|

Búcsúkötelék

A 156. Légiszállító Század elbúcsúztatta a C-130 Hercules szállítógépeit, mivel az egység C-17 Globemaster III típusra vált. Az esemény alkalmából nyolcgépes köteléket formáztak.

Forrás: 145. Légiszállító Ezred ,

Fórum hozzászólások

  • Fade
    Ha egy percet szántál volna rá megtaláltad volna hogy utánanéztem. Nem tetted.
    Hát akkor vagy rosszul néztél utána, vagy szándékosan ferdítettél? Szerinted nincs support (a portugál szerződés szerint VAN, 12 évre + az árban benne van a műszakiak és pilóták kiképzése is ), és nem vetted figyelembe a + szimulátor beszerzési költségét sem. Ráadásul el ne felejtsd hogy a portugálok már használták a Herculest, talán tudják hogy jó okuk van a KC-390-re lecserélni ...
  • Fade
    És ebben nincs support!
    Molni már kiemelte e lényeget, szerinted "flight simulator and maintenance service will be provided for a period of 12 years." ez mi ha nem support?
  • emel
    Ráadásul el ne felejtsd hogy a portugálok már használták a Herculest, talán tudják hogy jó okuk van a KC-390-re lecserélni ...
    Kiváló okuk van - a meglévő Portugál C-130-ak életkora...:)
  • rudi
    Kiváló okuk van - a meglévő Portugál C-130-ak életkora...:)
    Vehetnének helyette új C-130J Super Herkyt - de nem azt választották, lehet hogy jó okuk volt rá csak nem reklámozhatják túl részletesen ...
  • emel
    Vehetnének helyette új C-130J Super Herkyt - de nem azt választották, lehet hogy jó okuk volt rá csak nem reklámozhatják túl részletesen ...
    Azt nem tudhatjuk, hogy mennyire voltak elégedettek a Herkivel, de adódott 1 lehetőségük, így beszálltak a brazil testvérek fejlesztésébe. És 2023 végére már mindkét típusról lesz némi tapasztalatuk...
  • rudi
    DE:
    vannak apró trükkök…:)
    további apró trükkök
    - Winglet
    [​IMG]
    [​IMG]
    a USAF mostanában fejezi be a kísérleteket a C-130-ra szánt wingletekkel. Polgári repülésben bevált logikus indukált ellenállás csökkentő továbbfejlesztés.
    Eredmény: 1-3% üza. fogyasztás csökkenés (átlag - 21 gallon/óra) = 4% hatótáv növekedés,

    Turbulátorok a törzsön
    Szerintem ez egy egészen elképesztő fejlesztés és mutatja hogy az aerodinamika micsoda fantasztikus tudomány.
    A törzs hátsó részére a teher rámpa mellé felszerelt turbulátorok úgy módosítják a törzs körüli áramlást hogy kivasalják a rámpaajtóknál fellépő turbulens áramlást ezzel 11 - 15%kal (!!) csökkentve a gép teljes légellenállását! Ennek az eredménye 4-5 % fogyasztás csökkenés (- 30 gallon / óra) = 6% hatótáv növekedés
    A szépsége a dolognak hogy egy ilyen 3D nyomtatott turbulátor készlet költsége $ 90 000 és 2 nap alatt felszerelhető
    Az üzemeltetőknek a beruházás átlag 400-500 repült óra alatt megtérül
    [​IMG]
    [​IMG]
  • rudi
    további apró trükkök
    - Winglet
    [​IMG]
    [​IMG]
    a USAF mostanában fejezi be a kísérleteket a C-130-ra szánt wingletekkel. Polgári repülésben bevált logikus indukált ellenállás csökkentő továbbfejlesztés.
    Eredmény: 1-3% üza. fogyasztás csökkenés (átlag - 21 gallon/óra) = 4% hatótáv növekedés,

    Turbulátorok a törzsön
    Szerintem ez egy egészen elképesztő fejlesztés és mutatja hogy az aerodinamika micsoda fantasztikus tudomány.
    A törzs hátsó részére a teher rámpa mellé felszerelt turbulátorok úgy módosítják a törzs körüli áramlást hogy kivasalják a rámpaajtóknál fellépő turbulens áramlást ezzel 11 - 15%kal (!!) csökkentve a gép teljes légellenállását! Ennek az eredménye 4-5 % fogyasztás csökkenés (- 30 gallon / óra) = 6% hatótáv növekedés
    A szépsége a dolognak hogy egy ilyen 3D nyomtatott turbulátor készlet költsége $ 90 000 és 2 nap alatt felszerelhető
    Az üzemeltetőknek a beruházás átlag 400-500 repült óra alatt megtérül
    [​IMG]
    [​IMG]
    Az a vicces, hogy a gép "másik végének" átalakításával szerintem sokkal többet nyerhetnének. :rolleyes:
  • pöcshuszár
    Az a vicces, hogy a gép "másik végének" átalakításával szerintem sokkal többet nyerhetnének. :rolleyes:
    A gép fő geometriai méretei és súlypontja adott. Ezen változtatni nem lehet, ha arra gondolsz, hogy a gép orrát alakítanád át.
    Kíváncsi lennék, hogy a panelek által a burkolatra mennyivel több erő adódik át, hogy így mennyire fog hullámosodni a borítás idővel vagy akkor az is vastagabbra cserélik.

