|

Bizonyított az Airborne Laser

Közvetlen gyökereit 1996-ig visszavezető Airborne Laser program történetében 2010. februárja több komoly mérföldkövet is elhozott: február 3-án egy szilárd, február 11-én, azaz tegnap pedig egy folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakétát taszajtott vissza a földre.

Legutóbb tán akkor írtunk az Airborne Laser (ABL) programról, mikor is első alkalommal került sor a célpontok megsemmisítésére szolgáló nagy energiájú lézer repülés közbeni tesztjére. Erre a tavalyi év augusztusában került sor és majdnem sikerült is tartani a Boeing által akkor megnevezett menetrendet. Majdnem, ugyanis ezen rakétalelövésekre eredetileg a tavalyi év végén kellett volna sor kerülni. No de egy ilyen hosszú programban ez az 1-2 hónap nem számít már, különösen annak fényében, hogy az elvártaknak megfelelően teljesített a rendszer.

Csütörtök folyamán két rakétára is rápislantott a harcászati ballisztikus rakéták semlegesítésére tervezett rendszert hordozó, módosított Boeing 747-400F, a YAL-1A, aminek az egyik nagyon nem örült – a másodikról meg egy kicsit később.

A YAL-1A repülés közben

Az YAL-1A repülés közben ,

Magára a tesztre a Kaliforniai partok mentén került sor, melyben első körben, csendes-óceáni idő (UTC-8) szerinti 08:44-kor, egy úszó platformról kis hatótávolságú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakéta indult. Fedélzeti szenzoraival mindezt másodperceken belül észlelte az arrafelé ólálkodó Airborne Laser Testbed, megkezdve a felkészülést a veszélyforrás semlegesítésére. Egy kis emlékeztető ezen többlépcsős folyamatról:

  • A veszély észlelése után három kis energiájú lézerrel történik a célpont megvilágítása, nyomon követése, sebességének, pályájának meghatározása, valamint a zavaró légköri jelenségek kompenzálására történő felkészítés
  • A folyamat zárásaként 3-5 mp időtartamra felvillan a gép orrán elhelyezett lövegtoronyban helyet kapott, a megsemmisítő erejű lézercsapást leadni hivatott nagy energiájú lézer, melynek egy 5 másodperces impulzusa akkora energiát továbbít, mely állítólag fedezné egy tipikus amerikai háztartás 1 órányi energiaigényét.

A csütörtöki ún. “proof of concept” (megvalósíthatóságot demonstráló) tesztek közül az elsőként sorra kerülő teszt keretében a rakéta indítása és megsemmisülése között mintegy 2 perc telt el, a rakétamotorok ekkor még üzemeltek, a rakéta a gyorsítási szakaszában volt. Az első tesztet követő egy órán belül sor került a második rakétaindításra is: a kaliforniai partok mentén található San Nicolas szigetről egy szilárd hajtóanyagú harcászati ballisztikus rakéta kezdett felfelé emelkedni, melyet a teszt kritériumainak megfelelően a nagy energiájú lézerével szintén elfogott az Airborne Laser Testbed, a művelet azonban még a rakéta megsemmisítése előtt leállításra került. Hasonló elfogásra 2010 januárjában sor került már, továbbá ezen rakétával megegyezőt semlegesített a rendszer február 3-án.

Mi nem szeretnénk, ha ránk villantana ez a torony… ,

Az ABL rendszert alapvetően harcászati ballisztikus rakéták semlegesítésére tervezték, azok gyorsítási, emelkedési fázisában. Ennélfogva a gépnek legalább néhány száz kilométerre kell lennie az indítások helyszínétől. A rendszer nem alkalmas a rakétáknak azok ballisztikus pályájának későbbi szakaszaiban történő semlegesítésére. Megjegyezzük, hogy a Missile Defense Agency felvetette az ABL rendszer interkontinentális ballisztikus rakéták semlegesítésére alkalmassá tételét, de itt már határozott problémák látszanak kiütközni: jelenleg ugyanis a YAL-1A-n megtalálható megawatt kaliberű lézer esetében az általában vékonyabb köpenyű folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakéták megsemmisítésére 600, a keményebb diót jelentő szilárd hajtóanyagú társaik esetében pedig mindössze 300 km körüli hatótávolságot valószínűsítenek. Ez a legtöbb szituációban nem lenne elegendő, hovatovább ICBM-ek semlegesítése érdekében így nagy valószínűséggel ellenséges terület felé is kéne repülni.

