|

Féljünk-e a bombától?

Úgy a magyar, mint a nemzetközi sajtó nagy (mondhatni: „világrengető”) szenzációként tálalta a hírt, miszerint az Amerikai Egyesült Államok hadereje bevetette a GBU-43/B MOAB (Massive Ordnance Air Blast) bombáját Afganisztánban. Az esemény érdekességét két dolog adja: egyrészt, hogy ez a fegyver az USA legerősebb, nem nukleáris bombája, másrészt pedig most először használták harci körülmények között. Az átlagemberek számára ez azt az érzést keltheti, hogy Washington „új fokozatba kapcsolt” a terrorizmus elleni háborúban – érdemes azonban jobban utána nézni, mi is ez a fegyver, és mi vezetett a bevetéséhez.

Először is lássuk a tényeket: a közel-keleti, észak-afrikai és közép-ázsiai régiókért felelős amerikai katonai parancsnokság (United States Central Command) közleménye szerint 2017. április 13-án este az afganisztáni Nangarhar tartományban került sor a GBU-43/B első éles bevetésére. A bombát egy MC-130H Combat Talon II típusú repülőgépről (ez a C-130H Hercules teherszállító egyik változata) dobták le. A célpont az Iszlám Állam helyi sejtjének egyik, jelentős részben föld alatt lévő bázisa volt.

A GBU-43/B MOAB egyik tesztpéldánya, egy kísérletre előkészítve az Eglin légibázison, 2003-ban |Fotó: Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma – archív ,

John W. Nicholson tábornok, az Afganisztánban állomásozó amerikai erők parancsnoka nyilatkozatában elmondta: a cél az volt, hogy minimalizálják a saját veszteségeket, miközben minél nagyobb kárt okoznak az ellenséges erőknek. Az elpusztított IÁ-bázist ugyanis kiterjedt védelmi rendszerrel látták el, aminek részét képezték jól álcázott, improvizált robbanóeszközök (IED-k), rejtett alagutak és megerősített bunkerek. Ha a felszámolását egy rajtaütéssel oldották volna meg, az minden bizonnyal jelentős emberi veszteséggel járt volna, ezért döntöttek a légicsapás mellett.

Nicholson emellett hozzátette, hogy a GBU-43/B mutatkozott a legmegfelelőbb eszköznek a csapásméréshez, mivel pusztító ereje mellett a pszichológiai hatása is monumentális. Ezen a ponton pedig érdemes megállni, és megnézni, mi is ez a fegyver tulajdonképpen, miért fejlesztették ki, és végső soron miért pont most vetették be először.

A GBU-43/B-t az Amerikai Egyesült Államok Légierejének Kutatóintézete fejlesztette ki 2002-ben, első ízben pedig egy évvel később próbálták ki. A bomba a BLU-82B-t váltotta le, amit még a vietnami háború során hoztak létre a Commando Vault program során, a köznyelv pedig csak „daisy cutter” néven emlegette. Ezt „margaréta-arató” néven lehetne a legjobban magyarra fordítani, ami egyben jól leírja felhasználásának célját is: a fegyvert nagy területek „letakarítására” használták, például erdei helikopter-leszállóhelyek létrehozásakor. Nem szabad összekeverni azonban a termobárikus bombákkal, sem pedig a lombozat irtására használt fegyverekkel.

A BLU-82B-ből 225 darab készült, és Vietnam után Irakban, illetve Afganisztánban is használták. A közel-keleti háborúkban már deklaráltan az élőerő elleni bevetések domináltak, amire tökéletesen meg is felelt a fegyver: bár hagyományos robbanófejjel látták el, annak tömege miatt nagyon nagy területen oszlott el a hatása, amihez hatalmas fény- és hanghatás is társult. A széles hatótáv miatt aknamezők megtisztítására is sikerrel alkalmazták, de mindvégig a „sokk és félelem” stratégia fő eszközeként maradt meg leginkább.

