|

Gotland vs. Los Angeles

A US Navy formálisan áldását adta arra, hogy a svédektöl lízingeljenek egy évre tengeralattjárót, amin gyakorlatozhatnak az atommeghajtású vadásztengeralíttjáróik.

A svédek egy Gotland-osztályú egységet küldenek majd San Diego-ba, ami ellen a amcsik egy éven át gyakorolhatják a dízel/elektromos meghajtású tengeralattjárók elleni harcmodort.

A 61 méter hosszú, 1490 tonnás svéd tengeralattjáró gyakran lesz a hozzá képest monstrum Los Angeles hajóosztályú vadászok (110 m, 7147 tonna) prédája. Mivel a US Navy már jó ideje nem rendelkezik dízel meghajtású egységekkel, így szeretne friss tapasztalatokhoz jutni a dízel meghajtás zajosságáról/csendességéröl.

|

Amerika F-16-os gépeket ajánl Pakisztánnak

Az USA a minap bejelentette, hogy szándékában áll F-16-os vadászgépek eladása Pakisztánnak. A lehetőség Indiának is fel lett kínálva amúgy Condoleezza Rice látogatása során.

George W. Bush ma értesítette az indiai minisztert a fejleményekröl. A miniszter természetesen csalódottságának adott hangot, és megjegyezte, hogy ennek negatív következményei lehetnek India biztonságára nézve. Az amerikai illetékesek szerint azonban ez semmilyen hatással nem lesz az erőegyensúlyra nézve. Állításuk szerint az ajánlat Pakisztán biztonságérzetét hivatott növelni. "India, Pakisztán és az Egyesült Államoknak egyaránt érdeke, hogy Pakisztán biztonságban érezze magát"

Pakisztán, aki 2001 szeptember 11. óta az USA szövetségese a terror elleni harcban jelezte, hogy vásárolna a legújabb változatból. Ugyan az ajánlat csak egy relatíve kis mennyíségre szól, az USA nem limitálja a vásárlandó gépek számát. Islamabad 25 gép beszerzésével bővítené meglévő F-16-osainak számát. Erre a lehetőségre az 1990-es évek óta vár, mikor is a nukleáris fejlesztéseik miatt meghiusult egy 40 darabos megrendelés.

India állítja, hogy ezen lépés árnyékot fog vetni a két szomszéd lassan javuló viszonyára. A Bush adminisztráció ugyanakkor nyitott India hasonló igényeinek kielégítésére is, (a nagyobbik szomszéd is keresi a megfelelő multifunkciós típust légierejének erősítésére) továbbá az egyéb területeken történő együttműködést is kilátásba helyezte.

Update: Pakisztán most arra a még 1989-ben megrendelt F-16-osaira teheti rá a kezét, melyeket a nukleáris fegyverprogramja miatt nem vehetett át anno. Ez összesen 24db gépet jelent.

|

Az utolsó F-16

Március 18-án leszállításra került az amerikai légierő számára készült 2231. F-16-os vadászgép. Mostantól a Lockheed Martin már csak a nemzetközi piacra gyártja a típust. Az első gépek 1978-ban érkeztek meg bázisaikra.

A több mint 1300 db aktív szolgálatban álló gép fejlesztése természetesen nem áll le, hiszen az F-16 Systems Group várhatóan 2025-ig folyamatosan fejleszti még a típus rendszereit.

A Lockheed Martin forth worth-i üzeméböl a gépet az a Jeff Riemer tábornok repülte a dél karolinai bázisára, aki annak idején az Edwards bázison töltött szolgálata alatt a legeslegelső leszállított F-16-ost repülte. Hát igen, ennek így kellett történnie :)

Az F-16, napjaink egyik legsikeresebb harcigépe sok-sok évvel ezelött egy "pehelysulyú" nappali elfogóvadászként kezdte pályafutását. Az elmúlt több mint 20 év alatt azonban egy rendkívül sikeres multifunkciós, minden időjárási körülmény között bevethető vadászgéppé illetve vadászbombázóvá nőtte ki magát. Végleges nyugalmazása várhatóan még legalább 2 évtizednyire van.

|

Geostacionárius léghajó

Az indianai Purdue egyetem kutatói olyan léghajón dolgoznak, mely akár egy évig is képes nagy magasságban, egy adott pont felett lebegni. Az energiaellátásról napelemek gondoskodnak. A koncepció szerves részét képzi egy olyan aerodinamikai kialakítás illetve vezérlőrendszer, mely lehetővé teszi, hogy a ballon erős szélben is tartani tudja pozicióját.

