|

Vulcan-kitörés Japánban

A Japán Önvédelmi Légierő által közzétett videót a különböző haditechnikai eszközeiről és azok használatáról. A válogatásban az F-15J is látható a M61 Vulcan gépágyú használata közben. A jelenet a felvételen 7:06-tól látható.

Fórum hozzászólások

  • molnibalage
    Csak egy érdekes fantáziarajz.+

    [​IMG]
    Ez teljesen elmebeteg :D csak bele ollózták a Tomcat szárnyakat.

    Ha ennyire akartak volna hordozó fedélzeti Sast akkor szerintem elég lett volna a leading edgle slats + nagyobb felületű flaps kombó a megerősített futóművekkel, hogy biztonságosan le tudjon szállni a hordozóra.
  • blaze
    Ez teljesen elmebeteg :D csak bele ollózták a Tomcat szárnyakat.

    Ha ennyire akartak volna hordozó fedélzeti Sast akkor szerintem elég lett volna a leading edgle slats + nagyobb felületű flaps kombó a megerősített futóművekkel, hogy biztonságosan le tudjon szállni a hordozóra.
    Ha csak klasszius ASF-t akartak volna, akkor lett volna esély arra, hogy egy nem túl ordenáré.
    A probléma az volt, hogy a Navy AIM-54 nélkül hallani sem akart volna F-15-ről és amikor az F-15-ös felszállt és még reszelték 1974 táján, akkor már az F-14 első alakulat fel is állt. Ennek fényében soha nem, értettem, hogy 1973 táján mit erőlködtek egyesek. Mert az F-14 gyártás leállításában 0 ráció lett volna és lényegében akkor a Hornet előtt lett volna egy másik típus, de F-14 helyett egészen biztosan nem.



    Az F-15 írás foglalkozik a soha meg nem valósult Navy F-15 változattal.


    Az F-15 és F-14 közötti „bokszmeccs” még ekkor sem ért véget. Felmerült, hogy a „fagyi visszanyal”, és nem az F-X programot törlik és olvasztják be a VFX programba, hanem fordítva. Az SPO[1] megkörnyékezte a védelmi minisztert 1971 júliusában, hogy vizsgálja meg egy esetlegesen kifejleszthető Haditengerészeti változatát az F-15-nek, F-15N típusjelzéssel. A koncepciók szintjén felmerül AIM-54 nélküli és azzal is alkalmazható F-15N. Az AIM-54 nélküli változathoz szükséges átalakítások miatti tömegnövekedés meghaladta volna az 1 tonnát (~2’300 font) a McDD koncepciója szerint. Ez magába foglalta a megerősített futóműveket, a felhajtható szárnyakat, a fékezőhorgos leszállító rendszer miatti megerősített sárkányszerkezetet és teleszkópos orrfutót,[2] hogy a katapulttal történő indításkor a gép megfelelő állásszöggel bírjon.

    A Haditengerészet azonban ettől a változattól nem volt elragadtatva, ezért a McDD további továbbfejlesztett koncepcióval állt elő. Kétkerekes orrfutó, egész sárkányszerkezetre kiterjedő strukturális megerősítés, a Haditengerészet által elvárt kosaras/hajlékonycsöves légi utántöltésre alkalmassá tételt tartalmazott a csomag, ezen felül a gép szárnyát is erősen átdolgozták. Orrsegédszárnyat, határréteg-lefúvató rendszerrel bíró fékszárnyakat és réselt csűrőkormányt kapott volna a haditengerészeti Sas. Az addig bámulatosan kevés mechanizációval kifejlesztett szárnyhoz képest ez igen összetett rendszert jelentett.[3] A fent felsorolt változtatások a légierős F-15-höz képest már további 1,5 tonna (3’055 font) tömegnövekedéssel jártak volna.

    Bevallom nem értem erre mi szükség lett volna. Az F-14 leszállósebessége 125-130 csomó táján volt. Az F-15-é meg 35 ezer font táján is 140, 30 ezer fontnál meg 130. A sebesség tehát nem nagy difi. Az lehetett a baj, hogy ehhez milyen bólintási és állásszög tartozott, hogy a pilóta lássa it mit csinál. A diagramon 21 fokos AoA van. Lentebb meg látjuk milyen tartományt akart a Navy. 10-12 fok táját...

