HTKA – Haditechnikai Kerekasztal

2008-tól a Davis-Monthan Légitámaszpont „roncstelepére” kerülnek a megfáradt F-117 Nighthawk bombázó repülőgépek. A légi harcászatot forradalmasító, igencsak szögletes gépek 20 év szolgálat után kerülnek nyugdíjba. A Pentagon bejeletése szerint bár a program végleges finomítása még folyik, de valószínűleg mind az 52 gép a sivatagi tárolótelepre kerül. Elméletileg ugyan lehetőség lenne néhány F-117-es eladására megbízhatóm szövetséges országoknak, de nem valószínű, hogy ilyen adásvételre sor kerül. Valószínűleg múzeiumba is kerülhet egy vagy több példány.
50 gép jelenleg a 49. Vadászrepülő Ezred állományában repül a Holloman Légitámaszponton, míg két másik tesztszázadoknál szolgál. Ebből az egyik a híres Nellsi Légitámaszponton, A 835-ös oldalszámú gép hivatalosan az eglini 53. Ezred állományába tartozik.
A gépek kivonását a karbantartásigény és a magas üzemeltetési költségek miatt hozták előre 2011-ről 2008-ra.
A gép utódjai számosak: az F-22A Raptor, és a pilóta nélküli RQ-4A/B Global Hawk nagy magasságban repülő stratégiai felderítő repülőgép.

Szimultán bombavetést hajtottak végre a Koreai Légierő F-15K Slam Eagle repülőgépe február 16-án. A bevetés során egyszerre három Mk-82-es JDAM ejtőlőszert engedett el a vadászbombázó Mach 0.9-nél, 20 ezer láb magasságból, az . A három bomba a cél középpontjától átlagosan 2,1 méterre csapódott be. A gép a floridai Eglin Légitámaszpontról szállt fel a bevetésre.

Saját csúcsot döntött a Northrop Grumman MQ-5B Hunter felfegyverzett pilóta nélküli repülőgépe január 5-én. A gép több mint 21 órát repült egyszerre. Ez csaknem 10 órával nagyobb teljesítményt jelent, mint az eredeti RQ-5A Hunteré.
Nőtt a teherbírás is, hiszen a legnagyobb felszállótömeg 1950 fontra nőtt. A Northrop Grumman megnövelte a Hunter középső szárnytartályának méretét és csökkentették a diesel hajtómű étvágyát is.
A csúcstartó repülésre a Cochise gyártelepen került sor, Dél-Arizona felett. A gép január 4-én szállt fel, majd másnap ért vissza a kifutóra.
Az első MQ-5B Hunter rendszer, mely hat repülőgépet és három földi irányítóállomást jelent, a Hadsereg 224. Katonai Felderítő egysége állítja hadrendbe. A rendszert azonnal használni is fogják a hadszíntereken.
Az RQ-5A Hunter-ek eddig már több mint 19 ezer repült órát gyűjtöttek össze a Balkán és Irak felett.

Erősen töpreng India azon az ajánlaton, melyet Nagy-Britanniától kapott. Az üzlet lényege nyolt ex-Királyi Haditengerészeti Sea Harrierről szól, melyeket oktatási és kiképzési célokra használhatnának. A szóban forgó nyolc Sea Harrier
FRS.51-es flottáját segítenék. Egy indiai szakértő csapat már meg is vizsgálta a Sea Harriereket, melyek a 801 Naval Air Squadron állományából kerülnek ki március végén. Azt még nem tudni, hogy csak hat vagy mind a nyolc gép átvételéről van szó, a döntést az indiaiak mondják ki.
Ha mindenki rábólint, a vásárlás már a 2006-07-es pénzügyi évben megtörténhet.
Hivatalos források szerint azonban „butulnak” az átadott gépek, mert a britek az AIM-120 AMRAAM rakétákat és a szükséges rendszereket nem adják át Indiának.

