|

Arjun

Bevezető

Az Arjun, India alapharckocsija, melyet a DRDO (Defence Research and Development) fejlesztett a CVRDE-vel együttműködve az indiai hadsereg számára.
A harckocsi nevét a Mahábhárata című indiai eposz egyik hőse után kapta.
E harckocsi a már elavultnak számító “Vilijanta” és T-72M tankokat váltja le Indiában. Számítások szerint megközelítőleg 2 000 db alapharckocsira van szüksége Indiának. Ami nem lesz olcsó mulatság, mivel megközelítőleg 3.4 millió dollárba kerül egy darab.
2004 augusztusában átadták az első 5 db tankot az Indiai hadseregnek. A hadsereg további 124 darabot rendelt, melyek közül az első 15-öt már hadrendbe is helyezték.

E harckocsit kiváló védelemmel látták el, jók a manőverező képességei és a tűzerő terén sem kell elbújnia vetélytársai elől.

01

Történet, fejlesztés

Az 1971-es háború tapasztalatai alapján, 1972-ben az Indiai Kormány – szárazföldi erők nyomására – elhatározta, hogy egy új alapharckocsi fejlesztésébe kezd, melyet a 90-es évek elején kívántak hadrendbe állítani. Alapkövetelménynek számított, hogy más országoktól függetlenül építhessék meg a tankjukat, így minden elemet Indiában kellett gyártani.
Akkora már Indiának voltak – igaz szerény – tapasztalatai a harckocsi gyártás terén (brit “Vickers” Mk.1 – “Vilijanta”, T-72M – licensz alapján). A fejlesztési program az MBT-80 nevet kapta.
Az Arjun-nak egy helyi építésű, 120 mm-es huzagolt löveggel felszerelt, német motorral hajtott, számítógép vezéralt tűzvezetéssel ellátott alapharckocsinak kellett lennie.

DRDO-t, és a CVRDE-t (Combat Vehicles Research and Development Establishment – fő fejlesztő) kapott megbízást a törzs, torony, páncélzat, löveg, és futómű fejlesztésére. A motor külföldről kívánták importálni. Eredetileg egy 105 mm-es löveggel felszerelt, 40 tonnás tankot akartak építeni, de az Arjun program keretében a löveget 120 mm-es-re változtatták és a súlyt 58.5 tonnára növelték.

1974-re el is készültek a harckocsi koncepciójával. Ám a fejlesztés igencsak elhúzódott és rengeteg pénzt emésztett fel. Az első prototípus csupán 1984-re készült el!
A fejlesztések során Indiai kiépítette a modern páncélzat megépítéséhez szükséges infrastruktúrát. Az Avadi-ban található Heavy Vehicles Factory-ban gyártották a prototípusokat, mivel itt készültek korábban a T-72 és Vickers harckocsik is, így logikus volt a választás.

1985-ban bemutatták a prototípust, mint Indiai vadonatúj harckocsiját. Akkoriban módosítottak a kritériumokon, a löveg 120 mm-es lett, növelték a súlyát és a motor teljesítményét és egy darab Arjun harclocsi 1,6 millió dollárnál nem kerülhetett többe. Majd megkezdődtek a tesztelések.
1988-89-ben a motor és a mozgékonyság tesztelése során komoly hiányosságok merültek fel, melyeket a hadsereg gyorsan ki akart javítani. További tesztek során újabb és újabb hibák jöttek elő, melyeket javítani kellett.

1995-re a fejlesztési költségek, az eredetileg meghatározott összeg húsz-szorosára rúgtak (kb. 112 millió dollár), e téren a Leopard 2 fejlesztésére emlékeztettek, azzal a jelentős különbséggel, hogy a német tank jövője beton-biztos.

Végül 1996-ban az Indiai kormány rábólintott a sorozatgyártásra, persze nem önszántukból, 1995-ben ugyanis Pakisztán bejelentette, hogy T84-es tankokat vásárol Ukrajnától, erre India pánikba esett, s zöld utat adott az Arjun-nak. Az új alapharckocsit ekkor nevezték el hivatalosan Arjun-nak.
Az első 100-200 db tankot az első 5 év alatt akarták legyártani. 2000-ig összesen 1 500 darab gyártását tervezték.

