A „flotta” megújításához hasonlóan Wellington friss tervei között szerepel a Légierő bővítése is, konkrétan a tengerészeti járőrgép szerepkör és a teherszállítás vonalán. A szintén a kisebb néha jobb vonalon haladva az Új-Zélandi Királyi Légierő várhatóan 3 turboprop gépet kap majd a jövőben.
Legalábbis Wayne Mapp védelmi miniszter nyilatkozata szerint 3 gépes kezdet szerepel a nemzet védelmi doktrínájának felülvizsgálatát jelentő, szeptemberre esedékes dokumentumban.
Új-Zéland jelenleg a tengerészeti járőrrepüléseket jelenleg az erre szakosodott P-3K Orion gépeivel, a szállítási feladatokat pedig a C-130H flotta vasmadaraival, valamint a két átépített B757-200-asával oldja meg oldja meg. Azonban bár az elmúlt 2 évtizedben nagyon jól megvoltak ezen felállással, most már úgy vélik, hogy praktikus lenne visszatérni a régebbi gyakorlatukhoz, mikor is kisebb madárkák is szerepeltek az arzenálban ezen feladatkörükre.
„Régebben az volt az álláspont, hogy Új-Zélandnak csak ezekre a nagyobb gépekre van szüksége, ám most már az az álláspont, hogy bizonyos feladatkörökre praktikusabbak lennének kisebb gépek” – nyilatkozta Mapp.
Az Új-Zélandi Légierő korábbi arzenáljában tengerészeti járőrgép szerepbe a Fokker F27, szállítási feladatok elvégzésében pedig a Hawker Siddeley Andover gépek segítettek be a 90-es években történt kivonásukig.
A Fokker F27 Friendshiphez hasonlóan a Hawker Siddeley Andover-vel is már csak a RNZAF múzeumában futhatunk össze kivis festéssel | Forrás ,
Az alapos modernizálás és felújítás alatt álló C-130H és P-3K gépeket a tervek szerint vagy az Airbus Military CN-235 vagy a Bombardier Dash 8 Q300 egészíthetik majd ki az Új-Zéland körüli, valamint a Déli-csendes-óceánon végzendő feladatokban.
Természetesen mind a Bombardier, mind pedig az EADS kulcsrakész megoldásokat kínál, hiszen mindkét gépből létezik tengerészeti járőrgép is. A Dash 8 Q200MP például az ausztrál határvédelmi szervek arzenáljában található meg, de példáéul az Egyesült Arab Emirátusok is a kanadai gyártó mellett tette le voksát. Ők a svédekhez hasonlóan a Q300-as altváltozatra alapozva kérték a szállítást.
A CN-235-öst ezen szerepkörben meg például Dél-Korea választotta – igaz konkrétan az indonéz változatot, míg Új-Zéland határozottan az európai változatban gondolkodik a CN-235 esetén.
Természetesen mindkét gép mellett szólnak extra érvek. A Bombardier Dash 8 logisztikailag szerencsésebb választás lenne, hiszen az Air New Zealand alá tartozó Air Nelson üzemelteti a Q300-as alváltozatot, így hasonló helyzet állhatna elő, mint anno a Fokker F27 esetében. Mapp hozzáfűzése szerint a Dash 8 további apróbb előnye, hogy kicsit gyorsabb is riválisánál.
Ezen utóbbi érvre az EADS azzal kontráz rá, hogy ellenben a CN-235 rendelkezik rámpával, ami lényegesen praktikusabbá teszi a szállítógép szerepkörben.