|

Pénzügyi vonalon zajlanak az egyeztetések a török Sz-400 beszerzésről

Fikri Isik török védelmi miniszter tegnap úgy nyilatkozott a török köztévének, hogy az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer beszerzése kapcsán már lezártak mindenféle technikai jellegű kérdést, jelenleg a pénzügyi lehetőségek egyeztetése zajlik.

“Törökország tisztában van azzal, hogy az Sz-400 rendszer megvásárlása esetén nincs lehetőség annak a NATO légvédelmi rendszerébe illesztésre.” – tette hozzá a török védelmi miniszter.

Recep Tayyip Erdoğan május elején, Szocsiban találkozott Vlagyimir Putyinnal – a két államfő találkozójának témái között szerepelt az aktuálisan legmodernebb orosz  légvédelmi rendszer Törökország általi megvásárlása is. Kapcsolódóan a múlt hónapban orosz részről olyan nyilatkozat látott napvilágot, miszerint Moszkvának nem áll szándékában hitelt nyújtania Ankarának a rendszer megvásárlásához.

Ismert lehet, hogy a NATO tag Törökország légvédelmének korszerűsítése kapcsán hosszabb ideje borzolja a katonai szövetség idegeit azáltal, hogy előbb kínai, majd az abból kihátrálást követően most orosz megoldást tervez hadrendbe állítani amerikai, vagy európai megoldások helyett. A török védelmi miniszter egy korábbi nyilatkozata alapján Ankara azon az állásponton van, miszerint nem kaptak versenyképes árat NATO tagállam fejlesztette légvédelmi rendszerre.

Fotó: Vitalij Kuzminy ,

Fórum hozzászólások

  • Valaki árulja már el nekem,hogy akkor hány radar is tartozik a rendszerhez?Vagy mire valók az ábrán lévő radarok?Mi a különbség a tornyos és a nem tornyos 92H6E radar közt?Együtt használják a kettőt?Ha nem akkor mikor az egyiket és mikor a másikat?Ha igen akkor mi az egyik és mi a másik feladata?

    [​IMG]
  • dudi
    Valaki árulja már el nekem,hogy akkor hány radar is tartozik a rendszerhez?Vagy mire valók az ábrán lévő radarok?Mi a különbség a tornyos és a nem tornyos 92H6E radar közt?Együtt használják a kettőt?Ha nem akkor mikor az egyiket és mikor a másikat?Ha igen akkor mi az egyik és mi a másik feladata?

    [​IMG]
    Még két hónapod bírd ki és olvashatod. Tőmondatokban.

    Az orosz Sz-300/400 változatok alapvetően 3 féle radarral bírnak, de ehhez érteni kell a felépítést is.

    Sz-300/400 ezred
    1 db vezetési osztály
    1-4 db rakétás osztály

    Sz-300/400 dandár
    1 db vezetési osztály
    5-6 db rakétás osztály

    A vezetési osztály adott változattól függően bír a nagy hatótávolságú 360 fokos keresőradarral. Ez az ős Sz-300-nál a Big Bird (RLO) volt. Ez a közepes és nagymagasságú célokat deríti fel és osztja a célokat az osztályok felé. Az osztályok csak a kapott céljeleket látják az RLO-tól nem a teljes helyzetképet, mint a Patriot. Ez koncepcionális eltérés.

    A rakétás (harci) osztályoknál a tűzvezető radar az RPN (Flap Lid) és a kismagasságú körkörs felderítő rarad az Clam Shell (NVO). Ez mindig állványon van, mert kismagasságú célkereséskor hasznos dolog az a plusz kb. 20 méter. (Állványból is vam lét fajta méret is.)

    Tehát az osztályok a Big Bird radartól kapott helyzetképet kismagasságon a saját NVO radarral egészítik ki, és a kettő forrásból kapott céljelekre tud dolgozni az RPN.