    A linkelt törzs végén levő megoldás arra hajaz, amit anno én egyetemen vitorlázó gépeknél vizsgáltam/tuk, de végül nem lett belőle semmi, legalábbis azokon. Néhány szárnyprofil esetén különféle örvénykeltő elemek hatását vizsgáltuk azok siklószámára. (Motoros gépeken sem láttam alkalmazva.)

    Eltérő formájú és kiemelkedésű örvénykeltő elemeket helyeztünk el a profilok kilépőélének hátsó 1/3-a mögött. Helyenként döbbenetes mértékű felhajtóerő erő növekedést mértünk (+30% volt a max), de a légellenállás is számottevően nőtt, a siklószám javulás csak nagyon szűk Re szám (sebesség) és állásszög tartományon belül jött ki és inkább csak azon elrendezéseknél, ahol a Cl növekedés 10% vagy alatta maradt. (Itt a mérési pontosság is már bejátszott abba, hogy mennyire volt reális az mért eredmény.)

    A megoldás legfeljebb arra lett volna jó, hogy egyes gépek abszolút felhajtó ereje nőtt volna (már ameddig bírja a szerkezet), de a siklószám javítása kérdéses lett volna, ami a vitorlázó gépeknél a szent Grál. Kisebb sebességeknél egyes repülőgépeknél számottevően javította volna felszállási hosszt, a "bozótpilóta" környezetben ez nem hátrány ahol motorerő van, de kis sebességnél a Fl növekmény bőven veri a Fd növekményt. Ellenben a csúcssebességet és a hatótávolságot adott estben néhány százalékkal csökkenthette volna. De ez olyan szűk terület, hogy ezért sanszosan nem érte meg szórakozni.

    Azóta nem foglalkoztam ilyesmivel, de nem láttam soha sehol gyakorlati alkalmazásban ilyet.
  • molnibalage
    A gép fő geometriai méretei és súlypontja adott. Ezen változtatni nem lehet, ha arra gondolsz, hogy a gép orrát alakítanád át.
    Kíváncsi lennék, hogy a panelek által a burkolatra mennyivel több erő adódik át, hogy így mennyire fog hullámosodni a borítás idővel vagy akkor az is vastagabbra cserélik.

    A linkelt törzs végén levő megoldás arra hajaz, amit anno én egyetemen vitorlázó gépeknél vizsgáltam/tuk, de végül nem lett belőle semmi, legalábbis azokon. Néhány szárnyprofil esetén különféle örvénykeltő elemek hatását vizsgáltuk azok siklószámára. (Motoros gépeken sem láttam alkalmazva.)

    Eltérő formájú és kiemelkedésű örvénykeltő elemeket helyeztünk el a profilok kilépőélének hátsó 1/3-a mögött. Helyenként döbbenetes mértékű felhajtóerő erő növekedést mértünk (+30% volt a max), de a légellenállás is számottevően nőtt, a siklószám javulás csak nagyon szűk Re szám (sebesség) és állásszög tartományon belül jött ki és inkább csak azon elrendezéseknél, ahol a Cl növekedés 10% vagy alatta maradt. (Itt a mérési pontosság is már bejátszott abba, hogy mennyire volt reális az mért eredmény.)

    A megoldás legfeljebb arra lett volna jó, hogy egyes gépek abszolút felhajtó ereje nőtt volna (már ameddig bírja a szerkezet), de a siklószám javítása kérdéses lett volna, ami a vitorlázó gépeknél a szent Grál. Kisebb sebességeknél egyes repülőgépeknél számottevően javította volna felszállási hosszt, a "bozótpilóta" környezetben ez nem hátrány ahol motorerő van, de kis sebességnél a Fl növekmény bőven veri a Fd növekményt. Ellenben a csúcssebességet és a hatótávolságot adott estben néhány százalékkal csökkenthette volna. De ez olyan szűk terület, hogy ezért sanszosan nem érte meg szórakozni.

