1910. január 10-e rendkívül fontos momentuma volt úgy a magyar, mint a nemzetközi repülésnek. Az ok: e napon emelkedett a levegőbe az első magyar tervezésű és építésű motoros repülőgép, a Libelle, melyet Adorján János (1882-1964) készített. Ezen esemény 100 éves évfordulóját ünnepeljük idén, 2010-ben. Eleddig már több megemlékezés is lezajlott, ám a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállításának jóvoltából azok is felidézhetik a repülés hőskorát, akiknek nem volt lehetőségük kilátogatni az ünnepségekre.

Tévedés ne essék: a fenti kiállítás eddig is létezett, ám az említett okok miatt egy kissé átalakították, bővítették, és sokkal látogatóbarátabbá tették. Éppen ezért engedtessék meg, hogy azon Olvasóink számára, akik esetleg még nem jártak arra felé, röviden bemutassuk a múzeumot. Nem titkolt szándékunk, hogy kedvet ébresszünk hasonszőrű (repülésrajongó) felebarátinkban a rendkívül igényes tárlat megtekintésére!

No, de kezdjük az elején! A Petőfi Csarnok Budapest szívében, a Városligetben található. Megközelítése rendkívül egyszerű, többféle tömegközlekedési eszköz is igénybe vehető, a gépkocsival érkezőknek pedig több ingyenes parkoló is a rendelkezésére áll a Közlekedési Múzeum közelében. Családos Olvasóink számára (akik, reméljük, minél többen vannak) kitűnő lehetőség, hogy a Vidámpark, a Nagycirkusz és a Fővárosi Állatkert is nagyon közel van, így amíg a família az igazi sasokat és vércséket nézegeti, addig kitűnő egyórás elfoglaltságot nyújtanak a megújult kiállítás vasmadarai.

Leonardo Da Vinci szerkezete (Fotó: HTKA.hu – Aim-120) ,

Néhány lépcső leküzdése, majd jegyünk megváltása után (itt hívnám fel mindenkinek a figyelmét, hogy a fotózáshoz külön jegyet kell vásárolnunk 1000 forintos áron) meg is kezdhetjük a tárlat megtekintését. Az épületbe belépve stílszerűen egyből a Libelle fogad minket egy hatalmas plakát alatt, mely a 100 éves magyar motoros repülést hirdeti. Jobb és bal oldalt a bejárat mellett vitrinekben a hazai színekben repült típusok makettjei jelzik: ízig-vérig magyar kiállításra érkeztünk!

Jobb kéz felé haladva az első típus, melyet megpillanthatunk, a HFC 125 hobby-sport versenygép. E különleges madarat Szép Andor tervezte és építette, majd ő adományozta a múzeumnak. Mögötte – mellette az SG-2 Kékmadár ácsorog jellegzetes sirályszárnyaival. Sajnos a szűkös hely és a rossz fényviszonyok miatt – szerencsére látogatásom időpontjában épp verőfényes napsütés volt, így viszonylag jól jártam – a fotózás nehézkes, viszont ez semmit sem von le a gép különlegességéből és szépségéből.

Álom és valóság (Fotó: HTKA.hu – Aim-120) ,

Itt egy kicsit érdemes megszakítani a típusok megszemlélését, ugyanis a múzeum tetemes mennyiségű repülőgép-motorral rendelkezik, melyeket szépen, időrendi sorrendben helyeztek el. Van itt minden: Argus, Hirth, Hispano Suiza, Daimler-Benz erőforrások, és olyan orosz gyártmányok is, mint a Salavjev D-30 (a Tu-134 hajtóműve), a Mikulin AM-42 vagy az RD-45F, mely a MiG-15-ben duruzsolt. Mellettük még rengeteg egyéb érdekesség is helyet kapott itt, melyek közül csak néhány érdekességet emelnék most ki. A motorok után a légcsavarlapátok képviseltetik magukat a legfeltűnőbben, a falon többféle változatuk is tanulmányozható. A plafonon két ejtőernyős bábu mellett Leonardo Da Vinci repülő szerkezete lóg, melyet még mozgatni is tudnak. A szovjet éra kedvelői biztosan örömüket lelik majd a kiállított MiG-21 kabinban, melyet szintén részletesen körüljárhatunk. A felső szinten maradva többféle pilótaszemüveg, sapka és kabát tárul elénk vitrinekben, velük szemben pedig különféle repülőgép-fedélzeti műszerek és további érdekességek, mint pl. az RSz-2Usz AIP (KE-M) levegő-levegő rakéta részekre szedve (NATO-kódneve egyébként AA-1 Alkali).

