|

Még mindig pusztít az Agent Orange

A vietnámi háború során kiszórt mérgező vegyianyagok 30 év elteltével még mindig mérgezik a talajt és a lakosságot, jelentették be szakértők a mai napon egy, a háború során használt kemikáliák egészségkárosító hatásáról szóló konferencián Párizsban.

1961-1971 közt az amerika 100 000 tonna!! mérgező vegyszert szórt Vietnámra, megvalósítva ezzel az emberiség legnagyobb kémiai támadását. Dél-Vietnám területének cirka negyedére közel 80 millió liter vegyszert zúdítottak (20 féle anyagot ha pontosak akarunk lenni). Becslések szerint ez direkt módon érint 2,1-4,8 millió embert!

Az Agent Orange nevezetű anyag 1954-1975 közt került felhasználásra (bár főleg az USA beavatkozása során). Ezt az anyagot a dzsungel lekopasztására használták, annak érdekében, hogy a vietkong ne tudjon elbújni az erdő mélyén. Ez egy pokolian hatékony szer. Mint ahogy ezen a képen látható is. Az Agent Orange és társai hatására hamarosan megjelent a dioxin a talajban és a táplálékláncban. (A dioxin erős méreg, rákkeltő, mutagén, szülési rendellensségeket okoz többek közt. Az emberi szervezetbe bekerült mennyiség fele a vizsgálatok alapján ~8,7 év alatt ürül ki!) Az amerikaiak vegyszeres kezelésének köszönhetően a mai napi is cirka 6250 mérföld2-nyi terület művelhetetlen a volt Dél-Vietnám területén.

A vietnámi hatóságok 1000 talajminta elemzése után arra az eredményre jutottak, hogy a dioxin koncentráció náluk a legmagasabb a világon. A szakértők szerint azonban a vietnámi kutatási eredmények nem kapnak megfelelő figyelmet, lévén ritkán kerülnek publikálásra nemzetközileg elismert kiadványokban.

|

Jimmy Carter a szuperkém?

Egyes pletykák szerint a US Navy idén hadrendbe állt legújabb atomtengeralattjárója a USS Jimmy Carter speciálisan kémfeladatok elvégzésére lett kialakítva. Például, hogy bele tudjon hallgatni a tengerfenéken futó kábeleken zajló adatforgalomba.

A Military.com tengeralatti hadviselés szakértői szerint igazak lehetnek a híresztelések. Persze a dolog nem új keletű, hiszen a haditengerészet korábban is használt már tengeralattjárókat hasonló célokra. Hank McKinney a csendes-óceáni flotta tengeralattjáró parancsnokságának nyugalmazott admirálisát idézve:

A Navy már évek óta használ tengeralattjárókat hírszerzési feladatok elvégzésére. A missziók többsége során, csekély mértékben módosított vadász tengeralattjárók kerültek bevetésre. A speciális, kommunikáció elfogására alkalmas berendezések a rendelkezésre álló helyekre kerültek beszerelésre. Néhányat speciális óceonogfráfiás feladatok elvégzésére készítették fel. Ilyen módosított egységek a USS HALIBUT, USS SEAWOLF, USS RICHARD B. RUSSELL, és a USS PARCHE. A USS JIMMY CARTER esetében a különbség mindössze annyi, hogy a speciális feladatokra való felkészítés már az átadás elött megtörtént. Ezen tengeralattjáró várhatóan számos speciális megbízást fog kapni, melyek felölelik a rutinszerű, az óceánok jobb megismerését segítő, nem titkosított óceonográfiai küldetéseket éppúgy, mint a szigorúan zárolt feladatokat.

|

Cápabőr bevonatú hadihajók?

A hajók víz alatti részéin megtelepedő tengeri élőlények ősidők óta gondot okoznak a tengerészeknek. Hiszen az extra súly csökkenti a hajó sebességét, manőverező képességét. Ha az amerikai haditengerészet esetét vesszük, akkor az alkalmanként üzemanyagra elköltött 550-600 millió dollárból a becslések szerint ~50 millió $ ezen élőlények miatti felesleges kiadás.

