|

Litvánia megkezdte a NASAMS 2 rendszer kiépítését

Litvánia már több éve érdeklődést mutat a norvég NASAMS 2 légvédelmi rendszer iránt – a litván légvédelmi képességek ezen rendszerrel történő megerősítése kapcsán például tavaly decemberben is lehetett olvasni, ám a napokban a minisztérium hivatalosan is bejelentette, hogy megkezdődött a rendszer beszerzése.

A kiadott sajtóanyag alapján jelenleg 2 ütegnyi indítóállás és hozzájuk rakéta javadalmazás kerül beszerzésre, a rendszer többi komponense – keresőradar, passzív elektro-optikai és infravörös szenzorok –  egyelőre még nem, bár idővel azokat is megveszik. A litván védelmi miniszter közleménye szerint erre a beszerzésre most kicsivel 100 millió Euró feletti összeg lesz fordítva és a NASAMS 2 komponensek 2020-ig kell átadásra kerüljenek a norvég fél által, mely a szállítás mellett segédkezni fog a rendszernek a litván haderőbe történő bevezetésében is.

Az összeg nem akkora meglepetés, hiszen korábban is volt már olyan információ, hogy a GTK Boxer gyalogsági harcjármű beszerzésnél megspórolt mintegy 100 millió Eurót forgatják be légvédelmi beszerzésekbe.

NASAMS komponensek

NASAMS komponensek Kongsberg Gruppen,

A litvánok a keresőradar nélkül persze korlátozott, de a NASAMS koncepciójából adódóan ettől még bevethető rendszert kapnak, hiszen a rendszer aktív radaros rakétákkal – többek között az AIM-120C7 AMRAAM  – dolgozik és van lehetőség célinformációk adatkapcsolaton történő fogadására, de legvégső esetben vizuálisan észlelt célra is rá tudnak állni a rakéták saját radarjuk révén.

A NASAMS 2 indítóblokkja AMRAAM, ESSM és Sidewinder rakéták fogadására alkalmas.

A NASAMS 2 indítóblokkja AMRAAM, ESSM és Sidewinder rakéták fogadására alkalmas. Kongsberg Defence Systems,

AMRAAM-ER (Extended Range) rakéta indítása. A Raytheon állítása szerint ezen új AMRAAM változattal 50 százalékkal nő a hatótávolság, míg a rakéta 70 százalékkal magasabbra tud felrepülni.

AMRAAM-ER (Extended Range) rakéta indítása. A Raytheon állítása szerint ezen új AMRAAM változattal 50 százalékkal nő a hatótávolság, míg a rakéta 70 százalékkal magasabbra tud felrepülni. Raytheon,

Fórum hozzászólások

  • molnibalage
    Az sem értem, hogy mi AESA résznél mitől vársz 25%-os növekedést. Eddig is ESA alapú volt, hiszen a 3D radarok attól azok, hogy a mecha legyezés mellett helyszögben ESA legyezés van. Ha nem növelték az elektronika teljesítményét számottevően vagy az antenna méretét, akkor ehhez elég combos kraft feltolás kéne.
    Már eleve az ilyen kisméretű radaról a 1-5 m2 tartományban a 75 km elég decens képesség.
    A SAAB Giraffe 1X 75km instrumental range-el rendelkezik. Az AMB meg 120km.
    [​IMG]
    Sorban: 1X, Arthur (tüzérségi felderítő), AMB, 4A, 8A
    Namost a Sentinel nagyobb felületű antennával rendelkezik, mint az AMB. A 4A egy picit nagyobb felületű, de ott már a gyártó 280km-t ad meg repülőgépre.
    molnibalage
    A rendszer képességei a rakéta által adottak, a ESSM Block 2 esetén van 50 km táján a határ. Nézd meg, hogy a Vityáz mekkora rakétával tud 120 km-et. Ez alapján az, hogy egy AMRAAM ER majd elrepül 120 km-re az a sci-fi és a román népmese közt van félúton.
    Te magad leírod, hogy az ESSM Block 2 50km táján van. Kapott egy keskenyebb (kisebb légelenállásos) fej részt az AMRAAM fejrészének "személyében". Ezzel együtt kisebb is lett a tömege az azonos meghajtáshoz. De tudtommal maga az AMRAAM fejrész elektronikája is át lett tervezve, mert a korábban legyártott modulokból kifogytak. Ha sikerült miniatűrizálni (miért ne?), akkor tovább lehet csökkenteni a tömeget. De elég csak kisebb csíkszélességet alkalmazni, és egyből csökken a fogyasztása az elektronikai résznek. Kisebb akkucellák elegendőek.
    És akkor még az irányítás is javulhatott az elmúlt 10 évben.
    Hja és ahogy te magad is betetted a szélcsatornás tesztet, az eredeti cikkben benne van, hogy maga a fejrész alakját is áttervezték. Több száz formából választottak.
    A rakétára én 80+km-t írtam és nem 120-at!
  • pöcshuszár
    A SAAB Giraffe 1X 75km instrumental range-el rendelkezik. Az AMB meg 120km.
    [​IMG]
    Sorban: 1X, Arthur (tüzérségi felderítő), AMB, 4A, 8A
    Namost a Sentinel nagyobb felületű antennával rendelkezik, mint az AMB. A 4A egy picit nagyobb felületű, de ott már a gyártó 280km-t ad meg repülőgépre.

