Szakmai és kevésbé szakmai körökben is régóta téma, hogy a katonai repülőgép-fejlesztés csúcsát jelenleg jelentő, 5. generációs Lockheed Martin F-22 Raptor majdani váltótípusával szemben milyen követelményeket szándékozik támasztani a USAF. Nos, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának november 3-án kelt közleményében – melyet megkapott minden nagyobb amerikai repülőgép-gyártó – fény derül az eddig csak találgatás szintjén létező kívánalmakra és elképzelésekre.
Elsőre talán furcsán hathat, hogy már most, 2010-ben szükségessé válik annak a repülőgépnek a váltótípusáról beszélni, mely még a jövő évtizedben is a legmodernebb lesz a világon. De ha kicsit jobban belegondolunk, akkor érthető, ugyanis egy új típus kifejlesztése rengeteg időt és pénzt igényel, ráadásul az új technológiák kidolgozásához temérdek kutatás és kíséreltetés szükségeltetik. Az F-22 Raptor alapötlete például az 1980-as évekig nyúlik vissza, és ha azt vesszük, hogy a típus még mindig gyártásban van, s mostanra érte el a flotta a tényleges, világszintű bevethetőséget, akkor már nem is maradhat kérdésünk ezzel kapcsolatban.
A Pentagon tervei szerint a Raptort nyugdíjba küldő típusnak 2030 környékén kellene elkészülnie, s ezt követően szolgálatba állnia, tehát az F-22 2040 környékén adná át neki a helyét. Az egyik legfontosabb kérdés a témában mindig is az volt, hogy a 6. generációs harci repülőgépek pilóta nélküliek, vagy ember által vezetettek legyenek-e. Nos, erre is választ adtak az illetékesek: sokak nagy örömére az új csúcsragadozó pilótafülkéjében is ember fog ülni, aki minden eddiginél jobban „integrálva” lesz a rendszerbe. Ám mégis ott lesz, és ez a legfontosabb, tehát továbbra sem rideg, számítógépek által vezérelt gyilkológépek repkednek majd a háborúkban.
A következő generációs harci repülőgéppel szemben komoly követelményeket támasztott a USAF vezetése. Rendelkeznie kell integrált elektronikus hadviselési rendszerrel, mellyel zavarhatja az ellenséges kommunikációs és légvédelmi eszközöket; passzív felderítési képességgel, hogy minél később kelljen elárulnia pozícióját az ellenségnek; aktív és passzív önvédelmi rendszerekkel; irányított energiájú fegyverrendszerrel (ez a lézertechnológia nagyarányú fejlesztését feltételezi); valamint kiber-hadviselésre, vagyis az egyre jobban elterjedő számítógépes csapásmérésre is képesnek kell lennie. Mindezeket természetesen egy jól működő, viszonylag egyszerűen kezelhető rendszerbe kell összezsúfolni, s mellettük a hagyományos levegő-levegő és levegő-föld feladatok teljesítését sem szabad elfelejteni.
Bármi történjék is, még jó ideig ők lesznek a legjobbak (Forrás: USAF) ,
A Pentagon dokumentációja szerint az új típusnak egy „kevésbé baráti jellegű, ellenségesebb érában kell majd tevékenykednie 2030-2050 táján”. Ez a szervezet szakzsargonja arra a globális helyzetre, melyben Kína gazdasági, de főleg katonai potenciálja megnő, és jelen lesz az egész bolygón.
A repülőgép elsődleges feladatköre az ellenséges légi célpontok megsemmisítése lesz, tehát hasonló szerepet tölt majd be, mint a Raptor. Emellett a USAF szeretné képessé tenni rakétavédelmi feladatok ellátására, valamint alkalmazhatónak kell lennie a földi csapatok közeli légi támogatására is.
Az Aerospace Industries Association, az iparág vállalatait tömörítő, elsősorban lobbitevékenységet ellátó szervezet örömmel üdvözölte a felhívást. Szerintük ez ismét mozgásba hozza majd az ország védelmi ipari vállalatait, és mindenkit az új technológiák kifejlesztésére ösztönöz majd. Ez egyrészt munkát ad több tízezer embernek, másrészt pedig hozzájárul az Egyesült Államok technológiai fölényének fenntartásához.