Lezuhant az Egyesült Államok Tengerészgyalogságának két CH-53E Super Stallion szállító helikoptere február 16-án éjjel. A gépek Djibouti partjaitól nem messze zuhantak az óceánba. A 12 főnyi személyzetből két túlélőt találtak, a többieket még keresik. A katasztrófa oka egyelőre nem ismert, de az első vizsgálatok szerint kizárható az ellenséges tűz. A gépek a HMH-464 nehéz szállító helikopterszázad gépei voltak, mely a Marine Corps Air Station New River Tengerészgyalogsági Légitámaszponton állomásozik Jacksonville-ben. A két helikopter a
Combined Joint Task Force Horn of Africa kontingens részeiként repültek egy két órásra tervezett éjszakai gyakolróbevetést, amikor lezuhantak. A két túlélőt a dzsibuti fegyveres erők katonái mentették ki az Adeni-öbölből, Ras Siyyan városától nem messze. A sérülteket még szombaton átszállították a németországi Landstuhlban működő regionális egészségügyi központba. Az egyik sérültet térdsebével még szombaton meg is operálták, míg a másik sérültet megfigyelés alatt tartják. Ő a koponya és a törzs zúzott sebei mellett szennyezett tengervizet lélegzett be, állapota stabil.
A kutató-mentő akcióban az Egyesült Államok mellett Djibouti és Franciaország katonái is részt vesznek. A mentőcsapatok már megtalálták a CH-53E-k roncsainak nagy részét.

Egy kis dél-amerikai flottamozgás:

Bolívia:
6 darab Neiva T-25 Universal (oldalszám: FAB 501-től FAB 505-ig) repülőgépet adományozott az országnak Brazília 2005. november 10.én. A gépek a Fuerza Aérea Boliviana (FAB) Grupo Aéreo 21 (GA 21) alakulatánál repülnek.

Brazília
A Base Aérea de Anápolis (BAAN) támaszponton üzemelő 1° Grupo de Defesa Aérea (1ş GDA) mindegyik F-103E/D (Mirage IIIEB/DB) repülőgépét kivonták a hadrendből 2005. december 15-én. Amíg meg nem érkeznek a nemrég vásárolt Mirage-2000C/D gépek, addig ideiglenesen Northrop F-5E Tiger II-es gépekkel repülnek tovább az alakulat pilótái.

Chile
Az Chilei Légierő első két F-16D Block 50M típusú új vadászbombázója 858 és 859 oldalszámokkal a nemrég reaktivált Grupo Aereo Nş 3 "Los Condores " állományába került 2006. január 31-én. A gépek az Iquique légitámaszpontra kerültek.

Kolumbia
2005. december 8-án a Fuerza Aérea Colombiana (FAC, Kolumbiai Légierő) szerződést írt alá a brazil Embraer céggel 25 Kawasaki BK117-es helikopter ARC218 oldalszámmal a Kolimbiai Nemzeti Hadsereg állományába került 2005. december 22-én. A gépet előzőleg Kanadában alakították át a haditengerészeti feladatok ellátására.

Ecuador
Megkapta a második, egyben utolsó CASA C-212-400 könnyű szállító repülőgépét az Ecuadori Hadsereg 2006. januárjában. A 477-es gyári számú gép AEE-302 oldalszámot kapta meg.

Paraguay
Szintén 6 darab Neiva T-25 Universal (oldalszámok: FAP 0131-0135) repülőgépet kapott Brazíliától a Paraguay Légierő 2005. december 6-án. A gépeket a Grupo Aéreo de Instrucción kiképzőegység repüli majd a Silvio Pettirossi légitámaszponton. A Brazil Légierőben a 1834, 1848, 1918, 1928 és 1932 oldalszámot viselték a most átadott gépek.

Uruguay
Egy UH-13 Esquilo (Aerospatiale AS-355F2) kétturbinás helikoptert adományoz a brazil kormány az Uruguay Haditengerészetnek. A N-7061 oldalszámú gép átadásának időpontja még nem ismert.
Az Uruguay Légierő két Bell 212-es helikoptert kapott 2005. októbere és decembere között. Az egyik gép a FAU-032 oldalszámot kapta. Az üzlet pénzügyi fedezetét a FAU-090 oldalszámú AS-365N2 helikopter eladása teremtette meg. A két új helikopter a
Escuadrón Aéreo Nş 5 (EA 5) alakulatnál szolgál.

