Az Amerikai Hadsereg vezetése jóváhagyta a BAE Systems kérelmét, hogy támogassák egy új robbanóanyag kifejlesztését, melynek célja a jelenleg használt TNT leváltása a US Army arzenáljában. A brit illetőségű vállalat által készített, IMX-101 névre hallgató robbanóanyag sokkal biztonságosabb, mint elődje, viszont nem kevésbé hatékony.
Az IMX-101-nek több jelentős előnye is van a TNT-vel szemben. Míg utóbbi szállításánál nagyon kellett vigyázni arra, hogy a lehető legkevesebb fizikai és kémiai inger érje az anyagot, addig előbbinél már sokkal kevésbé van erre szükség, ugyanis tervezésénél törekedtek a lehető legnagyobb stabilitásra. Ez pedig amellett, hogy jelentős összegeket takarít meg logisztikai téren, csökkenti az emberekre nehezedő nyomást és redukálja a baleseti sérülések és halálesetek számát.
A US Army számára hatalmas előrelépést jelent az új robbanóanyag, ugyanis így olyan eszközhöz jutnak, mely könnyen és nagy mennyiségben előállítható, mindamellett pedig rendkívül érzéketlen, és csak a kívánt helyen és időben lép működésbe.
A TNT külső kémiai vagy fizikai ingerek (véletlen tűzesetek, hirtelen leejtések, ütődések, stb.) esetén nagy százalékban robbanással reagált, ami sok ártatlan ember életét követelte. Ráadásul nem elhanyagolható szempont, hogy igencsak sokba kerültek az ilyen esetek elkerülésére hozott óvintézkedések. Az IMX-101 bevezetésével azonban egy olyan robbanószerhez jutnak, mely sokkalta jobban ellenáll a fenti behatásoknak.
’A IMX-101-ben megvan a megfelelő potenciál ahhoz, hogy forradalmasítsa a robbanószerek piacát.’ – mondta Jerry Hammonds, a BAE Systems hadianyagokkal foglalkozó részlegének ügyvezető igazgatója. ’Segítségével egyrészt életeket menthetünk, másrészt pedig előnyt szerezhetünk a csatatéren.’
A US Army első körben az M795-ös 155 milliméteres tüzérségi lövedékben próbálja majd ki az IMX-101-et a TNT helyett. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor a jövőben a fokozatosság elvét követve az összes lövedékbe az új robbanóanyag fog majd kerülni.
Ezzel egy több mint száz évre visszanyúló történet érhet véget, ugyanis a TNT-t, vagyis trinitro-toluol az első világháború előtt került a világ hadseregeinek szolgálatába, és azóta töretlen népszerűségnek örvend, ugyanis nem volt nála jobb – eddig.
„A TNT külső kémiai vagy fizikai ingerek (véletlen tűzesetek, hirtelen leejtések, ütődések, stb.) esetén nagy százalékban robbanással reagált, ami sok ártatlan ember életét követelte. ”
Ez úgy hülyeség ahogy van. A TNT elég stabil és biztonságos. Nem véletlen használja mindenki már réges régen. Ha leejted söt földhöz vered a TNT-t akkor a büdös életben nem fog felrobbanni. Söt a nyilt lángra sem, mert ha nem éri nyomásváltozás akkor csak elég ha meggyújtod. Ezért használták a II. VH ban magyarok is a kályhába szükségtüzelőnek szigorúan nyitott kályhaajtó mellett.
Szóval a cikk mondanivalója nekem sántít.
Nem lelkizni akarok, csak morbid hogy egy emberek elpusztítását célzó eszköznél a véletlen robbanás elkerülésével kampányolnak. Persze értem én hogy nem mindegy kinek a fejét viszi le, Joeét vagy Abdulét.
Véleltlen robbanás általában gyártási hibás gyújtóból, vagy kezelési tárolási hibából ( kikristályosodás ) vagy dúrva behatásból eredek.
A tüzérségi gránátok gyújtói is olyanok hogy leejtheted a gránátot gyújtóval a földre és nem robban. Erre tervezve vannak. Csak akkor élesednek ha kilötték őket. Van amelyik már a csőben de a legtöbb a csőelhagyást követő 100 méteren belül.
Én is azt nézem, hogy leejtés hazására robban a TNT?!
Ez nem igaz, hisz dobálhatod is, ha akarod. És úgy van, ahogy Kuruc71 írja, tűz hatáséra ég, de nem robban.
Ami cikkben van írva, arról nekem kapásból egy több évtizedes rúd dinamit jutott az eszembe…, na azzal nem kellene dobálózni, tűzbe dobni, stb.
Hát igen Kuruc 71 ez érdekes ki mondat :D
Eleve bizás robbanó anyag ha nincs egy indító töltet veszélytelen.
Eleve egy aromás vegyület.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Trinitrotoluol
Valószínű az új robbanóanyag az IMX-101 még tovább tárolható kikristályosodás nélkül, és valószínűleg nem kellenek hozzá szigorú tárolási feltételek (páratartalom, hőmérséklet, napfény, árnyék, stb.
Szélesebb tűrőképességgel, és jobb robbanásfokkal rendelkezhet, mint a jó öreg TNT. De ez csak egy tipp…
Ha 70-80 cm elejtenék és robbanna.
Akkor Hitler ma is élne útközben felrobbantak volna a szövetséges gépek :D :D :D :D
A bomba terükbe tapasztalható vibráció miatt ,nem is beszélve mikor a német légvédelem rázogatta őket.