Fred Downey, az AIA alelnöke a Reuters hírügynökségnek tett nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a jövőben nagy csata folyik majd az ember vezette űrrepülőgép és az ember vezette katonai repülőgép fejlesztése között, konkrétan azért, hogy melyik hasíthassa a nagyobb szeletet az anyagi támogatásból. Mivel pedig az ember vezette harci repülőgépek terén megszerzett évtizedes fölény elvesztése veszélyeztetné a nemzet biztonságát, így az egész ország számára jó hír, hogy elindult ez a folyamat.
Hozzátette, hogy egyes vélemények még mindig túl korainak tartják az ezzel való foglalatoskodást, de véleménye szerint egyáltalán nem az.
A felhívásra december 17-ig várják a válaszokat a Pentagonban. Kérdés, hogy a nagy repülőgép-gyártó vállalatok (Lockheed Martin, Boeing, Northrop Grumman) milyen felállásban esnek majd neki a fejlesztésnek: külön-külön, a források szétforgácsolásával, vagy esetleg szövetkezve, elemire bontva a dolgot. Ez utóbbi mindenkinek jobb lenne, mivel nem lenne olyan, aki kimarad a jelentős bevétellel kecsegtető „húsosfazék” bűvköréből.
Honnan tudják az amerikaiak,hogy akkor ezek a követelmények lesznek majd a legfontosabbak?Most amúgy is nehéz a Raptornál jobb gépet elképzelni.
1980-ban sem tudhatták, hogy mi lesz 2000-után. De valahol, valahogy el kell kezdeni. Azért kíváncsi lennék, hogy hajtómű vonalon milyen vízióik vannak. Nehezen tudom elképzelni, hogy 50-év múlva egy keróval hajtott gép még korszerű lehessen. Valószínűleg még fel sem találták azt a módot ami hajtani fogja…
Kicsit más, de a Raptorhoz kapcsolódó dolog. Régebben sok vita folyt itt, hogy miért, vagy egyáltalán drága-e a Raptor. Én úgy gondolom, hogy a világ egyik legolcsóbb gépe. Hisz 3,4,5,6… gépet helyettesíthet egy ! innen nézve nem versenyezhet vele semmi. Egyszerűen nem értem, hogy miért nem gyártanak belőle többet. Bár az is igaz , hogy a jelenlegi raptor flotta egymagában erősebb bárminél a világon.
Valaki esetleg nem tud egy helyet ahol szép Raptor háttérképek vannak ? :)
http://www.widescreenstuff.com/2009/03/f-22-raptor-hi-resolution-images.html —>itt 5-6 kép van,de azok nagyon jók. Esetleg airliners.net-en akadhatsz jobbakra, de azok általában kisebb felbontásúak
http://bit.ly/ajOpET
—
Az airliners-es linket bit.ly-be bedobtam, mert kissé széttolta a designt :) (by Tcat)
KÖSZÍÍÍÍ!!!
„Rendelkeznie kell integrált elektronikus hadviselési rendszerrel, mellyel zavarhatja az ellenséges kommunikációs és légvédelmi eszközöket; passzív felderítési képességgel, hogy minél később kelljen elárulnia pozícióját az ellenségnek; aktív és passzív önvédelmi rendszerekkel; irányított energiájú fegyverrendszerrel (ez a lézertechnológia nagyarányú fejlesztését feltételezi); valamint kiber-hadviselésre, vagyis az egyre jobban elterjedő számítógépes csapásmérésre is képesnek kell lennie.”
Na most akkor vadászgép lesz a minek a feladata az ellenséges gépek megsemmisítése vagy sok in 1 repülő létrehozása?Miért kell egy vadászgépnek elektronikai zavaró szerepkör(ezt még úgy csak meg értem)de kiber-hadviselés?
Hm, érdekes a koncepció, mely marad az emberi pilótánál… A napokban volt egy cikk a neten, hogy az amik elvesztették néhány rakétájuk irányítását műhodhiba miatt.
A jövő fegyvereinek egyszerre kell a műholdakra, és egyszerre a független módra is képességgel rendelkezni….