Venezuela
3 darab Mi-17-V5 vásárolt a Venezuelai Légierő 2005. december 21-én. A gépeket a Kazan Helikoptergyár szállítja le 2006. első negyedévében. A gépek gyári száma 004M160, 004M161 és 004M162.

traucsacska.blogspot.com

Itt vannak a szokásos repülős hírek, szintén nem szétbontva, hanem ömlesztve…

Két haditengerészeti pilóta halt meg abban a T-34C Turbo Mentorban, amelyik január 27-én zuhant le az amerikai Corpus Christi mellett.
Az 1977. óta oktatógépnek használt típus katasztrófát szenvedett példányában egy oktatópilóta és növendéke ült. A gép egy rutin gyakorlórepülésen zuhant le a Corpus Christi Haditengerészei Légitámaszponttól 3 mérföldre délre. A katasztrófa okát még vizsgálják.

Irán külső erőket sejt a két legutóbbi helyi repülőgép-szerencsétlenség mögött.
A január 26-án nyilatkozott Mostafa Pourmohammadi belügyminiszter elmondta, hogy az elvégzett vizsgálatok szerint (melyben külföldi szakértők természetesen nem vehettek részt), az újságírókkal tömött C-130 Hercules és a Forradalmi Gárda parancsnoki állományát szállító Falcon repülőgépek „tervezési hibák(???) vagy talán elektronikus interferenciák miatt(??????) zuhantak le //Csak emlékeztetőül: a Hercules háromhajtóműves ILS-leszállást kísérelt meg Teherán repülőterére, amikor a final-en alacsonyan szállva „beleakadt” egy 10 emeletes házba 2005. december 6-án. Az Iránnak még 1975-ben leszállított Dassault Falcon 20E pedig idén január 9-én szenvedett katasztrófát, hivatalosan mindkét hajtóművének leállása és a rossz idő miatt.//. A bizonyítékok bemutatása, csakúgy, mint a mélyebb ismertetés, elmaradt.

Az utolsó ukrán stratégiai bombázókat is megsemmisítették január 17-én, jelentette be az ország védelmi minisztériuma.
A 60 gépes Tu-22 Backfire-flotta utolsó tagjának „szétkapását” a poltavai támaszponton megtekintette John Herbst Ukrajnába delegált amerikai nagykövet és a két ország védelmi szakértőiből álló bizottság is.
A gépeket a START I-es (Strategic Arms Reduction Treaty), szerződésnek megfelelően bontották szét, a Kh-22 Burya (AS-4 Kitchen) levegő-föld, atomrobbanófejjel is felszerelhető rakétákkal együtt, melyek megsemmisítése 2006. májusára fejeződik be.
Az örökölt ex-szovjet atomrendszereket Ukrajna mellett Fehéroroszország és Kazahsztán is leszerelte. 1996. és 1999. között Ukrajnában 29 Tu-160 Blackjack és Tu-95 Bear stratégiai bombázógépet és 487 darab Kh-55 Granat (AS-15 Kent) cirkálórakétát semmisítettek meg, míg 11 bobmázót (3 Tu-95 és 8 Tu-160), illetve 581 rakétát 2000-ben Oroszországnak adtak vissza. Az Ukrán Légierő két Tu-95 Beart alakított át nagy hatótávolságú felderítő repülőgépnek, míg 1-1 Tu-95 és Tu-160 múzeumba került.

