HTKA – Haditechnikai Kerekasztal

Ugyan jelenleg az USA használja, fejleszti legintenzívebben az UAV-okat, azért számos ország rendelkezik ilyen eszközökkel. Természetesen a fejlesztések sem csak az USA-ra korlátozódnak. Oroszország, Kína, Irán fegyverarzenáljában szintén megtalálhatóak ezen eszközök. Ha hinni lehet a DARPA-nak, akkor összesen 32 ország használ, fejleszt mintegy 250 modellt. A kisebb, egyszerű UAV-ok előállításai költsége ma már annyira alacsony, hogy számos kisméretű gép, GPS navigációs rendszerrel már-már a hobbi piac számára is kezd elérhetővé vállni. Ennélfogva tulajdonképpen nem meglepő, hogy felmerült az igény egy olcsó anti-UAV rendszerre.

Az elhárítás főleg a nagy magasságba felemelkedni képes típusok esetében költséges, lévén ilyen esetekben föld-levegő rakétarendszerre, vagy elfogó vadászok kiküldésére van szükség. Mind2 költséges.

A DARPA az elkövetkező 3 évben 11 millió dollárt tervez költeni a Peregrine UAV Killer programra, mely során kifejlesztésre kerül egy nagy sebesség elérésére képes kicsi, olcsó UAV, mely képes lesz levadászni a legtöbb ellenséges típust. Sokat még nem lehet tudni, de az bizonyosnak tűnik, hogy a nagy sebesség és a hosszú rendelkezésre állást 2 hajtómű fogja biztosítani. A program célkitűzései a prtotípus megtervezése, legyártása, valamint a képességek demonstrálása.

(A mellékelt kép ne tévesszen meg senkit. Az egy Sukhoi (orosz) prototípus) ;)

A Proxity alvállalata a Cyber Defense Systems a napokban jelentette be, hogy már dolgozik a még fejlesztés alatt álló CyberScout továbbfejlesztésén. Az új modellt 3 mikroturbina hajtaná. Ezeknek tesztelése folyik éppen. Az üres összsúly ~10kg-ra növekszik várhatóan, míg a hasznos teher max 1,3kg-ra emelkedik. Az új modell várhatóan 150000 dollár/db áron lesz beszerezhető.

A jelenlegi CyberScout horizontális és vertikális mozgásra éppúgy képes, mint egy helyben történő lebegésre. A cég állítja, hogy nem tudnak még egy ilyen képességű gépröl a kategóriában. Mindenesetre a lebegés és a vertikális fel/leszállás képessége igen kapóssá teheti mind a rendfenntartó szervek, mind pedig a katonaság szemében. A CyberScout vízszintesen haladva képes elérni a 160km/h sebességet, míg energiatartalékai maximálisan 4 óra lebegési időtartamot biztosítanak. Végszónak meg álljon itt egy rövidke CyberScout videó.

Az amerikai légierő úgy döntött, hogy jelentősen bővíti a Predator flottáját. Az elkövetkező 5 év során 5,7 milliárd dollár ráfordítással nagyjából 144db beszerzését tervezik. Ez nagyjából 12 új század felállítását jelenti a meglévő 3 mellé. Ezek egy része Irak, Afganisztán illetve a közel keleti régióban tevékenykedne, míg egy részét a hazai területeken hasznosítanák. Az új századok egy része várhatóan Texas (2006) és Arizona (2007) után New York (2009) államokban kerülne felállításra. A többi század bázisáról még az idei évben döntés születik.

A Sand Diego székhelyű General Atomics Aeronautical Systems az elmúlt több mint tíz év alatt 126 Predator-t gyártott le, így látható, hogy igen jelentős beruházásról van szó. Az eleddig legyártott 126 egységböl 6db került az olaszokhoz, továbbá 6db a továbbfejlesztett, nagyobb Preadtor B típus volt. A légierő által átvett 114 egységböl 2002 ősze óta 26 db került veszteséglistára. Így összesen 46 darabbal, avagy cikra harmadával csökkent a flotta az elmúlt évek során.

Egy Predátor általában 4-5 millió dollárjába kerül az adófizetőknek. A cég elmondása szerint a légierő általában 4 Predátorból és a hozzá kapcsolódó műszerekböl álló csomagot rendel, így egy-egy csomag ára – a felszereltségtől függően – elérheti a 40 millió dollárt is.

