|

Aktív védelem a „könnyű” járműveknek Izraelből

A hír nem friss, az AUSA 2018 kiállítás keretében mutatta be az izraeli Rafael és IMI az MBT-nél kisebb kategóriát védelmező újratervezett aktív védelmi rendszerét.

Az október elején tett bejelentés szerint a Trophy APS (Active Protection System) a több mint 300 tesztlövésből közel 280 beérkező fenyegetést semlegesített, köztük különböző típusú harckocsi elhárító – (RPG) és irányított rakétákat (ATGM).

Az alapvetően erősen páncélozott eszközök védelmére tervezett rendszernél első körben komoly fogyókúrát írt elő a Rafael, mely során közel 40 százalékot sikerült lefaragni, ami kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy az IDF új 8×8 kerékképletű Eitan AFV (Armored Fighting Vehicle) és a Bradley védelmét el tudja látni.

Trophy APS-sel felszerelt Bradley a tesztek során. A képen látható maga a rendszer, a szintén Rafael által gyártott reaktív páncélzattal és az Elta által gyártott előre néző radarral (Windguard) kiegészülve. Forrás: defense-update.com ,

Az Izrael déli részén végrehajtott teszteket egy átalakított, torony nélküli Bradley segítségével hajtották végre, melyet 120 külföldi tisztviselő figyelme kísért (Amerikai Hadsereg, NATO és más szövetséges államok képviselői), amely során a Rafael ígéretet tett arra, hogy a rendszert a Stryker-család részére is elérhetővé kívánják tenni 2019. elején. (A cikk állítása szerint a Trophy rendszer már üzemel az M-1A2 fedélzetén, valamint a rendszer összetevői az US Army részére átadásra kerültek.)

A Trophy mellett bemutatásra került az IMI (Israel Military Industries) által gyártott Iron Fist névre hallgató APS, melynek célplatformjaként a fentebb említett Eitan mellett a bulldózereket és más, közepes méretű járműveket jelöltek meg. A különbséget a két rendszer között azoknak működési elvében kell keresni. A Trophy közvetlen találattal semlegesíti a beérkező fenyegetést, melyhez pontos és gyors célmeghatározás szükséges. Az Iron Fist hasonlóan robbanótöltetet használ a semlegesítéshez, azonban közvetlen találat helyett a jármű mellett olyan magasságban robbantja az előre beprogramozott töltetet, amely a legnagyobb esélyt biztosítja a fenyegetés kiiktatásához.

IF-LD egy JLTV fedélzetén az AUSA 2018 kiállításon. Forrás defense-update.com ,

Az elvégzett tesztek során meglepő módon az IDF a Rafael megoldása mellett tette le a voksát, annak 2011-es harctéri megjelenése óta közel 40 különböző fenyegetést semlegesített (a szerző itt is különböző páncélelhárító rakétákat nevez meg „áldozatként” konkrét típus nélkül). 2011. óta egyébként az IDF több száz millió dollárt költött a Merkava MK3, MK4 és Namer Trophy rendszerrel történő ellátására, amelyből közel 1000 darab került beszerzésre.

Az IMI sem panaszkodhat, ugyanis az Iron Fist nagy érdeklődést váltott ki nemzetközi porondon mind a gyártók, mind a felhasználók között, amely új kihívások elé állította a gyártót. Értelemszerűen a rendszer komplexitása és az integrációja volt az elsőrendű pont, közvetve ezután pedig az ellentevékenység során végzett robbanás károsító hatásainak kérdése. A gyártó ezért „moduláris” felépítésűvé tette az Iron Fist APS-t, amelynek keretében lehetőség van kisebb robbanást előidéző töltet alkalmazására is, így a közepes járművek mellett immár a „könnyű” kategóriában is biztonságosnak ítélte a védelmi rendszert.

Szintén az AUSA 2018 kiállításon lekapott Griffin III, mely az IF-LD rendszerrel lett felszerelve. A képen jól látható a hírben szereplő Iron Fist egyik változatának összetevői. ,

A fejlesztések eredményeként a védendő jármű felépítményére három – vagy négy radar kerül telepítésre, radaronként két infravörös érzékelővel kiegészítve, amely a fenyegetés felismerését, osztályozását és követését végzi. Az ellentevékenységet végző indítóból kettő kerül a járműre, valamint egy vezérlő egység, amely küzdőtéren belül helyezkedik el.

