A Lockheed Martin különleges és titkos projektekkel foglalkozó fejlesztőrészlege a gyár UAV fejlesztési ágának eddig nem ismert láncszemét mutatta be.

A Skunk Works idén júniusban ünnepli megalapításának 75. évfordulóját, az ünneplésre való felkészülés részeként pedig egy több, mint másfél évtizede titokban tartott pilóta nélküli típus létezését hozták nyilvánosságra. A X-44A-val elsőként azok találkozhattak, akik március 24-én kilátogattak a kaliforniai Lancaster városában tartott repülőnapra, ahol a bejáratnál köszöntötte a nézőket a csupaszárny gép.

Az X-44A típusjelzés eddig sem volt ismeretlen, két évtizede jelent meg első alkalommal a NASA által elindított MANTA (Multi-Axis No-Tail Aircraft) projekt kapcsán. Ennek célja volt megvizsgálni, hogy a teljesítmény és az alacsony észlelhetőség szempontjából milyen előnyei lennének egy vízszintes és függőleges vezérsíkok nélküli, csupán tolóerő-vektorálással irányított típusnak. Meg is kezdték a tervezést, az F-22-es alapjain létrehozott repülőgépben látták a legnagyobb fantáziát, a projektet azonban az USAF az ezredforduló körül finanszírozási problémák miatt törölte. A megjelölés alternatív létéről először 2 hónappal ezelőtt számolt be a The War Zone egyik újságírója, aki cikkében fejtegette, hogy a Lockheed Martin UAV fejlesztési ágában található egy eddig hiányzó láncszem, mely valószínűleg „repülő szárny” demonstrátorként szolgált. A gyártó szempontjából logikus lépés volt a törölt projekt számozását felhasználni az újonnan tervezett pilóta nélküli géphez, így válhatott zavaróvá az X-44 jelölés.

Ugyan a Lockheed Martin a titkosítást feloldotta, túl sok információval nem árasztották el a közönséget a típus mibenlétével kapcsolatban. Az X-44A jelentette a lépcsőfokot a 90-es években fejlesztett RQ-3 Dark Star – melyet az RQ-4 Global Hawk konkurensének szántak – és a 2005-ben első repülését végrehajtó, a 2006-os Farnborough-i kiállításon bemutatott P-175 Polecat között. Később ez a vonal vezetett az RQ-170 Sentinel megalkotásához is, melyről először 2009-ben szivárgott ki kép Afganisztánból, valamint az MQ-25 Stingray pilóta nélküli repülőgép beszerzésére kiírt pályázatra szánt típusuk is ennek leszármazottja.

Visszakanyarodva az X-44A-hoz, a gép fejlesztésének időzítéséből, valamint a kialakításából ítélve a Boeing X-45A-nak, valamint a Northrop Grumman X-47A-nak állíthatott vele konkurenciát a Skunk Works, és 2001-es első levegőbe emelkedésével előbbit 1, míg utóbbit 2 évvel előzte meg. Ami a gép paramétereit illeti: fesztávolsága körülbelül 30 láb, azaz 9,1 méter. A mérnökök nem törekedtek az egyszerűségre, a szárny kialakításánál bonyolult íveket választottak, a kilépő él pedig cikk-cakkozott, ez az alacsony észlelhetőséget javítja. Két osztott elevon (kombinált csűrő és magassági kormány) gondoskodik az irányíthatóságról, a hajtómű kiömlőnyílásához közel található Williams International logó pedig arra enged következtetni, hogy az X-44 meghajtásáról egy manőverező robotrepülőgépektől átvett sugárhajtómű gondoskodik, mint például a Williams F112. Ugyanez az erőforrás látta el tolóerővel a McDonell Douglas X-36, valamint a Boeing X-50 Dragonfly kísérleti gépeket is.

A képek alapján a gép moduláris felépítésűnek tűnik, a szárnyak leszerelhetők a törzsről, a gép hasán pedig egy nagy, csavarokkal rögzíthető panel takarja a hasznos terhet magába foglaló rekeszt. A hajtómű beömlőnyílás hasonlít az utód RQ-170 Sentinel-en alkalmazotthoz, a törzs felső részén, a légvédelmi radarok elől takart helyen szívhatja be a levegőt az erőforrás. A kiömlőnyílás háromszög alakot kapott, alatta egy meghosszabbított panel található, ez valószínűleg olyan anyaggal van bevonva, mely csökkenti a kiáramló gázok hőképét. A rendszerek, az avionika és a szenzorok hűtéséről kiegészítő nyílások gondoskodnak, melyekből 2-2 darabot helyeztek el a törzs felső részén egymás mellett, valamint alul két oldalon. A prototípus merev, tricikli elrendezésű futóművet kapott, az orrában látható az elektro-optikai szenzor üvege, mellette jobbra pedig a kombinált pitot-cső, mely a repülési magasság és sebesség mellett valószínűleg az állásszög és csúszási szög méréséről is gondoskodik. Az ezeket a részleteket feltáró képeket ide kattintva találják Olvasóink.

A Lockheed Martin a következő hónapokban várhatóan több információt is napvilágra hoz az X-44A-t illetően, kíváncsian várjuk a fejleményeket.