|

Robust Nuclear Earth Penetrator – 2. kör

A mélyen elásott bunkerek megsemmisítése – legyen szó katonai parancsnokságról, földalatti kutatóközpontról, avagy fegyverraktárról – mindig is komoly gondot okozott az ellenfél számára. Márha elég mélyre vannak elföldelve persze. És elmondható, hogy bizony általában elég vaskos, átlagosan 250 méter talajréteg van felettük. Hagyomános bunkerpusztító bombát ilyen mélyre leküldeni meglehetősen nehéz feladat. Viszont egy föld alatt robbantott atombomba már sokkal meggyőzőbb tud lenni. A hatékonysága mellett egy ilyen föld alatt robbantott töltetnek megvan az az előnye is, hogy nem kell akkora hatóerejűnek lennie, mintha felszíni robbantással akarnánk elintézni a bázist. Ez gondolom nem meglepő senki számára sem. Ugyanakkor ezen ún "earth penetrating" fegyverek nem tudnak elég mélyre hatolni, hogy megakadályozhatók legyenek a masszív veszteségek és a radioaktív hulladék kijutása talajszinten. Egy 250 méter mélyen fekvő bunker ilyen fegyverrel történő elpusztítása igen nagy eséllyel hatalams pusztítás vinne végbe a felszínen is.

A mellékelt képecskén egy szerencsétlenül végződő, 1970-es föld alatti atomrobbantás következménye látható. A mintegy 270 méter (900 láb) mélyre eltemetett 10 Kt-ás bomba nem várt módon 3 kilométer magas radioaktív törmelékböl álló felhőt böfögött fel, mely hatásainak a tesztkörzet személyzete mellett a szélirányban lakók is ki lettek téve.

Az earth-penetrating fegyverek alkalmazása már régebben is megfontolás tárgyát képezte. Lévén mintegy 25-ször kevesebb energiával képesek ugyanazt a hatást elérni, mint egy felszínen robbantott bomba, így a kisebb hatóerő következtében a felszíni veszteségek 2-10-szer kisebbek lehetnek, de még mindig jelentősek. További csökkenést eredményezhet, ha a támadás elött figyelmeztetik a civil lakosságot (na persze erre nem lehet alapozni). Ezzel szemben a megfelelő széliránykor történő támadás reálisabb eséllyel csökkentené az áldozatok számát.

|

Kanadai segély orosz nukleáris tengerelattjárók szétszereléséhez

Kanada kedden bejelentette, hogy 32 millió dorllárral (26 millió USA dollár) támogatja meg a szolgálatból kivont orosz atomtengeralattjárók leszerelését. Ez egy bevezető összeg abból az 1 milliárd dollárból, melyet Kanada a G8 által vezetett, a tömegpusztító fegyverek és alapanyagok terjedését meggátolandó programjának keretein belül Oroszországnak 10 év alatt nyújtani kíván.

Az alapból 8 db Victor hajóosztályú (Victor III) egység lesz a Zvezdochka hajógyárba küldve, ahol is négyből eltávolítják a hasadóanyagot, négyet pedig teljesen szétszerelnek. Jelenleg az orosz Északi Flotta mintegy 49 tenegeralattjárója várja leszerelését. A program elvárásai alapján négy év alatt, 116 millió dollár költségen 12 egység leszerelése kell megtörténjen. Kanada az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal műkődik együtt, hogy a kiemelt hasadóanyag megfelelően legyen biztosítva, tárolva.

A támogatási szerződést a 2004 júniusi G8 csúcs során írták alá. További résztvevők: USA, Anglia, Norvégia, Japán, Németország

|

MLRS-röl indítható UAV

Oroszország hamarosan MLRS-röl (multiple launch rocket system) indítható UAV forgalmazásába kezdhet. A Splav State Research and Production Association olyan UAV-ot fejleszettt ki az általa gyártott Smerch rakéraindító rendszerhez, mely kilőhető egy 300mm-es rakétával. A 42 kilogrammot nyomó UAV a 800 kilós rakétára szerelve 4 perc alatt 90 kilométeres távolságba juttatható el, ahol 200-600 métreres magasságban mintegy 30 percet képes üzemelni. A TV kamerával és szenzorokkal felszerelt kis gépecske a felvételeket és a koordinátákat továbbítja a kilövőrendszernek a pontosabb célzás érdekében.

