A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hét elején egy csokorba fűzve.
Kezdjük ezt a hetet a Távol-Keleten, egészen pontosan Japánban, ahol az Amerikai Tengerészgyalogság harci gépei az éjszakai légi utántöltést gyakorolták október 25-én és 26-án. A bőrnyakúak 152. szállító és utántöltő századának (VMGR-152) KC-130J gépei biztosították a kerozint a 121. vadász század F-35B és a 251. század F/A-18C vadászbombázói számára. A századoknak fél évente, egészen pontosan 180 naponta kell teljesítenie legalább 5 éjszakai légi utántöltést, hogy fennmaradjon a jártasságuk.
Súlyosan megsérült az Ausztrál Királyi Haditengerészet egyik MH-60R helikoptere október 9-én az HMAS Warramunga fedélzeti hangárjában. A hajó rossz időjárási körülmények között haladt át az Tasmaniát Ausztráliától elválasztó Bass-tengerszoroson. A helikoptert egy helyben tartó egyik rögzítőelem felmondta a szolgálatot, ezután pedig a forgószárnyas kontrolálatlanul „pattogott” a hangár falai között, súlyos sérüléseket okozva magában és a hangárban is. A hajó megállt Perth kikötőjében mielőtt folytatta volna útját a Közel-Keletre, ahol kicserélték a megsérült forgószárnyast.
Tajvan 268 millió dollárra bírságol 3 francia repülőgépipari vállalatot az 1992-es Mirage 2000 beszerzés kapcsán általuk kifizetett jutalékok miatt. A Dassault 155 millióval veszi ki a részét a büntetésből, a Thales 64 millió zöldhasút fizet, míg a maradék 29 millió a Safran számláit szegényíti majd. A cégek külön-külön kiadott közleményében az áll, hogy fontolgatják a következő lépést az ügyben.
Az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke, Donald Trump kiadott egy rendeletet, melyben 1000, már nyugdíjazott pilóta újbóli szolgálatba hívását kezdeményezi. Az USAF 1500-al több pilótát igényel mint ahányan most rendelkezésre állnak, ezen próbálnak segíteni az október 20-i dokumentummal.
Hamarosan újabb jelentős segítséget kapnak az Amerikai Hadsereg katonái aktuális harcfeladataik végrehajtásához. A U.S. Army most kezdi meg a Kestrel Eye (Vércse Szem) micro méretű műhold tesztelését, melynek feladata, hogy bármikor ellássa a földön harcolókat harctéri légi képekkel. Az egy kisebb fagyasztóval azonos méretű szatelitet augusztus 14-én juttaták az űrbe egy SpaceX Falcon 9 hordozórakéta segítségével. Az eszköz először a Nemzetközi Űrállomásra került, ahol az elmúlt két és fél hónapban üzemképes állapotba hozták, majd október 25-én önálló útra bocsátották. A 310 mérföld, azaz cirka 500 kilométeres magasságú Föld körüli pályán keringő műholdtól 1,5 méteres felbontású képeket várnak, melyeket perceken belül el kell juttatnia a világ bármely pontján lévő dandárhoz. A Kestrel Eye egyelőre csak egy technológiai demonstrátor, melytől egy éves üzemidőt várnak, azonban ha beválik, az megnyitja az utat a sorozatgyártású társai üzembe állítása elől.
A Russian Helicopters október 19-én bejelentette, hogy elkészültek az orosz védelmi minisztérium által rendelt első széria Mi-28UB-vel. Ahogy az orosz típusjelöléseknél már megszokhattuk, az UB a kiképzőverzióra utal, mely abban különbözik tisztán támadásra kifejlesztett testvéreitől, hogy mindkét pilótafülkéből irányítható. Ennek ellenére azonban továbbra is alkalmas támadó feladatok végrehajtására, minden szükséges elektronika megvan benne a feladatok ellátásához.
Az Izvesztia hírögynökség arról számolt be, hogy Oroszország új ekranoplán fejlesztésébe kezd, mellyel mentési és utánpótlási feladatokat láthatnak el sarkvidéki és a csendes-óceáni régióban.A projekt Rescuer, azaz Megmentő név alatt fut, a fejlesztést az Alekszejev Központi Szárnyashajó Tervező Iroda végzi, melynek kezei közül már olyan ekranolpánok látta napvilágot mint az Orlenok vagy a Luny, utóbbi talán többeknek ismerős a Kaszpi-tenger szörnye néven. A Megmentő várhatóan 600 tonnát nyom majd, hossza 93 méter és a két szárnyvégét 71 méter választja el egymástól. Elvárás, hogy szárazföld felett is tudjon üzemelni, csúcssebessége pedig 550 km/h. A méretarányos modellekkel már teljesítették a szélcsatorna vizsgálatokat, a tervek szerint 2025-re kell befejezni a projektet.
Szevasztopolban állítja fel a következő Sz-400-as ütegét Oroszország. A Krím-félsziget legnagyobb városában jövő februárban kezdik meg a nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer telepítését, melynek védelméről a TASS hírügynökség információ szerint egy Pantszir Sz-1-es kombinált irányított lövedékes és gépágyús rendszer gondoskodik majd.
Az egy évvel ezelőtt már hangoztatott litván NASAMS beszerzés most került véglegesítésre. A 127 millió dollárért cserébe a csomag a két indítóegységen és a hozzjuk tartozó rakéta javadalmazáson kívül tartalmazza a kiképzést és a logisztikai támogatást is. A szerződést a Litván Légierő parancsnoka, Dainius Guzas ezredes, valamint a Kongsberg ügyvezető alelnöke, Kjetil Reiten Myhra véglegesítette aláírásával.
Október 18-án első alkalommal hasította a levegőt a hangsebességnél is gyorsabban a Gripen E prototípusa. A tesztre a Balti-tenger felett került sor, a vadászbombázó percegik repült 1 Machnál gyorsabban, miközben különböző manővereket hajtott végre.