|

A Zumwalt-osztály

Sok mindenre hasonlít, de hadihajóra például csak alig-alig. Ha viszont minden igaz, mégis a DDG–1000 Zumwalt-osztály lesz az első, igazán 21. századi amerikai rombolóflotta. Persze ehhez még számos problémát le kell küzdeni.

USS ZUMWALT: nem számítógépes grafika, ez a valóság.

Csúcstechnika vagy méregdrága csődtömeg? – ez a kérdés foglalkoztatja a közvéleményt a 2016. október 15-én hadrendbe állt USS ZUMWALT (DDG–1000), a világ jelenleg legmodernebb és legnagyobb vízkiszorítású, irányított rakétákkal felszerelt rombolója kapcsán. A hajó ugyanis nem csupán futurisztikus külsejével (leginkább egy vízre tett F–117 Nighthawk „lopakodó” támadó-repülőgépre emlékeztet), hanem még inkább a nyilvánosságra került feltűnő műszaki hibáival, gyakori lerobbanásaival keltett igazi feltűnést.

Sokba kerül a lőszer

A teljes felszereltséggel közel 15 ezer tonna vízkiszorítású hajó gyakorlatilag az amerikai haditengerészet „svájci bicskája” lesz – amennyiben sikerül „kigyógyítani” azokból a „gyermekbetegségekből”, amelyek persze minden vadonatúj technológiával megépített hajó, harckocsi vagy repülőgép esetében előfordulhatnak. A Zumwalt-osztálynak (legalábbis a tervezők és a költségvetést megszavazó honatyák elképzelései szerint) sikerrel kell leküzdenie a tenger alatti, a tengeri és a légi célokat egyaránt, ugyanakkor megfelelő tűztámogatást is tud majd nyújtani a tengerészgyalogság partraszállási műveleteihez. Ez utóbbi képesség az Iowa-osztályú csatahajók és 406 milliméter űrméretű hajóágyúik 1992-es kivonása után ugyanis eltűnt a haditengerészet választékából. A DDG–1000-es hajóorrába elhelyezett két 155 milliméteres löveg „tudása” elméletileg nem érhet fel egy csatahajó brutális tűzerejével. Ám a 40–190 kilométer közötti hatótávolságúra becsült, műholdas és inerciális navigációs rendszerrel is felszerelt LRLAP lövedékek mégis komoly előrelépést jelentenek a haditengerészet jelenlegi Arleigh Burke-osztályú rombolóinak egyetlen 127 milliméteres lövegéhez és annak 37 kilométeres lőtávolságához viszonyítva. Igaz, hogy a lövedék ára is arányban van a kiemelkedő képességével, hiszen a megrendelések csökkentése miatt 800 ezer–1 millió dollárba kerül egyetlen LRLAP-lőszer. Ugyanannyiba, mint egy BGM–109 Tomahawk, nagy hatótávolságú cirkálórakéta…


A meghajtórendszer is teljesen új.

Fura alak

A hajó kialakításánál a hagyományos szempontok mellett (tengerállóság, magas fokú automatizálás, az ennek megfelelően kisebb létszámú legénység komfortos elhelyezése) elsődleges szempont volt a felderíthetőség csökkentése. A mai napig a hajókra, műholdakra vagy repülőgépekre felszerelt, nagy hatótávolságú radarrendszerek számítanak a legfontosabb eszköznek, ha egy hajót kell felkutatni a tengereken, óceánokon. Ugyanakkor elvárás az is, hogy a part közelében tevékenykedő rombolót ne, vagy szinte csak „testközelből” tudja bemérni és követni a partvédelmi rakétarendszer tűzvezető radarja. Ennek megfelelően a USS ZUMWALT alakját leginkább egy síklapokból összeállított, felfelé keskenyedő hasábként lehetne érzékeltetni. Ellentétben a szintén „lopakodó” elvek alapján fejlesztett és épített brit Type 45-ös osztályú rombolókkal, a DDG–1000-esek híján vannak minden, klasszikus értelemben vett hajószerűségnek. S ez még akkor is igaz, ha nyilván a célszerűség írta felül az esztétikát: a hajó ugyanis minden ízében újszerű megoldásokat hozott az amerikai haditengerészet amúgy is izgalmas életébe.

A Converteam által fejlesztett és szállított hajtásláncban például 2-2 Rolls-Royce MT–30 gázturbina és RR4500 generátor állítja elő az elektromos energiát a hajtót mozgató, összesen 105 ezer lóerős elektromotorral forgatott két hajócsavar számára. A hajó egyszerre 78 megawattnyi energiát képes termelni, amelyen a harci helyzetnek és a feladatnak megfelelően osztoznak a hajómotorok és a romboló egyéb (felderítő, harcászati, tűzvezető, elektronikai hadviselési, kommunikációs stb.) rendszerei. Ez megközelítőleg tízszer annyi elektromos energiát jelent, mint amennyi az Arleigh Burke-osztály esetében ismert.