"Az elképzelés egy olyan léghajó, mely 20+ km magasságban állomásozik, és geostacionárius, azaz mindig a Föld egy adott pontja felett található" – mondja Oleg Wasynczuk professzor.

A léghajó ennélfogva jóval az utasszállító repülőgépek csúcsmagassága (~12km) felett lebegne. (A hagyományos léghajók cirka 2km magasságig emelkednek). A kutatók szerint léghajójuk jobb felderítő képességekkel rendelkezik a műholdaknál, lévén közelebb állomásozik a földfelszínhez, ráadásul a Föld bármely pontján geostacionárius módon viselkedik, míg a műholdak csak az Egyenlítő felett. A felderíés/megfigyelés mellett felhasználható lesz persze egyéb célokra is, úgymint rakétavédelem, vagy időjárás előrejelzés.

Jelenleg a Purdue egyetem 10 kutatója dolgozik együtt az amerikai légierővel. Az aerodinamikai vizsgálatokhoz egyenlőre egy 5,8m hosszú modellt használnak.

|

UAV Killer

Ugyan jelenleg az USA használja, fejleszti legintenzívebben az UAV-okat, azért számos ország rendelkezik ilyen eszközökkel. Természetesen a fejlesztések sem csak az USA-ra korlátozódnak. Oroszország, Kína, Irán fegyverarzenáljában szintén megtalálhatóak ezen eszközök. Ha hinni lehet a DARPA-nak, akkor összesen 32 ország használ, fejleszt mintegy 250 modellt. A kisebb, egyszerű UAV-ok előállításai költsége ma már annyira alacsony, hogy számos kisméretű gép, GPS navigációs rendszerrel már-már a hobbi piac számára is kezd elérhetővé vállni. Ennélfogva tulajdonképpen nem meglepő, hogy felmerült az igény egy olcsó anti-UAV rendszerre.

Az elhárítás főleg a nagy magasságba felemelkedni képes típusok esetében költséges, lévén ilyen esetekben föld-levegő rakétarendszerre, vagy elfogó vadászok kiküldésére van szükség. Mind2 költséges.

A DARPA az elkövetkező 3 évben 11 millió dollárt tervez költeni a Peregrine UAV Killer programra, mely során kifejlesztésre kerül egy nagy sebesség elérésére képes kicsi, olcsó UAV, mely képes lesz levadászni a legtöbb ellenséges típust. Sokat még nem lehet tudni, de az bizonyosnak tűnik, hogy a nagy sebesség és a hosszú rendelkezésre állást 2 hajtómű fogja biztosítani. A program célkitűzései a prtotípus megtervezése, legyártása, valamint a képességek demonstrálása.

(A mellékelt kép ne tévesszen meg senkit. Az egy Sukhoi (orosz) prototípus) ;)

|

CyberScout fejlemények

A Proxity alvállalata a Cyber Defense Systems a napokban jelentette be, hogy már dolgozik a még fejlesztés alatt álló CyberScout továbbfejlesztésén. Az új modellt 3 mikroturbina hajtaná. Ezeknek tesztelése folyik éppen. Az üres összsúly ~10kg-ra növekszik várhatóan, míg a hasznos teher max 1,3kg-ra emelkedik. Az új modell várhatóan 150000 dollár/db áron lesz beszerezhető.