A falon található nagyméretű posztereken pedig mindeközben végigkövethetjük a MALÉV és a HungaroControl történetét, korhű képekkel illusztrálva. Mivel pedig a repüléshez elengedhetetlen kellék a repülőtér, ezért nagy hangsúlyt fektettek a földi eszközökre is. Kiállításra került például egy Skykeesh ST-101A légiforgalmi irányító oktató berendezés, melynek segítségével testközelbe kerülhet a repülésirányítók mindennapi környezete. Ami számomra különösen érdekes volt, az az „Oblako” („Felhő”) jégkár-elhárító rakéta, melyet az 1970-es évektől alkalmaztak Baranya megyében a jégesők ellen.

AS-62 IR csillagmotor (Fotó: HTKA.hu – Aim-120) ,

A kiállított repülőgépek jelentős százalékát képezik a vitorlázók. Ezek között található ismert és kevésbé ismert is, felsorolni is nehéz lenne őket. Éppen ezért ismét egy érdekességet emelnék ki: a Góbé csőrlés-szimulátort, mellyel a növendékek a vitorlázó repülés egyik alapvető elemét gyakorolhatják a földön.

De, hogy ne vegyem el az Olvasó kedvét, nézzük a komolyabb szerkezeteket! A Magyar Néphadsereg színeiben díszeleg egy Mil Mi-1-es, mely mellett a típus erőátviteli rendszerének néhány eleme is helyet kapott. Tőle balra kiállításra került egy-egy Zlin 226 Trener 6, PZL 101 Gauzan (kiszerelt motorral, melyet mellé helyeztek), Aero L-60 Brigadyr, Mráz M1C Sokol (e típus volt a hazai légi rendészet első gépe), Zlin Z-326 „Trener-Master”, illetve Jak-18.
Ugyanitt kapott helyet egy P&W R-1340 „Wasp” motor, valamint a Rubik R-32 UL, A-08 „Sirály”, Kolibri-2 UL és KM-400 kísérleti nagy teljesítményű vitorlázógép is.

Levente II (Fotó: HTKA.hu – Aim-120) ,

Mielőtt körbeérnénk, érdemes néhány percet elidőzni az An-2 pilótafülke előtt, valamint kipróbálni a kézi kar segítségével mozgásba hozható AS-62 IR repülőgép-csillagmotort is, mely tökéletesen szemlélteti az ilyen erőforrások működését. A vitrinekre is vessünk azért néhány pillantást, ugyanis olyan gépek modelljeit találjuk itt, mint a FEIRO „Daru” és „Dongó”, Oravecz, Bánhidi „Gerle”, vagy néhány I. világháborús Fokker kétfedelű, ráadásul mellettük rengeteg repülős relikvia, emléktárgy, kitüntetés lelt méltó helyére itt.

Ami pedig kimaradt, az alsó szint. Ide lelépcsőzve egy kitűnő állapotú Junkers F13-as fogad, mely a típus legrégebbi megőrzött példánya, és egyben az a gép, mellyel IV. Károly az 1921 őszi sikertelen „királypuccs” során Svájcból Magyarországra repült. Hasonlóan jó állapotú az a Brandenburg II, mely egy késői gyártású változat, fölötte pedig egy Rubik R-07 „Vöcsök” lóg. A „Gyöngyös 33”, mely az első magyar tervezésű vitorlázó, szintén itt tölti megérdemelt pihenését. Ezután sorban az Aszódi Lloyd prototípus 1914-ből, Gerle-13 replika, GAK-22 Dino, Levente II, Super Aero 45 szolgáltatja a látnivalót. Itt kissé modernebb korba repülünk, ugyanis szintén testközelből vizsgálhatjuk meg a Tu-154 oldalsó hajtóművét, valamint a MiG-21MF Tumanszkij R-13 F-300-asát. Egy rövidke lépcsőzés után pedig üvegfalon keresztül bekukkanthatunk a Tu-154 szimulátorba, valamint szemünk elé tárul az Ivcsenko Ai-20A légcsavaros-gázturbinás hajtómű, mely az Il-18, An-10 és An-12 típusokban dübörgött.

Tumanszkij R-13 F-300 (Fotó: HTKA.hu – Aim-120) ,

Összességében elmondható, hogy a múzeum méreteihez képest jelentős mennyiségű kiállítási tárgy kapott helyet a Petőfi Csarnok emeletén. Igazándiból ezt a tárlatot nem azoknak ajánlhatom, akik minél több és nagyobb repülőgépet szeretnének látni, hanem olyanoknak, akik a magyar repülés különböző korainak emlékeit és érdekességeit néznék meg szívesen. Valahol igaz rá a közhellyé vált mondás, miszerint „Nem túl nagy, nem túl jó, de legalább a miénk!”, bár a második megállapítás jelen esetben hamisnak bizonyul.

Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítás
május 1.- október 11.
kedd-péntek:10-17 óráig
szombat-vasárnap:10-18 óráig
hétfő: ZÁRVA