|

Új szintre emelik a közös légtérvédelmet a csehek és a szlovákok

Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter a Twitteren osztotta meg a nagyvilággal a hírt, miszerint hétfőn a Cseh Köztársaság kormánya jóváhagyta azt a megállapodást, ami a Szlovákiával közös légtérvédelemre vonatkozik. A szlovák fél már korábban jelezte, hogy megfelelőek számára a szerződés részletei, és Csehország hasonló döntése esetén kész aláírni azt. A következő lépésben mindkét ország parlamentjének rá kell bólintania a dologra, majd ennek sikeressége után az államfők ratifikálhatják a szerződést. Stropnicky szerint ez idén tavasszal megvalósul, így nyártól Csehország és Szlovákia szorosabbra fűzheti kapcsolatait légvédelem terén.

Lássuk tehát, hogy miről is van szó. A csehek és a szlovákok között évek óta folynak tárgyalások a légvédelem témakörében – leginkább azért, mert Szlovákia esetében igencsak rezeg a léc ez ügyben. A MiG-29-eseik üzemeltetését biztosító, Oroszországgal kötött szerződésük tavaly novemberben lejárt, a váltótípus pedig továbbra sincs meg: a legutóbbi hírek szerint Pozsony még mindig nem tudott megegyezni a SAAB-bal Gripen-ügyben. Szlovákia ugyanis néhány éve eldöntötte, hogy – hasonlóan hazánkhoz és Csehországhoz – JAS-39-eseket lízingel.

A 0921-es oldalszámú szlovák MiG-29AS bemutatót repül. Lassan átadja a stafétát. Rácz Gyula, HTKA.hu,

A svédek fel is ajánlottak 8 Gripent (6 egy- és 2 kétülésest), ám az ártárgyalások egyelőre nem vezettek sikerre. Fölmerült, hogy a két ország egy közös repülőszázadot állítana fel, amely szintén a svéd vadászbombázóra épülne, de ebből végül nem lett semmi. Szóba került ezen kívül a MiG-ek további üzemben tartása, valamint az is, hogy végszükség esetén Csehország 3 hónapon keresztül képes lenne minden egyéb segítség nélkül biztosítani Szlovákia légvédelmét. Ha ennél tovább kellene erről gondoskodni, akkor már a NATO segítségére lenne szükség.

A Stropnicky által emlegetett szerződés viszont nem megy ennyire messzire. Arról van ugyanis szó, hogy a megállapodás ratifikálása után a két ország vadászpilótái szükség esetén beavatkozhatnak a másik fél légterében, akár fegyverrel is. Ez például akkor merülhet fel, ha egy polgári utasszállítót terroristák térítenek el, és erőszak alkalmazására kerül sor. A lényeg tehát az, hogy Csehország és Szlovákia továbbra is magának biztosítja a légvédelmét, ám kölcsönösen segíthetnek egymásnak, ha valamelyik fél erre rászorul.

Cseh JAS-39 géppár Izland légterében. Van rutinjuk más országok légterének őrzésében Milan Nykodym,

Természetesen felmerülhet (és fel is merült) a kérdés, hogy miért van erre szüksége két NATO tagállamnak, amikor mindketten a szövetség NATINAMDS légvédelmi rendszerébe tartoznak. Nos, a válasz az, hogy ez utóbbi csak katonai jellegű fenyegetések ellen jött létre, amibe a fent említett gépeltérítés már nem tartozik bele. Stropnicky is kihangsúlyozta, hogy a megállapodás azokban a helyzetekben jelent majd nagy segítséget, amiket nem lehet a NATINAMDS keretében kezelni.

A dolognak némi konspiratív felhangot azonban mégis ad a cseh védelmi miniszter azon megjegyzése, miszerint azokra a helyzetekre is kiterjed a szerződés hatálya, amikor az egyik ország netán nem tudja biztosítani a vadászrepülőgépeket a légvédelemhez. Ezt pedig úgy is lehet értelmezni, hogy Szlovákia bebiztosította magát arra az esetre, ha a Gripen-lízing még további halasztást szenvedne, és a MiG-29-esek közül ideiglenesen egyet sem tudnának repülőképes állapotba hozni. Nyilván nem ez a cél, és hangsúlyozottan nincs is szó teljesen közös légvédelmi rendszerről, de Pozsony számára komoly biztonságot ad majd a szerződés életbe lépése.

