|

Új szintre emelik a közös légtérvédelmet a csehek és a szlovákok

Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter a Twitteren osztotta meg a nagyvilággal a hírt, miszerint hétfőn a Cseh Köztársaság kormánya jóváhagyta azt a megállapodást, ami a Szlovákiával közös légtérvédelemre vonatkozik. A szlovák fél már korábban jelezte, hogy megfelelőek számára a szerződés részletei, és Csehország hasonló döntése esetén kész aláírni azt. A következő lépésben mindkét ország parlamentjének rá kell bólintania a dologra, majd ennek sikeressége után az államfők ratifikálhatják a szerződést. Stropnicky szerint ez idén tavasszal megvalósul, így nyártól Csehország és Szlovákia szorosabbra fűzheti kapcsolatait légvédelem terén.

Lássuk tehát, hogy miről is van szó. A csehek és a szlovákok között évek óta folynak tárgyalások a légvédelem témakörében – leginkább azért, mert Szlovákia esetében igencsak rezeg a léc ez ügyben. A MiG-29-eseik üzemeltetését biztosító, Oroszországgal kötött szerződésük tavaly novemberben lejárt, a váltótípus pedig továbbra sincs meg: a legutóbbi hírek szerint Pozsony még mindig nem tudott megegyezni a SAAB-bal Gripen-ügyben. Szlovákia ugyanis néhány éve eldöntötte, hogy – hasonlóan hazánkhoz és Csehországhoz – JAS-39-eseket lízingel.

A 0921-es oldalszámú szlovák MiG-29AS bemutatót repül. Lassan átadja a stafétát. Rácz Gyula, HTKA.hu,

A svédek fel is ajánlottak 8 Gripent (6 egy- és 2 kétülésest), ám az ártárgyalások egyelőre nem vezettek sikerre. Fölmerült, hogy a két ország egy közös repülőszázadot állítana fel, amely szintén a svéd vadászbombázóra épülne, de ebből végül nem lett semmi. Szóba került ezen kívül a MiG-ek további üzemben tartása, valamint az is, hogy végszükség esetén Csehország 3 hónapon keresztül képes lenne minden egyéb segítség nélkül biztosítani Szlovákia légvédelmét. Ha ennél tovább kellene erről gondoskodni, akkor már a NATO segítségére lenne szükség.

A Stropnicky által emlegetett szerződés viszont nem megy ennyire messzire. Arról van ugyanis szó, hogy a megállapodás ratifikálása után a két ország vadászpilótái szükség esetén beavatkozhatnak a másik fél légterében, akár fegyverrel is. Ez például akkor merülhet fel, ha egy polgári utasszállítót terroristák térítenek el, és erőszak alkalmazására kerül sor. A lényeg tehát az, hogy Csehország és Szlovákia továbbra is magának biztosítja a légvédelmét, ám kölcsönösen segíthetnek egymásnak, ha valamelyik fél erre rászorul.

Cseh JAS-39 géppár Izland légterében. Van rutinjuk más országok légterének őrzésében Milan Nykodym,

Természetesen felmerülhet (és fel is merült) a kérdés, hogy miért van erre szüksége két NATO tagállamnak, amikor mindketten a szövetség NATINAMDS légvédelmi rendszerébe tartoznak. Nos, a válasz az, hogy ez utóbbi csak katonai jellegű fenyegetések ellen jött létre, amibe a fent említett gépeltérítés már nem tartozik bele. Stropnicky is kihangsúlyozta, hogy a megállapodás azokban a helyzetekben jelent majd nagy segítséget, amiket nem lehet a NATINAMDS keretében kezelni.

