A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.
Még az idén megkezdődhet az Il-78MD-90A berepülési programja. Az Iljusin vezető főtervezője, Nikolai Talikov számolt be a program állásáról: az Il-476 – avagy Il-76MD-90A – alapján kifejlesztett típus lesz az első légi tanker, melyet Oroszországban gyártanak, mivel a korábbi Il-78-asok a mai Üzbegisztán területén készültek. Egyébként az Il-76MD-M, mely az Il-76MD élettartam hosszabbított, modernizált, de még a régi hajtóművekkel felszerelt változata február végén hajtotta végre szűzfelszállását, erről az érdeklődők itt szerezhetnek bővebb információt.
—
Közben bővül az Orosz Légierő bombázó flottája: az egyesült orosz repülőgépgyártó konzorcium (UAC) április 5-én bejelentette hogy újabb Tu-95MS stratégiai bombázó nagyjavítása és felújítása fejeződött be, és hogy a gépet már át is vette eredeti használója.
—
Szintén április 5-éhez köthető hogy a Fülöp-szigetek Légiereje átvette első két C-130T szállítógépét. A Herculesek 4 napos utat tettek meg a szigetekre, melyek során megálltak Kaliforniában, Havaion, Wake-atollban valamint Guamon.
Új eladási területet akar meghódítani a Lockheed Martin, a kettős irányítású ejtő fegyverek piacára szeretnének betörni. Utóbbit a Boeing és a Raytheon uralja, előbbi Laser JDAM bombáit nagy számban rendelte meg több légierő is. A Lockheed SCALPEL sorozata, melyet a Paveway II továbbfejlesztéseként hoztak létre, még nem ért el sikereket, ezen szeretnének most változtatni az irányítási módszer kibővítésével. A lézeres irányítórendszer kombinált GPS és inerciális navigációs berendezéssel bővítik ki, így akár felhőzet vagy füst által takart célokat is támadhatnak az ezzel a fegyverrel felszálló vadászbombázók. Az Amerikai Haditengerészet hamarosan teszteli is az új fegyvert az F/A-18-asokon, és a gyártó lobbizik hogy a légierőtől is kapjon lehetőséget próbákra.
Hatalmas GBU-39 SDB megrendelést adott le Ausztrália, nem kevesebb, mint 2950 példányt szereznek be 386 millió dollárért a jelenlegi legkisebb amerikai bombából.
—
Problémák adódtak a TP400-as gázturbinákkal. Az Airbur közleményt adott ki, mely szerint az erőforrás egyik fogasgyűrűjével, valamin egy csatlakozással akadtak gondok. A probléma 2015 első felében átadott hajtóművek közül érint 14-et, de ezek miatt nem kell leállítani a flottát, viszont majd ki kell cserélni az alkatrészeket. Utóbbira a Safran, a TP400-ast fejlesztő Europrop International egyik tagvállalata annyit mondott, hogy hetekbe, vagy akár hónapokba is telhet a hiba kijavítása. Az Airbus ennek ellenére nem késlelteti a gépek gyártását, az idei évben tervezett 20 példányt továbbra is szeretnék átadni a megrendelőknek.
Mint tudjuk, Izraelben évtizedek óta szokás hogy a külföldről beszerzett fegyvereket a hazai ipar segítségével alakítják át, fejlesztik tovább. Különösen jó példa erre a vadászbombázók területe, és nincs ez másképp a légierő jövőbeli gerincét alkotó F-35-ösökkel sem. Ugyanakkor az 5. generációs vadászbombázó forráskódja még előttük is zárt marad, így lehetetlen az otthoni fejlesztésű eszközök és szoftverek saját kezű integrálása. Ennek ellenére integrálnak sajt eszközöket, csak ehhez a Lockheed Martin segítségére van szükségük. Jelenleg is zajlik a C4-es kommunikációs szoftver és a Spice 1000 elektro-optikai bomba integrálása. Persze ezeken felül az izraeliek több dolgot is saját kezűleg akarnak létrehozni, most felröppent a híre, hogy illeszkedő póttartályt akarnak fejleszteni a típushoz. A Lockheed Martin jelenleg az Elbit Systems-el együttműködve végzi az említett eszköz tervezését, de Tel Aviv reméli, hogy később a gép gyártója nekik is segít a saját verziójuk létrehozásában.
—
A típus történetének leghosszabb repülését hajtották végre egy MiG-31BM-el. Az elfogót a Közép-szibériai Krasnoyarsk régióból repülték át az ország délnyugati részén található Astrakhan régióba, ez 8000 km-es távolságot jelent. A felszállás és a földet érés között 7 óra és 4 perc telt el, ez 1132 km/h átlagsebességet jelent.