    Te magad leírod, hogy az ESSM Block 2 50km táján van. Kapott egy keskenyebb (kisebb légelenállásos) fej részt az AMRAAM fejrészének "személyében". Ezzel együtt kisebb is lett a tömege az azonos meghajtáshoz. De tudtommal maga az AMRAAM fejrész elektronikája is át lett tervezve, mert a korábban legyártott modulokból kifogytak. Ha sikerült miniatűrizálni (miért ne?), akkor tovább lehet csökkenteni a tömeget. De elég csak kisebb csíkszélességet alkalmazni, és egyből csökken a fogyasztása az elektronikai résznek. Kisebb akkucellák elegendőek.
    És akkor még az irányítás is javulhatott az elmúlt 10 évben.
    Hja és ahogy te magad is betetted a szélcsatornás tesztet, az eredeti cikkben benne van, hogy maga a fejrész alakját is áttervezték. Több száz formából választottak.
    A rakétára én 80+km-t írtam és nem 120-at!
    Gépelési hiba volt a rakéta, 80 km-et akartam. De biztosan nem fog. Kivéve, ha 5000 méter magasan egy hegy tetején indítod egy tengerszinten levő cél ellen, akkor igen. Csak a HMZ diagramok nem így készülnek.

    A radar teljesítmény növekedésre egy példa. A Berkut/Sosna vonalon 2MW-ről 10MW-ra nyomták fel a radart, hogy kb. 1/3-dal legyen nagyobb az észlelési távolság.

    Az Sz-300 családnál 30 év kellett mire eljutottak oda, hogy a HMZ elérte 250 km-et a SAGG rakétával, de valójában ez sem igaz. Az Sz-300PT-1 és PSz HMZ vadászgép méretű cél ellen 75 km simán megvan. Az Sz-400 MFR-je asszem csak 16 m2-es cél képes követi 250 km táján. (Vagy az 380 lenne? Utána kell néznem.)
  • [​IMG]
    4 m2 250 km-en. Lényeg a lényeg, iszonyatosan drága az a radar, ami ilyen teljesítményre képes ekkora távolságban. Nézd meg a PMU2 és PMU3 = Sz-400 közötti difit vagy a PMU1-hez képest. Inkább célszerű a sok kisebb, mint a kevés nagy radar. Minden szempontból.
  • Wilson
    Bár szerintem nasams-t veszünk de a hozzáértőktől kérdezem és tudom,hogy nem egy kategória de a SAMP/T ASTER 30 mennyire lenne jó alternatíva számunkra.
    A SAMP/T az en kedvencem, feleannyiba kerul, mint a Patriot, de tobbet tud, joval megbizhatobbnak tunik es teljesen europai:
    http://www.defense-aerospace.com/ar...-less-expensive-french-air_defense-offer.html

    "Since SAMP/T is launched vertically, and its radar has 360-degree coverage, each fire unit with only two missile launchers is able to cover a larger area than an entire Patriot battery."

    Orban legalabb kétszer emlitette a ballisztikus védelmet az évek során, a SAMP/T w/ Aster azt is letudna - igaz, egy battery lenne annyi, mint kb a negy NASAMS, amire szamolhatunk, azaz minimum ket battery plusz radarok stb ugy jo $800-900M lenne... bar, ki tudja, a franciaknak nagyon kell egy win, raadasul ok elore megadjak a jovobeni arakat is.
    Draga lenne, az tuti, de pimaszul megoldana a helyzetet es a lengyeleken kivul csak nekunk lenne meg ABM vedelmunk a tersegben. :)
  • kamm
    A SAMP/T az en kedvencem, feleannyiba kerul, mint a Patriot, de tobbet tud, joval megbizhatobbnak tunik es teljesen europai:
    http://www.defense-aerospace.com/ar...-less-expensive-french-air_defense-offer.html

    "Since SAMP/T is launched vertically, and its radar has 360-degree coverage, each fire unit with only two missile launchers is able to cover a larger area than an entire Patriot battery."

    Orban legalabb kétszer emlitette a ballisztikus védelmet az évek során, a SAMP/T w/ Aster azt is letudna - igaz, egy battery lenne annyi, mint kb a negy NASAMS, amire szamolhatunk, azaz minimum ket battery plusz radarok stb ugy jo $800-900M lenne... bar, ki tudja, a franciaknak nagyon kell egy win, raadasul ok elore megadjak a jovobeni arakat is.
    Draga lenne, az tuti, de pimaszul megoldana a helyzetet es a lengyeleken kivul csak nekunk lenne meg ABM vedelmunk a tersegben. :)
    Bár én nem értek hozzá én is erre jutottam,de sok esélye nincs, a nasams-l letudják az amcsikkal (szinte) kötelező fegyverbizniszt Viktorék.
  • molnibalage
    Gépelési hiba volt a rakéta, 80 km-et akartam. De biztosan nem fog. Kivéve, ha 5000 méter magasan egy hegy tetején indítod egy tengerszinten levő cél ellen, akkor igen. Csak a HMZ diagramok nem így készülnek.