A hadihajó csúcstechnikát képviselő műveleti központja.

Állig fegyverben

Szükség is van persze minden energiára ahhoz, hogy a hajó fegyverzete több mint kielégítő legyen a kitűzött célok eléréséhez. A romboló „lelke” az AEGIS-rendszer helyébe továbbfejlesztett AN/SPY–3 aktív fázisvezérelt radarrendszer. Egyébként ez az X-hullámsávban (8–12 GHz) működő típus kerül majd az új, Gerald R. Ford-osztályú nukleáris meghajtású repülőgép-hordozókra is. Igaz, hogy ott emellett rendelkezésre áll még egy AN/SPY–4, nagy hatótávolságú felderítő radarrendszer is, amelyet viszont költséghatékonysági okokból a Zumwalt-osztály esetében „ki kellett spórolni”. Így aztán, szoftveres módosítások révén, az AN/SPY–3 látja majd el egyaránt a felderítő, a célkövető és a tűzvezető funkciókat is.

A tengeralattjárók ellen az AN/SQS–60 közepes és AN/SQS–61 nagy frekvenciájú aktív szonárrendszer, illetve az AN/SQR–20 vontatott, többfeladatú, aktív/passzív szonár vethető be. A hajó egyik alapvető feladata a tengeralattjárók elleni harc, s a szonárokkal felderített célok ellen RUM–139B rakéta-póthajtású torpedórendszert alkalmazhat. Az Mk. 57-es merőlegesen beépített fegyvermodulok celláiból indítható rakéta elején egy Mark 46-os könnyű, önirányító torpedó kapott helyet. Szintén bevethetők lesznek a tengeralattjárók ellen a hajó SH–60F vagy modernebb MH–60R Seahawk helikopterei. Emellett üzemelhetnek a tat repülőfedélzetéről az MQ–8 Fire Scout, távolról irányítható forgószárnyasok is.

A már említett Mk. 57-es modulokba összesen nyolcvan rakéta vagy rakéta-póthajtású torpedó helyezhető el. A légi célok ellen a RIM–66M Block IIIB és a RIM–162 ESSM légvédelmi rakéták indíthatók. A szárazföldi célokat pedig az RGM–109E Block IV Tomahawk cirkálórakétákkal támadhatja meg, mintegy 1700 kilométeres távolságból. Ez a rakétatípus lesz a hajók elleni harc fő fegyverzete. Az ehhez szükséges továbbfejlesztések már zajlanak, de a tesztek lezárulta után várhatóan már 2021-től hadrendbe állhatnak az ellenséges hajók elleni, nagy hatótávolságú cirkálórakéták is.

Kisebb problémák

A Zumwalt-osztály azonban nem csupán külalakja és ára (3,5–4,4 milliárd dollár hajónként) miatt talált magának ellenfeleket a flottában és Washingtonban is. Mint minden, a korát megelőző, új csúcstechnológiákat felvonultató bonyolult fegyverrendszer, a DDG–1000 ugyancsak számos problémával küzdött és küzd ma is. Az első nyilvános kritikák a hajó külalakját, kialakítását érték. A speciális, valóban különleges hajótest és felépítmény egyes szakértők korai véleménye szerint viharos tengeren akár a hajó felborulását is okozhatják. A kétségeket azonban részint a negyedakkorára kicsinyített, mérethelyes SEA JET kísérleti hajóval végzett mérések, másrészt az első egység, azaz a USS ZUMWALT tengeri tesztelési sorozatai (amelyek során a haditengerészet előírásainak megfelelően viharos időben is vizsgálták a romboló mozgását és viselkedését) eloszlatták.

Az új meghajtó rendszer szintúgy nem bizonyult problémamentesnek. Kevesebb, mint egy hónappal a 2016. októberi hadrendbe állítása előtt, a még Norfolkban kikötött hajón vízszivárgást észleltek az egyik hajócsavart meghajtó elektromotor-kisegítő olajkenő rendszerében. A tengervíz betörése igen komoly probléma, ugyanakkor a hajó többféleképen konfigurálható meghajtása miatt ez mégsem jelentette a romboló teljes mozgásképtelenségét. Ezt a hibát akkor ki is javították, ám november 21-én az Amerikai Egyesült Államok keleti partjáról, Maine-ből a Panama-csatornán keresztül San Diegóba tartó romboló kénytelen volt megállni, majd pedig vontatást kérni. A hivatalos információk szerint kisebb vízszivárgást észleltek az elektromotorokat a hajócsavarokkal összekötő tengelynél, emiatt a hajó elveszítette a teljes meghajtását és a csatorna egyik dokkja falának súrlódott. A hajótestben a kis sebesség miatt nem esett komoly kár. A romboló viszont nem folytathatta útját, és a Balboa városa melletti Vasco Núñez de Balboa haditengerészeti támaszpontra vontatták javításra.