Persze léteznek speciális festékek, – mint például a tributyltin (TBT) – melyek elpusztítják ezen élőlényeket a megtelepedésükkor, azonban ezek be vannak tiltva.

A floridai egyetem egyik kutatócsoportja úgy néz ki előállt egy környezetbarát megoldással. Úgy vélik a cápabőrt imitáló burkolat ideális lenne a hajók számára is. A cápák bőre apró kis négyszögletes lemezekböl épül fel, ami még kisebb tövisek és sörték kapcsolnak össze. Éppen ezért olyan durva tapintású a bőrük. Ezen egyenletlen felszín igencsak megnehezíti a tengeri előlények számára a megtelepedést. És valóban, a cápáknak lényegében nincs gondjuk az efféle potyautasokkal.

"Olyasmi ez, mintha egy olyan szöges ágyon akarnánk átsétálni, amiben hoszabb-rövidebb szögek vannak, amik ráadásul nem is egyenletes eloszlásúak" – mondja a kutatócsoport vezetője.

Műanyag és gumi keverékböl a kutatóknak sikerült előállítani egy cápabőr utánzatot, melynek felszínén milliárdnyi apró, csak mikroszkóppal látható, gyémánt alakú kiemelkedés látható. A mindössze 15 mikron nagyságú gyémánt formációkon további 7 db apró kis kiemelkedés található, melyek leginkább eltérő hosszúságú rudakra emlékeztetnek.

A laboratóriumi tesztek során az általánosan elterjedt és meghatározó algafaj, az Ulva spóráinak lerakódása 85%-al csökkent! A kutatók közlése szerint igazából csak a defektes területeken tud megtelepedni a spóra.

Meglátjuk mit hoz a jövő. Mindenesetre ha mindez gazdaságosan előállítható, akkor igencsak ígéretes a project.

|

A haditengerészet elsülyeszti Amerikát

A USS America-ról van szó persze… :) Mivel több mint 50 éve senki sem tudott csapást mérni amerikai anyahajóra és ekkora hadihajó még sosem sülyedt el, ezért nincsenek gyakorlati információk, hogy mennyit is bírnak ki ezek a hajók. Éppen ezért a Navy úgy döntött, hogy alaposan megdolgozza az 1996-ban nyugalmazott USS America hordozót. A tervek szerint a kivontatásra április 11-én kerülne sor.

A 22 millió dollárt felemésztő 4-6 hét hosszú tesztsorozat során víz alatti és feletti robbantásokkal szimulálnák a torpedó és szárnyasrakéta találatokat, illetve hogy milyen hatással lehetne egy kisebb öngyilkos hajótámadás, mint amilyen a USS Cole-t is érte Yemen partjainál 2000-ben. A tesztsorozat végeztével, direkt erre a célra elhelyezett robbanóanyagokkal elárasztják a hajótestet, végső útjára eresztve az 1800 méteres mélység felé.

A tesztek egy része titkosítva lesz, melybe még az America volt legénysége sem tekinthet bele. A USS America a még nem nukleáris meghajtású Kitty Hawk hajóosztály 3. példánya, mely 31 évnyi aktív szolgálat után 1996-ban került nyugdíjazásra.

És hogy miért éppen az ország nevét viselő America? Állítólag azért, mert a tervezési fázisban nem állt rendelkezésre egyéb szuperhordozó az atlanti parton. A másik két szóba jöhető hajóból – Forrestal, Saratoga – nagy valószínűséggel múzeum készül.

|

Hidrogénhajtású járművet tesztel a US Army

Napjainkban – szerencsére – egyre gyorsuló ütemben fejlődnek az alternatív meghajtási technológiák. Ahogy egyre hatékonyabbá válnak ezen megoldások, úgy kerülnek egyre közelebb a gyakorlatban is használható alternatív meghajtású járművek. A hadászatban is történtek kezdeti lépések ilyen jellegű gépek használatára. Az amerikai hadsereg most éppen egy hidrogénmeghajtású (üzemanyagcellás) járművet tesztelget.