    A radar teljesítmény növekedésre egy példa. A Berkut/Sosna vonalon 2MW-ről 10MW-ra nyomták fel a radart, hogy kb. 1/3-dal legyen nagyobb az észlelési távolság.

    Az Sz-300 családnál 30 év kellett mire eljutottak oda, hogy a HMZ elérte 250 km-et a SAGG rakétával, de valójában ez sem igaz. Az Sz-300PT-1 és PSz HMZ vadászgép méretű cél ellen 75 km simán megvan. Az Sz-400 MFR-je asszem csak 16 m2-es cél képes követi 250 km táján. (Vagy az 380 lenne? Utána kell néznem.)
    Hát pedig a Kongsberg csak tudja.
    Ő az F1 verziót 120km instrumental range-re adja meg. Hogy mi a különbség az F1 és az A3/A4 típus megjelölések között, azt ne tőlem kérdezd, mert fingom sincs!
    Ha tippelnem kellene az A4 stikában megkapta a GaN elektronikát.
    Ugyebár alapvetően a Raytheon gyártja az AN/MPQ-64 Sentinel radart, azonban az A4-es upgrade-re a Lockheed kapott megbízást.
    “By leveraging our open scalable radar architecture and production efforts, we believe we provide the lowest risk and best value solution for the U.S. Army that will help protect our warfighters for years to come,” said Dr. Rob Smith, vice president and general manager for Lockheed Martin’s Radar and Sensor Systems. “We have fielded numerous tactical Gallium Nitride (GaN) based radars beginning with the delivery of the TPS-77 Multi Role Radar to Latvia in 2018 and we are under contract with the Army to insert GaN into the Q-53 system.”
    A fenti cikkben ugyan nem mondják el, hogy miben áll az A4 upgrade (azon kívül, hogy high performance upgrade), cserében viszont megemlítik a 2 másik a Lockheed által GaN-re fejlesztett radart (TPS-77, MPQ-53).
    Nekem ez eléggé 1x1-nek tűnik.
    molnibalage
    4 m2 250 km-en. Lényeg a lényeg, iszonyatosan drága az a radar, ami ilyen teljesítményre képes ekkora távolságban. Nézd meg a PMU2 és PMU3 = Sz-400 közötti difit vagy a PMU1-hez képest. Inkább célszerű a sok kisebb, mint a kevés nagy radar. Minden szempontból.
    Én azért nem vagyok biztos benne, hogy mobil radarokban az oroszok jelentenék a csúcstechnikát. De lesz itt azért olyan, aki megcáfoljon. :rolleyes:
    Mindenesetre nem lehet túl drága a radar mert egyszerűen nem veszi meg tőlük senki. A Sentinel nagyon le volt maradva pl. a Saab-hoz (meg gondolom a többi európai gyártóhoz) képest. Már nagyon ráfért a fejlesztés. Szerintem nem véletlen, hogy az ausztrálok saját radart hegesztettek a saját NASAMS rendszerükhöz.

    És ha ott tartunk, hogy a Sentinel Radart upgradelték, akkor annak oka volt!
    Ahogy te is írtad egy 75km-es radar mellé (A3) elégnek kellene lennie a 40km-es HMZ-s rakétának. Viszont ha a Raytheon azt mondja, hogy megcsinálja az ER-t tisztességesen, akkor ahhoz nagyobb hatótávolságú radar is kell. A Konsberg ugye már a 120km-es F1-et emlegeti, de ennek igaziból nem nagyon lenne létjogosultsága egy 40km-es rakétát felvonultató GBAD esetén. Minek? Tök elég lenne a régi A3-as 75km-rel.
    Nekem ezen tények együttesen azt sugallják, hogy a rakéta hatósugara is meg lett emelve. És nem is kicsit. Már arányaiban is nekem a 80+-os hatótávolság lenne a reális. Nem azt mondom, hogy ezt minden magasságban és célsebesség mellett tudja, de teljesen indokolatlan lenne egy 50km-es rakétát egy 120+km-es radarral összeházasítani.
    Persze lehet indok a radar fejlesztésére a kis RCS-ű célokra való felkészítés (Ez az A4 fejlesztés egyik kimondott célja is), ugyanakkor szerintem nem teszi logikussá egy esetleges 55km-es hatótávolságú ER párosítása. Az a helyzet, hogy az ER is csak addig rúg labddába, amíg az MBDA nem dobja össze a Meteor SL-t (mondjuk ez azért erős képzavar: reverse meteor! :D)

    Én igazándiból nem értem, hogy az MBDA miért nem készítette még el a Meteor GBAD verzióját. Minden adott lenne neki! Csak az Aster rakéták 1. fokozatát kellene rápattintani a Meteorra. A Meteorral ugye az a baj, hogy addig nem tud beindulni, amíg nem épül fel a RAM hatás. Egy első fokozattal ez a probléma megoldódik...
  • pöcshuszár
    Hát pedig a Kongsberg csak tudja.
    Ő az F1 verziót 120km instrumental range-re adja meg. Hogy mi a különbség az F1 és az A3/A4 típus megjelölések között, azt ne tőlem kérdezd, mert fingom sincs!
    Nekem sincs. De az észlelési távolságokkal lehet kreatívan játszani, ha nem mondod meg a RCS-ét a célnak. Lásd lehet szép nagy 380 km-es kört húzni az Sz-400 köré a még mindig nem hadrendben álló 40N6 rakétával, csak vadászgép ellen nem igaz. Mégis, a gyök2-ők nagy része ezt képzeli. Mindenre 380 km és hurrá...