A DDG–1000-es rombolók korábban tervbe vett gyártásmennyisége azonban mégsem a műszaki hibák, hanem sokkal inkább a Kongresszus miatt csappant a töredékére. Az eredeti beszerzési terv még 32 hajóegység hadrendbe állításáról szólt, de ez fokozatosan – előbb 24, majd 7, s végül 3 rombolóra – csökkent. Így aztán a jelenlegi kilátások szerint csupán a már hadrendbe állt USS ZUMWALT, a már tesztelés alatt álló USS MICHAEL MONSOOR és a 2015 áprilisa óta épített USS LYNDON B. JOHNSON alkotják majd az amerikai haditengerészet, és egyben a világ legmodernebb rombolóflottáját.


A tesztek során fontos szerep jutott a negyedakkora, mérethelyes SEA JET elektromos meghajtású kísérleti hajónak.
Magyar Honvéd 2017. január / Trautmann Balázs, honvedelem.hu

Fórum hozzászólások

  • Nagyobb távolságról (300 km +)még mindig némi előnyt jelent a lopakodás repülőgépfedélzeti/hajófedélzeti/partvédelmi lokátorral történő felderítés ellen. Tehát úgy hatolhat be 300km-re éjjel, hogy az ellenség (pl kínai hajóraj, mesterséges sziget) nem tud róla.
  • Cifu

    Túl sok lopakodó hajó nincs, szóval nehéz referencia pontot találni. A 75 db AEGIS-es hajót meg szintén nem vitatom el az USA-tól, nekem a Zumwalt-al van bajom.
    A svédeknél meg nem a tervezéssel és építéssel vagy a logikus elképzelésekkel volt gond, hanem azzal, hogy sajnálták rá a pénzt. Inkább segílyke lett belőle, nem hadihajó....
    Az USA-nál fordítva történt. Volt lóvé, de minden más problematikus volt, legfőképpen maga az alkalmazásról szóló elképzelés.

    A Penguin is jó példa IR-s ASM-re.!
    De maximum nyugaton lehetett az első, mert amennyire én tudom a P-120-at 1969-től kezdték gyártani, 1972-ben hajókon, 1973-ban pedig már tengeralattjárókon is rendszerbe állt.
    Ezen a téren szerintem egyezzünk ki döntetlenben :)
  • Amúgy az a kemény, hogy ennek a nyomi hajónak 7.5 milliárd dollár darabja... És csak 3 db készül belőle.

    Még véletlenül sem akarom azt állítani, hogy értek a haditengerészethez. DE, ha nekem azt mondja valaki a pentagonban, hogy "Figyi! Itt van 20 milliárd dollár. Ebből meg kellene oldani a tengerész gyalogos srácok tűztámogatását" akkor én 100%, hogy nem egy ilyen hajót terveztetek és gyártatok le!

    Egy kicsit csatahajó mániás vagyok, de igazából ennyi pénzből fel lehetett volna újítani/korszerűsíteni mind a 4 db IOWA osztályú csatahajót.
    Azon is volt 32 db Tomahawk meg 16 db Harpoon, 5 db tűzfelderítő drón, nah meg 9 db 406 mm-s ágyú.
    Ennyi pénzből korszerűsíteni lehetett volna a 406 mm-s ágyúkat, hogy nőjön a lőtávolság. A lövedékeknél is lehetett volna rakéta póthajtást alkalmazni, meg GPS-s irányító rendszert. Ekkora kaliberbe könnyebben bele is fér.
    Ha nagyon extrémkedni akarunk akkor lehetett volna hozzá tervezni automata töltőt is, így csökkentve és védve a személyzetet.
    E mellé még jöhetett volna némi RIM-162 aztán készen is vagyunk.
    Megkockáztatom, hogy 20 milliárd dollár helyet került volna az egész projekt 10 milliárdba, és 3 db helyet 4 db hajójuk lenne, sokkal potensebb képességekkel.
    Amúgy is az ilyen hajókat csak a 3. világ beli országok ellen lehet bevetni. :)
  • fip7
    Amúgy az a kemény, hogy ennek a nyomi hajónak 7.5 milliárd dollár darabja... És csak 3 db készül belőle.