Mikor a Raptort tervezgetni kezdték, nálunk még a postára kellett menni ha telefonálni akart valaki. Még tárcsás telefon sem volt! Kérni kellett a számot, aztán szóltak ha lehetett menni telefonálni! Ma….?! Mindenki tudja! Egy fejlesztő a Samsungnál vagy a Nokiánál, valószínűleg a haját tépné ha beleláthatna egy Raptor elektronikájába, olyan ósdi lenne számára. Ma a számítástechnikában 2-4-évente nagyságrendbéli fejlődés történik. A haditechnikában 10-20-30 évente. (persze lehet, hogy tévedek)Ebből kiindulva elképzelhetetlenek tartom, hogy bárki reális elvárásokat támasszon 30 évre előre. Főleg az elektronikai hadviselés terén gondolom ezt!
Milyen kis kütyü látható töb képen a Raptor alján?
Pl.: http://www.airliners.net/photo/USA—Air/Lockheed-Martin-F-22A/1797867/L/&sid=f4a3a72b344f6c19943b14c559560b0c
Szögvisszaverő, hogy gigantikus radar visszaverő keresztmetszete legyen a gépnek és elrejtse az igazi értéket. A sima vadászok is cipelnek ilyet.
Egy fejlesztő a Samsungnál vagy a Nokiánál, valószínűleg a haját tépné ha beleláthatna egy Raptor elektronikájába, olyan ósdi lenne számára.
Erősen kétlem. A HT iparban dolgozók köre elég zárt. Egy átlagmérnök első valszeg könnyezne, ha láthatna egy komplett AESA radar doksit vagy egyet a szeme előtt, amit megtapizhat.
Ma a számítástechnikában 2-4-évente nagyságrendbéli fejlődés történik.
A vadászgépekben nem ez a nagy szám. A gépeken levő számítási teljesítmény tényleg kevés egy mai átlagos asztali géppel összevetve, de nem is azt kell tudniuk, amit egy asztali gépnek…
A haditechnikában 10-20-30 évente. (persze lehet, hogy tévedek)
Mivel az F-22 és F-35-öt leszámítva az elmúlt 30-40 évben ugyanazt az alap vasat használják és csak cicomázzák, inkább folyamatos fejlődés a jellemző már.
Nem teljesen értek veled egyet. Lehet , hogy jelenleg az AESA-és környezete tűnik a legfejlettebbnek, legtitokzatosabbnak a hadiiparban. De ha logikusan gondolkodunk láthatjuk, hogy a világ elektronikai iparához mérve csak porszemnyi emberke dolgozik ezen a területen! És ami még talán ennél is jobban nehezítheti a dolguk, hogy (egyszerű példával élve) valószínűleg nem egy Xp-re dobják fel a programokat. Tehát mindent maguknak kell kitalálni , legyártani , tesztelni stb, stb.
Ráadásul azt gondolom, hogy ami repül, abba évekig tartó üzembiztonsági tesztek, próbák után építenek bele bármit is! Jogosan!
Ha készítenek is bármit, ami viszonylag fejlett ma, az mire bekerül a gépekbe, és eléri a hadrafoghatósági szintet, már rég elavult a civil iparhoz szintjéhez mérten. Mert itt már 10-években beszélgetnek. Ebből kiindulva
egy új Raptorban is minimum 10-15 év lemaradás van a civil szférához mérve. Persze nem véletlenül titkolóznak annyira körülötte. Azon sem csodálkoznék, ha olyan dolgok lennének benn, amik 10-évvel túlhaladnak a mai civil szinten. De, azért erre nem fogadnék.
És szeretném kihangsúlyozni, hogy a fejletlenséget a civil elektronikai iparhoz mértem! Haditechnikában én is úgy gondolom, hogy az Usa évtizedekre van mindenkitől!
„valamint kiber-hadviselésre, vagyis az egyre jobban elterjedő számítógépes csapásmérésre is képesnek kell lennie.”