    Elvben bármelyik osztály szintű radar toronyra pakolható, modulárs a rendszer. A Big Bird nem, túl nagy és nem feladata a kismagasságú keresés.

    Az export Sz-300PU esetén nincs vezetési osztály. Ilyen került volna a VSz államokba, ezek viszont ezért SzT-68U (Tin Shield) radart kaptak körkörös felderítésre, tehát osztály és nem vezetési szinten volt a körkörös helyzetkép alkotás.

    A dolog ott válik érdekessé, hogy ettől függetlenül Vietnám utólag vett az osztályaihoz a PMU2-höz osztály szintű keresőradart úgy, hogy a vezetési pont radarja is megvan.

    Kb. ennyi. Részletsebben az összefoglalóban benne lesz.

    Sz-300PT osztály főbb járművei (csak az legfontosabbak)

    • 5N66 NVO (Clam Shell) kismagasságú célfelderítő rádiólokátor (F5), minden harci osztálynál 1 db
    • 5N64K RLO (Big Bird) célfelderítő rádiólokátor (F6), csak az ezred vezetési osztályánál 1 db
    • 5N63 RPN (Flap Lid) célmegvilágító és rakéta rávezető rádiólokátor (F1 kabin), minden harci osztálynál 1 db
    • 5P851 PU indítóállvány, minden harci osztálynál 4 indító szakasz, szakaszonként 3 db állvány, állványonként 4 db 5V55K, 5V55R, esetleg 5V55Sz rakétával, vagy ezek kombinációjával, összesen 48 db rakéta
  • molnibalage
    Még két hónapod bírd ki és olvashatod. Tőmondatokban.

    Az orosz Sz-300/400 változatok alapvetően 3 féle radarral bírnak, de ehhez érteni kell a felépítést is.

    Sz-300/400 ezred
    1 db vezetési osztály
    1-4 db rakétás osztály

    Sz-300/400 dandár
    1 db vezetési osztály
    5-6 db rakétás osztály

    A vezetési osztály adott változattól függően bír a nagy hatótávolságú 360 fokos keresőradarral. Ez az ős Sz-300-nál a Big Bird (RLO) volt. Ez a közepes és nagymagasságú célokat deríti fel és osztja a célokat az osztályok felé. Az osztályok csak a kapott céljeleket látják az RLO-tól nem a teljes helyzetképet, mint a Patriot. Ez koncepcionális eltérés.

    A rakétás (harci) osztályoknál a tűzvezető radar az RPN (Flap Lid) és a kismagasságú körkörs felderítő rarad az Clam Shell (NVO). Ez mindig állványon van, mert kismagasságú célkereséskor hasznos dolog az a plusz kb. 20 méter. (Állványból is vam lét fajta méret is.)

    Tehát az osztályok a Big Bird radartól kapott helyzetképet kismagasságon a saját NVO radarral egészítik ki, és a kettő forrásból kapott céljelekre tud dolgozni az RPN.

    Elvben bármelyik osztály szintű radar toronyra pakolható, modulárs a rendszer. A Big Bird nem, túl nagy és nem feladata a kismagasságú keresés.

    Az export Sz-300PU esetén nincs vezetési osztály. Ilyen került volna a VSz államokba, ezek viszont ezért SzT-68U (Tin Shield) radart kaptak körkörös felderítésre, tehát osztály és nem vezetési szinten volt a körkörös helyzetkép alkotás.

    A dolog ott válik érdekessé, hogy ettől függetlenül Vietnám utólag vett az osztályaihoz a PMU2-höz osztály szintű keresőradart úgy, hogy a vezetési pont radarja is megvan.

    Kb. ennyi. Részletsebben az összefoglalóban benne lesz.