    Még véletlenül sem akarom azt állítani, hogy értek a haditengerészethez. DE, ha nekem azt mondja valaki a pentagonban, hogy "Figyi! Itt van 20 milliárd dollár. Ebből meg kellene oldani a tengerész gyalogos srácok tűztámogatását" akkor én 100%, hogy nem egy ilyen hajót terveztetek és gyártatok le!

    Egy kicsit csatahajó mániás vagyok, de igazából ennyi pénzből fel lehetett volna újítani/korszerűsíteni mind a 4 db IOWA osztályú csatahajót.
    Azon is volt 32 db Tomahawk meg 16 db Harpoon, 5 db tűzfelderítő drón, nah meg 9 db 406 mm-s ágyú.
    Ennyi pénzből korszerűsíteni lehetett volna a 406 mm-s ágyúkat, hogy nőjön a lőtávolság. A lövedékeknél is lehetett volna rakéta póthajtást alkalmazni, meg GPS-s irányító rendszert. Ekkora kaliberbe könnyebben bele is fér.
    Ha nagyon extrémkedni akarunk akkor lehetett volna hozzá tervezni automata töltőt is, így csökkentve és védve a személyzetet.
    E mellé még jöhetett volna némi RIM-162 aztán készen is vagyunk.
    Megkockáztatom, hogy 20 milliárd dollár helyet került volna az egész projekt 10 milliárdba, és 3 db helyet 4 db hajójuk lenne, sokkal potensebb képességekkel.
    Amúgy is az ilyen hajókat csak a 3. világ beli országok ellen lehet bevetni. :)
    Azért tegyük hozzá, hogy a Zumwaltnak 140 fős legénysége van, kevesebb, mint tizede, mint az Iowa-knak. Emberhiányos helyzet van a NAVY-nél is, tehát szögről leakasztani 4x 1800 embert azért komoly kihívás lehetne nekik is.
    A másik oldalról pedig tegyük hozzá, hogy azért a Zumwalt egy garmadányi új technikai fejlesztést hozott össze, itt kísérletezték ki, építették be először. Mk.57 VLS indítókat, AN/SPY-3 AESA radar (még ha utólag az AN/SPY-6-hoz képest kissé vérszegény), integrált teljesen elektromos meghajtás, kompletten integrált hajófelügyeleti rendszer (ami nagyban automatizált és központilag kezelhető elemeket jelent, így csökkentve a személyzet létszámigényét), és így tovább.
    Az AGS és társai kudarcok, nem vitás. De ettől még egy csomó dolgot itt kísérleteztek ki.
    Hosszú távon a Zumwalt-ok még értékes egységek lehetnek, ha egyszer (oké, elfojtott mosoly) a railgunok és lézerágyúk valóban elérik a valóban hatékony hajófedélzeti fegyverek szintjét, mivel könnyen integrálhatóak lesznek a Zumwalt osztályra.

    Ilyen szempontból én azért úgy vélem, hogy jobb befektetés 3 Zumwalt, mint 4 Iowa reaktiválása....
  • fip7
    Amúgy az a kemény, hogy ennek a nyomi hajónak 7.5 milliárd dollár darabja... És csak 3 db készül belőle.

    Még véletlenül sem akarom azt állítani, hogy értek a haditengerészethez. DE, ha nekem azt mondja valaki a pentagonban, hogy "Figyi! Itt van 20 milliárd dollár. Ebből meg kellene oldani a tengerész gyalogos srácok tűztámogatását" akkor én 100%, hogy nem egy ilyen hajót terveztetek és gyártatok le!

    Egy kicsit csatahajó mániás vagyok, de igazából ennyi pénzből fel lehetett volna újítani/korszerűsíteni mind a 4 db IOWA osztályú csatahajót.
    Azon is volt 32 db Tomahawk meg 16 db Harpoon, 5 db tűzfelderítő drón, nah meg 9 db 406 mm-s ágyú.
    Ennyi pénzből korszerűsíteni lehetett volna a 406 mm-s ágyúkat, hogy nőjön a lőtávolság. A lövedékeknél is lehetett volna rakéta póthajtást alkalmazni, meg GPS-s irányító rendszert. Ekkora kaliberbe könnyebben bele is fér.
    Ha nagyon extrémkedni akarunk akkor lehetett volna hozzá tervezni automata töltőt is, így csökkentve és védve a személyzetet.
    E mellé még jöhetett volna némi RIM-162 aztán készen is vagyunk.
    Megkockáztatom, hogy 20 milliárd dollár helyet került volna az egész projekt 10 milliárdba, és 3 db helyet 4 db hajójuk lenne, sokkal potensebb képességekkel.
    Amúgy is az ilyen hajókat csak a 3. világ beli országok ellen lehet bevetni. :)
    Azokon nem volt VLS, Aegis rendszer. De egy jópár 200 mm-es ágyúnak ma is lenne létjogosultsága. A 406 mm túl nagy de 200. ..240 mm között még mindig értelmes lenne 3...4 darab
  • Brimstone
    Azokon nem volt VLS, Aegis rendszer. De egy jópár 200 mm-es ágyúnak ma is lenne létjogosultsága.
    AEGIS ezeken se lesz. :)
    A 200 (203) mm-es ágyúknak hol lesz létjogosultsága? Amekkora helyigényük van, túl sokat nem nyújtanak, ha mondjuk a hajót helyette Ground-Launced SDB-vel (GLSDB) szereled fel.
  • Cifu