Az utolsó BLU-82B “daisy cutter” bomba felrobbantása 2008. július 15-én, egy amerikai lőtéren. A BLU-82B volt a GBU-43/B elődje – a MOAB bevetése hasonló, még ennél is pusztítóbb hatással jár |Fotó: USAF / Capt. Patrick Nichols ,

A BLU-82B-t 2008-ban vonták ki, azonban az iraki és afganisztáni helyzet akkoriban már nem kívánta meg, hogy a GBU-43/B-t bevessék. A megfontolt alkalmazást már csak a bomba ára is indokolttá teszi: amellett, hogy közel 300 millió dollárba került a kifejlesztése, egyetlen fegyver 16 millió USD-t kóstál. Ezért cserébe viszont 11 tonnányi TNT-nek megfelelő robbanóerőt biztosít, ami több száz méteres körben fejti ki hatását.

Szintén fontos megjegyezni, hogy ez nem egy „bunker-romboló” bomba – erre a szerepkörre az amerikai fegyveres erőknél több eszköz is rendelkezésre áll, mint például a GBU-57A/B Massive Ordnance Penetrator (MOP). Ha viszont arra van szükség, hogy részben a felszínen, részben pedig a föld alatt, de nem túl mélyen elhelyezkedő célpontot pusztítsanak el, ami relatíve nagy területen oszlik szét, akkor a MOAB alkalmazása abszolút logikus. A mostani helyzet pedig pontosan ez volt.

MC-130H Combat Talon II – ez a típus szolgál a GBU-43/B bevetésére |Fotó: USAF / Staff Sgt. Tony R. Tolley ,

Washington tehát a GBU-43/B bevetésével nem kezdett el „szuperfegyvereket” alkalmazni az Iszlám Állam ellen. Pusztán annyi történt, hogy az adott szituáció alkalmat adott rá, hogy egy ritkán használt fegyvert vessenek be úgy, hogy az még taktikai és stratégiai szempontból is előnyös legyen. A tegnapi támadásban egyébként afgán kormányzati források szerint 36 IÁ-harcos vesztette életét, bázisukat pedig sikerült eltörölni a föld színéről. Arról, hogy egészen pontosan mennyire volt hatékony a bomba, természetesen csak az Amerikai Légierő kaphat majd pontos képet, miután elemezték a felderítés által begyűjtött adatokat.

Ahogy pedig a fentiekből leszűrhettük, arról sincs szó, hogy egy eddig teljesen ismeretlen, minden eddiginél nagyobb pusztító erejű bombát vetettek volna be az amerikaiak. Valószínűleg a GBU-43/B a jövőben sem lesz a legtöbbet használt fegyverük, hiszen borzasztó sokba kerül az alkalmazása. Ráadásul a hordozó platform (az MC-130H egy négy hajtóműves, nagyméretű, relatíve lassú repülőgép) miatt elsősorban légvédelem nélküli, gyengén védett célpontok ellen hatásos – vagyis egy hagyományos ellenféllel szemben nem sűrűn jöhet szóba az alkalmazása. Nem kell tehát félnünk a bombától – viszont érdemes tudnunk, hogy micsoda ez és mire képes valójában.

Fórum hozzászólások

  • Érdekes,hogy az új MICA harci részét növelték nem a hatótávot.Ez lehet azért mert a "lopakodó"gépekre úgy sem lehet nagy távilságból rakétát indítani?
  • dudi
    Érdekes,hogy az új MICA harci részét növelték nem a hatótávot.Ez lehet azért mert a "lopakodó"gépekre úgy sem lehet nagy távilságból rakétát indítani?
    Az infó honnan van?
    A cikk szerint:
    "More specifically, the infrared seeker will use a matrix sensor providing greater sensitivity. Meanwhile the radio frequency seeker will use an AESA (Active Electronically Scanned Antenna), enabling smart detection strategies. The reduced volume of electronic components within MICA NG will allow it to carry a larger quantity of propellant, thereby significantly extending the range of the missile. Utilising a new double-pulse rocket motor will also provide additional energy to the missile at the end of its flight to improve manoeuvrability and the ability to intercept targets at long range. Lastly, the addition of internal sensors will allow the monitoring of the status of the weapon throughout its life (including during storage and transport), contributing to significantly reduced maintenance requirements and cost of ownership."
  • arbalest
    Lettetek a Meteorról?
    Nem tettek le, de a METEOR olyan technológiákat is tartalmaz, amelyek az ITAR (International Traffic in Arms Regulations) alá esnek, tehát ahhoz, hogy exportálják, kell az Egyesült Államok engedélye. Ez pedig blokkolja ill. blokkolhatja olyan országoknak az exportot, mint India, Brazília, Egyiptom, stb...