A Boeing egyébként az ABL mellett egy másik lézeres programon, a szintén a tesztelési fázisban leledző Advanced Tactical Laser – Fejlett Taktikai Lézer) is dolgozik.

httpv://www.youtube.com/watch?v=7dJg5wiKMQo

22 hozzászólás “Bizonyított az Airborne Laser”

  1. Kaliforniában ritkán van rossz idő, Hollywood is azért települt oda, mert évente 300 napig hét ágra süt a nap. Érdekes lesz a Star Wars lézer esős, havas, ködös, homokviharos térségekben kipróbálva!

    Amúgy a rakéták védekezésként azt csinálják, hogy körben forognak röptében, így a palástjuk mentén eloszlik a hőterhelés. Ez irányításilag bonyolult, a csóróbb népek rakétái ezért csak ingázva forognak oda-vissza. Akinek erre sem telik, még mindig rakhat rá faburkolatot (ablációs anyag), ami jól elszenesedik és blokkolja a lézer hatását.

    Esetleg azt is meg lehetne oldani, hogy a ballisztikus rakétán legyen besugárzás-jelző és ha megcsípik, akkor ráforduljon a lézer Jumbo-ra és lelője, végül is a nagy rakéták fejében elférne egy képalkotó infra vagy aktív radar modul a végfázis irányításhoz és szerintem már egy tuningolt Scud hatótávja és manőverezőképessége is van annyi, hogy egy lomha Jumbo ne tudjon előle elmenekülni.

    Mondjuk az Iskander-M már most rendelkezik elektro-optikai végfázis vezérlőfejjel, így valószínűleg ki lehetne okosítani kamikaze ABL-gyilkosnak, ha kapna lézer-besugárzás jelzőket. Jó kis párbaj lenne a légi csatahajó és a légi torpedó között.

  2. Ja és nem tudom mennyire lesz üzembiztos ez a böszme, állítólag tonnás mennyiségben, nagy nyomáson áramlik benne egy igen mérgező és robbanékony jód alapú gáz, ami a lézert gerjeszti. Szóval esélyes, hogy az űrrepülőgép méltó társa lesz veszélyességben.

  3. Ahogy elolvastam a cikket, nem is az interkontinentális rakétákat szedi le? De gondolom nme is olyan kis rakétákat, amiket mondjuk hajók indítanak. Akkor ez a lézer az amerikán belülről indított nagyobbacska rakéták ellen hatásos? De ez hülyeség, ki indítana országon belül maga ellen. Én nem tartom soknak azt a 300-600km-t. Egyáltalán oda érne az a gép, hogy időben kilője? Amúgy amerikának megint van egy új szuper-csoda fegyvere, várom már, mit lép erre oroszország.

  4. ÜDV!

    “Érdekes lesz a Star Wars lézer esős, havas, ködös, homokviharos térségekben kipróbálva!”

    A felhők fölött mindig kék az ég!

    “szerintem már egy tuningolt Scud hatótávja és manőverezőképessége is van annyi, hogy egy lomha Jumbo ne tudjon előle elmenekülni.”

    A Scud még egy várost is csak szerencsével tud eltalálni.

    Ja és valahol el kell kezdeni nem.

  5. I: ennek jelenlegi állapotában kb. olyan szerepe van, mint a Patriot, vagy a THAAD rendszereknek van/lesz. Csak egy másik repülési szakaszban kapja el a rakéta grabancát. Az ellenséges terület közelében, de még baráti terület felett repkedve lesz elvileg képes elkapni a szomszédból a baráti csaptok, bázisok, város ellen indított áldást. Ráadásul úgy, hogy az jó eséllyel még az indító területére hullik vissza.

    Tacsk0: ugye azt nem gondoltad komolyan, hogy egy ballisztikus rakéta rámoccan egy légi célpontra? :)

  6. Üdv!

    Nekem a faburkolat a rakétákra jobban tetszik! :)

    Komolyan érdekelne, hogy milyen fából készülne, ugyanis a rakéták felületén általában komoly a felmelegedés a légkör súrlódása miatt.

    Valószínűleg ennél egyszerűbb megoldás is lehet, találgatni nem akarok, de nem lehetetlen, hogy a fontos rakéták burkolatát olyan anyagból készítsék vagy olyan felületi bevonattal lássák el, amelyek a lézersugár egy részét simán visszatükrözhetik, mindezt kombinálva egy ellenállóbb rakétatörzzsel.

    Ez a fejlesztés még gyermekcipőben jár, igaziból a Reagan által megálmodott műholdakra telepített tükrök és földi lézerágyúk, vagy műholdas lézerfegyverek lennének igaziból hatásosak ICBM-ek ellen.