Zárszónak 1-2 mondat azoknak, akik nem tudják mi az a Predátor. Nos, ez egy pilóta nélküli robotfelderítő. Az első generációs Predátorok akár 7,5 km magasságra is fel tudnak emelkedni. Üzemidejük cirka 40 óra, ami alatt a megfigyelt területröl többek közt élő videóadást tudnak sugározni. Ráadásként képesek 2db Hellfire anti-tank rakéta hordozására is. A nagyobb és erősebb Predator B típus 16 rakéta szállítására alkalmas, ami megegyezik az Apache csatahelikopter kapacitásával.

Az Irakban szolgálatott teljesített 25 éves Johnson Beharry közlegény 23 év óta az első aki megkapja Anglia legmagasabb katonai kitüntetését. Ráadásul ezúttal nem posztumusz kitüntetésröl van szó, melyre 1969 óta nem volt példa.

A grenadai születésű katona 1999-ben telepedett le Angliában, és 2000 óta a brit sereg tagja. Iraki szolgálata alatt legalább 30 társa életét mentette meg, mikoris al-Amarah városában az 5 járműves konvojukat támadás érte. Sebesült társait saját élete kockáztatása árán menekítette át az ellenséges területen. Hetekkel késöbb Warrior tipusú járművét találat érte, azonban súlyos fejsérülése ellenére még vissza tudott jutni a járművel.

"Talán bátor voltam, nem tudom. Úgy vélem bárki meg tudta volna tenni. Azokban a pillanatokban csak a dolgom tettem, nem volt időm egyéb dolgokra gondolni."

A közlegény szeretne visszatérni a szolgálatba, – és ha kell Irakba – bár még nem tudja erre mikor kerülhet sor, lévén még mindig a fejsérüléséböl épül felfelé.

1-2 apróság a Viktória Kersztről

1856 óta összesen 1,355 került kiosztásra. A hiteles döntés érdekében legalább 3 szemtanúnak kell igazolnia a kitentésre felrerjesztett egyén bátorságát. Az első keresztek a Krími háborúban tanúsított érdemekért jártak. A Viktória Kereszt a Sevastopol ostroma során zsákmányolt kínai bronzágyúk anyagából készül. A becslések szerint még 85 keresztre elegendő anyag maradt. A II. VH vége óta a mostani a 20. kiosztott kitüntetés.

Ukrajna a mai napon megerősítette azon korábbi híreszteléseket, miszerint atomfej hordozására is alkalmas cirkálórakétákat adott el Iránnak és Kínának. Azonban hozzátette, hogy nem expotról volt szó, hanem illegális tranzakciórol, ami már kivizsgálás alatt áll. Az ügyletet az Ukrspetsexport bonyolította.

A szovjet érából visszamardt X-55 légi indítású cirkálórakéta (más nevén Kh-15, As-15) 1976-ban debütált. 3500 km-es hatótávolságával Kínából illetve É-Koreából támadható Japán, Iránból pedig Izrael. 2001-ben összesen 18 rakéta került eladásra, melyböl 6db került Kínába, a maradék pedig Iránba. Ugyan elsősorban nukleáris töltet célbajuttatására tervezték, hagyományos töltettel is felszerelhető a típus. Doug Richardson, a Jane's Missiles and Rockets Magazine szerkesztője szerint emellett Irán esetében nem is lenne a legjobb választás nukleáris töltet célbajuttatására. Richardson emlékeztet arra, hogy az iráni rezsim rendelkezik ballisztikus rakétarendszerrel (Shahab), ami messze hatékonyabb.

"Hamár nukleáris töltettel szerelnének fel fegyvert, akkor nagy valószínűséggel az egyik ballisztikus rakétájukra esne a választás. Márcsak a sebessége miatt is sokkal nehezebb védekezni egy ballisztikus rakátával szemben. Szinte lehetetlen."

