|

Typhoon-osztályú tengeralattjárók

Bevezetés

A Typhoon-osztályú tengeralattjárók a Szovjetunió által a 80-es években telepített – 24 000 tonna vízkiszorítással a világon valaha épített legnagyobb – nukleáris meghajtású ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárók.
Nem teljesen tisztázott, hogy miért pont a Typhoon nevet kapta a NATO jelentésekben, bár gyakran Brezsnyev egyik 1974-es beszédére hivatkoznak, ahol a Tayfun kifejezést használta egy a jövőben rendszeresítendő új típusú SSBN-re.
A Typhoon-osztályú tengeralattjárókat a Project 941 elnevezés alatt fejlesztették, majd az Akula (Cápa) elnevezést kapta, de ezen elnevezés nem összekeverendő a NATO Akula névvel emlegetett ugyancsak orosz Project 971 Shchuka-B SSN hajóval (orosz elnevezés: Bars).

Az osztály tagjai hadrendbeállításukkor a világ egyik legrettegettebb tömegpusztító fegyverei voltak. Jó lehet rakétáikat a szovjet kikötőkből is kilőhették volna, e hajókra vonatkozó szovjet doktrína értelmében a hajóknak az Északi-tengeren alámerülve kellett volna csapást mérniük az észak-amerikai területére.

Az összes Typhoon az Északi Flotta kötelékéhez tartozik, tartozott (állomáshely: Litsa Guba). A START-II egyezmény alapján 2001-ben megkezdték a hajók kivonását és szétbontását.

Typhoon-osztály

Typhoon-osztály | Forrás ,

Fejlesztés, történet

A 941 nehéz stratégiai tengeralattjáró fejlesztését 1972 decemberében hagyták jóvá és 1973. december 19. napján a kormány hivatalosan is megbízást adott a 941 ballisztikus tengeralattjárók fejlesztésére.
A megbízást a Leningrád tervezőirodát (ma Rubin tervezőiroda) kapta. Intenzív tesztelések után 1980 szeptemberében vízre bocsátották a 941 TK-208 egységet, melyet 1981. december 12-én hadrendbe is állítottak az Északi-tengeri Flottánál. Az első egység 1983-ra érte el teljes működőképességét.

1980-1989 között összesen hatot állítottak szolgálatba, TK208, TK202, TK12, TK13, TK17 és TK20 jelzéssel. A 7. hajó építését elkezdték, de sosem fejezték be.

A hat egységből az Arkhangelszk (TK-17) és a Severstal (TK-20) bár jelenleg nem aktív tagjai az orosz flottának, állományban vannak. A Dmitrij Donskoj, mely még mindig aktív szolgálatban áll, jelenleg a Bulava (SS-NX-30) rakéta tesztplatformjaként tevékenykedik.

A világ leghatalmasabb tengeralattjáróit (másfélszer olyan hosszak, mint az amerikai Ohio-k) a Borej-osztállyal szándékozzák leváltani.

Kialakítás

A hajók kialakítás sem éppen mindennapi…
A típus – a tengeralattjáró-elháritó fegyverek elleni fokozottabb védelem céljából – két, egymással párhuzamos, közös külső burkolattal borított, katamarán elrendezésű Delta-III hajótestből áll. E megoldásnak köszönhetően egyrészt a hajó jóval szélesebb, mint a szokásos tengeralattjárók, másrészt amennyiben az egyik hajótest megsérül a másikban lévők teljes biztonságban maradnak.
A rakétacsövek a hajó két belső hajóteste között kaptak helyet. A nyomás alatt álló hajótesteket, a torpedórekeszt titániumból, a közös külső burkot acélból készítették.
A típus védett moduljai (irányítóterem, elektromos berendezések rekesze) a rakétacsövek mögött kaptak helyet.

A törzsből kiemelkedő és az azon elhelyezkedő bevonható mélységi kormánylapátok lehetővé teszik, hogy a tengeralattjáró könnyen áttörhesse a sarki jégtakaró vékony pontjait – egyes feltételezések szerint e hajókat kifejezetten az Északi-tengeri flotta számára fejlesztették ki.

Fegyverzet

SS-N-20

SS-N-20 | Forrás ,

Valamennyi hajó D-19 kilövőrendszerrel szerelték fel és összesen 20 db szilárd hajtóanyaggal hajtott R-39 MIRV (max. 10 robbanófej) rakétát (SS-N-20) szállíthatnak, melyek hatótávolsága 10 000 km. A rakétaindító csövek két párhuzamos sorban, a hajó középpontja mögötti tömzsi torony előtt helyezkednek el.