Fórum hozzászólások

  • borisz
    Nekem is volt egy ilyen érzésem, hogy ehhez túl kicsi.
    Hogy mi értelme lenne?
    Hát, ha a törővégen AIM-9 van, felraksz két kannát, meg két AIM-120-at, akkor marad a középső, törzs alatt függesztő levegő-föld fegyverzetnek. Az meg nem sok.
    Bár a külső pilonoknál több hely van ránézésre.
    CL helyen jellemzően csak pótos vagy konténer van típustól függetlenül, legalábbis nyugaton. Fel lehet tenni 1 db 1000 vagy 2000 fontos bombát a marketing loadout szerint a Gripenre, de ennek realitása semmi. Az F-16 topikba is azért tettem be egy olyan F-16-os képet, ahol CL ponton volt fegyverzet, mert egészen ezidáig az volt az egyetlen eset, amikor ilyet láttam. Az is lehet, hogy csak valami marketing célra vagy máshoz készült, mert olyan fegyverzettel tudtommal soha nem repült élesben egyetlen gép sem.

    A CL-re gyakorlatilag semmilyen nyugati gépnél nem szoktak fegyverzetet pakolni, ahol az egy függesztési pontot jelent, mert a pótos értékesebb. (Szu-27 család egészen más tészta a gép kialakítása miatt) Sokszor az van, hogy semmit nem raknak fel, még ha el is férne, pl. F-15E esetén nem teszik fel a 3. pótost. Reálisan az is akkor használná a CL függesztést, amikor 1 db GBU-28-at visz vagy nagyon elvi függesztés, hogy megtartják a full AAM konfigot és CL alatt visz 4 db SDB-t.
  • molnibalage
    CL helyen jellemzően csak pótos vagy konténer van típustól függetlenül, legalábbis nyugaton. Fel lehet tenni 1 db 1000 vagy 2000 fontos bombát a marketing loadout szerint a Gripenre, de ennek realitása semmi. Az F-16 topikba is azért tettem be egy olyan F-16-os képet, ahol CL ponton volt fegyverzet, mert egészen ezidáig az volt az egyetlen eset, amikor ilyet láttam. Az is lehet, hogy csak valami marketing célra vagy máshoz készült, mert olyan fegyverzettel tudtommal soha nem repült élesben egyetlen gép sem.

    A CL-re gyakorlatilag semmilyen nyugati gépnél nem szoktak fegyverzetet pakolni, ahol az egy függesztési pontot jelent, mert a pótos értékesebb. (Szu-27 család egészen más tészta a gép kialakítása miatt) Sokszor az van, hogy semmit nem raknak fel, még ha el is férne, pl. F-15E esetén nem teszik fel a 3. pótost. Reálisan az is akkor használná a CL függesztést, amikor 1 db GBU-28-at visz vagy nagyon elvi függesztés, hogy megtartják a full AAM konfigot és CL alatt visz 4 db SDB-t.
    Így van.
    Időnként látni AN/ALQ akárhányast, aztán kész.
  • borisz
    Így van.
    Időnként látni AN/ALQ akárhányast, aztán kész.
    Azt is csak régebbi F-16 és USAF F-16-on, mert a 2000-es évek export F-16-osain már integrált ECM van. Sem a lengyel, sem görög sem a RokAF utolsó gépein nem látsz ECM podot, mert már nem kell nekik. Én legalábbis még soha nem láttam.
  • borisz
    Nekem is volt egy ilyen érzésem, hogy ehhez túl kicsi.
    Hogy mi értelme lenne?
    Hát, ha a törővégen AIM-9 van, felraksz két kannát, meg két AIM-120-at, akkor marad a középső, törzs alatt függesztő levegő-föld fegyverzetnek. Az meg nem sok.
    Bár a külső pilonoknál több hely van ránézésre.
    Pl hazai viszonylatban elég a törzs alá tenni egy tököt. Így marad 6 pilon fegyverzetnek, pl 2 sidewinder, 2 AMRAAM, 2 Mawerick ami már nem rosz egy ilyen visonylag kis madártól.
  • Telak2
    Pl hazai viszonylatban elég a törzs alá tenni egy tököt. Így marad 6 pilon fegyverzetnek, pl 2 sidewinder, 2 AMRAAM, 2 Mawerick ami már nem rosz egy ilyen visonylag kis madártól.
    Eddig az volt a betű, hogy az nem elég.
  • Svédek lézerbombákkal támadják az erdőtüzeket.... Állítólag robbanáskor keletkező nyomás elzárja az oxigént egy időre.......Hmmmm..
  • Royal Thai Air Force Gripen Fighter Aircraft Fleet Clocks 10,000 Flight Hours