1997-ben 15 példányt leszállítottak, melyeket alapos tesztelésnek vetettek alá. Rengeteg hiba merült fel a tesztek során: lövedék megbízhatósága, löveg pontossága, megbízhatóság stb.
A hadsereg ekkor már rádöbbent, hogy az Arjun messze áll a megbízható jelzőtől. Ráadásul fény derült arra is, hogy a páncélzat bizonyos aspektusait nem is tesztelték még.

20 év fejlesztés után a hibák listája még nem ért véget, mivel 1997 közepére kiderült, hogy a lövegen és a tűzvezető rendszeren végrehajtott rengeteg módosítás ellenére a tűzvezető rendszer 42 fok fölött még mindig bedöglik.
2000 közepe felé India elhatározta, hogy T-90-es harckocsikat szerez be. Nehéz megjósolni, mikorra tudják leszállítani a megrendelt 124 Arjunt, minden esetre addig, India T-90-es tankokat állít szembe Pakisztán T-84s tankjaival szembe.

09

És az Arjun jövője…

A 2007 során végrehajtott téli tesztelések eredményeitől nem volt elragadtatva az indiai hadsereg. A harckocsi pontossága nem volt megfelelő, problémák adódtak a felfüggesztéssel, a löveggel, taktikai pályán nem volt kielégítő a sebessége, ráadásul motorhibák is előjöttek így többször lerobbant. Összegzésként megállapították, hogy 50 fok fölött a harckocsi használhatatlan.

E problémák miatt a hadsereg nem fog további példányokat rendelni, hanem egy új tank fejlesztésébe kezd. Dalip Bharadwaj tábornok kijelentéseiben felvázolta az Arjun jövőjét, mely szerint a hadsereg nem fog a 124 db tankon felül továbbiakat rendelni, mivel 2020-ra egy új futurisztikus tankot szeretnének kifejleszteni, így az Arjun-ra mint átmeneti harckocsira tekintenek, amely jó lesz még az elkövetkező évtizedben, de hosszabb távon nem elégíti ki a hadsereg igényeit…

02

Fegyverzet

A tankot egy 120 mm-es huzagolt csövű harckocsi löveggel látták el, ami különlegességnek számít, hiszen a modern harckocsik közül egyedül a brit Challenger 2 csöve huzagolt. E löveg és az újonnan fejlesztett szuper pontos lövedék segítségével szinte az összes jelenlegi tankpáncélzatot át tudja ütni.

A löveget salakhegesztés eljárással hegesztett, csiszolt (Electro-Slag Refined, ESR) acélból készítik – így magas gáznyomásnak is ellenáll -, melyet hővédő köpennyel is ellátnak.

08

Az Arjun lövegéből APFSDS, HE, HEAT, HESH (High Explosive Squash Head) lövedékeket lehet kilőni. Tűzgyorsasága: 6-8 lövés percenként. A lövedékek mellett az izraeli lézer irányítású LAHAT rakéta is alkalmazható a lövegből.
Másodlagos fegyverzet szerepét egy 12,7 mm-es légvédelmi géppuska és egy 7,62 mm-es koaxiális géppuska tölti be.

04

Felszereltség, tűzvezetés, tájékozódás

A harckocsi tűzvezető rendszerét és a navigációs berendezéseket az Elbit – egy izraeli védelmi cég – szállítja. A tűzvezető rendszer kétsíkon stabilizált és magas találati aránnyal rendelkezik (mozgás közben 90%). A jelenlegi fél-automata rendszerrel a korábbi analóg változatot cserélték, mellyel rengeteg gond volt mostoha körülmények között. Igaz a jelenlegi rendszer is gyakran, mint már kitértem rá, meghibásodik, amennyiben a hőmérséklet 42 fok fölé kúszik.

A jelenlegi tűzvezető számítógép automatikusan figyelembe vesz olyan tényezőket, mint külső hőmérséklet, szélerősség és irány, atmoszférikus nyomás, stb., segítve a pontosabb tüzelést.