Ugyanakkor Irán arzenálját persze bővíti ezen fegyver megszerzése. Ukrajna a Szovjetúnió összeomlása után átadta nukleáris tölteteit Oroszországnak, azonban még így is masszív arzenállal büszkélkedhet, ami állandó fejtörést okoz a nyugat számára a számos illegális fegyverkereskedelmi eset miatt. Múlt hónapban például két föld-levegő rakéta és indítórendszere tűnt el a Krím-félsziget egyik tengerészeti bázisáról, míg tavaly nyáron a török hatóságok foglaltak le egy Egyiptom felé tartó ukrán rádióirányítású rakétát és a hozzá tartozó robbanófejet.

Tavaly októberben akár viccként is fel lehetett volna fogni a Pentagon azon bejelentését, hogy szüksége van egy olyan űrjárműre, mely képes megfogni az ellenséges műholdakat – akár elmozdítani őket a pályáról. A Védelmi Minisztérium azonban úgy tűnik elég komolyan gondolta. 35 millió dollárnyira komolyan. A Pentagon 2006-os költségvetéséböl a DARPA ennyire tart igényt két éven át a Spacecraft for the Unmanned Modification of Orbits (SUMO) programjára.

A SUMO ötvözi a részletes stereo fotometrikus képalkotást a robot manipulátorokkal a céltárgy autonóm megfogásának megvalósításhoz. Az űrbéli objektumok vontatása, javítása, mentése, repozicionálása, űrszemét begyűjtése mind-mind potenciális felhasználási terület lehet.

Ez elég barátságosan hangzik. Mint egy űrbéli vontatóhajó. Akár… Míg eszünkbe nem jut, hogy műholdak mozgatására is alkalmas, így a SUMO üzemeltetői által nem kívánatosnak bélyegzett műholdak oda kerülnek ahová a Védelmi Minisztérium jónak látja. Akár le is repülhetnek hirtelen az eredeti pályájukról… Máris más fényben tűnik fel :)

Tulajdonképpen nem meglepő, hogy a DARPA számos támogatásra váró projectje közül ez most anyagi támogatást kap, hiszen az USA nagyon rámozdult az utóbbi időben a műholdak blokkolására/elpusztítására. Mint az ebben a régebbi hírünkben is olvasható a légierőnek 2004 nyara óta az USA űrfölényének biztosítása a légtér védelmével azonos prioritású feladata, melynek értelmében hatástalaníthatják más nemzetek műholdjait, irányítóközpontjait, ha felmerül a gyanu, hogy ezen műholdakból valamilyen módon hasznot húz az ellenség. Valahogy meg ezt meg kell valósítani… Ez egyike lehet az alternatíváknak.

A GlobeTel Communications a minap jelentette be, hogy március végére esedékes a Stratellite nevezetű UAV-juk tesztrepülése. A Strattelite-ról már írtunk korábban. Igencsak ígéretes project, így aki nem ismeri, annak ajánlom figyelmébe ezen rövid bemutatót.

A vietnámi háború során kiszórt mérgező vegyianyagok 30 év elteltével még mindig mérgezik a talajt és a lakosságot, jelentették be szakértők a mai napon egy, a háború során használt kemikáliák egészségkárosító hatásáról szóló konferencián Párizsban.

1961-1971 közt az amerika 100 000 tonna!! mérgező vegyszert szórt Vietnámra, megvalósítva ezzel az emberiség legnagyobb kémiai támadását. Dél-Vietnám területének cirka negyedére közel 80 millió liter vegyszert zúdítottak (20 féle anyagot ha pontosak akarunk lenni). Becslések szerint ez direkt módon érint 2,1-4,8 millió embert!

Az Agent Orange nevezetű anyag 1954-1975 közt került felhasználásra (bár főleg az USA beavatkozása során). Ezt az anyagot a dzsungel lekopasztására használták, annak érdekében, hogy a vietkong ne tudjon elbújni az erdő mélyén. Ez egy pokolian hatékony szer. Mint ahogy ezen a képen látható is. Az Agent Orange és társai hatására hamarosan megjelent a dioxin a talajban és a táplálékláncban. (A dioxin erős méreg, rákkeltő, mutagén, szülési rendellensségeket okoz többek közt. Az emberi szervezetbe bekerült mennyiség fele a vizsgálatok alapján ~8,7 év alatt ürül ki!) Az amerikaiak vegyszeres kezelésének köszönhetően a mai napi is cirka 6250 mérföld²-nyi terület művelhetetlen a volt Dél-Vietnám területén.