    Elfogadom a véleményedet.
    Bár én a Zumwaltos innovációkkal megvártam volna amíg eljön az idő az AB-k utódlására.

    Roni

    Ha jól tudom akkor 80 db indító cella van összesen.
  • 200mm-ből lőhetsz kaliber alatti nyíllövedéket ami a hatótávolságot 150 km fölé emeli. Elvileg ez jóval olcsóbb mint robotrepülőzni, bármilyen kis értékű célpontra bár a Zumwalt PGM -jei érthetetlen okból túl drágára sikeredtek.
  • 406 mm-s kaliberből is lehet űrméret alatti lövedéket kilőni. Meg 20 mm-s kaliberből is. Ez nem érv a 200 mm mellet, szerintem.
  • fip7
    Elfogadom a véleményedet.
    Bár én a Zumwaltos innovációkkal megvártam volna amíg eljön az idő az AB-k utódlására.
    Az még nagyon arrébb van. Egyelőre a "Zumwalt probléma" miatt újraindították az AB-osztály gyártását, a Flight III-ból legalább 22 fog készülni, és bár a háttérben már gondolkodnak az utódon, amely felhasználná pl a Cifu által is említett új technológiákat, a 2030-as éveknél hamarabb semmi sem lesz belőle.
    https://www.military.com/daily-news...w-destroyer-for-2030s.html?ESRC=todayinmil.sm
  • arbalest

    Szerintem az AB vonalat érdemes lenne még tovább vinnie az USA-nak. Ugyanis nekem úgy tűnik, hogy az AB még mindig egy elég jó konstrukció. Szerintem még nem avult el, mint hajóosztály. Szóval én is úgy gondolom, hogy 2030-as évekig még simán szolgálatban lesznek az AB osztályú hajók.
  • @fip7
    Igen, sőt, jóval tovább. A jelenlegi állás szerint az utolsó AB-k majd valamikor a 20-as évek végén, 30-as évek elején fognak szolgálatba állni (Az alap konstrukció akkor már 50 éves lesz!). Onnantól még legalább 3 évtized szolgálat vár rájuk.
  • fip7
    406 mm-s kaliberből is lehet űrméret alatti lövedéket kilőni. Meg 20 mm-s kaliberből is. Ez nem érv a 200 mm mellet, szerintem.
    A 406 mm -es ágyú túl nagy (hely, súly), a 200mm-nél kisebb esetén túl kicsi a lövedék. 155mm-ből is lehet (a Zumwalté is ilyen) de a kis lövedék miatt max kisebb parti célok támadhatók pl járművek. Hajót nem tudsz 50kg-os lövedékkel alaposan megrongálni, parti bunkert/hevenyészett betonszerkezetet sem. 120...150 kg-os lövedéknek az átütőereje (késleltett gyújtással) már jó. Továbbá 200mm-nél kisebb szabvány űrméreteknél igencsak feszegetve vannak az ágyú lehetőségei, lecsökken a cső élettartam, ha 200km-es távolságokra akarsz lődőzni (über kell pakolni hajítótölettel). 200mm fölött a cső élettartam a szokásos tartományban tartható.
  • Roni
    Hány VLS van ezen a hajón?
    Ahogy említve volt, 80 cella összesen, tehát kevesebb, mint a Burke-okon (90/96) vagy a Ticonderoga-kon (122). Ami azért poénos amúgy, mert a DD-21 idejében eredetileg Arsenal ship-nek indult, tehát VLS-ekkel kellett volna telepakolva lennie (a Tomahawkok / Harpoon-ok / rövid és közép távú SAM-ak számára) Csak aztán jöttek a Railgun mániákusok...

    fip7
    Elfogadom a véleményedet.
    Bár én a Zumwaltos innovációkkal megvártam volna amíg eljön az idő az AB-k utódlására.
    A Railgunok és a lézerfegyverek igérete alapvetően azt jelentette, hogy egy kvázi új feladatkört hoztak be, a szárazföldi csapásmérés feladatát. Eleddig ugye bármelyik strike VLS-es (tehát Tomahawk-indításra képes) hajó elláthatta ezt a feladatot, jelenleg ugye az Ohio SSGN-ek a legütősebbek erre. A Zumwalt (eredetileg) ezt a feladatot vette volna át az AEGIS hajóktól. Persze ott volt a már említett zseniális jövőkép, hogy a railgunokkal majd 100+ km-re lévő szárazföldi célokra fog olcsón és pontosan lőni. Emiatt kerültek a VLS-ek a hajó oldalfalához, hogy maradjon hely az ágyúknak és a lőszerkészletének. Railgun nem lett, lett helyette AGS. Méregdrága precíziós lőszerrel...