    Nem zárom ki, de valószínűtlen úgy, hogy ne legyen sokkal drágább. Ingyen ebéd nincs a teljesíményelektronikában sem.

    Én azért nem vagyok biztos benne, hogy mobil radarokban az oroszok jelentenék a csúcstechnikát. De lesz itt azért olyan, aki megcáfoljon. :rolleyes:
    Öööö, amikor olyan mobil SAM rendszereket terveznek olyan radarokkal 60+ éve, ami nyugaton soha nem is volt...? Izé, ha valaki tudja hogyan kell mobil radart csinálni, azok ők.
    Osza járműre nézd meg hányat pakolta rá. Erőből, de rátetették a SzOC-ot is, a magas súlypont és úszóképesség ellenére sem mondtak le róla.
    Sz-300VM. Full mobil, 5 perc tűzkész állapot, ki sem kell szállni a járműből. Ez volt 1988-ban. Fogalmazzunk úgy, hogy durva volt. Nagyon.

    És ha ott tartunk, hogy a Sentinel Radart upgradelték, akkor annak oka volt!
    Optimizmus? Más egy új vadászgépet fejlesztett ki saját kozkázatára, majd bukott bele. Rajtad a szemem F-20 Tigershark. Ehhez képest egy radar upgrade az csak előrelátás és piacszerzés miatt kell, meg addig se üljön a seggén a tervező, mert az pénz...

    Ahogy te is írtad egy 75km-es radar mellé (A3) elégnek kellene lennie a 40km-es HMZ-s rakétának. Viszont ha a Raytheon azt mondja, hogy megcsinálja az ER-t tisztességesen, akkor ahhoz nagyobb hatótávolságú radar is kell. A Konsberg ugye már a 120km-es F1-et emlegeti, de ennek igaziból nem nagyon lenne létjogosultsága egy 40km-es rakétát felvonultató GBAD esetén. Minek? Tök elég lenne a régi A3-as 75km-rel.
    Egy radar bárhova és bármihez integrálható. Csak azért, mert a Sentinel "brand" illeszkedik a NASAMS-hoz, nem jelenti azt, hogy azért kell nagyobb radar, mert van egy senki által nem látott rakéta...

    Anno a MN-nek is voltak RT alakulatai b*szott nagy radarokkal. Semmi se gátolja meg az, hogy ma egy dandár rendelkezzen saját RT alakulattal...

    Nekem ezen tények együttesen azt sugallják, hogy a rakéta hatósugara is meg lett emelve. És nem is kicsit.
    Lásd fent. Ezen felül a fizika tudja a dolgát. A szilárd hajtóanyagú rakéták ISP-je gyak. 30 éve azonos...

    Persze lehet indok a radar fejlesztésére a kis RCS-ű célokra való felkészítés (Ez az A4 fejlesztés egyik kimondott célja is), ugyanakkor szerintem nem teszi logikussá egy esetleges 55km-es hatótávolságú ER párosítása. Az a helyzet, hogy az ER is csak addig rúg labddába, amíg az MBDA nem dobja össze a Meteor SL-t (mondjuk ez azért erős képzavar: reverse meteor! :D)
    A kisebb RCS elleni off design hatás egy korábbi, nem közölt RCS esetén nagyobb táv. A bibi, hogy nem írtak oda semmit. Szóval van egy mérőszalagod, amin nincs beosztás...