És ehhez minek egy várhatóan 1xx millió $-ba kerülő vadászgép, ezt egy íróasztal mellől is el lehet intézni egy notebook-al. Aztán majd hackereket alkalmaznak pilótának? :)
@nani: Szerintem nincs igazad. Az a kevés koponya a top koponya. Egy civil fejlesztőnek gazdaságosan kell fejlesztenie, meg kell hogy térüljön a befektetett összeg. A hadi iparban a pénz szinte nem számít. Azonkívül, ha pl oprendszert vagy egyéb progit készítenek akkor az a cél hogy csili-vili és hülye biztos legyen és minden vason fusson. Egy raptornál meg hogy ezen az egy vason fusson nagyon jól és üzembiztosan. Szvsz még a raptorba is valami vicc proci dolgozhat, mert az nem túl érzékeny a külső behatásokra és bőven elég a számítási kapacitása.
Janaj!
Valószínűleg az igazság valahol kettőnk közt lehet. Ami biztos az
csupán csak annyi, hogy mostanában nem fogjuk megtudni, hogy mi rejtőzik egy Raptorban. De te magad is igazat adtál nekem azzal, hogy egy „vicc” proci dolgozhat a Raptorban. Ma nincs realitása, hogy repülőgépekbe akár csak viszonylag is friss technikát építsenek. (számítástechnikára gondolok) Viszont mindennemű haditechnikának , a saját kategóriájában kell jónak lenni. Ott pedig a Raptor a csúcs. Az, hogy prociban egy 400 dolláros laptop lehet lenyomja, nem számít, mert más versenyszámban indulnak.
Ez a lézert leszámítva azért nem olyan nagyon-nagyon jövőbe mutató.
Nem?
A számítógépes csapásmérés meg nettó baromság, hogy jut ilyen eszébe valakinek. Az olyasmit hálózaton keresztül, vagy egy beépített ember+pendrive-al szokás végrehajtani egy ilyen gép max. elektronikus zavarásra lehet használható. Ha rácsatlakozna a hálózatra, akkor maga is támadhatóvá válna, nem hinném, hogy ez jó üzlet lenne.
Ez a cikk ilyen nesze semmi fogd meg jól szagú. (persze nem az oldalt bírálom inkább aki kiadta az eredeti dokumentumot) Enyhén szólva röhejes. A mostani új fejlesztések is szigorúan titkosak, nemhogy a 30 évvel később kijövők. Az én logikám azt diktálja, hogy ez olyan taktika mint a Csillagháborús terv, bedobnak pár hülyeséget hogy a kínaiakat meg az oroszokat lefoglalják úgy 50 évre és ennyi. Aki azt hiszi hogy a gépek nem veszik át az ember helyét minden teljesítménycentrikus területen, az hát… hogy finom legyek, minimum optimista. A világon minden fejlődik, egy valamit kivéve: az embert. Szerintem el fogunk jutni egy szintre (a nagyon közeli jövőben) amikor is választanunk kell, hogy vagy hagyjuk hogy az ember háttérbe szoruljon, mondhatni jelentéktelen porszem legyen minden területen. Vagy elkezdjük fejleszteni magunkat. Kiborg technológiákkal, génmanipulációkkal. Ráadásul ezek olyan dolgok amik akár már most… ma, vagy inkább már tegnapelőtt megvalósíthatóak lennének. Csak nincs rá igény, plussz hatalmas erkölcsi gátak állnak előttük. Az, hogy most még a számítógép fogalma mindenkiben az állandóan lefagyó windows, nem jelenti hogy 10 év múlva is így lesz ez. Ma még a fizika is elég nagy gátat szab a tevékenységeknek, megintcsak nem jelenti hogy 30 év múlva bármi gát lesz előttünk, pontosabban mégis: az ember. Az ember nem úgy fejlődött hogy bármit is elviseljen. Akár azt is mondhatnánk, hogy az ember nem is visel el semmilyen változást. Nézzük meg mi változhat körülöttünk, és milyen mértékben, máris egyértelmávé válik a fentebbi állítás. Szóval én azt mondom, hogy elég egy agresszív nagyhatalom, aki akárcsak egy robotrepülőt csinál, máris beindul a gépezet. Gondoljunk csak bele milyen lehetőségekről rejlenek egy ilyen gépben, 30 év múlva a mai alapanyagfejlődéssel számolva, a fémek borzasztóan elavultak lesznek. Csak nézzük meg mióta használnak műanyagokat, és milyen mennyiségben. Ha jól tudom most készült egy civil „vadászgép” ami már nagyrészt olyan műanyagból épült ami fele olyan nehéz mint az alumínium és 4x erősebb annál. 30 év távlatában szerintem már rég nem 10 G-ről fogunk beszélni, legyen inkább 100… 1000G??? (persze ez csak sci-fi részemről csak szemléltetésképp írtam)
Fisher
Az ember azért kell mert van „lelke”/megérzései/erkölcse egy gép csak egyesek és nullák halmaza.