    Sz-300PT osztály főbb járművei (csak az legfontosabbak)

    • 5N66 NVO (Clam Shell) kismagasságú célfelderítő rádiólokátor (F5), minden harci osztálynál 1 db
    • 5N64K RLO (Big Bird) célfelderítő rádiólokátor (F6), csak az ezred vezetési osztályánál 1 db
    • 5N63 RPN (Flap Lid) célmegvilágító és rakéta rávezető rádiólokátor (F1 kabin), minden harci osztálynál 1 db
    • 5P851 PU indítóállvány, minden harci osztálynál 4 indító szakasz, szakaszonként 3 db állvány, állványonként 4 db 5V55K, 5V55R, esetleg 5V55Sz rakétával, vagy ezek kombinációjával, összesen 48 db rakéta
    Az általam linkelt oldalon található animációban ez szépen látszik is.
  • molnibalage
    Még két hónapod bírd ki és olvashatod. Tőmondatokban.

    Az orosz Sz-300/400 változatok alapvetően 3 féle radarral bírnak, de ehhez érteni kell a felépítést is.

    Sz-300/400 ezred
    1 db vezetési osztály
    1-4 db rakétás osztály

    Sz-300/400 dandár
    1 db vezetési osztály
    5-6 db rakétás osztály

    A vezetési osztály adott változattól függően bír a nagy hatótávolságú 360 fokos keresőradarral. Ez az ős Sz-300-nál a Big Bird (RLO) volt. Ez a közepes és nagymagasságú célokat deríti fel és osztja a célokat az osztályok felé. Az osztályok csak a kapott céljeleket látják az RLO-tól nem a teljes helyzetképet, mint a Patriot. Ez koncepcionális eltérés.

    A rakétás (harci) osztályoknál a tűzvezető radar az RPN (Flap Lid) és a kismagasságú körkörs felderítő rarad az Clam Shell (NVO). Ez mindig állványon van, mert kismagasságú célkereséskor hasznos dolog az a plusz kb. 20 méter. (Állványból is vam lét fajta méret is.)

    Tehát az osztályok a Big Bird radartól kapott helyzetképet voltságon a saját NVO radarral egészítik ki, és a kettő forrásból kapott céljelekre tud dolgozni az RPN.

    Elvben bármelyik osztály szintű radar toronyra pakolható, modulárs a rendszer. A Big Bird nem, túl nagy és nem feladata a kismagasságú keresés.

    Az export Sz-300PU esetén nincs vezetési osztály. Ilyen került volna a VSz államokba, ezek viszont ezért SzT-68U (Tin Shield) radart kaptak körkörös felderítésre, tehát osztály és nem vezetési szinten volt a körkörös helyzetkép alkotás.

    A dolog ott válik érdekessé, hogy ettől függetlenül Vietnám utólag vett az osztályaihoz a PMU2-höz osztály szintű keresőradart úgy, hogy a vezetési pont radarja is megvan.

    Kb. ennyi. Részletsebben az összefoglalóban benne lesz.

    Sz-300PT osztály főbb járművei (csak az legfontosabbak)

    • 5N66 NVO (Clam Shell) kismagasságú célfelderítő rádiólokátor (F5), minden harci osztálynál 1 db
    • 5N64K RLO (Big Bird) célfelderítő rádiólokátor (F6), csak az ezred vezetési osztályánál 1 db
    • 5N63 RPN (Flap Lid) célmegvilágító és rakéta rávezető rádiólokátor (F1 kabin), minden harci osztálynál 1 db
    • 5P851 PU indítóállvány, minden harci osztálynál 4 indító szakasz, szakaszonként 3 db állvány, állványonként 4 db 5V55K, 5V55R, esetleg 5V55Sz rakétával, vagy ezek kombinációjával, összesen 48 db rakéta
    Tehát a vietnami beszerzés célj olyan koncepció létrehozása mint amit a Patriot használ?
  • dudi
    Tehát a vietnami beszerzés célj olyan koncepció létrehozása mint amit a Patriot használ?
    Nem.

    Tőmondatokban ismét.