    Tehát a VICA-NG gyakorlatilag egy exportra szánt rakétaverzió.
  • rudi
    Az infó honnan van?
    A cikk szerint:
    "More specifically, the infrared seeker will use a matrix sensor providing greater sensitivity. Meanwhile the radio frequency seeker will use an AESA (Active Electronically Scanned Antenna), enabling smart detection strategies. The reduced volume of electronic components within MICA NG will allow it to carry a larger quantity of propellant, thereby significantly extending the range of the missile. Utilising a new double-pulse rocket motor will also provide additional energy to the missile at the end of its flight to improve manoeuvrability and the ability to intercept targets at long range. Lastly, the addition of internal sensors will allow the monitoring of the status of the weapon throughout its life (including during storage and transport), contributing to significantly reduced maintenance requirements and cost of ownership."
    Hoppá.
    • AESA radaros ARH? A vontatott csali lába kezd remegni akkor.
    • A double pulse az ha jól értem, akkor nem dual thrust, hanem bizony másodszor is indul a hajtómű, tehát a végfázisban tud nagyobb manőver képességet biztosítani főleg, ha TVC-s a rakéta.
  • rudi
    Az infó honnan van?
    A cikk szerint:
    "More specifically, the infrared seeker will use a matrix sensor providing greater sensitivity. Meanwhile the radio frequency seeker will use an AESA (Active Electronically Scanned Antenna), enabling smart detection strategies. The reduced volume of electronic components within MICA NG will allow it to carry a larger quantity of propellant, thereby significantly extending the range of the missile. Utilising a new double-pulse rocket motor will also provide additional energy to the missile at the end of its flight to improve manoeuvrability and the ability to intercept targets at long range. Lastly, the addition of internal sensors will allow the monitoring of the status of the weapon throughout its life (including during storage and transport), contributing to significantly reduced maintenance requirements and cost of ownership."

    Igazad van,figyelmetlenül olvastam!
  • molnibalage
    Hoppá.
    • AESA radaros ARH? A vontatott csali lába kezd remegni akkor.
    • A double pulse az ha jól értem, akkor nem dual thrust, hanem bizony másodszor is indul a hajtómű, tehát a végfázisban tud nagyobb manőver képességet biztosítani főleg, ha TVC-s a rakéta.
    A japánoknak van már régóta AESA radaros ARH-juk.
  • dudi
    A japánoknak van már régóta AESA radaros ARH-juk.
    Tudom, meg is írtam a HÖT-ben, a japán AAM-4 (117. oldal.). Meg az is hír, hogy mintha ejtenék és helyette britekkel Meteor kooperáció lesz. Vagy valami ilyesmi hír volt pár hete.
  • molnibalage
    Tudom, meg is írtam a HÖT-ben, a japán AAM-4 (117. oldal.). Meg az is hír, hogy mintha ejtenék és helyette britekkel Meteor kooperáció lesz. Vagy valami ilyesmi hír volt pár hete.
    Az mondjuk kérdés,hogy képesek-e ilyen kicsiben megoldani a megfelelő számítási kapacitást ahhoz,hogy meg tudja különböztetni a két eltérő méretű célt egymástól a rakéta.
  • dudi
    Az mondjuk kérdés,hogy képesek-e ilyen kicsiben megoldani a megfelelő számítási kapacitást ahhoz,hogy meg tudja különböztetni a két eltérő méretű célt egymástól a rakéta.
    dudi
    Vagy itt onkább SAR videót csinálna a radar és alakra támadna a rakéra mint a képalkotós IR rakéták?
    Nem a számítási kapacitás volt a szűk km eddig sem, hanem a legyezési idő, amit a mechanikus antennamozgatás korlátozott le. Teljesen mindegy, hogy ha szuperszámítógép is van a mecha legyezésű antenna mögött, ha a legyezés sebesség korlátozza a kinyerhető információ mennyiséget.

