Új-Zéland vezetése a haderőn belülről érkező ellenzés ellenére 2001-ben úgymond lefegyverezte légierejét: kivonta az akkor hadrendben álló 17-17 Douglas A-4K Skyhawk és Aermacchi MB-339CB gépet, ezzel egy tollvonással szüntetve meg a harci képességeket és a sugárhajtóműves gépeken történő kiképzés lehetőséget. Természetesen az F-16 beszerzés is visszamondásra került ezzel párhuzamosan.
Tavaly novemberében Új-Zéland védelmi minisztere, Wayne Mapp utalgatott arra, hogy szeretnék ismételten a levegőben látni az Aermacchi gépeket és pár héten belül bejelentés érkezik ezzel kapcsolatban.
RNZAF MB-339CB kötelék – az új-zélandiak 18 gépet rendszeresítettek a típusból, melyből 1 veszett oda | RNZAF ,
Január 7-ig igen nagy csöndben telt az a „pár” hét, most azonban megtörtént a negatív fejlemény hivatalos bejelentése: a védelmi minisztérium elismerte, hogy a cirka egy évtizede kivont kiképzőgépek már várhatóan sohasem emelkedhetnek a magasba, lévén az 1991-2001 között üzemeltetett típusban található Rolls-Royce Viper (680-43) hajtóművekre a gyártó állítólagosan már nem nyújt támogatást. (Az eredetileg az Armstrong Siddeley által kifejlesztett Viper hajtóműcsalád 2001-ben ünnepelte megszületésének 50. évfordulóját.)
Az MB-339CB a modernizált Skyhawkokhoz hasonkóan alkalmas volt AIM-9L és AGM-65 hordozására | RNZAF ,
Wayne Mapp elmondása szerint a gépek sorsa várhatóan alkatrészre bontás, illetve múzeumoknak adományozás lesz. Ehhez hasonlóan még nincs eldöntve az sem, hogy a RNZAF pilóták képzésének magasabb lépcsői esetleg a szoros szövetséges, Ausztrália segítségével történjen-e.
A kivik alapkiképzésre jelenleg a rendelkezésre álló 12 db PAC CT/4 Airtrainert, a következő lépcsőhöz pedig a 6 db Beechcraft King Air B200 gépüket használják. Ezen szóban forgó merevszárnyasok mellett az Új-Zélandi Királyi Légierő csak nagyvasakkal, konkrétan antarktiszi kalandokra átépített B757-esekkel, modernizálás alatt álló C-130-asokkal és P-3 Orionokkal rendelkezik.