    Én igazándiból nem értem, hogy az MBDA miért nem készítette még el a Meteor GBAD verzióját. Minden adott lenne neki! Csak az Aster rakéták 1. fokozatát kellene rápattintani a Meteorra. A Meteorral ugye az a baj, hogy addig nem tud beindulni, amíg nem épül fel a RAM hatás. Egy első fokozattal ez a probléma megoldódik...
    Ezt tőlük kérdezd, de rajtam kívül soha senkiben nem merült fel az, hogy a Meteornak lehet, hogy alsó alkalmazási magassági korlátja van...? Csak erről nem pofáznak? Bár ez meglepne, mert a H-31 is ramjet és elvan sea skimmingben is. De tudja fene. Ez már túl van rajtam. De erről már írt talán rudi, Hpasp vagy Cifu, hogy erre a legcsekélyebb szándék sincs és megrendelés sem.
  • molnibalage
    Öööö, amikor olyan mobil SAM rendszereket terveznek olyan radarokkal 60+ éve, ami nyugaton soha nem is volt...? Izé, ha valaki tudja hogyan kell mobil radart csinálni, azok ők.
    Szerintem ez egészen addig volt így, amíg erőből kellett nyers teljesítményt analóg technikával kihozni.
    Egyszerűen le vannak maradva a számítási kapacitással, valamint a jel kiértékeléssel.
    Nézd meg a bohózatot a Pantsir-ral. Hanyadik radar kerül fel rá? 4.-6.? Szerintem már gyakorlatilag a Pantsirra felrakható eddigi összes felderítő, és célkövető radar felkerült már különböző permutációkban. Ebben az "szakkörben" nem lehet csodát csinálni ha a hazai elektronikai fejlesztés döcög, miközben külföldről vagy az embargó miatt nem kapnak semmit, vagy ha kapnak is 2-3 generációval lemaradt technikát.
    Az az igazság, hogy vagy az van amit a kínaiak csinálnak, hogy rablógazdasággal hozzáférnek a technológiához, vagy a NATO módszerében a kapitalista fejlesztők egymással versenyezve, de az egyes hadiipari fejlesztéseket szétosztva, több alternatívából választhatnak. Az oroszok nem nagyon állnak nyerésre a jelenlegi ügymenettel.
  • pöcshuszár
    Szerintem ez egészen addig volt így, amíg erőből kellett nyers teljesítményt analóg technikával kihozni.
    Egyszerűen le vannak maradva a számítási kapacitással, valamint a jel kiértékeléssel.
    Nézd meg a bohózatot a Pantsir-ral. Hanyadik radar kerül fel rá? 4.-6.? Szerintem már gyakorlatilag a Pantsirra felrakható eddigi összes felderítő, és célkövető radar felkerült már különböző permutációkban. Ebben az "szakkörben" nem lehet csodát csinálni ha a hazai elektronikai fejlesztés döcög, miközben külföldről vagy az embargó miatt nem kapnak semmit, vagy ha kapnak is 2-3 generációval lemaradt technikát.
    Az az igazság, hogy vagy az van amit a kínaiak csinálnak, hogy rablógazdasággal hozzáférnek a technológiához, vagy a NATO módszerében a kapitalista fejlesztők egymással versenyezve, de az egyes hadiipari fejlesztéseket szétosztva, több alternatívából választhatnak. Az oroszok nem nagyon állnak nyerésre a jelenlegi ügymenettel.
    Miért is ne kéne teljesítmény?
  • dudi
    Miért is ne kéne teljesítmény?
    A kimenő jel erősségét növelheted az égig, de ha nincs rendes jelfeldolgozásod, akkor csak azt éred el vele, hogy egyrészt te is messzebbről leszel érzékelhető, másrészről a zavarásra is sokkal érzékenyebb lesz a rendszered.
    Ugye láttuk a drón EO tornyának képét a forgó radaros Pancirokat kipukkanni miközben pont arra a drónra vadászott. Az hogy a lassú célokkal nem tud mit kezdeni, az jelfeldolgozási probléma. Ugye a török drónok aktív zavaró segítséget is kaptak a határ túloldaláról. De emlékezzünk csak a Gripen 20-as szoftveres upgradere. Ott - a gyár infói szerint - csak szoftveres fejlesztéssel dobtak 20%-ot az érzékenységen. Ott nem volt semmilyen hardware elem fejlesztve.
  • pöcshuszár
    A kimenő jel erősségét növelheted az égig, de ha nincs rendes jelfeldolgozásod, akkor csak azt éred el vele, hogy egyrészt te is messzebbről leszel érzékelhető, másrészről a zavarásra is sokkal érzékenyebb lesz a rendszered.
    Ugye láttuk a drón EO tornyának képét a forgó radaros Pancirokat kipukkanni miközben pont arra a drónra vadászott. Az hogy a lassú célokkal nem tud mit kezdeni, az jelfeldolgozási probléma. Ugye a török drónok aktív zavaró segítséget is kaptak a határ túloldaláról. De emlékezzünk csak a Gripen 20-as szoftveres upgradere. Ott - a gyár infói szerint - csak szoftveres fejlesztéssel dobtak 20%-ot az érzékenységen. Ott nem volt semmilyen hardware elem fejlesztve.
    Tehát kell az erős kimenő jel/teljesítmény mellé a jó szoftver és jel feldolgozás is, nem váltják ki egymást.
  • molnibalage
    Egy radar bárhova és bármihez integrálható. Csak azért, mert a Sentinel "brand" illeszkedik a NASAMS-hoz, nem jelenti azt, hogy azért kell nagyobb radar, mert van egy senki által nem látott rakéta...
    Pár oldallal korábban volt a link hogy az USA nekünk csak egy export változatú Sentinelt hagyott jóvá, úgyhogy én megértem aki Sentinel helyett más radart álmodik a.NASAMS rendszerhez...
  • pöcshuszár
    A kimenő jel erősségét növelheted az égig, de ha nincs rendes jelfeldolgozásod, akkor csak azt éred el vele, hogy egyrészt te is messzebbről leszel érzékelhető, másrészről a zavarásra is sokkal érzékenyebb lesz a rendszered.
    Ugye láttuk a drón EO tornyának képét a forgó radaros Pancirokat kipukkanni miközben pont arra a drónra vadászott. Az hogy a lassú célokkal nem tud mit kezdeni, az jelfeldolgozási probléma. Ugye a török drónok aktív zavaró segítséget is kaptak a határ túloldaláról. De emlékezzünk csak a Gripen 20-as szoftveres upgradere. Ott - a gyár infói szerint - csak szoftveres fejlesztéssel dobtak 20%-ot az érzékenységen. Ott nem volt semmilyen hardware elem fejlesztve.
    Minél erősebb a jeled annál nehezebb zavarni.
    De a tényen bem változtat,bármilyen modern technológiát is alkalmazz az nem helyettesíti a teljesítményt.
  • Wilson
    Bár én nem értek hozzá én is erre jutottam,de sok esélye nincs, a nasams-l letudják az amcsikkal (szinte) kötelező fegyverbizniszt Viktorék.
    Nem tudom. Orban eleg pragmatistanak ismert, de ugyanakkor koztudottan makacs.
    Ha a norvegokkal nem eri el, amit akar, akkor siman el tudom kepzelni, hogy az AMRAAMok toredeket veszik meg es rendelnek egy SAMP/T Aster 30 Block 1 medium-range es ABM csomagot, de a Giraffe radarral, kb mint Singapore csinalta.
    Ket battery, darabja 4 launcher, azok nyolc csovel, hozza minimum megegyszer annyi missile, nagyreszt az olcsobb Aster 30 (non-NT), ennek ki kellene jonnie $700-800M kozott a Saab radarral (Singapore 200-300 raketaval vette az ovet $900M korul harom batteryvel..)
    Apropo, a franciak elore rogzitenek minden arat a jovore is es a cucc solid propellantot hasznal, ha jol tevedek, nem kell ketevente ujratolteni, mint az amerikai raketakat, ahogy itt irta valaki.