    SAR módszer nem működik légicélok ellen tudtommal és nem csak a sebességük miatt. A HTÖ-ben levő SAR módnak picit jobban nézzél utána. Illetve ezen a ponton kicsit pontatlan a HTÖ, mert a Block 25 gépeken nem SAR mód volt, hanem a DBS, ami picit más elven működik. A nyalábon belüli célmegkülönböztetési problematikájáról is találsz egy rövid részt a HTÖ-ben.



    http://www.radartutorial.eu/20.airborne/ab05.en.html
    http://www.radartutorial.eu/20.airborne/ab07.en.html
  • rudi
    Az Izraeli Rafael Advanced Defence Systems új Rocks névre hallgató rakétája.
    [​IMG]
    Irányítás GPS / INS végfázisban EO / IR (mint a Spice család)
    A hatótávolsága az Oroszok szerint 300 km a harci rész tömege meg - szerintem így ránézésre - minimum 500 kg
    Mi lehet az előnye az eddigiekhez képest?
  • gacsat
    Mi lehet az előnye az eddigiekhez képest?
    - Gyorsabb mint egy gázturbinás CM
    - A hatósugara és a tömege még épp belefér az MCTR egyezmény kereteibe
    - Pontos! azt írják van benne egy képfelismerő algoritmus ami végfázisban az EO / IR érzékelő által látott képet összeveti a memóriában elmentett digitális képpel és így GPS hiányában, pusztán az INS navigációval és az EO / IR érzékelővel is képes pontos találatot elérni.
    - Én ezt inkább egy rakéta póthajtású Spice 1000-nek hívnám ezért v.színű olcsóbb mint egy igazi CM
    Hátrànya hogy csak fix célpintot támadhat
  • ghostrider
    A harci rész tömege inkább maximum 500 kg.
    A méretét tekintve tartok tőle hogy még annyi sincs. Ha ebben 300km-re való hajtóanyag van, akkor szerintem nehezen fér bele 500kg-os töltet, de talán ha precíziós fegyver akkor nem is kell. Ha nagy sebességgel vezetik rá a célpontra, akkor kell egy acélköpenyes töltet hogy vastag földrétegen vagy vasbetonon is áthatoljon, de ez után nem kell hatalmas BUMM hogy ezután mindent romba döntsön maga körül vagy/és mindenkit megöljön egy zárt bunkerben.
  • emel
    A méretét tekintve tartok tőle hogy még annyi sincs. Ha ebben 300km-re való hajtóanyag van, akkor szerintem nehezen fér bele 500kg-os töltet, de talán ha precíziós fegyver akkor nem is kell. Ha nagy sebességgel vezetik rá a célpontra, akkor kell egy acélköpenyes töltet hogy vastag földrétegen vagy vasbetonon is áthatoljon, de ez után nem kell hatalmas BUMM hogy ezután mindent romba döntsön maga körül vagy/és mindenkit megöljön egy zárt bunkerben.
    Lehet, a pontos tömegadatait nem hozták nyilvánosságra - eddig.
    Azt még írták hogy van sima HE robbanófejes változata meg bunkerromboló változat.

    Amúgy ha az árát mérsékelten tudják tartani akkor kiváló alternatívája lehet pl. az ATACAM-nak.

Ugrás a fórum topichoz