A dolognak némi konspiratív felhangot azonban mégis ad a cseh védelmi miniszter azon megjegyzése, miszerint azokra a helyzetekre is kiterjed a szerződés hatálya, amikor az egyik ország netán nem tudja biztosítani a vadászrepülőgépeket a légvédelemhez. Ezt pedig úgy is lehet értelmezni, hogy Szlovákia bebiztosította magát arra az esetre, ha a Gripen-lízing még további halasztást szenvedne, és a MiG-29-esek közül ideiglenesen egyet sem tudnának repülőképes állapotba hozni. Nyilván nem ez a cél, és hangsúlyozottan nincs is szó teljesen közös légvédelmi rendszerről, de Pozsony számára komoly biztonságot ad majd a szerződés életbe lépése.

Fórum hozzászólások

  • dudi
    Az álcamintáknál arra kell törekedni hogy ne legyen szimmetria.
    Amúgy minek egy hangsebességgel több ezer méteren repülő gépre álcaminta?
  • rudi
    Amúgy minek egy hangsebességgel több ezer méteren repülő gépre álcaminta?
    És ha épp nem repül hangsebességgel több ezer méteren, hanem vízháttérrel kell alacsonyan feladatot végrehajtani?
  • Allesmor Obranna
    És ha épp nem repül hangsebességgel több ezer méteren, hanem vízháttérrel kell alacsonyan feladatot végrehajtani?
    És szerinted vízháttèrben ez a fasza minta?
  • rudi
    Amúgy minek egy hangsebességgel több ezer méteren repülő gépre álcaminta?
    Mikor a Mig-21-nél is elkezdődött a terepszínű korszak, mi is ezt kérdeztük a PG egyik berepülő-pilótájától, Dózsa Gyuritól. Azt mondta, hogy ha légiharc közben az ellenfél van magasabban, akkor elég ha csak pár másodpercre szem elől téveszti az alacsonyabban lévő, de a földháttérhez jobban álcázott gépet. Néhány másodperc alatt a szem elől vesztett gép szabadon, a másik minden reakciója, ellentevékenysége nélkül manőverezhet, akciózhat, és ez éles helyzetben a légi győzelmet, de minimum a túlélést is jelentheti. Szerinte egy ezüst színű vagy bármilyen túl világos színű gép földháttérben nagyon feltűnő, könnyű követni a mozgását. Viszont légiharc-gyakorlat közben ha egy terepszínű gépet 800-1000m-nél távolabbra "engedett" magától és el is veszítette szem elől akkor már érett a veresége, vagy nagyon meg kellett izzadni a győzelméhez. Akkoriban már ugye a nagy magasságú harcászatnak eléggé befellegzett, inkább a kis és közepes magasságra készültek fel.
  • emel
    Mikor a Mig-21-nél is elkezdődött a terepszínű korszak, mi is ezt kérdeztük a PG egyik berepülő-pilótájától, Dózsa Gyuritól. Azt mondta, hogy ha légiharc közben az ellenfél van magasabban, akkor elég ha csak pár másodpercre szem elől téveszti az alacsonyabban lévő, de a földháttérhez jobban álcázott gépet. Néhány másodperc alatt a szem elől vesztett gép szabadon, a másik minden reakciója, ellentevékenysége