A nukleáris rakéták mellett a tengeralattjárókat 6 torpedóvető-csővel is felszerelték; melyek közül 4-ből RPK-2 (SS-N-15) rakétákat és Type 53 torpedókat is ki lehet lőni, a többi kettőből RPK-7 (SS-N-16) rakétákat, Type 65 torpedókat, illetve aknákat lehet kilőni, telepíteni.

A Typhoon tengeralattjárók – normális viszonyok között – 180 napig is alámerülve járőrözhetnek, míg rendkívüli helyzetben akár tovább is.

Az osztály egységeibe épített D-19 rendszert le akarták cserélni egy modernebb kilövőrendszerrel, melyhez már az SS-N-28 Bark rakétákat kívánták párosítani. Az osztály főegységének – TK-208 Dmitrij Donskoj – átalakítását 1992-ben kezdték el. Személyesen Kuroedov adta utasításba a hajók átfegyverzését.
Az új rakéták átmérője 2 centiméterrel nagyobb voltak elődjeiknél, így a Dmitrij Donskoj kilövő csöveit el kellett távolítani, mely nem nem volt olcsó mulatság…
Az SS-N-28 Bark rakéta már tesztelési fázisban tartott, amikor a haditengerészet visszalépett a telepítésétől, az új tervező Moscow Teplotechnika Institute javára. A fenti Intézet lobbizása következtében a haditengerészet inkább az új Bulava rakéta melett tette le voksát.

Meghajtás

A hajók meghajtásáról és elektromos energiaigényéről két reaktor és azokhoz tartozó turbinák gondoskodnak (190 MW).
Az alkalmazott rezonancia és zajcsökkentő megoldásoknak köszönhetően a Typhoon-k a legcsendesebb orosz tengeri járművek közé tartoznak. Jóval halkabbak és sokkal jobban irányíthatóak, mint elődjeik.

Egységek

TK-208 (Dmitrij Donszkoj)

Vízre bocsátás: 1980. szeptember 23
Hadrendbeállítás: 1981. december 12, 1981
Státusz: aktív állományban

TK-202

Vízre bocsátás: 1982. április 26
Hadrendbeállítás: 1983. december 28
Státusz: 1995-ban kivonták az aktív állományból, 2003-2005 között szétszerelték

TK-12 (Simbirsk)

Vízre bocsátás: 1983. december 17
Hadrendbeállítás: 1984. december 27
Státusz: 1996-ban kivonták az aktív állományból, 2006-2008 között szétszerelték

TK-13

Vízre bocsátás: 1985. február 21
Hadrendbeállítás: 1985. december 29
Státusz: 1997-ban kivonták az aktív állományból, 2007-2009 között szétszerelték

TK-17 (Arhangelszk)

Vízre bocsátás: 1986. augusztus
Hadrendbeállítás: 1987. november 6
Státusz: jelenleg modernizálás alatt áll, várhatóan 2010-ban állítják újra hadrendbe

TK-20 (Severstal)

Vízre bocsátás: 1988. június
Hadrendbeállítás: 1989. szeptember
Státusz: aktív állományban

TK-210

Törölve

Typhoon-osztály

Typhoon-osztály | Forrás ,

Specifikációk

Elnevezés: Typhoon (NATO), 941 (szovjet tervszám), Akula (szovjet elnevezés)
Gyártó: Rubin Tervezőiroda
Megépített hajók száma: 6 db
Aktív: 2 db
Vízkiszorítás: 23 200 – 24 500 t (felszínen), 33 800 – 48 000 t (alámerülve)
Hossz: 175 m
Szélesség 23 m
Merülés 12 m
Meghajtás: 2 db OK-650 típusú nyomottviz hűtésű reaktor, két db turbina, melyek két csavartengelyt hajtanak, 2 db hétlapátos hajócsavar
Sebesség: 41 km/h, 22 csomó (felszínen); 50 km/h, 27 csomó (alámerülve)
Maximális merülési mélység: 400 m
Személyzet: 163 fő
Tengeren egyhuzamban eltölthető napok száma: 180 nap (alámerülve)
Elektronika: 1 db felszíni felderítőradar, 1 db ESM-rendszer, 1 db alacsony frekvencián működő orrszonár, 1 db középfrekvencián működő torpedótűz-vezető szonár, VHF/SHF/UHF hírközlési rendszerek, 1 db VLF vontatott hírközlési bója és 1 db ELF-uszóantenna.
Fegyverzet: 20 db RSM-52 SLBM, 4 db 533 mm-es vetőcső (Type 53 torpedók és RPK-2 Viyuga robotrepülők), 2 db 650 mm-es vetőcső, 1 db 9K38 Igla SAM

Az osztály további sorsa

A hajók tervezett szolgálati idejét 20-30 évre becsülik, természetesen ilyen hosszú szolgálati idő eléréséhez elengedhetetlen 7-8 évente egy nagyobb javításnak alávetni a hajókat. A javítások nélkül 10-15 évre csökken az egységek szolgálati ideje.
1997-ben, mikor kivontak két hajót, a haditengerészet úgy nyilatkozott, hogy a maradék egységeket 2005-2007-ig szolgálatban maradhatnak.