A tesztek során az UAV használatával 25%-al kevesebb rakétaindítással sikerült eltalálni a célt. "Példa értékű eset" – nyilatkozta Sergei Malevsky a cég egyik vezetője. "Ráadásként a rendszer három az egyben szintre fejlődött: felderítés, csapásmérés, irányítás.". Az 5 éves fejlesztési folyamat költségeiröl a cég nem nyilatkozott.

"Ezeidáig csak a cég saját pénze van a projectben. Lehetőséget láttunk ezen termékben, ezért is vágtunk bele a fejlesztésbe". Malevsky ugyanakkor elismerte, hogy ezidáig nem kaptak sem hazai, sem külföldi megrendelést, és még nem tisztázott, mikor kezdődhet a tömegtermelés. Arra is panaszkodott, hogy a költségvetési megszorítások miatt nehéz lesz az orosz hadsereg számára reklámozni a terméküket, ennélfogva a legvalószínűbb megrendelők a Smerch rendszert hadrendben tartó országok közül kerülhetnek ki. Az 1987 óta hadrendben álló Smerch az 1990-es évek közepén Kuvaitba, 1999-ben pedig Algériába lett exportálva. Oroszország, Kuvait és Algéria mellett Indiai is érdeklődést mutathat a rendszer iránt. (Kashmir megfigyelése)

|

Ivóvíz kipufogógázból

Ugyan nem frissen ropogós hír, lévén a US Army Tank Automotive Research, Development and Engineering Center (TARDEC) még februárban hozta nyilvánosságra a tényt, hogy kifejlesztett egy olyan, járművekre szerelhető víztisztító berendezést, mely a motort elhagyó égéstermékekböl képes iható víz előállítására.

"A dehidratációt elkerülendő, a harcmezőn katonáink napi vízigénye akár 10-11 liter is lehet" – mondta Dr. Richard McClelland a TARDEC igazgatója. "Ezen úttörő technológiával egyszerűsíthető a logisztika és az amúgy haszontalan égéstermékek is hasznosításra kerülnek "

A WRUE technológia az égéstermék két fő összetevőjére, a vízre és a szén-dioxidra alapoz. Elméletileg egy gallon gázolaj körülbelül egy gallon vízet termel az elégetése során. Az égéstermékekböl a víz kivonásának első lépése a víz lecsapatása (kondenzáció). A kondenzált víz azonban még tele van mindenféle nem kívánatos anyaggal, úgymint nitrogén oxidok, kén vegyületek és számos egyéb eltávolítandó vegyület. A káros anyagok kiszűrése egy háromlépcső szűrési folyamat során valósul meg. A teszteredmények alapján elmondható, hogy az elméletileg kinyerhető víz 50-60%-át tudja fogyasztásra alkalmas formában előállítani. A tisztítás után a beépített tartály egy csap segítségével már meg is csapolható, akár egy hagyományos lajtos kocsi esetén.