A jelenlegi CyberScout horizontális és vertikális mozgásra éppúgy képes, mint egy helyben történő lebegésre. A cég állítja, hogy nem tudnak még egy ilyen képességű gépröl a kategóriában. Mindenesetre a lebegés és a vertikális fel/leszállás képessége igen kapóssá teheti mind a rendfenntartó szervek, mind pedig a katonaság szemében. A CyberScout vízszintesen haladva képes elérni a 160km/h sebességet, míg energiatartalékai maximálisan 4 óra lebegési időtartamot biztosítanak. Végszónak meg álljon itt egy rövidke CyberScout videó.

|

Bővül a Predator flotta

Az amerikai légierő úgy döntött, hogy jelentősen bővíti a Predator flottáját. Az elkövetkező 5 év során 5,7 milliárd dollár ráfordítással nagyjából 144db beszerzését tervezik. Ez nagyjából 12 új század felállítását jelenti a meglévő 3 mellé. Ezek egy része Irak, Afganisztán illetve a közel keleti régióban tevékenykedne, míg egy részét a hazai területeken hasznosítanák. Az új századok egy része várhatóan Texas (2006) és Arizona (2007) után New York (2009) államokban kerülne felállításra. A többi század bázisáról még az idei évben döntés születik.

A Sand Diego székhelyű General Atomics Aeronautical Systems az elmúlt több mint tíz év alatt 126 Predator-t gyártott le, így látható, hogy igen jelentős beruházásról van szó. Az eleddig legyártott 126 egységböl 6db került az olaszokhoz, továbbá 6db a továbbfejlesztett, nagyobb Preadtor B típus volt. A légierő által átvett 114 egységböl 2002 ősze óta 26 db került veszteséglistára. Így összesen 46 darabbal, avagy cikra harmadával csökkent a flotta az elmúlt évek során.

Egy Predátor általában 4-5 millió dollárjába kerül az adófizetőknek. A cég elmondása szerint a légierő általában 4 Predátorból és a hozzá kapcsolódó műszerekböl álló csomagot rendel, így egy-egy csomag ára – a felszereltségtől függően – elérheti a 40 millió dollárt is.

Zárszónak 1-2 mondat azoknak, akik nem tudják mi az a Predátor. Nos, ez egy pilóta nélküli robotfelderítő. Az első generációs Predátorok akár 7,5 km magasságra is fel tudnak emelkedni. Üzemidejük cirka 40 óra, ami alatt a megfigyelt területröl többek közt élő videóadást tudnak sugározni. Ráadásként képesek 2db Hellfire anti-tank rakéta hordozására is. A nagyobb és erősebb Predator B típus 16 rakéta szállítására alkalmas, ami megegyezik az Apache csatahelikopter kapacitásával.

|

Viktória Kereszet több mint 20 év óta először

Az Irakban szolgálatott teljesített 25 éves Johnson Beharry közlegény 23 év óta az első aki megkapja Anglia legmagasabb katonai kitüntetését. Ráadásul ezúttal nem posztumusz kitüntetésröl van szó, melyre 1969 óta nem volt példa.

A grenadai születésű katona 1999-ben telepedett le Angliában, és 2000 óta a brit sereg tagja. Iraki szolgálata alatt legalább 30 társa életét mentette meg, mikoris al-Amarah városában az 5 járműves konvojukat támadás érte. Sebesült társait saját élete kockáztatása árán menekítette át az ellenséges területen. Hetekkel késöbb Warrior tipusú járművét találat érte, azonban súlyos fejsérülése ellenére még vissza tudott jutni a járművel.

"Talán bátor voltam, nem tudom. Úgy vélem bárki meg tudta volna tenni. Azokban a pillanatokban csak a dolgom tettem, nem volt időm egyéb dolgokra gondolni."

A közlegény szeretne visszatérni a szolgálatba, – és ha kell Irakba – bár még nem tudja erre mikor kerülhet sor, lévén még mindig a fejsérüléséböl épül felfelé.

1-2 apróság a Viktória Kersztről

1856 óta összesen 1,355 került kiosztásra. A hiteles döntés érdekében legalább 3 szemtanúnak kell igazolnia a kitentésre felrerjesztett egyén bátorságát. Az első keresztek a Krími háborúban tanúsított érdemekért jártak. A Viktória Kereszt a Sevastopol ostroma során zsákmányolt kínai bronzágyúk anyagából készül. A becslések szerint még 85 keresztre elegendő anyag maradt. A II. VH vége óta a mostani a 20. kiosztott kitüntetés.

|

Ukrajna valóban adott el cirkáló rakétákat Kínának és Iránnak

Ukrajna a mai napon megerősítette azon korábbi híreszteléseket, miszerint atomfej hordozására is alkalmas cirkálórakétákat adott el Iránnak és Kínának. Azonban hozzátette, hogy nem expotról volt szó, hanem illegális tranzakciórol, ami már kivizsgálás alatt áll. Az ügyletet az Ukrspetsexport bonyolította.