A vietnámi hatóságok 1000 talajminta elemzése után arra az eredményre jutottak, hogy a dioxin koncentráció náluk a legmagasabb a világon. A szakértők szerint azonban a vietnámi kutatási eredmények nem kapnak megfelelő figyelmet, lévén ritkán kerülnek publikálásra nemzetközileg elismert kiadványokban.

Egyes pletykák szerint a US Navy idén hadrendbe állt legújabb atomtengeralattjárója a USS Jimmy Carter speciálisan kémfeladatok elvégzésére lett kialakítva. Például, hogy bele tudjon hallgatni a tengerfenéken futó kábeleken zajló adatforgalomba.

A Military.com tengeralatti hadviselés szakértői szerint igazak lehetnek a híresztelések. Persze a dolog nem új keletű, hiszen a haditengerészet korábban is használt már tengeralattjárókat hasonló célokra. Hank McKinney a csendes-óceáni flotta tengeralattjáró parancsnokságának nyugalmazott admirálisát idézve:

A Navy már évek óta használ tengeralattjárókat hírszerzési feladatok elvégzésére. A missziók többsége során, csekély mértékben módosított vadász tengeralattjárók kerültek bevetésre. A speciális, kommunikáció elfogására alkalmas berendezések a rendelkezésre álló helyekre kerültek beszerelésre. Néhányat speciális óceonogfráfiás feladatok elvégzésére készítették fel. Ilyen módosított egységek a USS HALIBUT, USS SEAWOLF, USS RICHARD B. RUSSELL, és a USS PARCHE. A USS JIMMY CARTER esetében a különbség mindössze annyi, hogy a speciális feladatokra való felkészítés már az átadás elött megtörtént. Ezen tengeralattjáró várhatóan számos speciális megbízást fog kapni, melyek felölelik a rutinszerű, az óceánok jobb megismerését segítő, nem titkosított óceonográfiai küldetéseket éppúgy, mint a szigorúan zárolt feladatokat.

A hajók víz alatti részéin megtelepedő tengeri élőlények ősidők óta gondot okoznak a tengerészeknek. Hiszen az extra súly csökkenti a hajó sebességét, manőverező képességét. Ha az amerikai haditengerészet esetét vesszük, akkor az alkalmanként üzemanyagra elköltött 550-600 millió dollárból a becslések szerint ~50 millió $ ezen élőlények miatti felesleges kiadás.

Persze léteznek speciális festékek, – mint például a tributyltin (TBT) – melyek elpusztítják ezen élőlényeket a megtelepedésükkor, azonban ezek be vannak tiltva.

A floridai egyetem egyik kutatócsoportja úgy néz ki előállt egy környezetbarát megoldással. Úgy vélik a cápabőrt imitáló burkolat ideális lenne a hajók számára is. A cápák bőre apró kis négyszögletes lemezekböl épül fel, ami még kisebb tövisek és sörték kapcsolnak össze. Éppen ezért olyan durva tapintású a bőrük. Ezen egyenletlen felszín igencsak megnehezíti a tengeri előlények számára a megtelepedést. És valóban, a cápáknak lényegében nincs gondjuk az efféle potyautasokkal.

"Olyasmi ez, mintha egy olyan szöges ágyon akarnánk átsétálni, amiben hoszabb-rövidebb szögek vannak, amik ráadásul nem is egyenletes eloszlásúak" – mondja a kutatócsoport vezetője.

Műanyag és gumi keverékböl a kutatóknak sikerült előállítani egy cápabőr utánzatot, melynek felszínén milliárdnyi apró, csak mikroszkóppal látható, gyémánt alakú kiemelkedés látható. A mindössze 15 mikron nagyságú gyémánt formációkon további 7 db apró kis kiemelkedés található, melyek leginkább eltérő hosszúságú rudakra emlékeztetnek.

A laboratóriumi tesztek során az általánosan elterjedt és meghatározó algafaj, az Ulva spóráinak lerakódása 85%-al csökkent! A kutatók közlése szerint igazából csak a defektes területeken tud megtelepedni a spóra.

Meglátjuk mit hoz a jövő. Mindenesetre ha mindez gazdaságosan előállítható, akkor igencsak ígéretes a project.