    Egy tavalyi jobb osszefoglalo a rendszerrol:

    https://nationalinterest.org/blog/buzz/europe-has-its-very-own-missile-defense-system-82486

    pöcshuszár
    Én igazándiból nem értem, hogy az MBDA miért nem készítette még el a Meteor GBAD verzióját.
    Az MBDA jelenleg az Aster 30 Block II tervezesevel es gyertasaval van elfoglalva, lasd a linket.
    Ez egy hulye nev, mert ez egy total uj, mas tipusu raketa, kifejezetten 3000km range ICBM, hypersonic meg spacecraft ellen, azaz ez mar nem anti-aircraft, hanem tisztan ABM - kb az amerikai multilayered missile defense rendszerbol a THAAD megfeleloje lesz.
  • dudi
    Minél erősebb a jeled annál nehezebb zavarni.
    De a tényen bem változtat,bármilyen modern technológiát is alkalmazz az nem helyettesíti a teljesítményt.
    Dehogy!
    A zavarók új generációja - mint az Arexis is - már AESA és GaN technológiát hordoznak. A zavaró már nem körkörös zónazavarást (elnyomás) csinál, hanem azonosítja a radar kibocsátóját, és a zavaró jelet nyaláb formájában küldi a radarra. Ugyan akkor a teljesítménnyel jóval messzebbre lehet zavarást végrehajtani egy nyaláb jellegű koncentrált zavarójellel.
    Ha jól értettem a lényegét, hasonlóan működik, mint a kioltáson alapuló zajcsökkentési megoldások a luxus kocsiknál, csak itt nem hanghullámokkal dolgoznak, hanem radarhullámokkal.
    Itt egy összefoglaló róla.
  • pöcshuszár
    Dehogy!
    A zavarók új generációja - mint az Arexis is - már AESA és GaN technológiát hordoznak. A zavaró már nem körkörös zónazavarást (elnyomás) csinál, hanem azonosítja a radar kibocsátóját, és a zavaró jelet nyaláb formájában küldi a radarra. Ugyan akkor a teljesítménnyel jóval messzebbre lehet zavarást végrehajtani egy nyaláb jellegű koncentrált zavarójellel.
    Ha jól értettem a lényegét, hasonlóan működik, mint a kioltáson alapuló zajcsökkentési megoldások a luxus kocsiknál, csak itt nem hanghullámokkal dolgoznak, hanem radarhullámokkal.
    Itt egy összefoglaló róla.
    Ehez az kell,hogy a te zavarójeled is megfelelően erős legyen.Ha nem tudod eljuttatni csak 200km-re a zavaró jelet de 300km-re van a radar amit zavarni akarsz akkor megette az egészet a fene.A teljesítményt nem lehet megkerülni.
  • pöcshuszár
    Dehogy!
    A zavarók új generációja - mint az Arexis is - már AESA és GaN technológiát hordoznak. A zavaró már nem körkörös zónazavarást (elnyomás) csinál, hanem azonosítja a radar kibocsátóját, és a zavaró jelet nyaláb formájában küldi a radarra.
    Ennek a mondatnak nincs jelentéstartalma.
    • Minden antenna nyalábot bocsát ki, csak a nyaláb formája és energiasűrűsége más.
    • Tudomásom szerint soha semmilyen zavaró nem körkörösen zavart, mert akkor labdába nem rúg a teljesítménye feladathoz képest. Lásd EF-111 és az ALQ-xxx konténereket.
    https://www.ausairpower.net/TE-Tacjammer.html

    Szép egyesével forgatható antennák.