nélkül manőverezhet, akciózhat, és ez éles helyzetben a légi győzelmet, de minimum a túlélést is jelentheti. Szerinte egy ezüst színű vagy bármilyen túl világos színű gép földháttérben nagyon feltűnő, könnyű követni a mozgását. Viszont légiharc-gyakorlat közben ha egy terepszínű gépet 800-1000m-nél távolabbra "engedett" magától és el is veszítette szem elől akkor már érett a veresége, vagy nagyon meg kellett izzadni a győzelméhez. Akkoriban már ugye a nagy magasságú harcászatnak eléggé befellegzett, inkább a kis és közepes magasságra készültek fel.
    Az elv pontosan az, mint az alacsonyan repülésnél. Nem kell folyamatosan rejtve maradni, ha a célkövetés folyamatosság megszakad, akkor az már baj. És ez mivel kvázi ingyért van mindenféle elektronikai huncutsághoz képest...
  • emel
    Mikor a Mig-21-nél is elkezdődött a terepszínű korszak, mi is ezt kérdeztük a PG egyik berepülő-pilótájától, Dózsa Gyuritól. Azt mondta, hogy ha légiharc közben az ellenfél van magasabban, akkor elég ha csak pár másodpercre szem elől téveszti az alacsonyabban lévő, de a földháttérhez jobban álcázott gépet. Néhány másodperc alatt a szem elől vesztett gép szabadon, a másik minden reakciója, ellentevékenysége nélkül manőverezhet, akciózhat, és ez éles helyzetben a légi győzelmet, de minimum a túlélést is jelentheti. Szerinte egy ezüst színű vagy bármilyen túl világos színű gép földháttérben nagyon feltűnő, könnyű követni a mozgását. Viszont légiharc-gyakorlat közben ha egy terepszínű gépet 800-1000m-nél távolabbra "engedett" magától és el is veszítette szem elől akkor már érett a veresége, vagy nagyon meg kellett izzadni a győzelméhez. Akkoriban már ugye a nagy magasságú harcászatnak eléggé befellegzett, inkább a kis és közepes magasságra készültek fel.
    A fém színű gépeket egyébként miért erőltették?
  • borisz
    A fém színű gépeket egyébként miért erőltették?
    Ez még az USAAF-nál a 40-es években kezdődött (Wehrmacht-közmondás a nyugati fronton: ha terepszínű gép jön akkor angol, ha ezüstszínű akkor azok a rohadt yenkik, ha semmi sincs a levegőben akkor az a Luftwaffe!), aztán az 50-60-as években folytatódott, ekkor még a "minél gyorsabban, minél magasabbra, ráadásul elsőként" volt a kikiáltott cél mindkét nagyhatalomnál. 10-15km magasan a sztratoszférában jöhettek a B-47-ek, B-52-ek, odáig kellett volna felmenni lövöldözni rájuk, ott nemigen volt/lehetett lehetőség semmiféle álcázásra.
  • Szerintem marketing celbol lefestettek egy gepet ilyenre (ez az elso a sved legieronek gyartott szeriagep?) Valoszinuleg a tobbi sima szurke lesz, nem kell vele foglalkozni.
    Az L-39NG sem lesz mind olyan festesu mint az elso elkeszult peldany.