Nem vette át a HAL által legyártott két új Jaguar támadó repülőgépet az Indiai Légierő és a további leendő öt géppel kapcsolatban is ilyen álláspontrahelyezkedett: nem voltak elégedettek a gépekkel. Az IAF a hírek szerint a gépek sárkányaival és az összeszereléssel problémáztak. Az Ambala légitámaszpontra került, korábban átadott példányokban például olyan, nem szabványos hidraulika- és üzemanyagcsövek voltak a hajtóműben, melyek eltértek az IAF által használtaktól. A Légierő viszont szeretné tudni, hogy ha hajtóműhiba miatt leesik a gép, ki lesz a felelős.
A kíváncsiság nem alaptalan: az indiai gépveszteségek 45 százaléka műszaki hibákra vezethető vissza.
A HAL mindenesetre egy műszakiakból álló csapatot küldött Ambalába, orvosolandó a problémákat. A cég összesen 17 kétüléses oktató és 20 együléses támadó Jaguart gyárt le az IAF-nek. A gyártás, csakúgy mint a már meglévő Jaguar-flotta „Darin-II” rendszerekkel történő frissítése, évekkel marad el az ütemtervtől.
India még a 80-as évek elején vásárolt 40 Jaguárt Nagy-Britanniától, a HAL licenc alapján további 108 gépet gyártott le. A flotta alaposan megfogyatkozott: több mint 40 gép semmisült meg, 15 pilóta életét követelve.
A típus közismerten hajtómű-problémákkal küzd, melyért a Légierő a HAL minőségellenőrzési hiányosságait teszi felelőssé.

Január 27-én lezuhant a Spanyol Légierő egy SF-5B Tiger II. típusú kétüléses gyakorló vadászrepülőgépe a Badajoz tartománybeli Talavera la Real légitámaszpont mellett. A gép két pilótája, a 31 éves Raúl Garzón Ruiz kapitány, és növendéke, a 24 esztendős Gabriel Garrido Muńoz alhadnagy életét veszítette. A gép röviddel a felszállás után, helyi idő szerint dél körül tűnt el a radarképernyőkről Burguillos del Cerro városa felett. A katasztrófa okának kiderítésére vizsgálat indult, vélemények szerint a rossz időjárás is szerepet játszhatott.

Jelentősen megnövelik az Afganisztánban tartózkodó brit katonák számát. Az ország déli részére települő 3300 katona jelentős légitámogatást visz magával. A Helmand tartományban létesítendő bázison nyolc AgustaWestland AH1 Apache támadóhelikopter, négy Lynx könnyű szállítóhelikopter, hat Boeing CH-47D Chinook nehéz szállítóhelikopter dolgozik majd. A logisztikát négy Lockheed Martin C-130 Hercules erősíti. A katonák felderítési képességeit meg nem jelölt számú Lockheed Martin Desert Hawk pilóta nélküli felderítő repülőgép növeli. A RAF viszont nyár közepére kivonja a BAe Harrier GR7-eseket, így a britek is az USAF gépeinek támogatására szorulnak ezentúl.

Vége a Sea King-korszaknak: az Amerikai Haditengerészet utolsó két SH-3-asát is elbúcsztatták. A helikopterek január 27-én szálltak fel repülési feladatukat végrehajtani, majd a Helicopter Sea Combat Squadron 2 (HSC-2) „Fleet Angels” hivatalosan is megkezdte az áttérést a Sikorsky MH-60S Knighthawk típusra. A harci század Norfolkban állomásozik, de Olaszországban és Bahreinben is dolgoznak a század gépei.
Az SH-3-asok leadásával a HSC-2 válik a keleti part kiképzőegységévé az MH-60S típusra.

Trau , traucsacska.blogspot.com

[b][center]Szokásos repülős hírek Trautól, csak most nem hírekre szétszedve tálaljuk, hanem ömlesztve, mint a sajtot… :)

Jó mulatást hozzá![/center][/b]

Nem mindenki örül az enyhe télnek: az Amerikai Tengerészgyalogság őrnagya, Frank Conway és legénysége biztosan nem. Az őrnagy a Tengerészgyalogság MV-22 Osprey billenőrotoros gépét érkezett tesztelni Grand Forks-ba. A tesztelés célja az lett volna, hogy megbizonyosodjanak: a gép a hideg (mínusz 30-40 fokos) időben is bevethető. A környéken azonban nem várt módon enyhe időjárás uralkodik: alig néhány foknyi mínusz.
A tesztek során a gépek szárnyának mozgatását, a jégtelenítést és a normál földi hajtóművezést végezték volna el. Mivel az enyhe időjárás ezt gyakorlatilag megakadályozta, valószínűleg jövő télen Jacksonville-ből egy újabb gépnek és személyzetének kell még visszatérnie.