    Az AB-k AEGIS hajók, a légvédelem kiemelt feladatkörük. A Zumwalt, hála annak, hogy a haditengerészet kínos ügyelt arra, hogy AEGIS rendszert ne kaphasson (hiszen azzal a CG(X) alá vághatott volna), nem tudja semennyire kiváltani az AB-ket.

    A helyzet komikuma, hogy a haditengerészetnek nem az AB-k utódlása lett volna fontos, hanem az elöregedő Ticonderoga-osztály pótlása. Erre ugye a már említett CG(X) lett volna hivatott. A terv az volt, hogy a Zumwalt-on kikisérletezik az Mk.57-es VLS-t, az integrált elektromos meghajtási rendszert, a személyzet létszámát csökkentő technológiákat, sőt, PMM motort, és a többit. A CG(X) pedig a már kiforrott teknőre épülve jön, amely kinőtte a gyerekbetegségeit, így a fejlesztésnél lehet koncentrálni az AEGIS következő generációján, a légvédelmi fegyverek és szenzorok következő lépcsőjén. Ez nem új amúgy, a Ticonderoga ugyan ez volt a maga idejében, a már kiforrott Spruance-osztályú rombolók hajótestére épülve. A szép elképzeléssel csak annyi volt a gond, hogy qrta drága volt már papíron is, és ahogy az egyre rizikósabb technológiákat fejlesztették, ez még jobban elszált. A Zumwalt-osztályt megfaragták, a CG(X)-et meg jó előre kigolyózták, mert az még drágábbnak ígérkezett. A vége a ma ismert állapot lett. A US NAVY örülhetett annak, hogy a Burke teknőjére épülve az AN/SPY-6 radarral fejlesztett megkapja a Burke Flight III-at...

    [​IMG]
    A CG(X)-et (vagy korábban CG-21-et) úgy képzelték el, mint egy DD(X)-et (DD-21et), csak az ágyúfegyverzet helyén is VLS-ek lettek volna,
    az adott időszaktól függően 128-256 VLS-el bírt volna....
  • Brimstone
    200mm-ből lőhetsz kaliber alatti nyíllövedéket ami a hatótávolságot 150 km fölé emeli. Elvileg ez jóval olcsóbb mint robotrepülőzni, bármilyen kis értékű célpontra bár a Zumwalt PGM -jei érthetetlen okból túl drágára sikeredtek.
    Az elmélet ez volt, aztán az AGS megmutatta, hogy nagyon nincs így. Először is a lőtávot nem lehet így emelni. Az AGS 155mm-essel is 100 tengeri mérföldes (181,6km-es) hatótávot kellett volna tudjon. Aztán nem tudta.
    Az LRLAP azért is lett ilyen drága, mert a US NAVY nem rendelt nagy tömegben belőle. A fejlesztő cégek pedig megijedtek, hiszen a fejlesztés költségének meg kellene térülnie, azt meg részben a lőszerek árából lehetett volna. Ha az US NAVY 32db Zumwaltot rendel, 64db AGS-el, és hajónként legalább 2 készletnyi lőszerrel, akkor feltehetően a lőszerek darabára töredéke lenne a mostaninak (de azért a 30 000 dolláros árat szvsz úgy is messze túlszárnyalta volna). Most viszont 3 hajó 6 AGS-el, és még csak egyetlen tele készletnyi lőszerrel sem lett rendelve. A politikusok nem ezt nézték, hanem azt, hogy most mennyi a darabára a lőszernek. Hát így lehúzták a haditengerészet költségvetéséből a következő LRLAP megrendeléseket. Így pedig a lőszer ára marad az egekben...