    [​IMG]

    A Haditengerészet által kijelölt szakértői csoport[4] megvizsgálta a koncepciót, de számukra szóba sem jöhetett az AIM-54 nélküli flottavadász, ezért a gép orrát és méreteit megnövelték, hogy az AWG-9 tűzvezető rendszer és az Phoenix rakéta az haditengerészeti Sas számára is hordozható legyen. Az általuk összeállított teljes igénylista kielégítése estén már 10’000 font (~4,5 tonna) tömegnövekedést prognosztizáltak. Ezzel már alulról közelítették az F-14A üres tömegét. Az F-15-öt alapvetően nem arra méretezték, hogy AIM-54 méretű rakétát hordozzon, ezzel a hosszadalmas munkával megalkotott kiemelkedően jó manőverező képességgel rendelkező koncepció szinte minden előnyét elvesztette. Mindezeken felül a navalizált F-15 változat a végső besiklás során 12 fokos állásszöggel repült az F-14 nagyjából 10 fokos értékével szemben, ami nem szerzett jó pontokat a kiértékelés során, a hordozóra a való leszállást nehezítette volna. A futóművek keskeny nyomtávja sem kedvezett a leszálláskor támasztott elvárásokkal szemben. A hab a tortán az volt, hogy ráadásul méregdrága lett volna, szinte semmivel sem lett volna olcsóbb, mint az F-14. Az egyedüli pozitívuma a hosszú távon olcsóbb és egyszerűbb sárkányszerkezet volt a merevszárnyas konstrukció miatt, de ez akkor még csak sejthető volt.

    Ekkor a témát lezárták, legalábbis a többség úgy vélte, hogy végleg. Az F-14 program azonban 1973 elején is problémákkal küszködött, ezért újra feldobták a témát. Az akkori védelmi miniszter – Bill Clements – az F-15N és a Tomcat közötti prototípusokkal történő tesztrepüléseket igénylő összehasonlítást favorizálta. Ehhez viszont már túlontúl késő volt. az F-14 első felszállása majd 3 éve megtörtént, „Seagle” meg csak koncepció szintjén létezett. A legoptimistább becslések szerint legalább 150 millió dollárba került volna a fent említett „meccs” tető alá hozása 1974-es árfolyamon számolva. Talán 1974 végén emelkedhetett volna legkorábban a levegőbe egy rohamtempóban összerakott haditengerészeti F-15 változat. Ez rövidre zárta a kérdést. Lényegében csak az F-14 program totális összeomlása hozta volna helyzetbe a haditengerészeti F-15 változatot, ennyire viszont nem volt kritikus a helyzet. Az F-15N labdába sem rúgott és soha többé nem merült fel a téma komolyan. A nagyon komolyan továbbfejlesztett F-4 Phantom II ötlete is felmerült, mint AIM-54 platform, de végül abból sem lett semmi.

    Félig meddig ennek az „iszapbirkózásnak” és a LWF program sikere vezetett az F/A-18 Hornet kifejlesztéséhez. A Haditengerészet már csak presztízsből sem engedhette meg – persze ennél azért többről volt szó – hogy ne legyen olyan vadászgépe, ami alkalmas manőverező légiharcra. Látható, hogy a tinédzser vadászok rendszerbe állításáig vezető út elég rögös volt...

    A Hornet végül egy F-16 és F-15 között félúton levő gép lett. A több függesztési pont jobb konfigurálhatóságot adott. Könnyebb lett, mint az F-15 jó 2,5 tonnával, de volt BVR képessége, de ennek ellenére erőben picit szerényebb lett, viszont a nagy állásszögű kis sebességű tartományban meg felülmúlta az USAF vasakat.

