A napokban az amerikai védelmi minisztérium tulajdonképpen újból feszegette a Reliable Replecament Warhead (RRW) finanszírozását. Robert Gates védelmi miniszter október 28-án úgy nyilatkozott egy, az amerikai nukleáris politikával kapcsolatos konferencián, hogy nem megnyugtató az arzenál jövője.

Beszédében elmondta, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a nukleáris leszerelés mellett és aktuális arzenálja a Hidegháború végén meglévőhöz képest nemsokára már 75 százalékkal kisebb lesz, de továbbra is Bill Clinton ún. „lead and hedge” politikáját kell folytatniuk, miszerint mindent megtesznek a leszerelés lehetőségeinek feltérképezésében, ám ugyanekkor ennek esélyeit csökkentve fenn kell tartani a nukleáris elrettentő erőt.

Rámutatott, hogy Észak-Korea és Irán nukleáris programja, valamint Oroszország és Kína miatt az Egyesült Államoknak továbbra is biztosnak kell lennie abban, hogy nukleáris csapásmérő ereje bevethető, valamint a kormányzat és az ipar rendelkezésre áll a technikai tudás új fegyverek készítéséhez.

„Míg másoknak vannak nukleáris fegyvereik, addig nekünk is rendelkeznünk kell bizonyos mennyíségű ilyen fegyverrel” – nyilatkozta Robert Gates.

Ezek elhangzása után persze azonnal jött a folytatás, hogy Washington nem tekinti ellenségének Oroszországot és Kínát, de nem zárhatnak ki semmit. Véleménye szerint a nukleáris fegyverek egy olyan szellem, amit nem lehet vissza dugni a palackba és bár a jelenlegi amerikai nukleáris arzenál biztonságos, megbízható, hosszú távon mégis problémák vannak fent tarthatóságával. Ezzel kapcsolatban nem rózsás a helyzet véleménye szerint.

„Az Egyesült Államok az egyetlen olyan deklarált nukleáris hatalom, mely nem modernizálja nukleáris arzenálját és nem rendlekezik új robbanófej létrehozásának képességével” – adta hozzá Gates. Aggodalmát fejezte ki, hogy egyelőre nincs elkötelezettség a meglévő robbanófejek leváltása mellett.

Véleménye szerint az egész mostani helyzet arra vezethető vissza, hogy az arzenál bármelyik eleme már több évtizedes korral rendelkezik a háta mögött. Hozzátette, hogy Amerika a 80-as évek óta nem tervezett, a 90-es évek óta nem épített és 1992 óta nem tesztelt új nukleáris fegyvert. A legtöbb tudós és mérnök akik annak idején ezeken a legutóbbi generációs eszközökön dolgoztak már nyugdíjas korban vannak, avagy közelednek a nyugdíjazás felé. A helyzetet bonyolítja, hogy a szektor szenved az agyelszívás miatt is. A miniszter aggodalmait fejezte ki, hogy így a jövőben az Egyesült Államok egyáltalán képes lenne-e egyáltalán megújítani nukleáris arzenálját.

Földalatti teszt előkészítése, még az 1992-es teszt moratórium előtti időkben

Arra sürgette a Kongresszust, hogy eddigi szokásától eltérően ne nyirbálja, fogja vissza a nukleáris szektor és az arzenál megújítását célul kitűző RRW programot.

A Reliable Replacement Warhead (RRW) program keretében belül egy oylan új töltetet fejlesztenének ki, melyre alapozva gyorsan megújítható lenne az arzenál. A program célkitűzései alapjában véve elfogadhatóak. A célkitűzések között a nagy fokú biztonság és a hosszú távú megbízhatóság szerepel. Mindez jelentősen csökkenthetné az arzenál fenntartási költségeit is egyben. Hogyan, meg miért fontosak ezek?

A hidegháború során a nukleáris fegyverek fejlesztése terén a költségek nem számítottak, fejlett, kompakt töltetek születtek, melyekben azonban gyakran egzotikus, erősen mérgező anyagok kerültek felhasználásra a veszélyes nagy robbanóerejű kémiai robbanóanyagok mellett. A vizsgálatok szerint például ezen robbanóanyagok közül vannak, melyek rosszul viseli az idő előrehaladtát, mely veszélyessé teszi az ezekkel szerelt töltetek tárolásukat, szétszerelését. A modern plasztik robbanóanyagok használata például (PBX) kiküszöböli ezt a konkrét problémát. Költséges a töltetek hadrafoghatóságának rendszeres ellenőrzése is.

Már jóval ezelőtt is felmerült annak kérdése, hogy a plutónium mag vajon hogy viseli az idő előrehaladtát. Noha több intézmény szerint is nem teljesen tisztázott ennek kérdése az National Nuclear Security Administration (NNSA) 2006. novemberi publikációja alapján ezeknek a magoknak mintegy 100 éves élettartamuk van. Annak fényében, hogy az USA legöregebb magjai 50 évesek ez megnyugtató, nincs szükség újakra.

2007-ben a Lawrence Livermore National Laboratory RRW tervezete lett kiválasztva. Ezt a W89 korábban tesztelt, de végül nem rendszeresített robbanófejre alapozták. A 89-est 1991-ben javasolták a W88-as leváltására, végül azonban nem lett belőle semmi. Biztonsági szempontból belekerültek az akkor legmodernebb megoldások. Biztonságos kémiai robbanóanyagok, tűzálló mag, valamint fejlett védelmi megoldások a detonátorban. Nukleáris magját a W68-tól örökölte.

2008-ban az RRW programtól meg lett vonva a Phase 2A-án túli finanszírozás. (Phase 6: tömegtermelés)

A programnak számos ellenzője van. Az egyik felvetés, hogy az egész nem is a nukleáris arzenál biztonságáról, megbízhatóságáról szól, hiszen azt biztonságosnak és megbízhatónak minősítették, az 1992-es teszt moratórium előtt is és azóta is. Ehelyett az ellenzők egyik tábora szerint egész mindössze egy új töltet bevezetéséről szól. Véleményük szerint szokatlan nagy képzelőerőt feltételez egy teszteletlen arzenál megbízhatóságát szembeállítani egy 1945 óta kicsivel több mint 1 000 teszten átesettével.

Az Egyesült Államok 1945 – 1992 között összesen 1 030 tesztrobbantást (ebből 215-öt a légkörben) hajtott végre.

A másik kézenfekvő alap a kritikára, miszerint az RRW ellentétes a teljes leszerelés politikájával és hitelteleníti Washington politikáját a nukleáris fegyverek fejlesztésén serénykedő államokkal szemben.

A legtöbb földalatti teszt Nevadában zajlott a Nevada Test Site területén. (Nagyítható)

Tesztek lyuggatta nevadai sivatag (Nagyítható)

Mindemellett akármit is állít a Pentagon, elég nehezen elképzelhető, hogy az Egyesült Államok egy bizonyítottan működő arzenált leváltana egy papíron működő, de élesben sohasem tesztelt fegyvercsaláddal. Azaz vélhetően még ha csak pár teszt erejéig is, de visszatérne a nukleáris tesztekhez.

Annak kérdése, miszerint a Pentagon valóban tesztelést nem igénylő töltetet fejlesztetne ki Gates mostani beszéde után is elhangzott a hallgatóság részéről. A védelmi miniszter rövid és tömör válasza annyi volt, hogy: „Igen”.