A korábban a hónap közepére várt, majd a hónap végére halasztott újabb Bulava tesztre napokon belül sor kerülhet. Hogy valóban így lesz-e, azt majd meglátjuk, ahogy azt is, hogy a Bulava immáron 12. teljes értékű tesztje végre újabb sikert hoz-e, avagy növeli a már így is megengedhetetlenül sok sikertelen teszt számát.
Az október közepére ütemezett 12., vagy ha az első kettő, indítótubus elhagyási, azaz nem teljes értékű tesztet is beleszámoljuk 14. tesztet hivatalos állásfoglalás szerint azért halasztották el, mert még nem végeztek a korábbi sikertelen teszt elemzésével.
Hétfői nyilatkozat alapján azonban menetközben befutott a jelentés arról, hogy a legutóbbi, július 15-én egy újabb Bulava elfüstölésével, majd fejek hullásával (#1, #2) végződött teszt miért is volt sikertelen. Nos a változatosság kedvéért ezúttal arra jutottak a vizsgálat során, hogy az első rakétafokozat irányító rendszerében lépett fel galiba.
Hivatalos álláspont szerint az eddigi 11 tesztből 6 minősült sikertelennek, de még ezt a nem túl biztató arányt is megkérdőjelezik egyesek, azt állítva, hogy az eddigi tesztekből mindössze egy tekinthető egész biztosan sikeresnek. Ezen tényekkel a hátuk mögött a haditengerészet vezetői, de legfőképpen a Bulava fejlesztésében résztvevők most nyilván pattanásig feszült idegállapotban várják, hogy egy újabb Bulava startoljon el a Dimitrij Donszkoj fedélzetéről.
Persze felmerülhet a kérdés, hogy miért erőltetik annyira a Bulava-t, miért nem favorizálják a hibátlanul szereplő Sineva-t? Nos, ez igazából a témában járatlanabb olvasóinkban merülhet fel úgy érezzük – bár az orosz honatyák egy része is megfogalmazta a kérdést. A válasz azonban egyből adódik, ha belegondolunk, hogy egyrészt a Borej-osztályt a Bulava köré tervezték, annak egy új rakéta fogadására alkalmassá tétele áttervezést, illetve az elkészült, illetve építés alatt lévő egységek módosítását követelné. Már ha egyáltalán kivitelezhető lenne, másrészt az R-29RMU Sineva alapvetően mégiscsak egy korábbi generációs rakétacsalád, az R-29 modernizáláson átesett alváltozata, mely ugyan a szintén modernizált, vagy éppen azon áteső Delta IV-es rakétahordozó tengeralattjárókon még egy ideig komoly elrettentő erőt jelent, de Oroszországnak már rövid/középtávon is meg kell kezdenie a haditengerészet biztosította nukleáris elrettentő erő áthelyezését új generációs SLBM-re és hordozóplatformra.
Ez lenne ugyebár a Bulava/Borej páros, csak hogy míg a Borej-osztály hellyel-közzel időre debütált, addig a megbízhatónak tekinthető Topol-M ICBM-re alapozó Bulava csak bukdácsol. Ami annak tükrében, hogy ez már a második tervezett SLBM a Borej-osztályhoz, elég kellemetlen. (Eredetileg a Typhoon-osztályon hadrendben állt R-39/SS-N-20 modernizált változatát, az R-39M/SS-N-28 Bark-ot szánták a Borej-osztály fegyverzetének. A programot azonban a harmadik sikertelen teszt után 1998 végén törölték.)
Azonban ez most nem léphető meg, hiszen kész az első Borej, további 3 építés alatt, fegyverzet meg ekkor évekig nem lenne, ráadásul a Borej-osztály első egységének korábban kommunikált hadrendbe állításának ideje már így is kérdéses a Bulava miatt. Bár korábbi nyilatkozat alapján várhatóan nem fognak tovább várni a Bulava-ra, hanem ha minden kötél szakad fegyverzet nélkül állítják hadrendbe a Borej-osztályt.
Alternatíva hiányában a Bulava program egyértelműen nem törölhető. Alternatíva pedig nincs. Ezt a védelmi miniszter a nyáron kerek-perec ki is jelentette, írtunk is róla korábban.
Na, közben kiderült, hogy még csak most ért vissza a Dimitrij Donszkoj Szeverodvinszkba. A typhoon még hétfőn futott ki, hogy ellenőrizzék a rendszereket, minden rendben van-e a Bulava meg nem jelölt időpontban történő indítására. Bár ettől még akár a héten röppenhet Bulava.