A harci gépek „megszületnek”, hadrendbe állnak és mivel az az éra, mikor szolgálatukra 1-1 újabb modell pár évvel későbbi megérkezte miatt már nincs többé szükség sok évtizedes távolságba került már, ezért fejlődnek. Fejlesztőik néha újabb képességeket, gyakrabban inkább a meglévők hátterét biztosító rendszerek modernizálását, képességnövelését valósítják meg, a kor és a riválisok kihívásaihoz igazítva gépeik képességeit.
Egyes típusoknál ez rendszertelenebb, másoknál folyamatos(abb) folyamat. A sokak kis kedvence, – vagy éppen nem – a Gripen esetében a SAAB és a svéd kormány kvázi folyamatos – elvileg 3 évente megrendelt frissítésekkel, amolyan „rolling-release” formában – gondoskodik az exportpiacon egyelőre felemásan, ám a svéd modellhez hasonlóan önerőből saját típust fejlesztő gallok üdvöskéjénél, a Rafale-nál egyelőre jobban teljesítő Gripen versenyképességének megőrzésén.
Ahogy a címből sejteni lehet hazánk légterét is védelmező típus a közelmúltban jutott el az MS20 (Materielsystemversion 20) jelöléssel illetett szintre. Milyen módosításokat is takar ez a jelölés? Nos, szabszi nevezetű olvasónk összegyűjtötte nekünk a svéd Flygrevyn magazinból (Flygrevyn, 2010. Nr. 4.). Ezúton is köszönjük neki és akkor lássuk is a listát!
Március 10-én az FMV (Hadsereg beszerzési hivatala) megrendelte a Gripen továbbfejlesztését, ami az MS20 (Materielsystemversion 20) névre hallgat. Mint a legtöbb ilyen fejlesztés, ez is elsősorban szoftverfejlesztést takar, ám kisebb hardveres módosítások is beletartoznak. A SAAB által fejlesztett új képességek a Svéd Légierő és a Gripent üzemeltető országok – Dél-afrika, Csehország, Magyarország és Thaiföld – kívánságainak tesznek eleget.
Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,
Az egyik ilyen új képesség egy esetleges NBC/ABC (nukleáris, biológiai, kémiai) támadás sikeres túlélése, amit egy új sisak és légzőmaszkkal párosítással, valamint a fedélzeti oxigén generáló rendszerben elhelyezett szűrők segítségével biztosít a gyártó. Az egészhez tartozik egy mobil rendszer is, aminek segítségével a pilóta biztonságosan eljuttatható egy „mentesítő” állomásra (a mentesítő állomás is fejlesztésen esett át).
A gép túlélőképességének területén is történtek változtatások: az EWS rendszeren belül a radar- és infracsapdák új helyre kerülnek, ezáltal több támadófegyverzet kerülhet a gépre. Egy új GCAS (Ground Collision Avoidance System, veszélyes földközelséget megelőző rendszer) kerül bevezetésre – ilyen rendszer természetesen jelenleg is van a gépeken, de az csak figyelmezteti a pilótát, az új rendszer viszont megteszi a szükséges kormánymozdulatokat is, ha a pilóta nem reagál a figyelmeztetésekre.
A pilóták számára is hozott újdonságot a fejlesztés, hiszen a rendszer most már képes NATO-kompatibilis formátumban fogadni a küldetéstervező rendszertől adatokat és az adatok NATO kompatibilis formátumban történő kiexportálása is megoldottá vált. Eddig ez részben papíron történt és kézzel kellett a gép rendszerébe betáplálni.
NATO kompatibilitás vonalon modernizálásra került még a NATO-ban használatos LINK 16 adatátviteli rendszer, valamint a GPS rendszer. Utóbbi az eddiginél több műhold adatait tudja felhasználni és ezáltal pontosabb navigációra képes. Ezzel párhuzamosan érzékelni tudja, ha egy műhold meghibásodott és rossz adatokat küld és így a problémás műholdat automatikusan eltávolítja a használható műholdak listájáról.
A kiszolgáló személyzet sem marad ki a jóból, többek között egyszerűsödik a hajtómű és egyéb részek szervizelése, karbantartása, valamint a gép minden egysége saját hőmérséklet-érzékelő szenzort kap. A felszállás előtti ellenőrzést végző rendszer is fejlesztésre kerül, a hibajelzések több információval szolgálnak majd ezáltal is időt takarítva meg a technikusoknak.
A kommunikációs képességek is fejlődnek, bevezetésre kerül egy kétirányú, digitális kommunikációs rendszer az előretolt repülésirányító pontokhoz, ezáltal a Gripen megkaphat minden szükséges információt ezektől, hogy a lehető legsikeresebben vehesse fel a harcot a kijelölt célok ellen.
Az MS20-nak köszönhetően egy új fegyvertípussal bővül a Gripen palettája, az amerikai harci gépek után elvileg sor kerül a svéd típuson is a Boeing által gyártott és már harci körülmények között is bizonyított GBU-39 Small-Diameter Bomb (SDB) integrálására. A GBU-39 éjszaka is használható, a szintén új lézeres célmegjelelő konténer és a sisakba épített célzó segítségével. Ezen felül a moduláris Saab Avitronics SPK39 felderítő konténer új infravörös szenzort kap, a hatékonyabb éjszakai felderítéshez.
Az éles helyzetekre is készült egy új modul, amit NCTR (non-co-operativ target recognition) hívnak. A modul a radarral „bevilágítja” a gyanús gép hajtóművét és az ebből kapott információ alapján képes meghatározni a célgép típusát. A radar ezen felül egy új kereső módot is kapott, ami a Gripen észlelhetőségét is csökkenti azáltal, hogy rövidebb ideig kell megvilágítania a célt.
