|

Frissült a Predator fegyverarzenálja

Idén nyáron akár már új fegyverzettel repülhetnek bevetésre Irak felett a Predatorok. Elkészült ugyanis az AGM-114P rakéta. A Hellfire ezen újabb feltúrbózott változata kifejezetten a Predator számára készült, amire a P végződés is utal. A Hellfire rakétát annakidején elsősorban harci helikopterek számára fejlesztették ki, de manapság tobb platformon is szolgáléatban áll. A Hellfire a Predatorok arzenáljában 2001 februárjától kezdve található meg. (Mégpedig a C variáns. Ezen Predatorok típusjelzését amúgy az alapul szolgáló RQ-1L -ról MQ-1L-re változtatták.) A most szóban forgó típus a K variáns, avagy az alap Hellfire II egy módosított változata. (Ebböl kifolyólag még nem "fire-and-forget" típus, a cél folyamatos bevílágítása szükséges a célravezetéshez.)

Az új típus legfontosabb újítása, hogy lézerkeresőjének látószögét drasztikusan megnövelték, így már 90 fokos területet tud befogni a lézerpötty keresése során. Ez igen hasznos, mert így a Predatornak nem kell a cél felé néznie az indításkor. Ha a rakéta látja a célt, akkor indítható, ha a gép nem is abba az irányba repül. A megnövekedett látószög jótékony hatással van az indítási magsságra is, hiszen míg eddig a gépnek le kellett ereszkedie cirka 3km magasságba az indításhoz, addig az új típus indítható a Predator szolgálati magasságából, azaz cirka 6 km magasból is. Szerintem nem kell ecsetelnem, hogy egy lassúcska kis gép számára igen veszélyes tud lenni a 3km-es magasság ellenséges terület felett… Illetve végszónak említést érdemel a javuló reakcióidő is: kiesik a magasságváltoztatásból eredő késedelem, így a cél észlelését követően 30 mp alatt indítható.

A fejlesztéseket végző alabamai Redstone Arsena ynilatkozata szerint a javított képességeket nagyrészt a Hellfire és a Predator szoftvereinek tuningolásával érték el. A legfontosabb mechanikai változtatásnak a rakéta giroszkópjának fejlettebb változatra cserélése tekintendő.

|

csak úgy…

Az oldal maroknyi rendszeres látogatójának üzenem, hogy nem untam ám meg a frissítgetést, csak így a vizsgaidőszak közeledtével igencsak össze tudnak csapni az ember feje felett a hullámok. Ennélfogva június végéig várhatóan kissé rendszertelen lesz a frissülés.

|

Blair: még nem született döntés Anglia nukleáris arzenáljáról

Tony Blair hétfői bejelentése szerint még nem született meg a döntés, hogy belevágnak-e új típusú nukleáris fegyverek kifejlesztésébe. Három nappal az általános választások előtt az Independent nevű lap állítása szerint titokban már megszületett a döntés a „Trident tengeralattjárók” utódlásának kérdésében.

|

vegasi látkép

Már jó ideje ráakadtam erre a képre, de most épp eszembe jutott, gondoltam kiteszem. Megvallom a robbantás kódneve, dátuma, hatóereje ismeretlen számomra. Mondjuk nem is az a lényeg. Jó-jó, azért a nevadai tesztmező annyira nincs közel pl. Las Vegashoz, de akkor is…

|

Európa harci UAV-jai

A római székhelyű Alenia Aeronautica Sky-X nevet viselő UCAV-ja (Unmanned Combat Aerial vehicle / harci UAV) a tervek szerint Május végén fog a levegőbe emelkedni. A 7 méter hosszú, 6 méteres fesztávval rendelkező 1,1 tonnás egység egy technológiai teszt, nem pedig tényleges, rendszeresítésre szánt típus. A 43 millió dolláros project keretein belül a gép önállóságát vizsgálják. A cég még 2003-ban felvette a kapcsolatot számos olasz egyetemmel többek közt a mesterséges intelligencia kutatásában történő együttműködés végett. Emellett kapcsolatba léptek a Centro Italiano Ricerche Aerospaziali kutatóközponttal is. Ahol is akkortájt már folyt egy saját UAV program, mely keretein belül éppen az önálló leszállási képességet, illetve a repülés közbeni akadály felismerést és elkerülést fejlesztették A kutatások egy másik iránya a lopakodó képességet biztosító anyagok fejlesztése.

Feltételezhetőleg ezen projectben elért eredmények a sokkal nagyobb, 360 millió dolláros európai UCAV a Neuron fejlesztését fogják segíteni. A francia Dassault által vezetett programba 25%-os részesedéssel részt vevő svéd Saab mellett többek közt az olasz Alenia is megtalálható. Megjegyzendő, hogy a Neuron is csak a technológiai demonstrátor szerepét fogja betölteni.

