisznek saját hazug eszmerendszerükben, mint én, csak ők másokat be akarnak csapni vele, mert erre a célra született, és aki hisz benne, azt vagy becsapták, vagy nálam jobban átlátja a rendzser romlottságát.

    konklúzió: az emberiség kifejezésel dobálózni te, én, kisstillű vagy, vagyok, vagyunk… At meg kell hagyni az obamáknak, netanjahuknak, és azoknak, akik szemrebbenés nélkül hazunak a szemedbe, miközben teis, a „emberiság” is csak egy erőforrás, vagy éppen akadály számukra.

  18. Azért szerintem nem kell ennyire elkomplikálni a dolgokat, lézerrel („halálsugárral”), meg még mittoménmivel. Léteznek már mikroműhöldak (pár kilogrammosak), melyeket, ha feljuttatnak, képesek pályára állni. Ezekkel szerintem bármilyen létező műholdat tönkre lehet tenni. Ha elérik, hogy elfogja és nekiütődjön, még viszonylag kiss segességgel is, végzetes lehet.
    Ezekből, meg gondolom többet is vihet magával, tehát nem kizárt, hogy képes több műholdat is leszedni.

  19. Ezekkel szerintem bármilyen létező műholdat tönkre lehet tenni. Ha elérik, hogy elfogja és nekiütődjön, még viszonylag kiss segességgel is, végzetes lehet.

    A kis méretből adódik, hogy nem képesek önálló pályamódosításra. Ergo nem alkalmasak műholdkillernek nemhogy multikillernek…

  20. Most hírtelen nem olvastam utána, de nekem nagyon úgy rémlik, hogy képesek. Valahol olvastam, hogy valamelyék shutle expedició alkalmával elengedtek egy ilyensmit amely eltávolodott a géptől, lefényképezte azt, majd visszatért. Most nemrég a kínai űrséta alkalmával is keletkezett egy kisebb botrány. Ők is elengedtek egy ilyen pici műholdat, amely állítólg veszélyesen megközelítette a nemzetközi űrállomást.
    Nem úgy értettem a multikillert, hogy 1 ilyen több műholdat képes leszendni, hanem, hogy az X-37 képes több ilyen pici műholdat magával vinni és pályára álljtani.