    Anno a szovjetek is folytattak lézer illetve maser kísérleteket (mikrohullámú fegyver, amely a mikrohullámú sugárzást hasonlóan koncentrálva hozza létre, mint a lézernél), a két fő központ Szári Szagan és Kaszputyin Jar volt.

    Katonai szempontból nem hiszem, hogy igazi megoldás lesz egy lomha nagy szállítógép, mivel elvileg könnyen ki lehet szúrni és lőni egy filléres rakétával, amihez képest igen drága játékszer semmisülne meg. 300-600 km távolság komoly rakétafegyverek indítási helyétől inkább tűnne kamikaze akciónak.

    Üdv: M

  7. Sziasztok!

    Nem azért de, hogyan akarnak egy ilyen böszme jumboval hadba menni? Jól hangzik az egész és biztosan nem volt túl bonyolult a saját sajátmaguk által kilőtt rakétát levadászni. Mindenesetre baromira kiváncsi lennék, hogy ilyen távolságból, hogyan közelítene meg ellenséges pontokat egy hatalmas és viszonylag lassú 747? Mit mondanak a szakértők?

  8. > Komolyan érdekelne, hogy milyen fából készülne, ugyanis a rakéták felületén általában komoly a felmelegedés a légkör súrlódása miatt.

    Meglepő módon a korai űrkabinok hővédő pajzsa előre elszenesített fából készült, az zűrrepülőgépnél ezt már RCC (reinforced-carbon-carbon) névvel illetik és gyárban készült, hogy veszélyesebb legyen…

    > azt nem gondoltad komolyan, hogy egy ballisztikus rakéta rámoccan egy légi célpontra? :)

    Egy ICBM talán nem, de egy hadszíntéri rakéta nem nagyobb, mint egy SA-5 (S-200), miért is ne? Ráadásul pl. az Iszkander a röppályán szinte végig manőverez, hogy ne lehessen lelőni, szóval már megvan az alapképessége, amit ki lehetne bővíteni. Egy Jumbo nem fog 9G-vel immelmanozni, hogy kivédje. Sárkány ellen sárkányfű!

    Amúgy láttam egyszer olyan filmet, ahol amcsi Restone-t a hegyiben űrhajóssal, kilövés után egy F-5/T-38 követett filmezni, amíg bírta. Nem sokáig bírta, pedig tisztes távolban maradt.

  9. Takcs0-n szokás szerint megáll az eszem.

    Takcs0 az ballszitikus rakétákat úgy tervezik, hogy előre programozott statikus koordinátákta álljanak rá. Azért ballisztikus, a balliszikus, mert olyan pályán megy, amilyenen. Adott emelkedési szakasszal hajítanak és elére egy hajítással és szórással a végponot.

    Egy semmilyen ICBM nem fog ráálláni semmilyen gépre, mert szenzor sincs benne hozzá. Egy ballisztikus rakétában meg jellemzően atomtöltet van. Nagyon bájos gondolat, hogy az indítási zóna közelében csinálj nukleáris robbantás. Kellemesen blokkolná az EM hatás miatt a kommunikációt időlegesen.

    Az egyedüli értelmes gondoloat a robbanófej vagy rakéta pörgetése, vagy forgása. Esetleg lehet polírozott felület is.

    A rendszer még egy szempontból lehet érdekes, mint taktikai szenzor. Nagy hatótávolságú légvédemi rendszerek hatástalanításakor. Itt viszont elég lehet néhány tucat km-es hatótáv, “csak” nagyon gyors célfelismerés kell.

  10. Molni:

    már megbocsáss, de a légköri hatások elleni védekezésként (stabilizálóként) forognak a lövedékek, így a rakéták is (kevés kivétellel) a tengelyük körül. Semmi köze az ellenintézkedésekhez.

    Ami nem forog: a legtöbb cruise missile, a tetőpáncélt támadó AT rakéták.

    A giroszkóp-hatás nagyon hasznos a lövedékek esetében.