A TARDEC jelenleg egy, a kongresszus anyagi támogatását élvező és a víztisztítási költségek csökkentésére irányuló projecten dolgozik. Az ultrafiltrációs membránokat és fordított ozmozisos desztillációt alkalmazó Expeditionary Unit Water Purifier (EUWP) tisztítóegység számos pontenciális vízforrásból képes iható viz előállítására. Az egység számos katonai és civil szállítóeszközzel kompatibilis. Légi szállítás már egy C-130-al is megoldott. A napi 100000 gallon (~378000 liter) kapacitású EUWP jelenleg funkcionális tesztelés alatt áll.

|

USA – Izrael : JSF info stop

Az Egyesült Államok úgy döntött, hogy a több nemzettel közösen fejlesztett Joint Strike Fighter-el kapcsolatos technológiák és információk egy részébe nem enged betekintést Izrael számára. Lawrence DiRita, a Pentagon szóvívője szerint Izrael továbbra is a program részese, és országának továbbra is szándékában áll eladni a géptípust az izraelieknek, de elöbb tisztázni kell néhány felmerült kérdéset:

"Jelenleg van néhány technológia és információ, amit nem szivesen osztanánk meg, míg bizonyos problémákat nem oldottunk meg"

A kérdésre, hogy ezen szankciók nem-e amiatt léptek érvénybe, mert felmerül a gyanú, hogy Izrael esetleg továbbadja a technológiát, a következő válasz érkezett:

"Ez aggodalomra ad okot. El kell döntenünk, mit oszthatunk meg Izraellel, és mit nem, míg ezen kérdés nem tisztázódik"

A szóvívő nem utalt arra, hogy ezen lépések Izrael Kínával történő ügyletei miatt történtek-e, de a jelentés azon egyáb jelentésekkel együtt érkezett, melyek szerint gyanítható, hogy Izrael továbbfejlesztett radargyilkos Harpy uav-okat adott el Kínának

|

81 milliárdos gyorssegály az iraki és afganisztáni amerikai erőknek

Az amerikai szenátus 99:0 arányban jóváhagyta Bush elnök kérelmét, melynek keretein belül 81 milliárd dollárral támogatják meg a kintlévő csapataikat.

"Magától értetődő, hogy minden támogatást megadunk a fegyveres erőinknek, mikor lázadók próbálják aláásni a csírázó iraki demokráciát, és terroristák ügyködnek világszerte" – nyilatkozta az egyik republikánus szenátor a szavazás után. "Ezen pénzösszeg biztosítja azt a támogatást, amire a csapainknak szükségük van feladataik sikeres végrehajtásához."

A szóban forgó extra pénzösszeg a 2005-ös gazdasági év végéig – tehát 2005 szeptember 30-ig – hivatott fedezni a csapatok kiadásait.

|

militarypapers goes mobile

Már jó ideje tervezgetem, de a minap elhatároztam, hogy megis csinálom. Mit is? A képek, háttérképek mellett kézenfekvő, hogy legyenek mobilra is hátterek. Vagy nem? :) Természetesen ingyen lesz a dolog. A megvalósítás a következőképpen fog kinézni: lesz egy apró kis képtár, hogy aki nem wap-on keresztül akarja lehúzni, az lementhesse webes felületröl is a képeket. Emellett a képtárban minden kép mellett lesz egy kódszám is. A wap oldalon ezt kell majd beírni egy szövegmezőben, s már töltődik is az előzetesen kiválasztott kép.

A megvalósítás dátuma még nem fixált. A tecnikai megvalósítás már elkezdődött, a képanyag összeállítása szintén folyamatban. Csodát persze nem ígérek, holnapra nem lesz kész, de reményeim szerint aki szeretné, az belátható időn belül felfegyverezheti a mobilját :D

|

CATO: katonai védelem a civil légitársaságoknak

A washingtoni székhelyű CATO Intézet szerint a civil repülést katonai eszközökkel kell védeni a vállról indítható rakétákkal szemben. A kedden megjelent jelentés arra figyelmeztet, hogy a civil gépek igenis ki vannak téve ennek a veszélynek, és egy ilyen tragédia az amerikai gazdaságra is iszonyatos hatással lenne.

"Az amerikai kormányzatnak ki kéne használnia a katonai gépeket védelmező rendszerek nyújtotta előnyöket a polgári repülésben is." A számítások szerint a 6800 gépes amerikai polgári légiflotta felszerelése a fejlett lézer zavaró infravörös berendezésekkel cirka 11 milliárd dollárba kerülne. (Ez nagyjából azonos egy új anyahajó megépítésének költségével). Éves szinten 2,1 milliárd dollárba kerülne a fenntartás.