Nem boldog Nagy-Britannia, hiszen India Yangonnak (azaz Burmának) adná el a brit forrásból származó BN-2 Islander repülőgépeit, melyek a haditengerészet kötelékében repültek.
Az Indiai Haditengerészet vezetői most attól tartanak, hogy a brit rosszallás kihathat a z éppen aktuális vásárlásokra is, így a helikopter-alkatrészek és a már letárgyalt 10 használt ex-Royal Navy Sea Harrier vásárlására is.
Az indiai fél, bár tart a retorzióktól, nem egészen érti az ügyet, hiszen a 20 évvel ezelőtt a Britten-Normannal aláírt szerződésben nem volt az amerikai vagy az amerikai elemeket tartalmazó repülőgépek esetén megszokott továbbértékesítési kötelmekről. A gépeket Yangon tengerészeti felderítésre és légi mentőautónak használná.

A jelek szerint kissé nagyot mondott Jose Bono spanyol hadügyminiszter, mikor kijelentette: minden további gond nélkül kipakolhatóak az amerikai alkatrészek (köztük a teljes avionikai rendszer és a Pratt & Whitney Canada PW127G, illetve General Electric CT7 hajtóművek) azokból az EADS CASA C-295 és C-235 típusú repülőgépekből, melyet egy 590 millió dolláros, 2005. novemberi üzlet keretein belül vásárolt volna meg Venezuela. Az amerikai hatóságok viszont nem engedélyezték a gépek eladását, ehhez szerződés szerint joguk van a beépített amerikai rendszerek miatt. Az amerikai kormány az üzlet megkötése előtt többször is jelezte fenntartásait, illetve a várható vétót, tehát spanyolok nem egy váratlan pofonba szaladtak bele.
A jelek szerint újra kell gondolnia a spanyoloknak a 10 C-295 szállító és a 2 CN-235 haditengerészeti felderítőgép üzletét: kérdés, hogy a hosszadalmas helyettesítés (ne felejtsük el, a repülőgép legfontosabb rendszereiről van szó! Ezek helyettesítése, átalakítása, „EU-sítása” hosszadalmas fejlesztéseket és berepüléseket igényelne…) vagy a kártalanítással egybekötött szerződésbontás a megoldás.

Hamarosan megérkezik az első, Hawaii-szigetekre áthelyezett C-17 Globemaster III-as. A 202 millió dolláros, „Spirit of Hawaii Ke Aloha” nevet viselő stratégiai szállítógép a Tengerészgyalogság Hawaii Bázisára Kaneohe Bay-be, méghozzá a tervek szerint február 7-én. A gépet a Hickam Légibázis szakemberei másnap veszik át hivatalosan.
A később beérkezőkkel együtt összesen nyolc géppel szerelik fel az első, nem a kontinentális USA területén működő egységet, mely vegyesen a Légierő és a Légi Nemzeti Gárda katonáiból áll majd. A gépekhez egyenként öt teljes személyzetet rendelnek: a nyolc főből három a Légierőtől, míg a maradék öt a Nemzeti Gárdától érkezik majd. A földi kiszolgáló személyzet is hasonlóan vegyes lesz.
A gépek érkezése előtt 190 millió dolláros építkezést végeztek el Hickam-ben. Az „aktív” rész lesz a 535. Szállító Repülőszázad, míg a gárdisták alkotják majd a Hawaii Légi Nemzeti Gárda 204. Szállító repülőszázadát.
A szóban forgó repülőgép egyébként a 146. C-17-es.