Aki azt hiszi hogy a gépek nem veszik át az ember helyét minden teljesítménycentrikus területen, az hát… hogy finom legyek, minimum optimista.
Ez pontosan mit takar és hogyan jön ide?
A világon minden fejlődik, egy valamit kivéve: az embert.
Nem feltétlen. Pl. az elmúlt néhány száz évben az átlagos emberi magasság vagy 20 centivel lett nagyobb. Annak ellenére, hogy a mai ember genetikailag lényegében azonos azzal, ami több ezer éve, attól a környezet jóval magasabb teljesítmény elérését teszi lehetővé mind fizikailag, mind mentálisan.
Az, hogy most még a számítógép fogalma mindenkiben az állandóan lefagyó windows, nem jelenti hogy 10 év múlva is így lesz ez.
Az ilyen kijelentéseken szoktam hangosan röhögni. Nem kell rajongani a win-ért, de ilyen veretes baromságokat sem leírni. Én nem is emlékesz win fagysára, olyan ritka eset és többnyire akkor is hardverhiba van mögötte. Ez nem winfikázó oldaln, wrong topic…
„A világon minden fejlődik, egy valamit kivéve: az embert.”
Itt inkább arról lehet szó,hogy az ember az elmúlt pár ezer évben semmilyen áttörő változáson nem esett át(apróságok változtak de a lényeg pl agykapacitás fizikai erő érzékszervek minősége stb megmaradt) ellenben a számítógépek az elmúlt 50 évben akkora evolúciót jártak be mint az ember a hiányzó láncszem óta és nem látom azokat a jeleket amik a fejlődés sebességének a lassulását mutatják.
Molni, amíg én nem vagyok tiszteletlen veled, kérlek te se tedd. A röhögés előtt pedig kérlek értelmezd amit írtam.
„Az, hogy most még a számítógép fogalma mindenkiben az állandóan lefagyó windows, nem jelenti hogy 10 év múlva is így lesz ez. ”
Egy szóval sem írtam, hogy a Windows rossz. Én is azt használom, a Win7-et imádom. De sajnos időnként újra kell telepíteni, nem feltétlen csak azért mert hülye a felhasználó, hanem mert hülye a programfejlesztő (természetesen ezt nem lenézésképp írtam, nem egyszerű egy programot megírni). Sokszor egy rosszul megírt program is kellően bezavarhat, pláne ha kalózmásolat (persze hogy nem ez az etalon, de azért nézzük meg hogy magyarországon az embereknek hány százaléka vesz meg minden egyes szoftverét), vírusokról nem is beszélve. Az eseteg többségében ez a zavar természetesen kijavítható (bár én már láttam olyat is, hogy a szakember is csak pislogott) persze nem egy átlagfelhasználónak. Az emberek nagyrészének alapvető beállítások is nehézségeket okoznak, pedig azok világosan le vannak írva, súgóval megtámogatva. Viszont azért a Windows belsejébe elég kevesen nyúlkálnak, ott nincs súgó sem. Például annó PC-n volt hogy fél-egy évig simán nem volt Win reinstall, erre mióta laptopom van mindig van vmi problémája.
„Ez pontosan mit takar és hogyan jön ide?”