Az IF-LD (Iron Fist Light-Decoupled) névre hallgató rendszer tesztelését az US Army a közeljövőben kezdi meg a Bradley, JLTV és az M-1280 felépítményén. A Bae Systems CV-90 felépítményére integrált IF-LC (Iron Fist Lightweight Configuration) „all in one” megoldása a rendszer összes komponensét egy 360 fokos lefedettséget biztosító pontra helyezte el. Mindkét megoldás utólag is telepíthető, nem igényli a meglévő védelmi rendszerek megbontását.

A DSEI 2017 kiállításon bemutatkozó, még integráció alatt álló IMI IF-LC. a CV-90 felépítményén. Forrás: defense-update.com ,

Fórum hozzászólások

  • rudi
    Nekem is ez a gondom ezekkel az aktív rendszerekkel…
    Lehet hogy a tankokat nem lövik ki, de ha az ellenségnek van valamennyi EW felderítő képessége akkor tudni fogja merre járnak a tankok.
    Nem tudom ez ellen hogy lehet védekezni...legfeljebb úgy hogy teleszórják a vidéket kamu radarokkal és majd az ellenség válogassa ki hogy melyik a tank, melyik a csali
    Már az EF2000 aktív radaros RWS -ét sem érzékwlik annyira mininális a teljesítménye pedig ott domborzat sincs.
  • rudi
    Tudtommal az összes Izraeli aktív védelmi rendszer kizárólag radaros szenzorokat használ.
    Ha Te tudsz olyat amelyik IR szenzoros pls. mutast be.
    Amúgy furcsa lenne kizárólag IR szenzort használni mert az erősen időjárás függő. Egy aktív védelmi rendszernek esőben, ködben is működnie kell (vannak mm radaros ATGM ek amiket nem érdekel a köd, füst)
    Trophy továbbfejlesztése folyik IR érzékelő integrálásával,de a radarok megtartásával.Távlatilag meg még akusztikus detektorral is ki akarják egésziteni a rendszert.Meg lézer besugárzásjelzővel.Lényegében egy komplex többrétegű védelmi rendszer kialakitása a cél.Hang és IR inditásjelző messziről érzékeli az ATGM inditást,ée első lépésként ködvetőkkel ködösit.Olyan ködelegyet fejlesztenek,ami IR és milis radar ellen is jó.Meg nem 20méterre a tanktol,hanem jóval messzebb,100-200méterre,mikor az ATGM még jóval messzebb van.Mert mikor egy rakéta 20méterre van a céltol,már halottnak a csók a ködösités.A ködfelhőn átjutó még veszélyt jelentő rakétákat meg a radarvezérelt elháritórész fogná meg,ahogy ma is.
    Várjuk meg mi lesz belőle.
  • A BAE Systems bemutatta a RAVEN névre halgató új lézeres aktív védelmi rendszerét (DIRCM)
    A rendszer lézerrel vakítja a támadó EO / IR érzékelős ATGM rakétákat (a legtöbb korszerű top attack rakéta ilyen...)
    [​IMG]
    [​IMG]
    előny: a lézerrel korlàtlan számú "lövést" lehet leadni, nem veszélyezteti a jármű közelében lévő katonákat
    hátrány: a lézer egy "soft kill" eszköz. Ahhoz hogy hatékony legyen már messziről fel kell deríteni a támadó rakétát és időben el kell kezdeni zavarni.
    Szerintem jól kiegészítheri a Trophy hoz hasonló végfázis "hard kill" eszközöket.
  • rudi
    A BAE Systems bemutatta a RAVEN névre halgató új lézeres aktív védelmi rendszerét (DIRCM)
    A rendszer lézerrel vakítja a támadó EO / IR érzékelős ATGM rakétákat (a legtöbb korszerű top attack rakéta ilyen...)
    [​IMG]
    [​IMG]
    előny: a lézerrel korlàtlan számú "lövést" lehet leadni, nem veszélyezteti a jármű közelében lévő katonákat
    hátrány: a lézer egy "soft kill" eszköz. Ahhoz hogy hatékony legyen már messziről fel kell deríteni a támadó rakétát és időben el kell kezdeni zavarni.
    Szerintem jól kiegészítheri a Trophy hoz hasonló végfázis "hard kill" eszközöket.
    Asszadek mar evek ota hasznaljak a maguket toredek aron bizonyitottan magas hatasfokkal es barmire integralhato :) /nagy lemaradasba van a nyugati technologia vedelem teren meg mindig / mar megint.
  • rudi
    A BAE Systems bemutatta a RAVEN névre halgató új lézeres aktív védelmi rendszerét (DIRCM)
    A rendszer lézerrel vakítja a támadó EO / IR érzékelős ATGM rakétákat (a legtöbb korszerű top attack rakéta ilyen...)
    [​IMG]
    [​IMG]
    előny: a lézerrel korlàtlan számú "lövést" lehet leadni, nem veszélyezteti a jármű közelében lévő katonákat
    hátrány: a lézer egy "soft kill" eszköz. Ahhoz hogy hatékony legyen már messziről fel kell deríteni a támadó rakétát és időben el kell kezdeni zavarni.
    Szerintem jól kiegészítheri a Trophy hoz hasonló végfázis "hard kill" eszközöket.
    A modern ATGM-nek nem elöl van az érzékelő hanem hátul...
  • dudi
    A modern ATGM-nek nem elöl van az érzékelő hanem hátul...
    Ami Fire and Forget rendszerű eszköz, annak önállóan kell dolgoznia függetlenül az irányítótól, ott meg bajos lesz ha kitakarja a rakéta teste a pl. fedélzeti radart, vagy EO - IR képalkotó elektronikát. Nyilván egy SACLOS pl. Kornet rendszerrel ez sokat nem fog tudni csinálni, de nem is arra van.
    Szerintem.
  • Itt van egyébként a lényeg:

    Anti-tank guided missiles (ATGMs) are guided to the target by multiple means, such as semi-automatic command to line of sight (SACLOS) and manual command to line of sight (MCLOS). Laser designators/range finders are also used to designate the target for the missile to hit. But fire-and-forget missiles also have the tendency to be deflected by soft-kill systems on modern main battle tanks as well as also getting destroyed by hard-kill systems. As opposed to unguided RPGs which require a hard-kill system (a counter projectile(s) used to destroy the incoming missile), fire-and-forget missiles can often be jammed by means such as electro-optical dazzlers.

    Tehát ahogy írtam, előnyök - hátrányok:
    MCLOS - kezelőnek kézzel kell irányítani végig a rakétát, brutál nehéz találatot elérni, csak nagyon képzett kezelőnek van esélye egyáltalán eredményesnek lenni, kis sebességű a rakéta hogy lehessen esély emberi érzékszervekkel követni, ezért könnyű célpont a hard kill rendszereknek. Elavult.

    SACLOS - kezelőnek már csak annyi a dolga leegyszerűsítve faék szintre, hogy rajta tartsa a célpontot a célt, félautomatikusan a rakéta innen már irányítja magát a jelölt pontra, a kezelőnek képzettnek kell lenni, de messze nem lehetetlen feladat, végig rá kell nézzen a rendszer a célra, ki vagy téve a választűznek. Az előnye hogy ez kevésbé érzékeny a soft kill(mindenféle dazzler, DIRCM) optika vakító és kiégető módszerekre.

    Fire and forget - Kezelőnek szinte csak ki kell választani hogy mire akar lőni, és tüzelni, amely után rögtön védett helyre vonulhat, elbújhat. Cserébe nem csak a hard kill, de soft kill rendszerekre is érzékeny az eszköz.