Az Amerikai Haditengerészet hamar átlépett a Hadsereggel közös, a Lockheed Martin által kialakított Aerial Common Sensor projekt halála fölött. A tengerészek január 24-én már nyilvánosságra is hozták.
A Boeing lelkesen válaszolt is: az öregecske EP-3E-t felváltandó a P-8A Multimission Maritime Aircraft (a jól ismert B-737-800-as párosítása a 737-900 változat hosszabb szárnyával) sárkányára alapozott ajánlattal jelentkeztek. A Boeing nem győzi hangsúlyozni, hogy egy élő gyártósorral, bevált nyílt elektronikus architektúrával és egy olyan kabinbelsővel rendelkezik (éppen a MMA-projekt miatt), mely gyorsan átalakítható bármilyen kívánt felderítési feladatkörre. A P-8A MMA várhatóan 2009-ben repül majd először és 2013-ban állhat fel az első század. A gép gyártása pont akkor fejeződne be, amikorra aktuálissá válna az EP-3E-k leselejtezése, így a gyártósor szabad lenne.
Ami azért ennél többet számít: a gép mérete. A nagyobb méret lehetővé teszi, hogy az egyes antennák messzebb kerüljenek egymástól, így a jelrögzítés és a sugárzó eszközök helyének megállapítása pontosabbá válik. A hosszabb géptörzzsel, így antennákkal lehetővé válik az alacsonyabb frekvenciájú jelek befogása is. A géptörzsbe gond nélkül elhelyezhető a megfelelő műholdas adatközlő rendszer is, így a valós idejű adatátvitel is megoldható (a sokat emlegetett hálózatközpontú hadviselés legnagyobb dicsőségére).
Bár a Boeing prezentációjában nem szerepelt, de szakértők szerint elvárás lesz az aktív elektronikusan fázisvezérelt radar (AESA), a hálózatcentrikus együttműködést biztosító célkereső rendszer (NCCT) és a Suter-program rendszerei is. A gép magyarul egyszerre lesz képes precízen bemérni és azonosítani az ellenséges jelforrásokat az NCCT-rendszerrel, elektronikusan zavarni az AESA-radarral és az ellenséges kommunikációs rendszerekben szaglászni a megfelelő algoritmusokkal //sirály, lépj be a Haditengerészetbe, hackelj repülőgépről./.
A Boeing a fedélzeti rendszerek kialakításában a Smiths, az elektrooptikai és infravörös felderítő eszközök, elektronikus jelfogó rendszerek, adatátviteli kapcsolatok és önvédelmi rendszerek területén a Northrop Grumman partnerségére támaszkodik. A Raytheon szállítja az APS-137-es többfunkciós, hagyományos radarrendszert és több, nem részletezett rendszert is.
A gépen a Boeing szerint az MMA 8 fős legénységéhez képest jelentősen többen, 14-en dolgoznának. Ha ez sem elég, a kívánalmaknak megfelelően akár 24-25 főt is el tudnak helyezni, zsúfoltság nélkül..
A gépről természetesen lekerül a szonárbólya-rendszer, és a fegyvertér, míg az első fegyvertér helyére további antennák és elektronikus rendszerek kerülnek. Az MMA közel 6 tonna fegyvert hordozhat: ebbe a tömegbe számos elektronikus rendszer fér bele…
A négy szárny alatti fegyvertartó pilonra zavarófeladatokat ellátó robotgépeket helyeznek el, melyekkel a távoli zavarás oldható meg anélkül, hogy a bálna méretű gépnek az ellenséghez veszélyes közelségbe kellene repülnie.
A Boeing nem marad vetélytársak nélkül: a Raytheon például Nagy-Britanniának már kifejlesztette az ASTOR földi célokat megfigyelő és felderítő rendszerét a Bombardier Global Express repülőgépre építve. A rendszer akár átalakítható a Haditengerészet igényeinek megfelelőre is.
A Northrop Grumman a Gulfstream-re alapozva készített elektronikai felderítőgépet Izrael számára.