    A festes helyett inkabb gep orrat nezzetek, a pilotafulke elott... az IRST helye.
  • emel
    Mikor a Mig-21-nél is elkezdődött a terepszínű korszak, mi is ezt kérdeztük a PG egyik berepülő-pilótájától, Dózsa Gyuritól. Azt mondta, hogy ha légiharc közben az ellenfél van magasabban, akkor elég ha csak pár másodpercre szem elől téveszti az alacsonyabban lévő, de a földháttérhez jobban álcázott gépet. Néhány másodperc alatt a szem elől vesztett gép szabadon, a másik minden reakciója, ellentevékenysége nélkül manőverezhet, akciózhat, és ez éles helyzetben a légi győzelmet, de minimum a túlélést is jelentheti. Szerinte egy ezüst színű vagy bármilyen túl világos színű gép földháttérben nagyon feltűnő, könnyű követni a mozgását. Viszont légiharc-gyakorlat közben ha egy terepszínű gépet 800-1000m-nél távolabbra "engedett" magától és el is veszítette szem elől akkor már érett a veresége, vagy nagyon meg kellett izzadni a győzelméhez. Akkoriban már ugye a nagy magasságú harcászatnak eléggé befellegzett, inkább a kis és közepes magasságra készültek fel.
    Igen, ez az elmélet de a gyakorlat...
    - egy vadászgép méretű célpontot észrevenni egyáltalán nem egyszerű és nem a festése hanem a mérete miatt. Jó látási viszonyok között égháttérben kb. 10-15 km-ről, földháttérben nem több mint 8-10 km (nyáron, 4/8 felhőzet mellett, délidőben, tökéletes a látásod, meg van rajtad egy Randolph).
    Ekkor még csak egy mozgó pontot látsz - a festése annyiból számít hogy visszaverődik róla a fény (csillog) vagy matt a festés. (a leg könnyebb észrevenni egy repülőgépet ha van rajta un. tükör fólia. Ekkor a fenti értékek x 1.5)
    - egy vadászgép méretű célpont típusát fenti feltételek mellett szabad szemmel égháttérben 8-10 km-ről, földháttérben 5-6 km-ről lehet azonosítani. Itt sem a festés számít hanem a gép általános körvonalai. A típus felismeréshez nem kell nyomon követni a célt. Megjegyzem, földháttérben szabad szemmel nyomon követni egy tőled sok km-re lévő a pontnál éppen csak valamivel nagyobb, gyorsan mozgó és közben még manőverező tárgyat majdnem lehetetlen...tök mindegy milyen a festése.
    - Ekkor jön az amiről Te beszélsz...a közeli légiharc. Erről annyit hogy napjainkban a gépeken lévő szenzorok és légiharc fegyvereivel az esély egyre csökken, míg a harc távolsága egyre nő. A gépágyús légiharc meg szimplán kihalt.
    A gépben ülő pilóta látása ma már nevetségesen kevés figyelembe véve a légiharc fegyverek képességeit. Ha életben akar maradni a pilóta akkor először kell észlelnie és azonosítania az ellenséget és elsőnek kell rakétát indítania. Ha ezzel addig vár, amíg látja az ellenséges gép festését akkor ez már kb. azt jelenti hogy lelőtték...
  • molnibalage
    Újfajta camo.
    [​IMG]
    Egyébként most néztem meg nagyítva, van néhány új antenna/szenzor, a kabintető mögött a kerek panelek és a kacsa-vezérsík mellső sarkánál a szívócsatorna oldalán is. Na és minden eddigi feltételezés ellenére ott a HUD kivetítő-üvege is a szélvédő alatt.
  • rudi
    Igen, ez az elmélet de a gyakorlat...
    - egy vadászgép méretű célpontot észrevenni egyáltalán nem egyszerű és nem a festése hanem a mérete miatt. Jó látási viszonyok között égháttérben kb. 10-15 km-ről, földháttérben nem több mint 8-10 km (nyáron, 4/8 felhőzet mellett, délidőben, tökéletes a látásod, meg van rajtad egy Randolph).
    Ekkor még csak egy mozgó pontot látsz - a festése annyiból számít hogy visszaverődik róla a fény (csillog) vagy matt a festés. (a leg könnyebb észrevenni egy repülőgépet ha van rajta un. tükör fólia. Ekkor a fenti értékek x 1.5)
    - egy vadászgép méretű célpont típusát fenti feltételek mellett szabad szemmel égháttérben 8-10 km-ről, földháttérben 5-6 km-ről lehet azonosítani. Itt sem a festés számít hanem a gép általános körvonalai. A típus felismeréshez nem kell nyomon követni a célt. Megjegyzem, földháttérben szabad szemmel nyomon követni egy tőled sok km-re lévő a pontnál éppen csak valamivel nagyobb, gyorsan mozgó és közben még manőverező tárgyat majdnem lehetetlen...tök mindegy milyen a festése.
    - Ekkor jön az amiről Te beszélsz...a közeli légiharc. Erről annyit hogy napjainkban a gépeken lévő szenzorok és légiharc fegyvereivel az esély egyre csökken, míg a harc távolsága egyre nő. A gépágyús légiharc meg szimplán kihalt.
    A gépben ülő pilóta látása ma már nevetségesen kevés figyelembe véve a légiharc fegyverek képességeit. Ha életben akar maradni a pilóta akkor először kell észlelnie és azonosítania az ellenséget és elsőnek kell rakétát indítania. Ha ezzel addig vár, amíg látja az ellenséges gép festését akkor ez már kb. azt jelenti hogy lelőtték...
    Emel a múltat adta elő...
    A hsz-edben levő távolság értékeket nyugodtan felezd meg...
    A magyar pilótákkal beszélgetve nyáron, tökéletesen tiszta időben, aki 4 km-ről észrevesz egy Gripent, az a sasszem kategória és mázli is. A jellemzőbb a 3 km. Én airshown sokszor 1 km alatt vettem észre, amikor low level átrepülést csináltak a semmiből.