A hosszú útvonalrepülés során természetesen többször is sor került légi utántöltésre, melynek gyakorlásáról készült a következő videó:
Az Amerikai Kormány 3 UH-1 Huey helikoptert adott át a Libanonnak április 1-én. A Bejrút Légibázison tartott átvételi ceremónián többek között megjelent az ideiglenes amerikai libanoni nagykövet, Richard H. Jones.
Problémák merültek fel a KC-46-os egyik tesztrepülése során. Egy C-17-es tartályait töltötték fel kerozinnal, ám közben az utántöltő cső tengelyirányú terhelése nagyobb értéket vett fel mint arra számítottak. A Boeing szóvivője, Todd Blecher azt nyilatkozta, hogy munkaadója számított hasonló gondok felmerülésére a tesztek közben, de a javított verzió tesztelése még a hónap közepén megkezdődhet. Ennek ellenére lehetséges, hogy a Pentagon eltolja a májusra időzített döntését az alacsony ütemű sorozatgyártás megkezdéséről.
—
Az Amerikai Haditengerészet által fejlesztett AAG (Advanced Arresting Gear – fejlett fékező drótkötélrendszer) sikeresen „elkapta” az első repülőgépét, egy F/A-18E Super Hornetet. A tesztre a McGuire-Dix-Lakehurst egyesített bázison került sor március 31-én.
9 AH-1Z legyártására kapott szerződést a Bell. A forgószárnyasok Pakisztán számára készülnek, az üzlet értéke 170 millió dollár. Az ország 15 példányt szeretne szolgálatba állítani, az első megrendelést még tavaly augusztusban adták le, de annak mennyisége ismeretlen, mert a gyártó az Amerikai Tengerészgyalogság megrendelésébe beépítve kapta azt.
—
És most pedig balesetdömping következik: lezuhant a Japán Önvédelmi Légierő egyik British Aerospace U-125-ös utasszállító gépe. Helyi idő szerint 13:15-kor szálltak fel a navigációs rendszer bekalibrálására a Kanoya légibázisról. 14:35 előtt még áthúzott a reptér 08R kifutója fölött, majd 11,1 km sugarú bal fordulóba kezdett, és ez közbe ütközött neki a Takakuma hegynek. A gép utolsó ismert magassága 880, míg a hegy legnagyobb magassága 1182 méter. A fedélzeten tartózkodó 6 személy mindegyike sajnálatos módon életét vesztette.
—
Tóba zuhant az Albán Légierő egyik EC145-ös helikoptere április 6-án helyi idő szerint délután 2-kor. A személyzet 2 tagja életét vesztette, testüket búvárok hozták a felszínre, míg a harmadik személyt súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A balesetet technikai hiba okozta.
—
A Szíriai Légierő is kénytelen volt elkönyvelni egy veszteséget, Szu-22M4-es bombázójukat lőtték le a lázadók április 5-én. A pilóta katapultált, de földet érése után fogságba ejtették.
—
Az Iraki Légierő egyik Mi-35M heikoptere is veszteséglistára került. A „kávédaráló” a hónap negyedik napján technikai hiba miatt zuhant le kiképzőrepülés közben, a pilóta és az operátor kisebb sérülésekkel megúszták az esetet és másoknak sem esett baja.
—
Március 30-án hajtóműleállás miatt lezuhant a Dél-Koreai Légierő egyik KF-16D-je. A vadászbombázó Szöultól 320 km-re délkeletre ütközött hegyoldalnak, a két pilóta sikeresen katapultált és megúszták a balesetet, de a légierő repülési tilalmat rendelt el a típus összes verziójára. Ez április 4-ig tartott, akkor feloldották 130 KF-16-osra vonatkozóan, de néhány példány továbbra sem szállhat fel. A hírek szerint ez azokra a gépekre vonatkozik, melyek ugyan azzal a hajtóművel repülnek mint a veszteséglistára került példány, így vélhetően a Peace Bridge I keretében beszerzett Block 30-as példányokra kell gondolni.
Befejeződött az An-132D prototípusának szerkezetének összeszerelése. A cég most a Pratt & Whitney Canada-tól megrendelt első PW150A gázturbinákra vár.
—
Az Egyesült Államok külügyminisztériumának jelentése szerint az Obama kormánynak használná a vétójogát az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén hogy Oroszország ne szállíthasson Szu-30 vadászbombázókat Irán számára.
—
MiG-29K/Kub gépekkel a fedélzetén indulhat következő tengeri útjára az Admiral Kuznyecov. Eddig csak tesztelési céllal települt a típus a hajón, de a szeptemberben kezdődő, a Földközi-tengerre vezető útján már a szolgálatba állított típusok armadáját bővíti a MiG-29K a Szu-33 és a Szu-25UTG mellett.