    Azóta nem foglalkoztam ilyesmivel, de nem láttam soha sehol gyakorlati alkalmazásban ilyet.
    Utasszállító gépek szárnyán is előfordulnak örvénygenerátor-lemezkék, itt pl. Boeing-737 szárnyának felső felületén (piszok kellemetlen érzés tud lenni, mikor a szerelő figyelmetlenül éppen rátérdel valamelyikre :(:mad:):

    https://www.google.hu/search?q=b737...iJTkAhXvsIsKHbwOCUQQ_AUIESgB&biw=1120&bih=538
  • pöcshuszár
    Az a vicces, hogy a gép "másik végének" átalakításával szerintem sokkal többet nyerhetnének. :rolleyes:
    Szerintem ez tévedés. A jármű elejének kialakítása sokkal kevésbé hat a légellenállásra, mint a farrész kialakítása.
  • emel
    Utasszállító gépek szárnyán is előfordulnak örvénygenerátor-lemezkék, itt pl. Boeing-737 szárnyának felső felületén (piszok kellemetlen érzés tud lenni, mikor a szerelő figyelmetlenül éppen rátérdel valamelyikre :(:mad:):

    https://www.google.hu/search?q=b737...iJTkAhXvsIsKHbwOCUQQ_AUIESgB&biw=1120&bih=538
    Az örvénykeltők, amiket használtunk, azok kiemelkedése elérte a szárnyprofil kb. 3-7%-át és azok felülete az utolsó 1/3-ban úgy 15-20% volt. Más jellegűek voltak, de jó tudni ezt.

    Bár most látom...
    https://www.emapa.aero/Cessna-180-182A-182B-185-Micro-Vortex-Generator-p/cessna-180_182_185.htm

    Ezek szerint akkor mégis csak elérhető a piacon, akinek ilyesmire van igénye. A stall speed kisebb, ergo leszállósebességet is csökkenti vagyis a kifutási úthossz és akkor a felszállásit is sanszosan. Lám lám, ma is tanultam újat.

    [​IMG]

    [​IMG]
  • pöcshuszár
    Az a vicces, hogy a gép "másik végének" átalakításával szerintem sokkal többet nyerhetnének. :rolleyes:
    Gondolom a törzs alakellenállásának a csökkentésére gondolsz, de az aerodinamika nem ilyen egzakt tudomány...sok vicces dolog van benne.
    Képzelj el egy kör keresztmetszetű áramvonalas csepp alakú testet aminek az lég ellenállása X. Képzelj ell egy szintén áramvonalas keresztmetszetű gyűrűt aminek a légellenállása Y.
    Ha a gyűrűt az áramvonalas test elé helyezed érdekesen alakul a Z eredő ellenállás. Az ember azt várná hogy az eredő ellenállás Z = X + Y, esetleg valamivel több.
    Az eredmény viszont Z<X.
    Ezt hívják Townend gyűrűnek (ennek a továbbfejlesztése a NACA gyűrű)
    A gyakorlati haszna az volt hogy a 30-as években ez hozta előnybe a - meglehetősen tömpe orrú - csillagmotorokkal felszerelt gépeket a soros motorokkal szereltekkel szemben. Pl.:
    [​IMG]
    Amúgy itt van a NASA virtuális szélcsatornája ahol el lehet játszani hogy a kül. alakú (benne kül. orrgörbületi sugarú) testek légellenállás tényezője hogyan alakul.
    Egyszóval nem biztos hogy sokat nyernének vele ha a C-130 meglehetősen buci orrát szép hegyesre cserélnék…

    molnibalage
    Azóta nem foglalkoztam ilyesmivel, de nem láttam soha sehol gyakorlati alkalmazásban ilyet.
    Rengeteg helyen használnak turbulátorokat. Sok helyen az orrsegédszárnyak alternatívájaként és roppant hatásosak tudnak lenni. Ha jól szerkesztik meg akkor nagyobb sebességnél az ellenállás növelő hatásuk minimális, kis sebességnél viszont rendkívül kedvezően befolyásolják a gép tulajdonságait.
    Videó:

    Vitorlázó gépeken is használunk turbulátorokat.
    Ezek a szárnyon illetve a vezérsíkokon a lamináris-turbulens áramlás átváltási ponton vannak felragasztva hogy az áramlás jellege ne cikk-cakkosan hanem egy egyenes mentén váltson át s ezzel csökkenjen a parazita ellenállás
    példa:
    [​IMG]
  • Terminator
    [​IMG]

    [​IMG]
    "Two Brazilian Air Force Hercules using the MAFFS (Modular Airborne Fire Fighting) 1 system are bidding to quell the Amazon fires."
  • Terminator
    "Two Brazilian Air Force Hercules using the MAFFS (Modular Airborne Fire Fighting) 1 system are bidding to quell the Amazon fires."
    Van videó is
  • molnibalage
    Azóta nem foglalkoztam ilyesmivel, de nem láttam soha sehol gyakorlati alkalmazásban ilyet.
    Ebbe a képbe most botlottam bele. Azon kívül hogy jó kép, kiválóan láthatóak a vortex generátorok a belépőél mögött (Bell V-280 Valor)
    [​IMG]

Ugrás a fórum topichoz