    Pusztán az osztályok önállóságának növelése a cél főleg ARM-ok ellen, hiszen az osztályoknak alapból csak kismagasságú 360 fokos képük van. Az RLO akár 50-100 km-re is lehet tőlük és hiába pásztáz két irányba viszonylag lassan forog az antenna és távol van a potenciálisan érkező ARM-októl. A horizont alól beloftolt ARM-ot legfelebb az NVO látja az osztályoknál, ha nagy magasságú ARM indítást az osztály maga nem érzékel csak ha éppen az a gép indította, amit már az RPN követ (leváló céljel, a célpont követésekor a célpont környékét is tapogatja le tűnyalábbokal az RPN emiatt.) Ha mozognia kell a vezetési osztálynak, akkor drámaian csökken az Sz-300 ezred/dandár harcértéke, hiszen kiesik a long range EW radar közepes és nagy magasságon és a központi vezetésnek is annyi. Az RPN nem tud 360 fokban keresni és azzal keresni elég öngyilkos üzemmód.

    Na sanszosan erre vették a vietnámiak az osztályok számára a felderíő radarokat minden osztály számára. Ezek kevésbé brutálisak, mint a RLO, viszont ezzel az osztályok önvédelmi képessége ARM ellen drámaian nő elvben és, ha nincs vezetési pont, akkor is képesek tevékenykedni önállóan is.


    A Patriot alapvetően eltér az Sz-300 családtól abban, hogy összevissza csak egy db radarja van minden osztálynak és nincs zl. szintű közös radar sem. Egy osztály csak 270 fokos íven belül tud 105 fokot lefedni, nem 360/105, mint az Sz-300. A Pat. osztály önálló célfedlerítés képessége gyengébb (szerintem), mint az Sz-300-é, viszont sokkal több adatot osztanak meg egymással és az osztályok közötti összedolgozás rugalmasabb.

    A Patriotnál az osztályok a teljes légi helyzetképet képesek egymással megosztani, nem csak felülről (vezetési pont) érkező céljelekkel dolgoznak. Ezen felül itt is van zl. szintű vezetési pont, de az FU-k (fire unit, osztályok) enélkül is kommunikálhatnak egymással, míg az Sz-300 esetén csak az ezred/dandár vezetési ponton keresztül van adatáramlás, az azonos szinten levő osztályok között legfeljebb rádiózni lehet, de adatkapcsolat tudtommal nincs.

    Még két hónap, addig bírjátok ki. Igyekszem én is belehúzni, hogy minől több dolog férjen bele a műben. A Patriot + Sz-300 család együtt kb. 60 oldal. Ok, képekkel és ábrákkal... :)
  • Ehhez a rendszerhez hozzá lehet kapcsolni pl a teleptett NATO 3D radarokat? Tudnak együtt dolgozni ezek a rendszerek? Tehát pl a rakétás osztályok tudnának rakétát indítani célpontra a 3D radartól kapott jelekre?
  • erdifefe1
    Ehhez a rendszerhez hozzá lehet kapcsolni pl a teleptett NATO 3D radarokat? Tudnak együtt dolgozni ezek a rendszerek? Tehát pl a rakétás osztályok tudnának rakétát indítani célpontra a 3D radartól kapott jelekre?
    Mindent lehet csak akarni kell.Alapjáraton átalakítás szerintem nem.De a törökök nem azért vették,hogy integrálják a NATO rendszerbe...
  • erdifefe1
    Ehhez a rendszerhez hozzá lehet kapcsolni pl a teleptett NATO 3D radarokat? Tudnak együtt dolgozni ezek a rendszerek? Tehát pl a rakétás osztályok tudnának rakétát indítani célpontra a 3D radartól kapott jelekre?
    Alapjáraton biztosan nem, hiszen orosz vezetési ponthoz van belővea rendszer.
    Ezen felül a céljelre dolgozás kétféleképpen is értelmezhető, de ez a Nebo-nál nyer igazán értelmet. Erről is szó esik majd a nagy műben. ;)
  • Egyik sz-400 hír jön a másik után Na de mi a helyzet a légi erővel?

