Bár sok probléma hátráltatja, alakul az F-35 Lightning II tesztprogramja, emellett egyes potenciális vásárlók részéről is konkretizálódik a helyzet.
A hónap elején beszámoltunk róla, hogy a Pratt&Whitney és a General Electric között nem túl rózsás a viszony, mindkét cég szeretne minél nagyobbat hasítani magának az F-35-ös piacából. Egyelőre a P&W áll nyerésre, mivel – jelen állás szerint – monopóliumot élvez a Lightning II meghajtását illetően. Ha ennyi nem lenne elég, a közelmúltban még jobban odapörköltek a legfőbb riválisnak és a kételkedőknek.
Pratt & Whitney F135 ,
Az F135 hajtóművet úgy tervezték, hogy tartósan képes legyen 18 tonnás tolóerő leadására, ám a P&W-nek ennyi nem volt elég, alaposan próbára tették erőforrásukat. A közelmúltban egy teszt alkalmával a nem megengedhető limit fölött járatták a gépezetet, volt olyan, amikor 28%-kal meghaladták a limitet. A rekordteljesítmény után végrehajtott ellenőrzések nem mutattak strukturális sérüléseket az erőforrásban, ami előre vetíti a maximális tolóerő további növekedését.
A cég alelnöke, Bennett Croswell elmondta, hogy januárban elindítottak egy ambiciózus programot, mely egy technológiai demonstrátor létrehozását célozza meg. Az F135-ösön alapuló, XT68LF1 jelzésű szerkezet célja, hogy további tolóerő-növekedést sikerüljön eszközölni a hajtóműben a „forró rész” technológiájának megújításával, új turbinalapátok és módosított hűtési rendszer alkalmazásával.
Az F-35B bukta Nagy-Britanniát? | Fotó: Lockheed Martin ,
Nem mindenhol alakul azonban ilyen jól az F-35B marketingje. Az Amerikai Egyesült Államok tengerészgyalogsága biztos megrendelő a típusra, ám Olaszországban és Nagy-Britanniában még nem döntöttek véglegesen a STOVL verzió rendszeresítése mellett. Sőt, most a britek leginkább arra hajlanak, hogy ellene döntsenek. A napokban bejelentett haditechnikai megszorítások a Royal Navy légiflottáját is érintették, így az F-35B beszerzést is. Maga David Cameron miniszterelnök nyilatkozta, hogy olcsóbb lesz CATOBAR (Catapult Assisted Take-Off But Arrested Recovery) típusú hordozóvá átalakítani az épülő Queen Elizabeth-osztályt, mint F-35B flottát beszerezni és üzemeltetni, továbbá az F-35C kisebb árcédulája mellett nagyobb hatótávolsággal és teljesítménnyel bír.
A nagy volumenű brit beszerzés elúszása jelentősen növelheti az F-35B darabárát, ami az olasz exportra is hatással lehet, bár a Giuseppe Garibaldi (551) és a Cavour (550) fedélzetén a QE-osztályhoz hasonló átalakítást nem lehet meglépni, így csak a STOVL típusok jöhetnek szóba, tehát a Harrierek váltótípusa minden bizonnyal a Lightning II lesz.