A TNT az egy nagyon stabil valami nem csak,hogy elégetni,dobálni,préstestet készíteni(megolvasztod és formába öntöd)lehet vele de mégy egy kézifegyver közvetlen találatára sem működik el…
„Akkor Hitler ma is élne útközben felrobbantak volna a szövetséges gépek :D :D :D :D”
Zavart érzek az erőben!(bocs csak StarWars-t nézek)
A fent megnevezett festőművésszel cián és egy 9mm-es a békéért típusú lőszer lövedékének igen hatásos kombinációja végzett.
Azt próbálta felvázolni, hogy ez estben minden bombahordozógép felrobbant volna útközben a vibráció és ellenséges tevékenység miatt. Nincs légifölény –> nincs szövi győzelem. Viszont Hitler nem valószínű, hogy megélte volna 121 születésnapját. :)
Molni, hát nem valószínű. Dr. Morell ténykedése miatt valszeg nem sokáig húzta volna :)
44-es megszállás miatt inkább Hitlert utálom.
Horthy rendszer volt az utolsó szabad magyar állam időszak.
Mikor magyar maga volt akkor a haza épült.
Moli kitudja a nagy kaszás is lehet finnyás lehet.
40-es évekbe szerintem undorral tette a dolgát.
Hitler kiirtott volna minket is ?
Nem. Mi a segéd/megtűrt kategóriába tartozunk (ahogy emlékszem). Mindazonáltal szép utat jártak be a commentek, hogy egy új robbanószertől eljutottunk Hitler és a Magyarok viszonyához heheh.
A cikkről: ma a világot az „új -> jobb” filozófia (is) működteti. Nincs ezen semmi meglepő. Argumentum a contrario: „régi -> rossz”.
Nicht wahr?
Tudom hogy ez nem tartozik, ide miért nem tudom elküldeni a képeket sem a szerkesztőségnek sem spawn-nak?
A mail fiók 5megáig enged csatolni, próbáltam már egy és két képpel is, de nem akarja az igazságot:(
Én csinálok valamit rosszul!
Légyszi segítsetek!
Üdv!
Nem tudom a cikk tartalma vajon honnan származhat, azonban mint azt már mások is említették a benne foglaltak közel sem felelnek meg a valóságnak. Kezdjük az elején! A TNT-t az első világháború során kezdték széles körben alkalmazni, ekkor kezdte felváltani a korábbi jóval kevésbé stabil és kezelésre valóban veszélyes anyagokat (mint pl a pikrinsav más néven ekrazit vagy a feketelőpor) a II VH idejére már a TNT illetve TNT alapú keverékek ( TNT+Ammóniumnitrát= Amatolok , TNT+dinitronaftalin , TNT-hexogén ) váltak a hadseregekben alkalmazott első számú robbanóanyaggá. Alapvetően a TNT egy nagyon stabil vegyület mely a külső fizikai-kémiai behatásokra kevéssé érzékeny, robbanóképességét hosszú időn keresztül megőrzi. Brizáns robbanóanyag, szabad levegőn sem ütődésre sem nyílt láng hatására nem detonál. Önmagában a TNT-t két formában használják : kisebb gránátok esetében általában préselt formában, nagyobb kaliberű gránátok és légibombák esetében viszont jellemzően öntött alakban, utóbbi esetben azonban fontos megemlíteni azt hogy ekkor szükséges a töltet közel teljes hosszában elhelyezett átvivőtöltet használata, ellenkező esetben nem biztos a töltet robbanása, előfordulhat deflagráció amikor részleges robbanás történik, a maradék anyagot a robbanás szétszórja az égésbe megy át. Ennek oka az hogy míg a préselt TNT gyutacsérzékeny, akár 1 darab gyutaccsal is elindítható, az öntött TNT biztonságos indítása csak robbanásátvitellel, iniciáló töltettel lehetséges. Nyílt láng hatására meggyullad, erősen kormozó lánggal ég, robbanásba nagy mennyiség égésekor zárt térben megy át amennyiben megfelelő nyomás alakul ki.
Kuruc71- „A tüzérségi gránátok gyújtói is olyanok hogy leejtheted a gránátot gyújtóval a földre és nem robban. Erre tervezve vannak. Csak akkor élesednek ha kilötték őket. Van amelyik már a csőben de a legtöbb a csőelhagyást követő 100 méteren belül.” ez már nem a robbanóanyagra vonatkozik, hanem a gyújtószerkezetre, azonban megjegyzendő hogy a távoli élesreállás nem minden gyújtószerkezet esetében biztos, van amiben egyáltalán nincs ilyen funkció és van amelyikben ugyan alapvetően lenne, de sajnos mégsem feltétlenül működik! Szomorú példa a szovjet 76.2mm-es repeszgránáthoz alkalmazott KT-1 amely sok esetben okozott balesetet, legutóbb 2006 Október 6.-án amikor 3 bajtársam vesztette életét egy Szfvár melletti homokbányában… :(
Én ezért szeretem a kémiát.
Ha megnézitek TNT és a Glicerin-Trinitrát(nitroglicerin) között szerkezetileg a nagyobb szénatom szám és a aromás gyűrű csak a különbség.
Lám lám ezek a ki különbséget milyen nagy minőségi változnak :D
Nem véletlen hogy a csatatér a vegyészek játszó tere.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Glicerin-trinitr%C3%A1t
helyesbítek milyen nagy minőségi változást okoznak.
A nitroglicerin, a TNT és a pikrinsav is a Salétromsavból származtatható, a különbség a bázis ami első esetben a glicerin, a TNT-nél a Toluol míg a pikrinsav esetében a fenol. rokon anyagok tulajdonságaik azonban eltérnek egymástól.