A Quantum Fuel Systems Technologies Worldwide által a National Automotive Center számára készített off-road járműve sűrített hidrogénnel üzemel. A 10kW-os üzemanyagcella mellé egy energiatároló modul is csatlakozik, mely szükség esetén egy nagy nyomatékú elektromotoron keresztül meg tudja hajtani a hátsó tengelyt. A gyorsulása igencsak jónak mondható. A 40 mérföld/h (~64km/h) sebességet 4 mp alatt éri el, ami nagyjából a fele a hasonló kategóriás, nem megpiszkált dízeles járműének. Csúcsebessége 130km/h kürül alakul. Emellett károsanyag kibocsátása sincs.

No persze nem ezen utóbbi két szempont érdekli elsősorban a hadsereget, hanem a lopakodó képesség. Ugyanis a jármű az elektromotornak köszönhetően szinte zajtalan üzemre képes, csökkentett hőkisugárzással párosítva, megnehezítve ezzel a kibocsájtott hőkép alapján történő felfedezését. Emellett a Quantum AMV (másik nevén Quantum Aggressor) generátorként is képes működni, áramot biztosítva energiaigényes harctéri berendezések számára.

|

Oroszország új atomfegyver kifejlesztésén dolgozik

Sergei Ivanov orosz védelmi miniszter március 1-ei bejelentése alapján oroszország olyan új atomfegyver kifejlesztésén dolgozik, melynek nem jelent akadályt semmilyen védelmi rendszer.

“Nincs és nem is lesz védelem egy ilyen rakétával szemben” – idézi Ivanov-ot a hírügynökség.

A bejelentést követően nem volt azonnal egyértelmű, hogy milyen tipusú fegyverre utal a miniszter.Korábbi állítása szerint az orosz nukleáris védelem a mobil Topol-M rakétára fog támaszkodni a jövőben. Ugyanakkor egy másik állítása szerint emellett a Baluva nevezetű, nukleáris robbanófejjel is felszerelhető tengeri, stratégiai rakétára is öszpontosítanak.

Ivanov felelős az orosz nukleáris arzenál modernizálásáért, mely során kisebb, de, erőteljes fegyverarzenálra támaszkodik, lévén több ezer rakéta került leszerelésre.

“Nem fogjuk a rakétákat torta módjára készíteni, mint azt a szovjet érában tettük” – mondta a miniszter.

Oroszország több alakalommal is közölte, hogy olyan rakétán dolgozik, mely képes áttörni az amerikai rakétapajzson. Azon a védelmi rendszeren, melynek kiépítését Oroszország igencsak erőteljesen ellenezte. Az elemzők szerint Oroszország olyan rakéta kifejlesztésén dolgozik, mely a repülés közben képes “cikk-cakk” manőverekre, s így ki tud térni az elhárító rakéták elől.

—–

No igen, megérkezett egy újabb válasz a texasi cowboy rakétapajzsára és a tervezett új atomfegyvereire. Komolyan mondom újabb fegyverkezési verseny lesz itt még a végén…

|

Frissült a képtár

A nukleáris cikksorozatunkkal párhuzamosan felkerült egy nagyobb adag kép az amerikai atmoszfárikus robbantásokról. Megtekinthetők ITT. Következő írásunk a múltban történt téves nukleáris riasztásokról szól majd. Cirka 20 eset rövidke bemutatása lesz olavsható.

|

A tank története

Elkészült a tank történetét röviden bemutató cikksorozatunk első két része, mely a kezdetekkel és a 2 világháború közti időszakkal foglalkozik. Elérhetőek a Cikkek menüpont alól