    Egy F-14 is lehet, hogy látszik akkor, ha éppen fordul és a maximális felületét látod. Normál esetben meg oldalról és picit alulról meg felülről 5 km-ről, ha nagyon mázlis vagy.

    Az álcafestés azért fontos, mert kb. abban a méretben töri meg és olvad be a háttérbe a gép, amikor az emberi felbontóképesség határán van. Én a zebrák nyomógombos világításnál szoktam próbálgatni, hogy hány méterről nem látom már a vékony csíkot, amikor tudom, hogy ott vannak a vonalak, de nem látom. Ha, ha a felbontó képesség határán levő tárgyak között mozog egy másik, akkor azt a szem nem nagyon veszi észre tapasztalatom szerint.

    Igen, a DAS korában ennek nincs jelentősége, ha minden gépen lenne olyan. De nincs. Még a Gripen NG-n sem. És amíg a festék sokkal, sokkal, sokkal, sokkal olcsóbb bárminél, addig lesz álcamintás festés. Ahogy a bakáknak is álcamintás ruhája van az NVG és IR kamerák korában...
  • rudi
    Igen, ez az elmélet de a gyakorlat...
    - egy vadászgép méretű célpontot észrevenni egyáltalán nem egyszerű és nem a festése hanem a mérete miatt. Jó látási viszonyok között égháttérben kb. 10-15 km-ről, földháttérben nem több mint 8-10 km (nyáron, 4/8 felhőzet mellett, délidőben, tökéletes a látásod, meg van rajtad egy Randolph).
    Ekkor még csak egy mozgó pontot látsz - a festése annyiból számít hogy visszaverődik róla a fény (csillog) vagy matt a festés. (a leg könnyebb észrevenni egy repülőgépet ha van rajta un. tükör fólia. Ekkor a fenti értékek x 1.5)
    - egy vadászgép méretű célpont típusát fenti feltételek mellett szabad szemmel égháttérben 8-10 km-ről, földháttérben 5-6 km-ről lehet azonosítani. Itt sem a festés számít hanem a gép általános körvonalai. A típus felismeréshez nem kell nyomon követni a célt. Megjegyzem, földháttérben szabad szemmel nyomon követni egy tőled sok km-re lévő a pontnál éppen csak valamivel nagyobb, gyorsan mozgó és közben még manőverező tárgyat majdnem lehetetlen...tök mindegy milyen a festése.
    - Ekkor jön az amiről Te beszélsz...a közeli légiharc. Erről annyit hogy napjainkban a gépeken lévő szenzorok és légiharc fegyvereivel az esély egyre csökken, míg a harc távolsága egyre nő. A gépágyús légiharc meg szimplán kihalt.
    A gépben ülő pilóta látása ma már nevetségesen kevés figyelembe véve a légiharc fegyverek képességeit. Ha életben akar maradni a pilóta akkor először kell észlelnie és azonosítania az ellenséget és elsőnek kell rakétát indítania. Ha ezzel addig vár, amíg látja az ellenséges gép festését akkor ez már kb. azt jelenti hogy lelőtték...
    Mikor az idézett szöveget mondta D.Gy. (kb.35- 40 éve?), akkor még nemcsak elmélet volt. Viszont azóta is érvényes hogy nemcsak vadász-párbajokból áll a háború, és talán nem véletlenül festik sötétebbre a csapásmérő gépeket (lásd pl. F-117, F-15E, Szu-34, B-1, F-35) mint a rájuk vadászókat (F-15C, Rafale, Szu-35). Pedig ma már tényleg több és jobb a szenzor-ellátottság, de néha van rá példa hogy az se minden, és nem biztos hogy mindig minden üzemképes egy éles helyzetben. Szóval lőttek már seggbe F-15-öt is MiG-21-el, lőttek le F-15-el SAJÁT Blackhawk-ot, lőttek le szuper-felszerelésű Apache-helikoptert, lőttek le Tornadót "papucsos" gerillák, stb ..., szóval nem minden az "autóskártya, nagykönyv és lexikon" szerint megy.
  • emel
    Egyébként most néztem meg nagyítva, van néhány új antenna/szenzor, a kabintető mögött a kerek panelek és a kacsa-vezérsík mellső sarkánál a szívócsatorna oldalán is. Na és minden eddigi feltételezés ellenére ott a HUD kivetítő-üvege is a szélvédő alatt.
    Ez az új Gripen. Tele van mindeféle új szenzorral, de már az első proto példányon is megvoltak ezek:

  • molnibalage
    A hsz-edben levő távolság értékeket nyugodtan felezd meg...
    Félreértesz...ezek saját tapasztalatok.
    Én ilyen távolságból veszek észre 15-20 m fesztávolságú gépeket a fent leírt időjárási és fény viszonyok között.
    Azt más tészta hogy egy ember sem tudja 360 fokban körben a teljes légteret egyidőben figyelemmel tartani és a jó esély van rá hogy mire odafordítja a figyelmét arra a légtérre ahonnan egy nagy sebességű gép közelít akkor az már jóval közelebb van mint a max. észlelési távolság.

    molnibalage
    Az álcafestés azért fontos, mert kb. abban a méretben töri meg és olvad be a háttérbe a gép, amikor az emberi felbontóképesség határán van.
    Az álcázó festés színe max. 2 km távolságon belül számít, azon túl legfeljebb az az érdekes hogy fényes vagy matt a felület (mennyire veri vissza a napfényt)
    A leg hatékonyabb a gépet egy vagy két tónusú, matt szürkére festeni...pont ahogy most kinéznek.
  • Terminator
    Szerintem marketing celbol lefestettek egy gepet ilyenre (ez az elso a sved legieronek gyartott szeriagep?) Valoszinuleg a tobbi sima szurke lesz, nem kell vele foglalkozni.
    Az L-39NG sem lesz mind olyan festesu mint az elso elkeszult peldany.

    A festes helyett inkabb gep orrat nezzetek, a pilotafulke elott... az IRST helye.

    https://www.janes.com/article/92998/saab-flies-first-series-production-gripen-e-for-sweden

    "While 6002 was shown with SwAF roundels, a Saab representative was unable to say if it is the first aircraft that will be delivered to the service. This particular airframe might go to the Swedish Defence Materiel Administration (FMV) for testing, and might remain with the organisation rather than being subsequently handed over to the SwAF. Saab also has three flying Gripen E prototypes in aircraft 39-8, 39-9 and 39-10, and it is unclear if some or all of these will remain Saab assets or if they will be refurbished and delivered to the SwAF/FMV ahead of 6002."
  • Idén is Gripen karácsonyfa formációval kíván december 16-án boldog karácsonyt a Svéd légierő.

    Útvonal és időpontok:

    F17:s julgransflygning, måndag 16 december 2019 - cirkatider

    Ystad 13:50
    Skurup 13:52
    Trelleborg 13:55
    Malmö 14:01 (Hyllie-Pildammsparken-oljehamnen)
    Bjärred 14:04
    Landskrona 14:06
    Helsingborg 14:08
    Ängelholm 14:13 (över flygplatsen)
    Halmstad 14:18
    Ljungby 14:27
    Växjö 14:33 (norra delen av centrala Växjö)
    Nybro 14:41
    Kalmar 14:45
    Karlskrona Trossö 14:55
    Karlskrona Lyckeby 14:59
    Nättraby 15:00 (Nättrabyskolan)
    Ronneby 15:02
    Karlshamn 15:05
    Kallinge 15:10

Ugrás a fórum topichoz