A közelmúltban több olyan fejlemény is történt az indiai haderő háza táján melyek önmagukban nem érnek meg egy misét, ám a Hírhalom is messze van még, így előkotorjuk a szokásos receptet és darálunk.

Mint arról mi is beszámoltunk, India 20+ éves fejlesztési szakaszt maga mögött tudó, saját erőből összehozott harckocsija, a haderő vezetése által határozottan hűvösen fogadott Arjun idén márciusban legyőzte a beszerzési vonalon riválisának számító orosz T-90-est. Az összességében meglehetősen egyszerű és mindössze egy környezetre (sivatag) koncentráló, tehát nem igazán mérvadó tesztet a fejlesztők hatalmas sikernek könyvelték el, világgá kürtölve, hogy a hadseregnek most aztán már igazán nem lehet ellenvetése az ellen, hogy besegítsen az Arjun gazdaságossá tételében, azaz uzsgyi rendeljen még egy nagy adagot belőle.

Hogy a háttérben konkrétan milyen kavarások zajlódhattak le, az egy érdekes kérdés, azonban a védelmi minisztériumból származó hétfői nyilatkozat alapján immáron tényként kezelendő, hogy az indiai szárazföldi erők véleménye az Arjun-nal kapcsolatban változott, hiszen megtörtént amitől korábban kitartóan elzárkóztak: a 2004-ben, első körben megrendelt 124 Arjun mellett további 124 harckocsival gyarapszik majd az arzenál.

A DRDO illetékesei azonban nem csak az Arjun sikere miatt örülhettek hétfőn, hanem vélhetően volt egy „kisebb” megkönnyebbülés is lezajlott az indiai nukleáris elrettentő hordozóplatformjainak leendő gerincét adó, a közepes hatótávolságú Agni-II ballisztikus rakéta kapcsán is. A már rendszeresítés alatt álló, azonban a legutóbbi 2 ún. „users trial” kapcsán lebőgő rakéta hétfőn papírforma szerint teljesített.

A szokott módon a Wheelers szigetről indított rakéta a legutóbbi sikertelen, egyben első éjszakai teszt után a harmadik users trial, azaz nem a fejlesztő, hanem a rendszeresítő, adott esetben az indiai szárazföldi erők által végrehajtott indítás volt. Maga a teszt egy rutin kiképzési feladat volt, ám fejlesztési szempontból elvileg új, pontosabb célba érést biztosító navigációs rendszer is debütált egyben. A rakétát egyébként maximális, 2 000 kilométeres hatótávolságáig zavarták el.

Wheeler Island nagyobb térképen való megjelenítése

A sikeres Agni-II teszthez kötődően bejelentették azt is, hogy az aktuális várakozások szerint a 3 500 km hatótávolságú Agni-III szteroidikon nevelt – 1 rakétafokozattal megtoldott – utódja, a tervezett 5 000 kilométeres hatótávolságával már az ICBM-ek, azaz az interkontinentális ballisztikus rakéták társaságába beeső, az Agni család többi tagjához hasonlóan mobil telepítésű Agni-V első tesztjére 2011 márciusának, vagy áprilisának magasságában kerülhet sor.

Fejlemények vannak a könnyű helikopter tender háza táján is. Mivel Indiában sok minden máshoz hasonlóan a helikopter arzenál terén is teljes megújítást rendeltek el, ezért tenderből is akad éppen pár aktív, ezért emlékeztetőül: arról a 600+ millió dolláros potenciális üzletről van szó, melyben 197 darab, nagy magasságokban is bevethető kávédaráló kerül majd beszerzésre. A tendert egyébként egyszer már elvitték, – 2007 végén az Eurocopter söpörte be a kiöregedett Cheetah és Chetak helikopterek leváltásának lehetőségét – ám a várakozásokkal ellentétben hoppon maradt fél, a Bell megtorpedózta az eredményt, melynek következtében 2008 márciusában ismét kiírásra került a tender, melyre az Eurocopter és a Bell mellett az AugustaWestland és a Kamov is nevezett.

A következő lényegesebb állomás 2008 novemberében következett be, mikor is a korábbi eredmény miatt hőzöngő Bell a harci helikopter tenderhez hasonlóan itt is meghátrált az 50 százalékos ellentételezési követelmény miatt.

A napokban egy újabb versenyző részére ért véget a megmérettetés jó eséllyel, ugyanis indiai források szerint az AgustaWestland civil helikoptert tudott csal prezentálni, melyet a potenciális vevő nem talált annyira mókásnak, ennélfogva várhatóan már csak a fej-fej mellett haladó Eurocopter és Kamov ajánlatával fog foglalkozni érdemben. A téli teszteken már átesett rivális gépek a múlt héten kezdték meg a nyári körülményekre vonatkozó teszteket.

És végül essen néhány szó az indiai pilótanövendékek és kiképzőik körében nem éppen osztatlan sikernek örvendő HPT-32 Deepak-ról is! A pilótaképzés eredetileg első lépcsőjét jelentő, tavaly nyár óta a földön veszteglő típus hírhedt arról, hogy adott körülmények között a problémás üzemanyagellátás miatt leáll a motorja, melyet azzal is tetéz, hogy vitorlázó képessége gyenguska.

Éppen ezért kényszermegoldásként, a váltótípus megérkezéséig már szóba került a vész esetén nyitható ejtőernyős rendszer beszerzése is, mellyel ezen igen kellemetlen esetekben menthető lehet a helyzet. Az ajánlatkérésre jelentkező 3 cég egyike a kisgépek ejtőernyős mentése terén több évtizedes tapasztalattal és 200+ feletti dokumentált sikerrel rendelkező BRS.

httpv://www.youtube.com/watch?v=XEW9kWFtQ0I

hírünk ezen vonatkozásának apropója, hogy a The Hindu napilap értesülései szerint zöld lámpát kapott a program tényleges implementálása. Mely persze némi átfutási idővel fog bírni, hiszen a Deepak-okat kissé át kell építeni, hogy biztosan elviseljék az ernyő nyílásakor fellépő erőhatásokat, illetve természetesen a mentőrendszer integrálása során meg kell oldani, hogy ezen típus se orra, hanem hasra érkezzen.