A minden alatt a robotrepülőket is értem, úgy kapcsolódik ide. Mivel nem vagyok szakértő az alapanyagok terén, így nem tudok pontos képet adni mik a legmodernebb anyagok. De azért azt egy laikus is láthatja hogy az elmúlt 10 évben sok helyen váltották ki a fémeket erősebb kompozit anyagokkal például, de már kísérleti szintent rendelkezésre állnak még azoknál is sokkal erősebb anyagok (ne kérdezd hogy pontosan mik). Tehát egy idő után oda fogunk jutni, hogy egy sárkányszerkezet a felhasznált anyagok miatt sokkal nagyobb terhelést is képes lenne kibírni, de ezt a pilóta miatt nem lehet megvalósítani.
„Nem feltétlen. Pl. az elmúlt néhány száz évben az átlagos emberi magasság vagy 20 centivel lett nagyobb. Annak ellenére, hogy a mai ember genetikailag lényegében azonos azzal, ami több ezer éve, attól a környezet jóval magasabb teljesítmény elérését teszi lehetővé mind fizikailag, mind mentálisan.”
Száz év alatt 20 centi jelentős hadászati előny. Egyébként Dudi kiválóan megválaszolta a kérdésed.
nani: Azért F22/F35 ezen a vonalon mégegyel előrébb van. Analogiát hozva mint a 775ös foglalat, csak nem az volt a cél, hogy minnél több pénzt kihuzzanak az emberek zsebéből hanem, hogy a 10év múlva kiveszikbelölle a régi procit bepattintják az újat aztán repül tovább. Vagy nézd meg a block fejlesztéseket. Olyan dolgokat irogatnak oda mint ami ebben a listában van. Code Injection, meg olyan pontossággal képes fokuszálni a radar sugarakat, hogy szijjel égeti a szembe jövő akármit. Ezekkel a képességekkel az F22 ma még nem rendelkezik…
De a CIPek használata is ugrás ezen a téren. bemásolom…
„The Hughes-built Common Integrated Processor (CIP) serve as the „brains” for the F-22’s totally integrated avionics system. CIPs are the central, networked computers that enable the integration of radar, electronic warfare, and identification sensor data, as well as communication, navigation, weapon, and systems status data into coherent, fused information for communication to the pilot via multi-function displays. Rather than radar, the electronic warfare system, and the electronic warfare system having individual processors, the CIP supports all signal and data processing for all sensors and mission avionics.
The CIP modules have the ability to emulate any of the electronic functions through automatic reprogramming. For example, if the CIP module that is acting as radio dies, one of the other modules will automatically reload the radio program and take over the radio function. This approach to avionics makes the equipment extremely tolerant to combat damage as well as flexible from a design upgrade point of view.
There are two CIPs in each F-22, with 66 module slots per CIP. The CIPs (which is quite literally the size of a oversized bread box) are liquid cooled avionics racks containing both signal processing and data processing modules inserted into common backplane. They have identical backplanes, and all of the F-22’s processing requirements can be handled by only seven different types of processors. There are 33 signal processors and 43 data processors interconnected via a fault-tolerant network. Each processing element is manufactured and packaged as an approximately 6x7x3/8ths inch line replaceable module (LRM) for ease of flightline maintenance.
Each module is limited by design to only 75 percent of its capability, so the F-22 has 30 percent growth capability with no change to the existing equipment. Currently, 19 of 66 slots in CIP 1 and 22 of 66 slots in CIP 2 are not populated and are available for growth. There is space, power and cooling provisions in the aircraft for a third CIP, so the requirement for a 200 percent avionics growth capability in the F-22 can be easily met. There is coordinated plan for technology growth that will help keep the CIP at state-of-the-art levels. As electronics continue to get smaller and more powerful, it is conceivable that there could be 300 percent increase in avionics capability. „
Fishcer: Nézd meg a Boeing F18A váltó terveit. Két tipus repül egymás mellett. Az egyikben van pilotafülke a másikban nem.
Szerintem is nesze semmi fogd meg jól…. Ott a japán elképzelés, az sztem jóval reálisabb 6.gennek…
Aki F22 nagy képeket kért mégegy hires hely:
http://chamorrobible.org/gpw/gpw-200905.htm
Kösz Fade az infókat.
De én egy szóval sem azt mondtam, hogy nem fejlett vagy fejleszthető.
Én azt mondom csak , hogy elképzelhető , hogy pl egy 4,7 gigahertzes IBM Power6 egymaga többet tud mint az F22-összes procija. Az már egy másik történet, hogy miért nem használható az F22-ben.