    Most a haditengerészet pepitában próbálkozik ugyan ezzel, a HVP lőszerprogramnál, csakhogy elég nagy legyen a felhasználói terület, ezért a 127 és 155mm-es lövegeket is bevonta - a Railgun-ok mellé. Érdemes megnézni a brossúrában emlegetett lőtávokat:

    [​IMG]
    fip7
    arbalest

    Szerintem az AB vonalat érdemes lenne még tovább vinnie az USA-nak. Ugyanis nekem úgy tűnik, hogy az AB még mindig egy elég jó konstrukció. Szerintem még nem avult el, mint hajóosztály. Szóval én is úgy gondolom, hogy 2030-as évekig még simán szolgálatban lesznek az AB osztályú hajók.
    Az AB elavult konstrukció. Vesd össze egy olyan hajóegységgel, amelyet 2000 után terveztek. A meghajtás terén nem fognak tudni áttérni integrált elektromos meghajtásra, mert a kémények rossz helyen vannak ehhez, hiszen gázturbinás meghajtásra tervezték. A felépítmény hátsó része megakadályozza, hogy helikopter és vontatott szonár együtt legyen. A radarok elhelyezése sem optimális, a mostani tervezésű hajókon általában a híd feletti "turbánba" kerülnek a radarok, ez olykor nem szép (oroszok Lider-osztályú pagodája), de a Zumwalt-féle megoldással lehetne hatékonyan is csinálni. Viszont azt megint nem fogod egy Burke-hajótesten megvalósítani...

    Egy modern hadihajó terv valahogy így néz ki:

  • Eleg retro dizàjnos ez a "kózepes nagysagú fregatt": sarkantyú jellegű orr, nyitott parancsnoki híd, a parancsnoki kabin formàja.
    Ez a terv igy soha nem fog megvalósúlni. A rövid, negativ orr miatt az àgyu hasznàlhatósàga erősen megkérdőjelezhető keményebb tengeri viszonyok között.
    Mintha a hajóépítésben is lennének divatok...:)
  • Cifu
    Az AB elavult konstrukció. Vesd össze egy olyan hajóegységgel, amelyet 2000 után terveztek
    Az alapvető kialakítása lehet, hogy ma már az, ehhez képest közelében nincs hasonló mértben semmilyen más létező tömegesen gyártott hajóosztálynak ma sem. Vagy rosszul látom?

    A következő hajó esetén lehet, hogy a Navy-nek nem kellene feltalálni újra a kereket, csak ráncfelvarrni dolgokat... Vagy esetleg kétszintű megoldásban gondolkodni, mert Perry méretben is ma kis túlzással csodát lehet tenni. Nem kell mindenre 10+ ezer tonnás romboló, ami valójában szinte már cirkáló...
  • molnibalage
    Az alapvető kialakítása lehet, hogy ma már az, ehhez képest közelében nincs hasonló mértben semmilyen más létező tömegesen gyártott hajóosztálynak ma sem. Vagy rosszul látom?

    A következő hajó esetén lehet, hogy a Navy-nek nem kellene feltalálni újra a kereket, csak ráncfelvarrni dolgokat... Vagy esetleg kétszintű megoldásban gondolkodni, mert Perry méretben is ma kis túlzással csodát lehet tenni. Nem kell mindenre 10+ ezer tonnás romboló, ami valójában szinte már cirkáló...
    Alakul az FFG(X), talán a japánokkal közösen.
    https://news.usni.org/2017/07/10/na...issile-frigate-program-in-request-to-industry

    https://maritime-executive.com/article/could-japan-and-the-us-cooperate-on-a-new-frigate
  • Hangsúly a "talán"szón.
    Az ilyen közösködesből mindig valami olyan eszköz szokott lètrejönni, ami egyik fél igényeinek sem felel meg és mèregdràga.
  • molnibalage
    Az alapvető kialakítása lehet, hogy ma már az, ehhez képest közelében nincs hasonló mértben semmilyen más létező tömegesen gyártott hajóosztálynak ma sem. Vagy rosszul látom?...
    A Burke-topicban válaszoltam.
  • Sharid
    https://warisboring.com/the-u-s-navy-is-turning-its-stealth-destroyers-into-ship-killers/
    Én sajnos már kiábrándultam a Warisboring-ból. Néha elképzető zöldségeket írnak le. Most sem különb a helyzet.