    Kompromisszumok, ki mit szeret, vagy akar és tud megfizetni, én pálcát nem törnék egyik megoldás mellett sem, de az tény, hogy aki viszont a pajzs oldalon fejleszt, az szerintem is jól teszi ha a FF fegyverek miatt fejleszti a DIRCM vonalat ATGM-ek ellen.
  • dudi
    A modern ATGM-nek nem elöl van az érzékelő hanem hátul...
    ???
    Ez igaz lehet a SACLOS irányítású rakétákra (Kornet) de én külön kihangsúlyoztam hogy ez a rendszer az EO / IR érzékelős eszközök ellen lehet hatékony (Javelin, Spike, MMP)
  • rudi
    ???
    Ez igaz lehet a SACLOS irányítású rakétákra (Kornet) de én külön kihangsúlyoztam hogy ez a rendszer az EO / IR érzékelős eszközök ellen lehet hatékony (Javelin, Spike, MMP)
    Így van, én sem értem, többször volt már olyan érzésem Dudival kapcsolatban, hogy neki az ATGM az EGYENLŐ KORNET :p.
  • Szittya
    Asszadek mar evek ota hasznaljak a maguket toredek aron bizonyitottan magas hatasfokkal es barmire integralhato :) /nagy lemaradasba van a nyugati technologia vedelem teren meg mindig / mar megint.
    A Sharab kicsit más, infralámpákkal zavarja a raketát, de az egy kepalkotós infrafejnek mindegy hogy villog-e egy doboz a harckocsin vagy sem. Ellenben a klasszikus vezetékes félautomata rendszereknél hatasos mivel ott az irányzó/ravezető egységnek ad hamis jeleket.
    zsolti
    Kompromisszumok, ki mit szeret, vagy akar és tud megfizetni, én pálcát nem törnék egyik megoldás mellett sem, de az tény, hogy aki viszont a pajzs oldalon fejleszt, az szerintem is jól teszi ha a FF fe
    Én úgy gondolom hogy a régebbi rávezetéses rakétákat sem kell kihajítani, főleg hogy nem csak harckocsik, hanem kisebb értékű célok ellen is használjak. Sőt a szír vagy ukrán harcokból látszik, gyakorlatilag egy géppuskafészket vagy technikalt is lőnek vele, arra meg az olcsóbb SACLOS is bőven jó.
  • zsolti
    Fire and forget - Kezelőnek szinte csak ki kell választani hogy mire akar lőni, és tüzelni, amely után rögtön védett helyre vonulhat, elbújhat. Cserébe nem csak a hard kill, de soft kill rendszerekre is érzékeny az eszköz.
    Én még hozzátenném a "Man-in-the-Loop" rendszert, ami a "Fire and Forget" továbbfejlesztése (a fent említett Spike és MMP ilyen)
    (ebben az esetben - ahogy a elnevezés is utal rá - végig ott van az ember az érzékelés-célazonosítás-célbefogás-rávezetés láncban vagy egy üvegszálas kábelen vagy rádió linken keresztül, és bármikor korrigálhat, módosíthatja a célt, új célt jelölhet ki, vagy megszakíthatja a rávezetést)
  • fapp_supervisor
    A Sharab kicsit más, infralámpákkal zavarja a raketát, de az egy kepalkotós infrafejnek mindegy hogy villog-e egy doboz a harckocsin vagy sem. Ellenben a klasszikus vezetékes félautomata rendszereknél hatasos mivel ott az irányzó/ravezető egységnek ad hamis jeleket.

    Én úgy gondolom hogy a régebbi rávezetéses rakétákat sem kell kihajítani, főleg hogy nem csak harckocsik, hanem kisebb értékű célok ellen is használjak. Sőt a szír vagy ukrán harcokból látszik, gyakorlatilag egy géppuskafészket vagy technikalt is lőnek vele, arra meg az olcsóbb SACLOS is bőven jó.
    Szerintem pl. a Kornet mai napig az egyik legjobb ár/érték arányú nagy hatékonyságú fegyver, pedig semmi csilli villi nincs benne. Pont megfelelő a találati valószínűség hiper érzékeny multispektrális FF érzékelő csordák nélkül is, nincs felülről jövő csoda, csak nagy méretű harci rész.
    Pont elég.
  • fapp_supervisor
    A Sharab kicsit más, infralámpákkal zavarja a raketát, de az egy kepalkotós infrafejnek mindegy hogy villog-e egy doboz a harckocsin vagy sem. Ellenben a klasszikus vezetékes félautomata rendszereknél hatasos mivel ott az irányzó/ravezető egységnek ad hamis jeleket.

    Én úgy gondolom hogy a régebbi rávezetéses rakétákat sem kell kihajítani, főleg hogy nem csak harckocsik, hanem kisebb értékű célok ellen is használjak. Sőt a szír vagy ukrán harcokból látszik, gyakorlatilag egy géppuskafészket vagy technikalt is lőnek vele, arra meg az olcsóbb SACLOS is bőven jó.
    Vagy sima vezetékes.De a MAPATS/Ingwe(kettő lényegében ugyan az) egy SACLOS TOW,és legalábbis a zsidó változat kezeli a TOW vezetékes rakétákat is.És van hozzájuk mindenféle robbanófej.Metisz-Mhez is van termobar fej is-és az még elég kicsi is
  • zsolti
    Így van, én sem értem, többször volt már olyan érzésem Dudival kapcsolatban, hogy neki az ATGM az EGYENLŐ KORNET :p.
    A nyugati rendszereket nem byugati rakéta ellen fejlesztik.
  • dudi
    A nyugati rendszereket nem byugati rakéta ellen fejlesztik.
    De nem is csak orosz ellen.Van még kinai,iráni is-és mi garantálja,hogy maguk az oroszok nem hoznak ki egy felülrőltámadó önirányitott rendszert?
  • Ehhez még annyit hogy most belebotlottam a Rheinmetall egyik promó videójába, ahol konkrét számok vannak arról hogy mennyire is láthatóak az APS-rendszerek radarjai a SIGINT felderítésnek.