(ha esetleg rosszul értelmeztem amit beillesztettél, BOCS! )
Dudi, most vettem észre az első kommented. :) Igen ez valóban így van, szvsz szeretném hinni -pont emiatt- hogy ez így is marad örökre. (na meg milyen jó lenne, ha én is meg a fiam is továbbvihetné a családi hagyományt :))
Fade, pontosan. De továbbmegyek, 2-3 éven belül autómata A10? https://htka.hu/2010/03/01/robotizalt-legi-tamogatas/
Hol van itt 30 éves távlat a fejlődésben…
A nevem Fisher. ;)
Én kértem! kösz!!!
Nani, nem feltétlenül. Ha azt vesszük alapul, hogy azért az F22 fejlesztése idején milyen csúcsszámítógép volt (nem civil felhasználásra), lehet az még azért erősebb mint egy mai átlag CPU. Persze az ára sem egy szinten mozgott annak akkor és egy mai CPU-nak. Viszont a fegyverfejlesztésben nincs felső árhatár. :)
Van egy kép amin 10 Raptor repül alakzatban. Még igy képen is durva ha belegondol az ember , hogy az a 10-gép nagyobb erőt képvisel mint a föld legtöbb országának komplett légiereje! (hazánk kategóriájú országokra gondolok)
Fisher: Lehet ,hogy igazad van! De valószínűleg ezt még az oroszok sem tudják! :)
Egy szóval sem írtam, hogy a Windows rossz. Én is azt használom, a Win7-et imádom. De sajnos időnként újra kell telepíteni, nem feltétlen csak azért mert hülye a felhasználó, hanem mert hülye a programfejlesztő (természetesen ezt nem lenézésképp írtam, nem egyszerű egy programot megírni).
Az XP SP2-ig valóban igaz lehetett, bármint csináltam fél év után elkezdett lassulni és gőzőm sem volt, hogy miért. Az új gépemen XP64 futott 1,5 évet megszakítás nélkül és pont olyan penge volt, mint mikor felraktam. A win nagy hibája, hogy lassú és erőforrászabáló, de ez az ára annak, hogy idiótáktól, a magamfajta átlaguserig mindneki, de még a high-end usernek is megfelel. Gonodlod, hogy viccből használni win-t több HT alkalmazás is?
“Ez pontosan mit takar és hogyan jön ide?”
De azért azt egy laikus is láthatja hogy az elmúlt 10 évben sok helyen váltották ki a fémeket erősebb kompozit anyagokkal például, de már kísérleti szintent rendelkezésre állnak még azoknál is sokkal erősebb anyagok (ne kérdezd hogy pontosan mik).
A kompozitok alapvetően nem erősebbek, „csak” könnyebbek. A szilárdságuk kb. ugyanaz, mint az átlagosan használt homogén szerkezeti anyagoké. A gond a merevséggel van, azonos terhelésre jellemzően nagyobb alakváltozással reagálnak.
Tehát egy idő után oda fogunk jutni, hogy egy sárkányszerkezet a felhasznált anyagok miatt sokkal nagyobb terhelést is képes lenne kibírni, de ezt a pilóta miatt nem lehet megvalósítani.
Már régesrég ez van, pusztán a követelmények meghatározása az, ami belövi ma, hogy egy vadászgép mit bírjon. A Sivatagi Vihar alatt is téptek bele fullra megpakolt F-15E-be 11-12G-t, de tartósan 7G-t is simán belehúztak megpakolva. (Ezt huzamosan tolóerő híján még egy SE sem tudja tartani.) Légiharc konfigban viszont 470-500 CAS felett 3km magasan lényegében korlátlan ideig tarható a 9G. A gép bírja, a pilóta nem.
Száz év alatt 20 centi jelentős hadászati előny.
Nem feltétlen. Mikor még fizikai erőn alapult a harctéri teljesítmény, akkor talán. Viszont egy ennyivel nagyobb ember mennyivel több vizet iszik és több kaját eszik? Logisztikai rémálom lett volna ez régen. Ma a távolsági fegyverek korában ez nagyobb célpontot jelent, bár mivel egyre több szirszart kell cipleni, ahhoz nem hátrány a nagyobb termet.