A 1999-ben aláírt Nunn-Lugar Kölcsönös Csökkentési Egyezmény értelmében az oroszoknak 2003-ig szét kell szerelniük 25 Delta-osztályú, 5 db Typhoon-osztályú és 1 db Yankee-osztályú tengeralattjárót, melyek összesen több mint 400 rakétát szállítanak.

2000 júniusában az orosz Haditengerészet állítása szerint összesen 26 stratégiai nukleáris meghajtású tengeralattjárót üzemeltet, melyek összesen 2 272 db robbanófejet szállítanak (440 db MIRV rakéta).
A fenti arzenál 5 Typhoon-osztályú, 7 Delta-IV és 13 Delta-III osztályú tengeralattjáróból áll [ha összeadjuk 25 tengeralattjárót kapunk nem 26 darabot, de az orosz források nem feltétlen pontosak].
Természetesen nem mindegyik hajó bevethető, egy 1999-es jelentés alapján mindössze egyetlen Typhoon fogható harcra (feltehetőleg: TK-20).

2002. május végére a két felújítás alatt álló Typhoonok egyike készen állt, hogy ismét szolgálatba álljon.

A Dmitriij Donskoj (TK 208) – egy évtizedig tartó felújítás és javítás után – 2002 októberében ismét a habok közé merülhetett.
A munkálatok befejeztét feltehetőleg Sergej Ivanov védelmi miniszter 2002 júniusában a nukleáris tengeralattjárókat felújító és építő Szeverodovinszk-i üzemben tartott látogatása is gyorsította. A látogatás után megállapították, hogy a hajó 2002 májusában ismét szolgálatba állítható.
E hajó volt az osztály első egysége és a jövőben várhatóan az egyetlen aktív állományban tartott is. A hajót 2003 óta az új Bulava SLBM teszt platformjaként használják és jelenleg – különösen az elmúlt rakétatesztek után – bizonytalan mikor fogják telepíteni az átalakított hajóra telepíteni az új rakétát.

Fagyos vizeken

Fagyos vizeken | Forrás ,

2004 januárjában a Szevmash elkezdte szétszerelni az egyik hajót, a szétbontás költségeit az amerikaiak fizették az 1999-ban aláírt Egyezmény alapján.
Egy további Typhoon tengeralattjárót szétszerelési várólistára került a 2004-es év során.

A TK-12-est 1996 során kivonták az aktív állományból, azóta vár szétszerelésére Zapadnaya Litsa közelében…
2004-re a három megmaradt Akula-t átvezényelték az Észak-tengeri flotta 19. századához (2 egység fegyvertelenül, a Severstal 10 rakétával).

2004. május 24-én az Északi-tengeri flotta parancsnoka Gennady Suchkov admirális, elmondta, hogy a haditengerészet parancsnoka Vladimir Kuroyedov admirális parancsba adta a megmaradt 3 Akula kivonását. A flottaparancsnok elmondta, hogy elutasították a hajók modernizálására és ismételt felfegyverzésére irányuló kérelmét.

Az egyik kivont Akula 2003 augusztusában történt elsüllyedése után (a legénység 10 tagjából 9 meghalt) Putyin elnök felfüggesztett Suchkov admirálist. A hadbíróság 2004 májusában 4 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

Az első Akula szétszerelése 2006-ban fejeződött be. 2006 közepére a tengerészet 3 Akula-val rendelkezett: Dmitrij Donskoj (Bulava teszthajó), Severstal (felújítás alatt), Arkhangelszk (fegyvertelen) – ütőképes csapat…

2008 decemberében egy magas rendfokozatú tengerész tiszt bejelentette, hogy a TK-17 és TK-20 hajótest számmal ellátott egységeket nem fogják felszerelni Bulava rakétákkal, de elképzelhető, hogy robotrepülők szállítására alakítják át azokat.
2009 júniusában Vladimir Vysotskiy admirális bejelentette, hogy a két említett egységet tartalékállományba helyezik a jövőben végrehajtandó javítások és modernizálások céljából

Felhasznált irodalom

  • http://en.wikipedia.org/wiki/Typhoon_class_submarine
  • http://bop.agria.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=72&Itemid=33
  • http://www.globalsecurity.org/wmd/world/russia/941.htm
  • One Response to “Typhoon-osztályú tengeralattjárók”