    Tehát a Rheinmetall azt mondja hogy a legújabb generációs konkurens rendszerek (99% hogy a Trophy-ra gondolnak) egy földi SIGINT rendszernek 21,5 km-ről látszanak, míg a saját ADS Gen3 rendszer előre jelző radarja mindössze 350 m-ről
    [​IMG]

    U.ez egy légi SIGINT rendszer esetén: 380 km és 6 km.
    [​IMG]

    Mikor a APS rendszerek hátrányairól beszéltem erre gondoltam…(többek között)
  • rudi
    Ehhez még annyit hogy most belebotlottam a Rheinmetall egyik promó videójába, ahol konkrét számok vannak arról hogy mennyire is láthatóak az APS-rendszerek radarjai a SIGINT felderítésnek.

    Tehát a Rheinmetall azt mondja hogy a legújabb generációs konkurens rendszerek (99% hogy a Trophy-ra gondolnak) egy földi SIGINT rendszernek 21,5 km-ről látszanak, míg a saját ADS Gen3 rendszer előre jelző radarja mindössze 350 m-ről
    [​IMG]

    U.ez egy légi SIGINT rendszer esetén: 380 km és 6 km.
    [​IMG]

    Mikor a APS rendszerek hátrányairól beszéltem erre gondoltam…(többek között)
    Video link pls.
    Arra azért kíváncsi lennék, hogy mivel hallgatóznak, ami 380-500 km-ről kiszúr egy hk-ra szerelt igen kis teljesítményű valamit..
  • Nekem meg az lenne a logikus ha az APS rendszer olyan frekin dolgozna ahol magas a légköri elnyelődés. Ugyanis közeli célokat kell keresnie, viszont a kisugárzással önmagát nem kellene elárulnia. (Pl. K sáv, 18-27 GHz)
  • fip7
    Nekem meg az lenne a logikus ha az APS rendszer olyan frekin dolgozna ahol magas a légköri elnyelődés. Ugyanis közeli célokat kell keresnie, viszont a kisugárzással önmagát nem kellene elárulnia. (Pl. K sáv, 18-27 GHz)
    Ok, csak ennek szélső helyzete, hogy ködös havas esőben végén meg semmit nem fog érzékelni a radar és istentelenül fel kell csűrni a teljesítményét. Gondolom én.
  • molnibalage

    Feltételezem , hogy a hullámhosszon és a teljesítményen lehet állítani. Azt hiszem a legjobban 22 GHz nyelődik el a sugárzás, ez például egy sivatagban ahol alig van pára előnyös lehet, ha rejtve akarsz maradni.
    Egy ködös Európai helyszínen meg érdemes lehet magasabb vagy alacsonyabb frekvenciát választani.
    A lényeg, hogy adaptívnak kell lenni.
  • molnibalage
    Video link pls.
    Arra azért kíváncsi lennék, hogy mivel hallgatóznak, ami 380-500 km-ről kiszúr egy hk-ra szerelt igen kis teljesítményű valamit..
    A videó,

    De inkább ez az anyag...ebben szövegesen van leírva minden
    Természetesen konkrét SIGINT rendszert nem nevez meg, de a Rheinmetall szerint a Ő rendszerük bőven tíz méteren belül végzi az elfogást, ráadásul az elhárítő töltet aktiválását egy optikai / lézeres rendszer végzi, ezért a konkurens (gondolom a tisztán radaros Trophyra gondolnak) rendszerekhez képest sokkal alacsonyabb teljesítményű radarra van szükségük.

    Mindenesetre a földi és légi SIGINT eszközök rendkívül széles skálája áll már minden olyan hadsereg rendelkezésére amelyik ezt komolyan veszi.

Ugrás a fórum topichoz