    [​IMG]
    [​IMG]

    ALQ-131. Mivel oldalra nincs is antennája, nem tud zavarni, és effektíve 45 fokos oldalszögnél se nagyon már amennyire mesélték nekem, mert az antenna iránykaraktrisztikája olyan, amilyen...

    Az, hogy a gépeken az automatika hogyan dönti el, hogy több radar esetén mit és milyen időosztásban zavarjon, nos. Erről nem beszélt nekem még soha senki. Majd úgy talán 20-30 év múlva... Ha akkor lesz még, aki életben van, aki használta. Talán addigra nem lesz minősített...

    [​IMG]
  • molnibalage
    Ennek a mondatnak nincs jelentéstartalma.
    • Minden antenna nyalábot bocsát ki, csak a nyaláb formája és energiasűrűsége más.
    • Tudomásom szerint soha semmilyen zavaró nem körkörösen zavart, mert akkor labdába nem rúg a teljesítménye feladathoz képest. Lásd EF-111 és az ALQ-xxx konténereket.
    https://www.ausairpower.net/TE-Tacjammer.html

    Szép egyesével forgatható antennák.

    [​IMG]
    [​IMG]

    ALQ-131. Mivel oldalra nincs is antennája, nem tud zavarni, és effektíve 45 fokos oldalszögnél se nagyon már amennyire mesélték nekem, mert az antenna iránykaraktrisztikája olyan, amilyen...

    Az, hogy a gépeken az automatika hogyan dönti el, hogy több radar esetén mit és milyen időosztásban zavarjon, nos. Erről nem beszélt nekem még soha senki. Majd úgy talán 20-30 év múlva... Ha akkor lesz még, aki életben van, aki használta. Talán addigra nem lesz minősített...

    [​IMG]
    Akkor most szépen leírtad a PESA technológián alapuló zavarót.
    Tudom, hogy tudod mi, és mekkora a különbség PESA és AESA radarok között.
    Most pedig akkor képzeld el, hogy hogyan működhet az AESA alapú, ráadásul GaN lapkákkal megtámogatott Arexis konténer.

    Most akkor képzeld el, hogy az Arexis
  • dudi
    Ehez az kell,hogy a te zavarójeled is megfelelően erős legyen.Ha nem tudod eljuttatni csak 200km-re a zavaró jelet de 300km-re van a radar amit zavarni akarsz akkor megette az egészet a fene.A teljesítményt nem lehet megkerülni.
    Akkor gondold végig a radarzavarás lényegét!
    Ugyebár a radar - amit zavarni akarsz - a jelet nem a radar-to-céltárgy távolságra kell, hogy kibocsájtsa. Hanem még az onnan visszaérkező jelszintnek is értelmezhetőnek kell legyen. Ehhez képest a radar zavaró jelének csak a géptől a radarig kell eljutnia, ráadásul a beérkező jelnek meg kell egyeznie a radar által kibocsátott, és a céltárgyról visszavert jellel (ellenkező esetben gyanússá válik). Na most a radar jel erőssége nem lineárisan csökken, hanem - asszem, de ezt radarokkal foglalkozók megcáfolják - logaritmikusan. Ráadásul a céltárgyakat a rohadt gyártók gyakran úgy alakítják ki, hogy szórja és elnyelje a radarjeleket.
    Ebből következik, hogy lehet, hogy a sima radarnak 4-5-6x akkora teljesítményt kell kibocsátania, mint egy zavarónak ugyan akkora céltárgy-radar távolságra.
    A modern zavarásban már nem az a fő csapás irány (de erre is van lehetőség), hogy brutál erős jellel gyakorlatilag "megvakítsuk" a radart, hanem az, hogy jóval szofisztikáltabban egy olyan ferekvencia és amplitúdó modulált jelet küldjünk vissza, ami vagy kioltja a repülőről érkező jelet, vagy módosíthatja olyan formán, hogy a radar kezelője/hardvere azt higyje, hogy nincs a levegőben semmi, vagy mondjuk jópár kilométerrel arrébb van, esetleg tök más repülési karakterisztikát mutasson. Erre a szoftware based AESA megoldások mind képesek.
    Ez egyben tudja az elnyomást, és a megtévesztést is. Gyakorlatilag egy szoftveres vontatott csaliként is működhet.

    Másrészt a "teljesítmény" az csak a kibocsátó oldal. A hatótávolságot nem csak a kibocsátó oldal teljesítménynövelésével tudod növelni, hanem az érzékelő oldal érzékenységének növelésével is. Hja meg a visszavert jel jelfeldolgozási kapacitásának növelésével.
  • pöcshuszár
    Akkor most szépen leírtad a PESA technológián alapuló zavarót.
    Tudom, hogy tudod mi, és mekkora a különbség PESA és AESA radarok között.
    Most pedig akkor képzeld el, hogy hogyan működhet az AESA alapú, ráadásul GaN lapkákkal megtámogatott Arexis konténer.