(A képecskén a Neuron tervezete látható)

|

Észak-Korea nem vár megoldást, míg Bush ül az enöki székben

Az észak-koreai állami sajtó tegnapi bejelentése szerint nem valószínűsíthető a nukleáris krízis megoldása, míg Goeorge W. Bush az amerikai elnök. Bush ezen a héten tett, korábbi nyilatkozatára reagálva a szóvívő elmondta, hogy:

"Az Észak-Koreai Népjöztársaság nem várja a nukleáris helyzet megoldását, ahogy a két ország viszonyának javulását sem a jelenlegi elnöki ciklus alatt."

Csütörtöki beszédében Bush erőteljesen kiállt a tavaly óta szünetelő hatoldali tárgyalások szükségessége mellett, valamint a koreai vezért, Kim Jong-Il-t "veszélyes személy"-nek nevezte és bejelentette, hogy Washington "átfogó stratégiát" készít Korea kezelésére, mely magában foglal egy rakétaváédelmi rendszert is.

Számos harcias bejelentés érkezett É-Koreából a nukleáris fegyverprogramjukról, valamint figyelmeztetés is ellhangzott, miszerint Pyongyang rohamosan fejleszti képességeit

|

Robust Nuclear Earth Penetrator – 2. kör

A mélyen elásott bunkerek megsemmisítése – legyen szó katonai parancsnokságról, földalatti kutatóközpontról, avagy fegyverraktárról – mindig is komoly gondot okozott az ellenfél számára. Márha elég mélyre vannak elföldelve persze. És elmondható, hogy bizony általában elég vaskos, átlagosan 250 méter talajréteg van felettük. Hagyomános bunkerpusztító bombát ilyen mélyre leküldeni meglehetősen nehéz feladat. Viszont egy föld alatt robbantott atombomba már sokkal meggyőzőbb tud lenni. A hatékonysága mellett egy ilyen föld alatt robbantott töltetnek megvan az az előnye is, hogy nem kell akkora hatóerejűnek lennie, mintha felszíni robbantással akarnánk elintézni a bázist. Ez gondolom nem meglepő senki számára sem. Ugyanakkor ezen ún "earth penetrating" fegyverek nem tudnak elég mélyre hatolni, hogy megakadályozhatók legyenek a masszív veszteségek és a radioaktív hulladék kijutása talajszinten. Egy 250 méter mélyen fekvő bunker ilyen fegyverrel történő elpusztítása igen nagy eséllyel hatalams pusztítás vinne végbe a felszínen is.

A mellékelt képecskén egy szerencsétlenül végződő, 1970-es föld alatti atomrobbantás következménye látható. A mintegy 270 méter (900 láb) mélyre eltemetett 10 Kt-ás bomba nem várt módon 3 kilométer magas radioaktív törmelékböl álló felhőt böfögött fel, mely hatásainak a tesztkörzet személyzete mellett a szélirányban lakók is ki lettek téve.

Az earth-penetrating fegyverek alkalmazása már régebben is megfontolás tárgyát képezte. Lévén mintegy 25-ször kevesebb energiával képesek ugyanazt a hatást elérni, mint egy felszínen robbantott bomba, így a kisebb hatóerő következtében a felszíni veszteségek 2-10-szer kisebbek lehetnek, de még mindig jelentősek. További csökkenést eredményezhet, ha a támadás elött figyelmeztetik a civil lakosságot (na persze erre nem lehet alapozni). Ezzel szemben a megfelelő széliránykor történő támadás reálisabb eséllyel csökkentené az áldozatok számát.

|

Kanadai segély orosz nukleáris tengerelattjárók szétszereléséhez

Kanada kedden bejelentette, hogy 32 millió dorllárral (26 millió USA dollár) támogatja meg a szolgálatból kivont orosz atomtengeralattjárók leszerelését. Ez egy bevezető összeg abból az 1 milliárd dollárból, melyet Kanada a G8 által vezetett, a tömegpusztító fegyverek és alapanyagok terjedését meggátolandó programjának keretein belül Oroszországnak 10 év alatt nyújtani kíván.

Az alapból 8 db Victor hajóosztályú (Victor III) egység lesz a Zvezdochka hajógyárba küldve, ahol is négyből eltávolítják a hasadóanyagot, négyet pedig teljesen szétszerelnek. Jelenleg az orosz Északi Flotta mintegy 49 tenegeralattjárója várja leszerelését. A program elvárásai alapján négy év alatt, 116 millió dollár költségen 12 egység leszerelése kell megtörténjen. Kanada az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal műkődik együtt, hogy a kiemelt hasadóanyag megfelelően legyen biztosítva, tárolva.