Ha már Boeing, essen szó a tankergépekről is. A már régóta esedékes döntés előtt elemzők azt latolgatták, hogy vajon melyik repülőgép lehet az alapja a győztes ajánlatnak.
Az új gépeknek még az Eisenhower-elnökségből származó több mint 400 darab KC-135 Stratotankert kell leváltania. Két ével ezelőtt már biztos befutónak látszott a Boeing a 100 gépes KC-767-es flottával. Egy vesztegetési botrány, két Boeing-vezető a börtönben, tankerek sehol. A botrány kitörése után a programot félrerakták és a Rand tanácsadócéget kérték fel a megfelelő típus kiválasztását segítő tanulmány és elemzés elkészítésére. Az anyag el is készült, de soha nem került nyilvánosságra. Néhány tipp azonban állítólag napvilágra került: például hogy az EADS is valószínűleg benevezhet a KC-30-as típussal, illetve nem valószínű, hogy ismét a 767-es lesz a nyerő ötlet a Boeing részéről. Állítólag, bár jó, de már túl öreg repülőgép.
A Szenátusban még többen ellenzik, hogy a Pentagon KC-30-as tankereket vásároljon, melyet az EADS a Northrop Gruman segítségével az Airbus A-330-as típusból alakítana ki. A Kongresszus már elvetette a „vásárolj hazait”-törvényt, mely gyakorlatilag megakadályozta volna, hogy a Légierő tenderén az Airbus esetleg győzhessen. A szenátorok szerint ameddig az Airbus suba alatt állami támogatásokat kap az európai kormányoktól //amit a cég persze gondosan tagad, illetve az amerikai kormányt vádolja a Boeing támogatásával, de ez egy másik tészta./, nem lesz képes eredményeket elérni a tankertenderen.
Más hírek szerint a Légierő nagyobb gépet akar, mint a 767-es. Akkorát, mely alkalmas egyben személy- vagy teherszállításra is //mint a KC-10 Extender//, miközben tankerként is működik. Ez viszont jó hír lehet a Boeingnek: eljöhet a 777-es ideje. A gép szakértők egy része szerint többre képes, mint az Airbus bármilyen szóba jöhető ajánlata.
Vannak viszont olyan híresztelések is, mely szerint a Légierő éppenséggel kisebb gépet is akar a rövidebb hatótávolságú légiutántöltési feladatokhoz: a Boeing
B-737 vagy az Airbus A-320-as jöhetne szóba. //Tisztára mint egy magyar közbeszerzés./.

Trautmann Balázs, traucsacska.blogspot.com

Az HMS Illustrious 2 évig szolgálaton kívül volt átalakítás és nagyavítás miatt. Most őt szentelik fel zászlóshajónak, mint az egyetlen jelenleg szolgálatban lévő Brit repülőgéphordozót. A 120 millió fontos felújításnak köszönhetően több repülőgépet hordozhat, mint bármely más azonos kategóriájú hajó korábban. Alkalmassá vált a GR7 valamint GR9-es Harrierek hordozására is, valamint az új Merlin tengeralattjáróvadász helikopterére is.

A korábbi zászlóshajót, az HMS Invincible-t lekonzerválták. Az HMS Ark Royal hat hónap múlva, nagyjavítás után áll újra szolgálatba. Az ország 2012-ig tervezi lecserélni összes repülőgéphordozóját.

Némi extra: Kipakoltunk egy kissebb videót, mely a Royal Navy 3 anyahajóját mutatja be + tartogat egy kis számítógépes animációt is a 2012 és 2015 magasságában érkező utódokról.

–> Videó

[size=7][szerk.: Tomcat][/size]

Megint egy városnéző helikopter zuhant a New York közepén átfolyó East Riverbe. A 6 vízbe esett embert sikeresen kimentették, szerencsére mindenki csak könnyebben sérült meg.
Úgy tűnik, ez a hét az amerikai szerencsés légibalesetek hete.
Tegnap egy Harrier típusú harcigép zuhant le Arizonában, fedélzetén 2 tonna fegyverrel, és 300 géppuskalőszerrel. A pilóta katapultált, a gép földnek csapódott és teljesen kiégett. A lőszerek nem robbantak fel, mert a Harrier gyakorlatra indult, és a – állítólag – gyakorlat előtt még nem élesítették a lőszereket. Habár a gép házak közé zuhant, csodával határos módon senki sem sérült meg.
Szerdán egy DC-3-as kényszerleszállt Floridában egy kisvároska utcáján, senki sem sérült meg. A hibát egy elrepedt üzemanyagcső okozta, amitől a gép egyik motorja kigyulladt.
Kedden egy városnéző helikopter zuhant bele szintén a New York-i East Riverbe. A helyszíntől 50 méterre pedig a katasztrófavédelem különleges egységei épp ilyen balesetekre gyakoroltak, így a 6 utast és pilótát percek alatt kimentették. A balesetnek egy súlyos sérültje volt.

Hát, ezekhez még annyit fűznék hozzá,hogy egy héten négy baleset, az nem szokásos. És a hétnek még koránt sincs vége… :)