Harcászati szempontból (embereket vizsgálva) hátrány a nagyság mert nehezebben mozogsz,bújsz el és nagyobb célpontot nyújtasz,sokkal több energiára van szükséged és nem is feltétlen erősebb az aki nagyobb.
A gurkák sem a nagy termetükről híresek….
Ebbe a „ki a fejlettebb a civil vagy a katonai szféra” témába beleszólnék.
Egyrészt külön kéne választani a vasat meg külön a szoftvert. Nem hiszem hogy 10 évvel réggebbi vas lenne mondjuk a raptorban mint a civil gépekben. Szerintem a csatlakozások satöbbi még jobbak. Mivel elég gyorsan kell számolni a dolgokat.
Szoftver szintjén meg nem lehet összehasonlítani a kettőt.
100 év alatt 20 centi… Több ezer év lesz az inkább… Napóleon 170-172 centi magas volt, az akkor az átlag férfi testmagasság volt. Honfoglaló férfi eleink 169, míg asszonyaik 158 centi magasak voltak. A mai átlagos testmagasságunk 176 centi férfiaknál és 164 centi nőknél. Tehát ma sem lenne alacsony, pedig 1769-ben született, 241 éve. „Látványos” növekedésen csak a japánok és dél-koreaiak mentek keresztül az utóbbi 60 évben, ők ennyi idő alatt nőttek pár centit a nyugatiasodott, több (vörös) húst tartalmazó étrend és jobb életmód miatt. Az IQ-nk és agykapacitásunk az ami szép tempóban nől, mert lépést kell tartania a növekvő információmennyiséggel.
Remek. Egy emberes példa ami egy mértékegység zavarból jött. Azt tudom, hogy a nándorfehérvári csata idejéből származó nagy ember méretű páncél volt 170 centi tája. Akkoriban a 180 centi óriás volt…
Sziasztok,
Szerintem a felhívás azért tűnik „nesze semmi fogd meg jól” jellegűnek, mert „madárnyelven” írták. Először is adottak kutatások, fejlesztési irányok, melyeket a DARPA, NASA, stb. kutat. Ilyenek nyilván a gyártó cégeknél is vannak. Szerintem ezeket megtárgyalták a Pentagonnal (a gyártók is), és írtak egy nyilvánosságnak szánt anyagot, de a gyártók, fejlesztők, kutatók, tuják, hogy mi van benne.
Gondolom a mai technikákban is bőven van olyan technológia, aminek talán még a létezéséről sem tudunk.
Egy ilyennek ígérkezik a nanotechnológia, amit – ha jól olvastam – még nem említettek. Azt lehet róla biztosan tudni, hogy drága, de a hadiiparnak ez mindenképpen haszna, hogy bevezethet költséges technológiákat.
Hozzászólnék még a civil vs. hadiipari témához. Félvezető csíkszélesség terén szerintem a civileknek van előnye, de ezt a „hátrányt” más módon kompenzálhatják a haditechnikában.
Üdv, mnb
Egy emberes példa? Hö? Az átlagos testmagasság nem egy emberre vonatkozik. Napóleon meg külön jó példa, mert őróla az a hit él (a honfoglalókkal egyetemben) hogy alacsony volt („a kis korzikai”).
Nem mintha a 6. generációs vadászgépek szempontjából ez nagyon számítana.
Kedves Szerkesztők! Ugyan nézzetek már be az englishrussiára, és csináljatok valami kis cikkecskét az új moszkvai rakétavédelmi radarról! Akkora, mint a Menkauré piramis.
Don-2
http://forum.keypublishing.co.uk/showthread.php?t=68936
„Hozzászólnék még a civil vs. hadiipari témához. Félvezető csíkszélesség terén szerintem a civileknek van előnye, de ezt a “hátrányt” más módon kompenzálhatják a haditechnikában.
Üdv, mnb”
Amiknál a gyártástechnologiát tudomásom szerint IBM és Intel szokta biztosítani. Azaz lemaradva semmiképp se lehet. Uígy az elektronika megtervezésében is be szoktak segíteni ezen cégek (is).