A támogatási szerződést a 2004 júniusi G8 csúcs során írták alá. További résztvevők: USA, Anglia, Norvégia, Japán, Németország

|

MLRS-röl indítható UAV

Oroszország hamarosan MLRS-röl (multiple launch rocket system) indítható UAV forgalmazásába kezdhet. A Splav State Research and Production Association olyan UAV-ot fejleszettt ki az általa gyártott Smerch rakéraindító rendszerhez, mely kilőhető egy 300mm-es rakétával. A 42 kilogrammot nyomó UAV a 800 kilós rakétára szerelve 4 perc alatt 90 kilométeres távolságba juttatható el, ahol 200-600 métreres magasságban mintegy 30 percet képes üzemelni. A TV kamerával és szenzorokkal felszerelt kis gépecske a felvételeket és a koordinátákat továbbítja a kilövőrendszernek a pontosabb célzás érdekében.

A tesztek során az UAV használatával 25%-al kevesebb rakétaindítással sikerült eltalálni a célt. "Példa értékű eset" – nyilatkozta Sergei Malevsky a cég egyik vezetője. "Ráadásként a rendszer három az egyben szintre fejlődött: felderítés, csapásmérés, irányítás.". Az 5 éves fejlesztési folyamat költségeiröl a cég nem nyilatkozott.

"Ezeidáig csak a cég saját pénze van a projectben. Lehetőséget láttunk ezen termékben, ezért is vágtunk bele a fejlesztésbe". Malevsky ugyanakkor elismerte, hogy ezidáig nem kaptak sem hazai, sem külföldi megrendelést, és még nem tisztázott, mikor kezdődhet a tömegtermelés. Arra is panaszkodott, hogy a költségvetési megszorítások miatt nehéz lesz az orosz hadsereg számára reklámozni a terméküket, ennélfogva a legvalószínűbb megrendelők a Smerch rendszert hadrendben tartó országok közül kerülhetnek ki. Az 1987 óta hadrendben álló Smerch az 1990-es évek közepén Kuvaitba, 1999-ben pedig Algériába lett exportálva. Oroszország, Kuvait és Algéria mellett Indiai is érdeklődést mutathat a rendszer iránt. (Kashmir megfigyelése)

|

Ivóvíz kipufogógázból

Ugyan nem frissen ropogós hír, lévén a US Army Tank Automotive Research, Development and Engineering Center (TARDEC) még februárban hozta nyilvánosságra a tényt, hogy kifejlesztett egy olyan, járművekre szerelhető víztisztító berendezést, mely a motort elhagyó égéstermékekböl képes iható víz előállítására.

"A dehidratációt elkerülendő, a harcmezőn katonáink napi vízigénye akár 10-11 liter is lehet" – mondta Dr. Richard McClelland a TARDEC igazgatója. "Ezen úttörő technológiával egyszerűsíthető a logisztika és az amúgy haszontalan égéstermékek is hasznosításra kerülnek "

A WRUE technológia az égéstermék két fő összetevőjére, a vízre és a szén-dioxidra alapoz. Elméletileg egy gallon gázolaj körülbelül egy gallon vízet termel az elégetése során. Az égéstermékekböl a víz kivonásának első lépése a víz lecsapatása (kondenzáció). A kondenzált víz azonban még tele van mindenféle nem kívánatos anyaggal, úgymint nitrogén oxidok, kén vegyületek és számos egyéb eltávolítandó vegyület. A káros anyagok kiszűrése egy háromlépcső szűrési folyamat során valósul meg. A teszteredmények alapján elmondható, hogy az elméletileg kinyerhető víz 50-60%-át tudja fogyasztásra alkalmas formában előállítani. A tisztítás után a beépített tartály egy csap segítségével már meg is csapolható, akár egy hagyományos lajtos kocsi esetén.

A TARDEC jelenleg egy, a kongresszus anyagi támogatását élvező és a víztisztítási költségek csökkentésére irányuló projecten dolgozik. Az ultrafiltrációs membránokat és fordított ozmozisos desztillációt alkalmazó Expeditionary Unit Water Purifier (EUWP) tisztítóegység számos pontenciális vízforrásból képes iható viz előállítására. Az egység számos katonai és civil szállítóeszközzel kompatibilis. Légi szállítás már egy C-130-al is megoldott. A napi 100000 gallon (~378000 liter) kapacitású EUWP jelenleg funkcionális tesztelés alatt áll.