    [1] System Program Office
    [2] Ilyen megoldással rendelkezett például az F-4K Phantom II a Royal Navy kötelékében.
    http://hyperscale.com/galleries/images/f4kas_title.jpg
    [3]Hogy erre mi szükség lett volna, az nem tudom. Lásd később a gép általános ismertetésnél a szárny aerodinamikájára vonatkozó megállapításokat.
    [4] Navy Fighter Study Group III
  • molnibalage
    de volt BVR képessége, de ennek ellenére erőben picit szerényebb lett, viszont a nagy állásszögű kis sebességű tartományban meg felülmúlta az USAF vasakat.
    Itt a lényeg. AZ USN ezt azóta se engedte el. A katapult mindenben segít, az alaposan megpakolt gép rásegítéssel startol.
    Van, hogy még az utánégető se kell, de legalábbis csak nagyon rövid ideig.
    Minden a BVR-nek és a hatótávolságnak van alárendelve. A legnagyobb tolóerő/tömeg arányú USN gép az F/A-18C/D platform, de csak olyan minimális töltésnél és fegyverzetnél, ami a haditengerészeti repülésben nem igazán értelmezhető.
    Az F-14D repülőnapokon megcsodált látványos erőfeleslege se nagyon jelentkezett a normál, hajófedélzeti bevetéseknél, mert amennyire csak lehet, telitankolták és megpakolták az amúgy üresen 19 tonnás vasat. A hajtóművei tolóereje meg kb a Szu-27M-ekkel egyezett meg. Ahogy az üres tömege is. Energetikai oldalról egy kései F-14D kb a kilencvenes évek nullszériás Szu-27M (Szu-35) szintjén mozgott. Vagyis inkább a sárkány adott kedvező tulajdonságokat, nem a nyers erő.
    Nem volt rossz, de ez így nem egy F-15C vagy F-16C.

    A Hornet meg olyan, mint a Rafale. Majdnem van neki tolóerőfeleslege, de igazából nincs és inkább aerodinamikából oldja meg a manőverezést.
    A Super Hornet meg méginkább.

    És ha jobban belegondolunk, ugyan mire menne a Navy a brutál erős, de így akkor nagy fogyasztású, vagy az energiafelesleghez indokolatlanul lekarcsúsított sárkányú gépekkel, ha ezeknek így nincs kellő hatótávjuk?
  • Allesmor Obranna
    Itt a lényeg. AZ USN ezt azóta se engedte el. A katapult mindenben segít, az alaposan megpakolt gép rásegítéssel startol.
    Van, hogy még az utánégető se kell, de legalábbis csak nagyon rövid ideig.
    Minden a BVR-nek és a hatótávolságnak van alárendelve. A legnagyobb tolóerő/tömeg arányú USN gép az F/A-18C/D platform, de csak olyan minimális töltésnél és fegyverzetnél, ami a haditengerészeti repülésben nem igazán értelmezhető.
    Az F-14D repülőnapokon megcsodált látványos erőfeleslege se nagyon jelentkezett a normál, hajófedélzeti bevetéseknél, mert amennyire csak lehet, telitankolták és megpakolták az amúgy üresen 19 tonnás vasat. A hajtóművei tolóereje meg kb a Szu-27M-ekkel egyezett meg. Ahogy az üres tömege is. Energetikai oldalról egy kései F-14D kb a kilencvenes évek nullszériás Szu-27M (Szu-35) szintjén mozgott. Vagyis inkább a sárkány adott kedvező tulajdonságokat, nem a nyers erő.
    Nem volt rossz, de ez így nem egy F-15C vagy F-16C.

    A Hornet meg olyan, mint a Rafale. Majdnem van neki tolóerőfeleslege, de igazából nincs és inkább aerodinamikából oldja meg a manőverezést.
    A Super Hornet meg méginkább.

    És ha jobban belegondolunk, ugyan mire menne a Navy a brutál erős, de így akkor nagy fogyasztású, vagy az energiafelesleghez indokolatlanul lekarcsúsított sárkányú gépekkel, ha ezeknek így nincs kellő hatótávjuk?
    A komment végét nem értem. Nincs hatótávolsága az F-16A és F-15A-nak? Pont amikor Osiraknál azt láttuk, hogy az F-16A 2xMk-84-gyel LO-LO-HI profillel 1000 km távolságban mért csapást? Ok, hogy közel 0 tartalékkel, de bakker ez 540 nm. Közel az A-6 Intruder 600 nm körüli nem tankolt hatósugarához. Ok, ha lehet, hogy ezt 4d Mk-84-gyel tudta, de akkor is.

