A 15 milliárd dollár értékű beszerzésről 2017. októberében került először napvilágra hír, akkor az Egyesült Államok Külügyminisztériuma tette közzé, hogy a nagy magasságú területvédelmi rendszert (Terminal High Altitude Area Defense) és a hozzá kapcsolódó csomagot a Foreign Military Sale program keretében a szaúdi kormánynak értékesíthetik.
Nem kevés pénzről van szó, de a szaúdi igények sem „szerények”. Számszerűsítve, 44 THAAD-indítót, 360 THAAD elfogó rakétát, 16 tűzvezetési – és kommunikációs vezetési pontot, 7 darab AN/TPY-2 lokátort és 43 darab indítójárművet kívánnak beszerezni.
A kép a Guam szigetén található Andersen légibázison készült az egyik indítóról. Forrás: armyrecognition.com ,
Továbbá ismeretlen darabszámban generátorok, elektromos berendezések, pótkocsik, kommunikációs berendezések, karbantartáshoz való felszerelések, pótalkatrészek, kezelők oktatására szolgáló eszközök és a hozzá kapcsolódó dokumentáció képezheti a csomag tartalmát. (Emellett természetesen – és megszokott módon – a gyártó műszaki és logisztikai csapatára is számítanak, mind a kiképzés, mind a karbantartás területén.)
A rendszeresítéssel a szaúdi közlemény szerint egyrészt a régióban „elszaporodó” ballisztikus fenyegetésekre kívánnak megfelelni, másrészt réteges légvédelmi rendszerüket akarják tovább fejleszteni.
AN/TPY-2 földi telepítésű lokátor. Forrás: milua.org ,
Az amerikai fejlesztésű THAAD a válasz a kis – és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták nyújtotta kihívásra. A Lockheed Martin felügyelete alatt létrehozott rakétavédelmi rendszer fejlesztésében olyan vállalatok vettek részt, mint a Raytheon, Boeing, Aerojet Rocketdyne, Honeywell, BAE Systems, Oshkosh Defense, és a MiltonCAT.
A THAAD által indított rakéta a hangsebesség nyolcszorosával is képes célja felé repülni, hatótávolsága mintegy 200 km és maximum 150 km magasságig alkalmazható. Egy üteg magába foglal minimum hat indító járművet (járművenként 8 darab rakétával), két irányító központot és egy darab AN/TPY-2 földi telepítésű radart.