A szovjet érából visszamardt X-55 légi indítású cirkálórakéta (más nevén Kh-15, As-15) 1976-ban debütált. 3500 km-es hatótávolságával Kínából illetve É-Koreából támadható Japán, Iránból pedig Izrael. 2001-ben összesen 18 rakéta került eladásra, melyböl 6db került Kínába, a maradék pedig Iránba. Ugyan elsősorban nukleáris töltet célbajuttatására tervezték, hagyományos töltettel is felszerelhető a típus. Doug Richardson, a Jane's Missiles and Rockets Magazine szerkesztője szerint emellett Irán esetében nem is lenne a legjobb választás nukleáris töltet célbajuttatására. Richardson emlékeztet arra, hogy az iráni rezsim rendelkezik ballisztikus rakétarendszerrel (Shahab), ami messze hatékonyabb.

"Hamár nukleáris töltettel szerelnének fel fegyvert, akkor nagy valószínűséggel az egyik ballisztikus rakétájukra esne a választás. Márcsak a sebessége miatt is sokkal nehezebb védekezni egy ballisztikus rakátával szemben. Szinte lehetetlen."

Ugyanakkor Irán arzenálját persze bővíti ezen fegyver megszerzése. Ukrajna a Szovjetúnió összeomlása után átadta nukleáris tölteteit Oroszországnak, azonban még így is masszív arzenállal büszkélkedhet, ami állandó fejtörést okoz a nyugat számára a számos illegális fegyverkereskedelmi eset miatt. Múlt hónapban például két föld-levegő rakéta és indítórendszere tűnt el a Krím-félsziget egyik tengerészeti bázisáról, míg tavaly nyáron a török hatóságok foglaltak le egy Egyiptom felé tartó ukrán rádióirányítású rakétát és a hozzá tartozó robbanófejet.

|

S.U.M.O.

Tavaly októberben akár viccként is fel lehetett volna fogni a Pentagon azon bejelentését, hogy szüksége van egy olyan űrjárműre, mely képes megfogni az ellenséges műholdakat – akár elmozdítani őket a pályáról. A Védelmi Minisztérium azonban úgy tűnik elég komolyan gondolta. 35 millió dollárnyira komolyan. A Pentagon 2006-os költségvetéséböl a DARPA ennyire tart igényt két éven át a Spacecraft for the Unmanned Modification of Orbits (SUMO) programjára.

A SUMO ötvözi a részletes stereo fotometrikus képalkotást a robot manipulátorokkal a céltárgy autonóm megfogásának megvalósításhoz. Az űrbéli objektumok vontatása, javítása, mentése, repozicionálása, űrszemét begyűjtése mind-mind potenciális felhasználási terület lehet.

Ez elég barátságosan hangzik. Mint egy űrbéli vontatóhajó. Akár… Míg eszünkbe nem jut, hogy műholdak mozgatására is alkalmas, így a SUMO üzemeltetői által nem kívánatosnak bélyegzett műholdak oda kerülnek ahová a Védelmi Minisztérium jónak látja. Akár le is repülhetnek hirtelen az eredeti pályájukról… Máris más fényben tűnik fel :)

Tulajdonképpen nem meglepő, hogy a DARPA számos támogatásra váró projectje közül ez most anyagi támogatást kap, hiszen az USA nagyon rámozdult az utóbbi időben a műholdak blokkolására/elpusztítására. Mint az ebben a régebbi hírünkben is olvasható a légierőnek 2004 nyara óta az USA űrfölényének biztosítása a légtér védelmével azonos prioritású feladata, melynek értelmében hatástalaníthatják más nemzetek műholdjait, irányítóközpontjait, ha felmerül a gyanu, hogy ezen műholdakból valamilyen módon hasznot húz az ellenség. Valahogy meg ezt meg kell valósítani… Ez egyike lehet az alternatíváknak.