    5. oldalon vannak profilok és konfigok.
    http://www.alternatewars.com/SAC/A-6E_Intruder_(TRAM)_SAC_-_November_1979.pdf

    [​IMG]
  • Allesmor Obranna
    Érdekes koncepció, bár arra kiváncsi lennék, hogy a 68 fokra hátranyilazott szárnynál pontosan hova nyilazódnának vissza a félszárnyak és mennyire követné a belépőél nyilazása a LERX-ét. Ahogy a kilépőél mennyire követi a vízszintes vezérsík belépőélét.
    Papir türelmes.
  • molnibalage
    A komment végét nem értem. Nincs hatótávolsága az F-16A és F-15A-nak? Pont amikor Osiraknál azt láttuk, hogy az F-16A 2xMk-84-gyel LO-LO-HI profillel 1000 km távolságban mért csapást? Ok, hogy közel 0 tartalékkel, de bakker ez 540 nm. Közel az A-6 Intruder 600 nm körüli nem tankolt hatósugarához. Ok, ha lehet, hogy ezt 4d Mk-84-gyel tudta, de akkor is.

    5. oldalon vannak profilok és konfigok.
    http://www.alternatewars.com/SAC/A-6E_Intruder_(TRAM)_SAC_-_November_1979.pdf

    [​IMG]
    De nem az elnehezült, navalizált verzióké. Ott elolvadna ez az előnyük.
  • [​IMG]

    [​IMG]

    Qatari Eagle seen with external pods during test flight

    Alex Farwell kindly provided these images of the second Boeing F-15QA, destined for the Qatar Emiri Air Force. Serial 17-0002 was flying with two external pods from St. Louis Lambert International (MO) on 24 September 2020.
    The Lockheed Martin AN/AAQ-33 Sniper Extended Range (XR), under the left hand air intake, is a targeting pod that provides positive target identification, autonomous tracking, GPS coordinate generation, and precise weapons guidance from extended standoff ranges.
    The Lockheed Martin AN/AAQ-13 LANTIRN (Low Altitude Navigation and Targeting Infra Red at Night) navigation pod, under the right hand air intake, provides high-speed penetration and precision attack on tactical targets at night and in adverse weather. The navigation pod contains a terrain-following radar and a fixed thermographic camera. Under each wing the Eagle seems to carry two captive AIM-9X Sidewinder Captive Air Training Missiles.
  • Ahogy látom, a GE hajtóműves F-15-ösökre is kell külön beömlő a CFT-re, mint a PW229-essel szerelt F-15E-kre. Ez a pótbeömlő hátul a CFT-n az egyik azonosítója annak, hogy PW220-assal, vagy a 229-essel van-e szerelve a típus.
    A GE hajtóműves QA gépen viszont oldalanként már nem egy-egy pótbeömlő van, hanem kettő-kettő.
    Gyanítom, már inkább az avionika hűtése miatt.
  • Allesmor Obranna
    Így kell profin japán F-15-ösöket videószpotterkedni:

    gyönyörű, minőségi felvételek minőségi témáról!! :):D Ha valaha is építenék 10 F-15 makettet, abból 8 biztos ilyen japán Agresszor-Sas lenne, nem az egyenszürke változat!
  • Érdekes fegyverzet variáció volt. 2 db AIM-7, 1 db AIM-120, 2 db Python-5, 1 db Python-3, egy Elta EL/L-8222 zavaró konténer (bal oldalon az AIM-120 előtt) és egy Ophir felderítő konténer. Jobb oldalon ráadásul a szárny alatti felfüggesztőn a külső pilont nem szerelték fel. Valami teszt lehetett?

    [​IMG]
  • Az F-15SG óta vagyok kíváncsi arra, hogy vajon ezzel a két, kabin melletti jókora ronda MAWS dobozzal milyen lehet a gép légellenállása Mach 1 felett?
    Vajon a Boeing miért nem tudta olyan elegánsan integrálni ezeket a szenzorokat, mint a Szuhoj tette a 35-ösön, meg az 57-esen?

    Hasonló van a maláj Szu-30MKM gépeken, de csak ott és ott se ilyen méretben:

    [​IMG]
  • Allesmor Obranna
    Elektro-optikai konténerrel is szerelt nemzeti gárdás F-15C gyakorol készültségi elfogást a mexikói öböl felett egy B-52-es ellenében:

    Felszallas kozben valahol hogy kifeheredett a pilota.

Ugrás a fórum topichoz