Feltételezzük, hogy – ha csak nem remeteként töltötte az elmúlt pár évet – senkinek nem kell ecsetelni, mik voltak a következményei a Bush adminisztráció azon tervének, hogy minden áron Közép-Európába akarta telepíteni az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerének egy részét. Aztán jött Obama és úgy tűnik, hogy egyelőre megoldódik a helyzet.
Vagy tényleg csak úgy tűnik? Jött ugye az Obama adminisztráció és a reset gomb, az európai telepítésű rakétavédelmi rendszerből való visszatáncolás kilátásba helyezése, majd a terv tényleges jegelése, ezekkel párhuzamosan pedig a korábban elhidegülő diplomácia kapcsolatok lassú felmelegedése.
Aztán jött a bejelentés, hogy a rakétavédelmi rendszert haditengerészeti alapokra kívánja helyezni Washington. No, ez még ugyan különösebben nem verte ki a biztosítékot Moszkvában, de egyből aggályaik adódtak, hogy hosszabb távon már megint a határaik mentén fognak ólálkodni az arrafelé minden csak nem kívánatos amerikai/NATO erők.
Pénteken a Russia Today neveztű TV csatornán, illetve a Voice of Russia rádióadón lefutott egy interjú Szergej Lavros orosz külügyminiszterrel Lavrov az interjúban kifejtette, hogy bár a cseh/lengyel felállás helyett kidolgozott és várhatóan az elkövetkező évtized alatt kiépítendő alternatív rakétavédelmi rendszer első fokozatában bár nem jelenthet problémát, Moszkva azért mégiscsak szeretné részleteiben látni, mire is számíthat a további lépcsők kapcsán.
Ezt megelőzően, még csütörtökön Moszkva kommunikálta, hogy aggasztja, hogy Washington állítólagos nem NATO államokkal folytatott tárgyalásai a rakétavédelmi rendszer esetleges telepítési lehetőségeiről. Itt elsősorban Ukrajnára kell gondolni jelenleg. Ukrajna amerikai nagykövete csütörtökön egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy Kijev és Washington között tárgyalások folynak, hogy Ukrajna esetleg területet biztosítana a rakétavédelmi rendszer egyes komponenseinek. Oleh Shamshur-nak az Intefax-nak adott nyilatkozatában megemlítette, hogy bár valóban folynak ilyen egyeztetések, azok még nagyon kezdeti stádiumban leledzenek.
A nyilatkozat szerint a rakétavédelmi védelmi rendszer korai előrejelző, azaz radar komponenséről van szó, nevezetesen, hogy az ukrán területen lévő, ex-szovjet és Oroszország által egy ideje már nem bérbe vett korai előrejelző radarbázist felajánlják-e Washington részére, avagy sem. A nagykövet szerint az ukrán politikai vezetés támogatná a dolgot.
Amerikai rakétavédelmi radar Ausztráliában ,
Nos igen, a híresztelés nem teljesen új keletű, hiszen a Pentagon egy korábbi nyilatkozatban már próbálta Moszkvát megnyugtatni, hogy bár a külügyminisztérium javasolta annak vizsgálatát, hogy a tengeri telepítésű rakétavédelmi rendszer hogyan lenne kiegészíthető más országok bevonásával és Kijev jelezte is érdeklődését, semmilyen javaslatot nem tettek az ukrán fél részére.
„Nyomon követjük ezen tárgyalások generálta híreket. Enyhén szólva is fenntartásaink vannak az eddigi jelentésekkel kapcsolatban.” – kommunikálta Moszkva nemtetszését Szergej Ryabkov helyettes miniszerelnök még csütörtökön.
Rendszeres, vagy a téma iránt érdeklődő olvasóink nagyon jól tudják, hogy Kijev két, még a szovjet érából visszamaradt radarbázist tudna felajánlani. Egyik Szevasztopolnál, a másik pedig a magyar határ közelében, Munkács mellett. Hogy miért nem tart már igényt Moszkva ezen radarok használatára, arról az érdeklődők például ezen írásunkból tájékozódhatnak.
Pirossal jelölve munkácsi és szevasztopoli radarbázis. Nagyobb térképen való megjelenítés