A beépített Battlefield Management System (~Harctéri Irányítási Rendszer), melyet a DRDO a Ebit együtt fejlesztett. E rendszer lehetővé teszi az egyes tankok elektronikus összekapcsolódását. Egy támadó akció során például egyszerre több Arjun tank is nyomon követheti ugyanazon célpontot és a rajtaütést is jobban össze tudják hangolni.
Az irányzó főérzékelője normál, illetve hőkép alkotó üzemmódba is állítható, e mellett rendelkezik lézer távolságmérővel.
Az irányzó érzékelője teljes sötétségben, avagy rossz látási körülmények között is tökéletes képet ad, így a parancsnokkal ilyenkor – plusz a lézer távolságmérő segítségével – is el tudják fogni a célpontot. Ezen érzékelőt a Bharat Electronics Ltd. szállítja.

A parancsnok egy kétsíkú stabilizált panoráma periszkóppal rendelkezik, mely segítségével körbe tekinthet a harcmezőn anélkül, hogy le kéne vennie a szemét a periszkópról, illetve a körbetekintés lehetőségét nem befolyásolja a torony állása, mozgása.

07

Védelem

Az Arjunt a nyugati tankok mintájára építették, különösen a legénység védelme terén merítettek sokat a nyugati tapasztalatokból. Amellett, hogy a harckocsit az új indiai fejlesztésű Kanchan moduláris kompozit páncélzattal látták el, mely leginkább a brit Chobham páncélzatra emlékeztet és minden irányból védi a tankot a tankelhárító lövedékekkel szemben; a legénységet külön védelmező megoldásokkal is védik (pl.: lőszert külön tárolóban helyezték el, integrált tűzérzékelő rendszert szereltek be, nukleáris, biológiai és kémiai támadásokkal szemben is védett a legénység).

A harckocsi védelmének növelése érdekében a páncélzatra ERA (Explosive Reactive Armour) panelek is rászerelhetőek.
A páncélzat erősségét jelzi, a 2000-ben végrehajtott teszt is, mely során egy T-72 tankból kilőtt bármilyen HESH vagy FSAPDS lövedéket felfogott a páncélzat.
Állítólag jelenleg a NERA (Non-explosive and non-energetic reactive armour) panelekkel tesztelik az Arjunt.

A lövegtornyot az indiai hadseregben szolgálók igényeinek megfelelően alakították ki. A legénység az irányzóból, parancsnokból, sofőrből és a töltőből áll.
A harckocsit füstgránát-vetőkkel és lézer bemérés esetén figyelmeztető rendszerrel is ellátták.

A már említett beépített tűzoltó rendszer egy infra és egy hőérzékelőt tartalmaz, melyek segítségével könnyen meg tudja határozni a tűz helyzetét (az infra érzékelő a harckocsi belső részét, a hőérzékelő a motorteret figyeli). Tűz esetén Halon-1301 oltóanyagot juttat a tűzfészekre.

11

Típusváltozatok

Az egyes típusváltozatok között megemlíthetőek a hídépítő, páncélozott mérnöki jármű változat, illetve a 155 mm-es ágyúval felszerelt Arjun önjáró löveg is.
Tank EX: Egy vadonatúj típus, mely a T-72 és az Arjun keresztezéséből született: a T-72 törzsére ráépítették az Arjun lövegtornyát, jelenleg még csak a prototípus létezik.

Specifikációk

06

Alapadatok:
Hosszúság: 10,63 m
Szélesség: 3,86 m
Magasság: 2,32 m
Tömeg: 58,5 t
Személyzet: 4 fő (parancsnok, irányzó, vezető, töltő)
Motor: MTU 838 Ka-501 dízel motor, 1400 LE
Teljesítmény-tömeg arány: 24 LE/t
Sebesség: 72 km/h (műúton), 40 km/h (terepen)
Hatótávolság: 450 km

Páncélzat és fegyverzet:
Páncélzat: kompozit Kanchan páncélzat
Elsődleges fegyverzet: 120 mm-es löveg
Másodlagos fegyverzet: 1db 7,62 mm-es koaxiális géppuska, 1db 12,7 mm-es légvédelmi géppuska, 9 db előretüzelő ködgránátvető

Muníció:
39 db 120 mm-es lövedék
3 000 db 7,62 mm-es géppuska lőszer
1 000 db 12,7 mm-es géppuskalőszer

Képek

03

05

10

Felhasznált irodalom

– http://en.wikipedia.org/wiki/Arjun_MBT
– http://www.globalsecurity.org/military/world/india/arjun.htm
– http://www.drdo.org/products/mbt.htm
– http://www.enemyforces.com/tanks/arjun.htm

2 hozzászólás “Arjun”

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.