    Náluk a 800 órás javítást hogy oldják meg? Ők is visszarepülnek ilyenkor svédbe?

    A 12 Gripen 2011 óta (7,5 év) 10 ezer órát repült, azaz átlagosan 111 óra/gép/év.

    Illetve 2017 januárjától már csak 11 Gripen, mert egy lezuhant.

    Összehasonlításképpen:

    A magyaroknak a 10 ezer órához majdnem 8 év kellett.... 14 géppel. (90 óra/gép/év)

    A cseheknek a 10 ezer órához 5 év kellett 14 géppel. ( 143 óra/gép/év)

    A dél-afrikaiak 2008 óta a 26 (/13) géppel sem érték el a 10 ezer órát?
  • Vannak a Griffjeinken ilyen Hibini és Vityebszk féle rendszerek? Olyan repülővel nem is érdemes felszállni, amit le lehet szedni egy Stringerrel.
  • Terminator
    Royal Thai Air Force Gripen Fighter Aircraft Fleet Clocks 10,000 Flight Hours

    Náluk a 800 órás javítást hogy oldják meg? Ők is visszarepülnek ilyenkor svédbe?

    A 12 Gripen 2011 óta (7,5 év) 10 ezer órát repült, azaz átlagosan 111 óra/gép/év.

    Illetve 2017 januárjától már csak 11 Gripen, mert egy lezuhant.

    Összehasonlításképpen:

    A magyaroknak a 10 ezer órához majdnem 8 év kellett.... 14 géppel. (90 óra/gép/év)

    A cseheknek a 10 ezer órához 5 év kellett 14 géppel. ( 143 óra/gép/év)

    A dél-afrikaiak 2008 óta a 26 (/13) géppel sem érték el a 10 ezer órát?
    Dél Afrikából lelépett az összes pilóta. A tengeralattjáróik is személyzethiány miatt állnak.
  • borisz
    @molnibalage ;)
    ms07
    Ajajj, mi lesz itt ebből... :D de ott a FAQ és õsszefoglaló, tessék már elolvasni :D
    A hibini az adatlapon tudtommal egy ecm pod s csa. Ennel tobbet ki tud róla?

    A vizyebeszk az micsoda? Nem ismerem. Minden gepet le lehet lőni stingerel, ha belerepzlnek a hmz be. Es igen, összefoglalóban ott van a ket fele stinger ir fej ez vezerles.
  • molnibalage
    Mi a turo az a raketaelhajto?
    Naigen , a prezentációk animációit is a helyén kellene kezelni :D

    Rakétaelhajtó ---- > ami elhajtja a rakétát, tudod :D
  • molnibalage
    A vizyebeszk az micsoda? Nem ismerem. Minden gepet le lehet lőni stingerel, ha belerepzlnek a hmz be. Es igen, összefoglalóban ott van a ket fele stinger ir fej ez vezerles.
    Mi az hogy nem ismered?! A múltkor még vitatkoztál is róla a Mi-24-es integráció kapcsán.
  • Allesmor Obranna
    Mi az hogy nem ismered?! A múltkor még vitatkoztál is róla a Mi-24-es integráció kapcsán.
    Nem minden marad meg a fejemben. Az orosz dircm? Vadászgépen olyan amugy is mission impossible ma.
  • molnibalage
    Mi a turo az a raketaelhajto?
    [​IMG]

    Kb mint a DIRCM, csak az oroszoknak akkorában sikerült megcsinálni, mint egy FLIR torony. Eddig helikre és Szu-25re rakták

Ugrás a fórum topichoz