  11. @Wolfrick

    És ki beszélt itt tüzérségi lőszerek elleni bevetésről? Az Sz-300 rendszerről készült vidókon nem láttam, hogy forgott volna a rakéta, de lehet, hogy ez csak később indul be. Ugyanis ilyen rakéták elleni védekezésként lehetne még egy lézert használni, ha nem ilyen korlátozott képességei lennének. A gond az, hogy ez már az alsó légörnak legfeljebb a felső része…

    Tudom, hogy a rakéták egy része forgásstabilizált. De pl. a kis hatótávolságú légiharc rakéták egyike sem. Ugyebár a rolleron nem viccből van a rakétákon…

  12. Harcászati értéke közelít a zéróhoz. Viszont drága, és elég csilli-billi, hogy vakítsák a népet, és azokat politikusokat akik önmaguktól nem akarnák növelni a katonai költségvetést. Kizártnak tartom,hogy egy normális tábornoki kar rendelnek ilyen gépet. (mondjuk dél-amerikai országok esetében elképzelhetetlennek tartom, hogy bárhol is próbálkoznának ennek rendszerbe állításával)

  13. Nagyon sok olyan fegyver voltm, ami kezdetben szinte egy hajíófát sen ért és rögös út vezetett a használható fegyverig. Elég csak a légiharc rakétákra gondolni. Az ’50-es évek fegyverei az akkori szinten nem voltak olcsók, azt mégis sokszor – már elnézést – egy darab szarral voltak egyenértékűek az árukhoz képest.

    Egy RSz-2Usz, Bomarc, stb. nem éppen a kiforott dolgokat képviselték. Ellenben az út, ahova vezettek, azért egészen más képet mutat. Nagy hatótávolágú lévgédelmi rendszer fejlesztése. Patriot, Sz-300 család.

    A mai R-73 és AIM-9X, vagy radaros AMRAAM és R-77 rakéták azért össze sem lehet vetni azzal, ami 50 éve volt. Az, hogy ma ennyit tud ez, nem feltétlen jelenti azt, hogy 20 vagy 40 év múlva is ennyi fog tudni. Viszont anélkül, hogy nem építed meg, soha nem derül ki, hogy mi is tud.

    Vagy egy még druvább példa. Mit tudott az első gőzmozdony? Akkor tedd mellé a TGV-t vagy a japán Shinkansen vasutat. Eh… :)

    Ja, hogy 160 év technológiai fejlődése van benne? A LASER mikori találmány is? Maga a tény viszonylag régen ismert, hogy mi az és hogy, fizikailag mi, de nagyon sokáig ipari vagy katonai alkalmazást sem találtak neki. 40 éve van használva kb, mint célmegjelölő rendszer és kb. 30 éve az informatikában. Fegyvernékt még ekkora múltja sincs…

  14. Most komolyan, ti elhiszitek, amit mondanak? Hogy kiköpik a VALÓDI képességeit? Az AEGIS hatótávolságát sem tudja senki, csak a ködösítés megy, mennyit tudhat – a pentagon meg direkt ezt lefelé kerekíti. Mit tudjuk mi itt a világ végén, mit tud ez a fegyverrendszer?
    Meg aztán: Mi az, hogy hülyeség ezzel harcba menni? Egyrészt egy falka Raptor ólálkodna előtte, másrészt meg AWACS kíséret nélkül az amerikaiak budira sem mennek. Meg aztán kezdetnek egy Sidewindert égettek ki vele, szóval simán megsüt mindent, ami felé repül – madártól a csodás vadászgépekig.
    valljátok be, szegénykémnek egyetlen hatalmas baja van: Amerikai…

  15. Azért ezzel nem AIM-9 méretű gépekre fognak lövöldözni. Arra ott a jóval olcsóbb DIRCM. Ez nem tömeges atomtámadás kivédésére készült. Olyan technikai szintű ellenfél ellen kell, akinek csak ballasztikus rakéta az egyetlen sansza a komoly károkozásra. Az ellen meg nem nagy szám egy légifölény összehozása. Igazából ma egy jenki légi fölényt NEM összehozni max. a szövetségesei ellen nem mutatvány, de az F-22 még ebben is segíte. Az F-22 flotta 30% önmagában zárójelbe teszi a vadászgéppel rendelkező légierők kb 95%-át. Ami ezen felül van, az nem minőségi, inkább mennyiségi porbléma. Ennyi gép egyeszerűen nem hordoz elég fegyvert, hogy minden lelődözzön.

  16. Igen, az oroszoknak volt már korábban is. Ez alapján 1972-ben.

    Mondjuk az is igaz, hogy a jenkiknek sem ez az első szteroidon nevelt lézermutatójuk. Ők szintén 1972-ben durrantottak le először egy drone-t egy földi telepítésű lézerrel.

    Nagy örvendezés, 1973-tól rálapátolták egy KC-135A-ra –> Airborne Laser Laboratory. Repülés közbeni tesztjeit 1983-ban (nem írtam el, 1983) kezdték meg, mikor is ledurrantottak 11 Sidewindert + 1 drone-t. Aztán jegelték mert nem volt az igazi. 1996-tól kezdődött ugye az Airborne Laser.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.