    • A Zumwalt nem max. 80 rakétát vihet a VLS-ekben, hanem 80 VLS-el rendelkezik. Egy VLS-be pl. 4db ESSM fér...
    • Ha ASuW feladatkört kapnak, akkor a két 155mm-es löveg ballaszton kívül másra nem igen lesz jó...
    • Valójában a Burke-ok újraindítására nem annyira a Zumwalt-ok, hanem a Zumwalt féltestvére, a CG(X) program lelövése miatt volt szükség. A CG(X) váltotta volna a Ticonderoga-osztályt.
    • A CG(X) miatt a Zumwalt (illetve DD-21, majd DD(X)) hajóosztály sose kapott volna AEGIS rendszert. A CG(X) ugye a Zumwalt teknőjére épült volna, de 256VLS-el bírt volna, illetve dedikáltan "ballisztikus-rakétaelhárító" feladatokat nyerte volna meg. A haditengerészet félt attól, hogy ha a DD-21 / DD(X) / Zumwalt osztály AEGIS képességet kap, akkor azzal a CG(X) programra veszélyt jelenthetett volna (mivel hát a feladatát ha korlátozottan is, de elláthatta volna). Így jól elkülönítették a kettőt. A DD-21 / DD(X) "Land Attack Destroyer", vagyis szárazföldi célok elleni feladatra való, mondták volt, míg a CG-21 / CG(X) a légvédelemre.
    • A történetben van még egy csavar, mivel a Trump-adminisztráció 355 hajós flottát szeretne, ezért most úgy néz ki, hogy a Burke Flight III ellenére sem vonul nyugdíjba az elöregedő Tico-osztály. Hogy ebből pontosan mi lesz, az még nem tiszta, lehet, hogy a felét leállítják, és majd 2023-2025 körül újra hadrendbe állnak az addig tovább üzemelő Ticok helyére, hogy 2030-ig kihúzzák így. Ha viszont mind hadrendben marad, akkor az eléggé drága mulatság lesz, mert igazából lassan már kivonni kellene őket...
    • A Zumwaltra visszatérve: ASuW feladatkörben is féllábú óriások, először is nincs rajtuk CIWS, az Mk.110 57mm-es lövegek helyett 30mm-es Mk.46-ok vannak most tervezve - ezek dolga viszont a felszínen közeledő kisebb célok (motorcsónakok) leküzdése. CIWS képességük nincs. Vagyis csak az ESSM rakéták képezik nem csak a légvédelmi, de a CIWS feladatkört is. Márpedig ha a Zumwalt olyan közel megy egy flottacsoporthoz, hogy ő ASuW fegyvert tudjon indítani, akkor azok is visszatámadhatnak...
    • A RIM-162 ESSM elődje, a Sea Sparrow valóban rövid hatótávú fegyver volt, de az ESSM azért már inkább 40-50km-es HMZ-vel bír, ez már nem rövid, hanem inkább közepes hatótávolság...
  • Cifu
    Én sajnos már kiábrándultam a Warisboring-ból. Néha elképzető zöldségeket írnak le. Most sem különb a helyzet.
    Emlékeim F-35 kapcsán is nettó kretének voltak szegények...
    Ettől függetlenül a Zumwalt az én szememben semmire sem jó...
    T. ötlete meg szép, de a most is emberihányos Navy honnan akaszt le embereket több hajóra?
  • molnibalage
    T. ötlete meg szép, de a most is emberihányos Navy honnan akaszt le embereket több hajóra?
    Jelenleg sehonnan, az FY18-ben csak az USMC és az US ARMY kapott több ezres létszámemelésre pénzt. Az USAF esetében a pilóták számát növelnék papíron. A NAVY-nél maradt minden szinten.
    Az FY18 (ami amúgy idén október 1-el kezdődött) viszont a hajók számát sem növeli. A korábbi tervekhez képest nincs benne új felszíni egység (1db Ford-osztályú CVN, 2db Burke-osztályú DDG, 1db LCS az, ami most indul a pipeline-ba). A költségvetésben nincs elkülönítve pénz sem a hírekben néha feluszó Perry-reaktiválásra, se a Tico-k tovább úsztatására. A jelen állás szerint 2019-ben jön a következő kivonás a USS Bunker Hill (CG 52) egységgel, az akkor 33 éves lesz. 35 évre tervezték eredetileg az élettartamukat, de... szóval a hosszú szöveg röviden: ezt noha szeretnék kitolni legalább 5, de akár 10 évvel is, valójában a 22 Tico közül jó, ha 10-11 egység alkalmas erre.

    Olyan problémák vannak például, hogy a magas felépítmény és kevésbé sikerült hajótest miatt plusz ballasztott kellett beépíteni hajógerinc mellé a stabilitás javítása érdekében - ami miatt viszont a gerinc mára eldeformálódott és repedések jelentek meg rajta... Arról nem is szólva, hogy az aluötvözet felépítményeiken mindegyik egység repedésekkel küzd. Anno 2011-ben úgy volt, hogy 4+5 egységet kivonnak 2013-ban és 2014-ben, a USS Normandy (CG 60), USS Anzio (CG 68), USS Vicksburg (CG 69), USS Cape St George (CG 71), illetve a USS Princeton (CG 59), USS Cowpens (CG 63), USS Gettysburg (CG 64), USS Chosin (CG 65) és a USS Hue City (CG 66). Akkor úgy mérték fel, hogy ezek vannak a legrosszabb állapotban.

Ugrás a fórum topichoz