"A kormányzat minden bizonnyal haszontalan célokra is el tudja költeni az éves költségvetésének nem egészen 0,5%-át kitevő összeget, ahelyett, hogy elsődleges feladatát, az általános biztonság megvalósulását támogatná vele." – hangoztatja a CATO.

A csoport megjegyzi, hogy egyetlen gép lelövése is elriasztaná az embereket a légiközlekedéstől, hatalmas károkat okozva a gazdaságnak. A jelentés becslése szerint egyetlen gép elvesztése akár 70 millird dollárjába is kerülhetne az országnak.

"Ha scak egy gépet is lelőnek, az emberek bizalma nagyon nehezen lesz visszaszerezhető"

A vállról indítható rakéták minden további nélkül beszerezhetőek a fekete piacról (a CATO állítása szerint akár már 5000 dollárért is), így a terrorszervezetek is hozzájuthatnak minden további nélkül. 2002 novemberében a kenyai Mombasában meg is próbáltak lelőni egy izraeli utasszállítót ilyen módszerrel.

A RAND cég januárban megjelent jelentése szerint a polgáti légiflotta ilyen eszközökkel történő felszerelése túl sokba kerülne az iparnak: "A fejlesztés, gyártás és fenntartás költsége 20 éves viszonylatban nagyjából 40 milliárd dollárba kerülne." A RAND jelentésében kitér arra, hogy túl sok kérdés merül fel a civil gépeken történű üzemeltetéssel kapcsolatban, úgymint a téves riasztások esete, és hogy a támadók nem-e tudnák kijátszani a rendszert.

|

Megtorpedózott álmok?

Ha továbbra is így emelkedik a US NAVY új hajóosztályú rombolójának a DD(X)-nek az ára, akkor az akár a project létét is veszélybe sodorhatja. "A Navy egykoron 24 darab beszerzését tervezte. Ma meg már azon gondolkodik, hogy megengedhet-e magának 5 darabot egyáltalán?" Az első két hajó az aktuális árkalkulációk szerint az adófizetők 6,3 milliárd dollárját fogja felemészteni. Ez 1,5 milliárddal húzósabb árcédulát jelent az eredetihez képest.

Vern Clark admirális a múlt héten azt nyilatkozta a Kongresszus elött, hogy a hajóépítés költségei olyan mértékben emelkedtek az elmúlt 6 hónap során, hogy lehetetlen megépíteni azt az új Navy-t, amire a 21. században szerintük szükség lenne. Az elmúlt hónapok során tapasztalható költségnövekedés persze nem csak a DD(x)-et érintik: Az új CVN-21-es anyahajó költségei 2 milliárd dollárral, 13,7 milliárdra, az új Virginia hajóosztályú tengeralattjárók darabköltsége 400 millió dollárral emelkedett, így jelenleg a darabonkénti legyártási költségük már 2,5 milliárd dollár.

A Navy állítása szerint kevesebb nagy hajóval is beérnék, viszont több gyors hajóra és repülőre van szükségük, hogy fel tudják venni a terrorizmus elleni harcot. Míg ők egy gyorsabb flottát szeretnének, addig a Kongresszus az amerikai hajógyártás fenntartása érdekében minél több és minél nagyobb hajót akar.

|

Törökország Izraeltöl vásárolt UAV-okkal bővíti arzenálját

Az Israel Aircraft Industries és az Elbit cégek együttesen nyerték el a török kormány 3 UAV rendszerre szóló pályázatát, mely összesen 10 gépet tartalmaz. A 183 millió dolláros projectbe a török cégek 30%-os arányban szállítanak alrendszereket. Izrael a tervek szerint 24-30 hónap múlva fejezi be a ráeső részt.