    Most akkor képzeld el, hogy az Arexis
    Sorry!
    Telefonon szerkesztettem, és nem tudom, hogy hogy maradt benne az utolsó sor. :oops:
  • pöcshuszár
    Akkor gondold végig a radarzavarás lényegét!
    Ugyebár a radar - amit zavarni akarsz - a jelet nem a radar-to-céltárgy távolságra kell, hogy kibocsájtsa. Hanem még az onnan visszaérkező jelszintnek is értelmezhetőnek kell legyen. Ehhez képest a radar zavaró jelének csak a géptől a radarig kell eljutnia, ráadásul a beérkező jelnek meg kell egyeznie a radar által kibocsátott, és a céltárgyról visszavert jellel (ellenkező esetben gyanússá válik). Na most a radar jel erőssége nem lineárisan csökken, hanem - asszem, de ezt radarokkal foglalkozók megcáfolják - logaritmikusan. Ráadásul a céltárgyakat a rohadt gyártók gyakran úgy alakítják ki, hogy szórja és elnyelje a radarjeleket.
    Ebből következik, hogy lehet, hogy a sima radarnak 4-5-6x akkora teljesítményt kell kibocsátania, mint egy zavarónak ugyan akkora céltárgy-radar távolságra.
    A modern zavarásban már nem az a fő csapás irány (de erre is van lehetőség), hogy brutál erős jellel gyakorlatilag "megvakítsuk" a radart, hanem az, hogy jóval szofisztikáltabban egy olyan ferekvencia és amplitúdó modulált jelet küldjünk vissza, ami vagy kioltja a repülőről érkező jelet, vagy módosíthatja olyan formán, hogy a radar kezelője/hardvere azt higyje, hogy nincs a levegőben semmi, vagy mondjuk jópár kilométerrel arrébb van, esetleg tök más repülési karakterisztikát mutasson. Erre a szoftware based AESA megoldások mind képesek.
    Ez egyben tudja az elnyomást, és a megtévesztést is. Gyakorlatilag egy szoftveres vontatott csaliként is működhet.

    Másrészt a "teljesítmény" az csak a kibocsátó oldal. A hatótávolságot nem csak a kibocsátó oldal teljesítménynövelésével tudod növelni, hanem az érzékelő oldal érzékenységének növelésével is. Hja meg a visszavert jel jelfeldolgozási kapacitásának növelésével.
    Minél nagyobb a zavarni kivánt radar kimenő teljesítmenye annál nagyobb teljesitmeny kell a zavaró részeről is.Ez attól független,hogy 6×kisebb teljesítmeny is elég a zavarashoz.Egyszerű pelda:amit zavarok annak 600 egység a teljesitménye és ehhez nekem elég a 100 egységnyi zavaró teljesitmeny.Viszont ha amit zavarni akarok annak 1200 egység a teljesítménye akkor már nekem 200 egységre lesz szükségem.
  • Legyen meg egyben...

    2017 október 26-án rendelték meg a litvánok.
    2020 júniusában kezdtek el érkezni a rendszer elemei Litvániába.
    2020 november 6-án bejelentik a hivatalos átadást..
    2021-ben el kell érni a teljes harci képességet




    pöcshuszár
    Litvánia megkapta a NASAMS 3-asait.
    Lehet kezdeni számolgatni, hogy mit kinek, mennyiért.:rolleyes::D

    Terminator
    NASAMS medium range air defence systems arrives in Lithuania.

    The contract for procuring the NASAMS air defence system for the Lithuanian Air Force was signed by the Ministry of National Defence and Norway’s Kongsberg, the manufacturer of the system, on October 26, 2017. The €109 million contract includes equipment for two air defence batteries and logistical maintenance package, as well as training for operators and maintenance personnel.

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]
    [​IMG]

    SilvioD
    Június 19-én a litván védelmi minisztérium bejelentette, hogy a norvég fél megkezdi a Kongsberg NASAMS légijármű-rendszerek alkatrészeinek szállítását, amelyeket 2017 októberében rendeltek meg.


    A rendelkezésre álló információk szerint az egyedi rendszerek alkatrészeinek (kétféle Mercedes-Benz teherautó) szállítójának szánt alvázot, valamint rakétavetők. A norvégiai személyzetképzés 2019 második felében kezdődött, és a tervek szerint 2021-ben el kell érni a teljes harci képességet. A litván oldal nem részletezi a kézbesítést.

    Litvánia két Kongsberg NASAMS 2 légijármű- blokkot rendelt el - mindegyik két hordozórakétából áll, egy AN / MPQ-64 Sentinel radarállomásból, egy modulból, amely elektro-optikai megfigyelő és célzó fejjel van felszerelve, parancsnoki járműről és egy kommunikációs járműről. Ezenkívül határozatlan számú irányított AIM-120 AMRAAM rakétát utasítottak az Egyesült Államokban a rendszer élesítésére. A NASAMS csatlakozik a már használatban lévő RBS-70, FIM-92 Stinger és Grom légvédelmi rendszerekhez.

    A NASAMS rendszer megvásárlása a litván fegyveres erők hardver modernizációs programjának része. Ezenkívül átvette a Vilkas ( Boxer ) kerekes páncélokat , az Oshkosh L-ATV kocsijait és a PzH 2000 pisztoly ágyút.

Ugrás a fórum topichoz