    Szinte semmi újítást nem hallani R-74m2 ? sisak kijelző? TGP ? Sdb szintű bombák? meg a kh-59mk2 ?

    Ezekről az ég világon semmi info
    Jó értem én hogy van r-77-1 meg r-73 75 fokos szögtartományból indítható rakéta meg khibiny de a fent említett kategóriás cuccokat már évtizedek óta használják máshol.
    Érthető hogy összeomlás után nem jutott mindenre de valahogy úgy látom hogy ha csak a légvédelem kerül előtérbe akkor rögtön az sz-400 mint csoda fegyver
  • Roni
    Egyik sz-400 hír jön a másik után Na de mi a helyzet a légi erővel?

    Szinte semmi újítást nem hallani R-74m2 ? sisak kijelző? TGP ? Sdb szintű bombák? meg a kh-59mk2 ?

    Ezekről az ég világon semmi info
    Jó értem én hogy van r-77-1 meg r-73 75 fokos szögtartományból indítható rakéta meg khibiny de a fent említett kategóriás cuccokat már évtizedek óta használják máshol.
    Érthető hogy összeomlás után nem jutott mindenre de valahogy úgy látom hogy ha csak a légvédelem kerül előtérbe akkor rögtön az sz-400 mint csoda fegyver
    Armata platform, T-90-72 modernizációk, gyalogsági felszerelés modernizációja, Ka-52, Mi-28-35, nuki ütőerő felújítása, néhány okosfegyver amiket Szíriában is bemutattak, meg amiről fogalmunk sincs, mert titkos, van PAK-FA program meg bővülő 4. gen szuhoj flotta. Rá lehet mutatni, hogy mi nincs nekik vagy mivel néz ki úgy, hogy nem haladnak, de komoly modernizációba fogtak bele.
  • joker
    Armata platform, T-90-72 modernizációk, gyalogsági felszerelés modernizációja, Ka-52, Mi-28-35, nuki ütőerő felújítása, néhány okosfegyver amiket Szíriában is bemutattak, meg amiről fogalmunk sincs, mert titkos, van PAK-FA program meg bővülő 4. gen szuhoj flotta. Rá lehet mutatni, hogy mi nincs nekik vagy mivel néz ki úgy, hogy nem haladnak, de komoly modernizációba fogtak bele.
    Ezt teljesség igénye nélkül lehet még pl. kiegészíteni tengeralattjárókkal, korvettekkel, robotrepülőgépekkel, s mindezt tudjuk, egy Olaszország szintű gazdaság mellett ;) !
  • Szerintem arra gondolnak, hogy a majd beszerzett török F-35A-k előbb-utóbb el fognak repűlni az Sz-400 radarja előtt. Sőt, gyakorlatok alkalmával gyakorolhatják mad az 5. gen gépek felderítését a rendszerrel, ill. az ilyen légvédelem elleni támadást dolgozhatnak ki a törökök az F-35-ösökkel.
    Biztonsági rés lehet itt, hogy amíg megtanulják rendesen használni a rendszert, addig az orosz kiképzők is ott lesznek és látnak mindent. Ezt tovább fokozhatja, ha valamilyen wireless adatátvitellel el jut az oroszokhoz minden adat, vagy egy sticken az orosz kiképző egyszerűen hazaviszi a gyakorlat adatait. A rendszer finomhangolásában biztosan sokat segítene.
  • zsolti
    Ezt teljesség igénye nélkül lehet még pl. kiegészíteni tengeralattjárókkal, korvettekkel, robotrepülőgépekkel, s mindezt tudjuk, egy Olaszország szintű gazdaság mellett ;) !

    Az igazi kérdés az az hol élnek jobban valójában???

Ugrás a fórum topichoz