A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

Helyi források szerint a horvát védelmi minisztérium vizsgálatokat kezdett az Ukrajnában nagyjavított MiG-21-esek ügyében. Az állami tulajdonú Ukrspecexport cégtől rendelték meg 7 vadászgépük nagyjavítását és további 5 példányt vásároltak, ám úgy tűnik, az korrupció áztatta át az üzlet lebonyolítását. Az ukrán horvát nagykövet a híresztelésekre reagálva Zágrábban annyit nyilatkozott a helyi televíziónak, hogy visszavásárolja a 12 gépet ha valami igazságtalanságra derül fény.

A Jane’s információ szerint a Fülöp-szigetek vezetősége az AW159-es mellett tette le a voksát, így ebből a Lynx Wildcatből rendelnek két példányt a haditengerészet számára. A brit fejlesztésű forgószárnyas tengeralattjárók elleni kapacitással látja el a szigetek tengerészeit.

—

Pakisztánban részt vettek a március 23-án a Pakisztán Nap alkalmából rendezett parádén kínai Z-10-es harci helikopterek. Nem sokkal később hivatalos bejelentés is érkezett, hogy a típus már szolgálatban áll a hadsereg 35. harci repülő századában.

—

A brit védelmi miniszter, Michael Fallon továbbra is bízik abban, hogy Katar Eurofighter Typhoon vadászgépeket rendelne annak ellenére, hogy az arab ország képviselői tavaly egyeztek meg francia kollégáikkal 24 Dassault Rafale megvételéről. Mr. Fallon nyilatkozatában azt állt, hogy az új katari védelmi miniszterrel beszélt a dologról, és ezek alapján nem látja lehetetlennek az üzlet nyélbe ütését.

—

Maradjunk is témánál, ugyanis a francia védelmi miniszter Jean-Yves Le Drian, valamint az előbb is említett katari kollégája, Sheikh Khalid Al-Attiah a múlt héten a Doha Nemzetközi Haditechnikai Kiállításon írták alá a szerződést a 24 Rafale adásvételéről.

—

Az Amerikai Tengerészgyalogság megkapta az APKWS merev szárnyú repülőgépre szerelhető verziójának első szállítmányát. A kis méretű, lézeres irányítású rakétákat a VMA-233-as század AV-8B Harrier II-esei kapták meg.

Lezuhant az Amerikai Légierő 421. ezredének egyik F-16-osa Afganisztánban. Az esetre március 29-én került sor helyi idő szerint késő délután 8:30-kor. A pilóta sikeresen katapultált, a Bagram-i kórházba szállították. Az ellenséges tevékenységet kizárták a lehetséges okok közül.

—

A Dél-Koreai Légierő Fighting Falcon flottája is lecsökkent egy példánnyal, miután az egyik kétüléses gép lezuhant egy március 30-i kiképzőrepülés közben 322 km-re délkeletre Szöultól. Mindkét pilóta sikeresen katapultált és a földön sem sérült meg senki, de a gép egy kisebb erdőtüzet okozott. A helyi idő szerint délután 4:06-kor történt balesetet a hajtómű leállása okozta.

—

Kényszerleszállást kellett végrehajtania az Afgán Légierő egyik Mil gyártmányú helikopterének múlt hét kedden Kunar tartományban. A fedélzeten 12-en tartózkodtak, mindannyian túlélték a balesetet.

—

Jelentősen rosszabbul járt az a 9 személy akik az Iráni Forradalmi Gárda Mi-171-esén utaztak március 25-én este 8 óra tájában. A helyi forrásokból származó információk szerint a forgószárnyas elektromos felső vezetéket vágott át 20:30-kor, és ennek következtében a földnek csapódott. Az 5 fős repülő személyzet, a két katonaorvos, a kezelt páciens és az egy további utas mind életét vesztette.

—

Jordániában sem úszták meg gépveszteség nélkül a múlt hetet, az egyik BAe Hawk Mk63-as került veszteséglistára. A kiképzőgép eddig ismeretlen okokból zuhant le, az egyik pilóta életét vesztette, míg a másik súlyos sérüléseket szenvedett.

—

Az Orosz Légierő egy Szu-25-öst veszített március 30-án. Az ország keleti felében található Chernigovka reptérről felszálló csapásmérő technikai okok miatt zuhant le, földet érési helyként pedig egy helyi lakos kertje szolgált. A pilóta sikeresen katapultált.

Rövid videó az égő roncsról:

Rájárt a rúd a Mil helikoptereire március végén, sajnos az Algír Légierő egyik Mi-171-ese is veszteséglistára került. A fedélzeten 14-en tartózkodtak, közülük csupán ketten élték túl a 27-én helyi idő szerint délután 6-kor technikai okok miatt bekövetkezett balesetet.

—

Hiányosságokkal küzdő F135-ösöket szállított le a Pratt & Whitney. Egy vizsgálat derítette ki, hogy az erőforrások turbináján és az elektromos vezérlőrendszerben hibák találhatók, ezért az alkalmazóknál a műszakiaknak el kell távolítaniuk a gyanús alkatrészeket. A gyártó már reagált a dologra, és lépéseket tettek azért, hogy a gyártási folyamat során javítsák az elkészült darabok minőségét.

A Chileben tartott FIDAE repülőnapon a Lockheed Martin küldöttsége az S-3-as gépek külföldi eladásáról beszélt. Az Amerikai Haditengerészet állományából kivont gépekből válogatna Dél-Korea, ennek engedélyeztetése minden bizonnyal júniusban le is zárul. Mellettük Vietnam és egy másik meg nem nevezett ázsiai ország is érdeklődik a típus iránt. 3 másik ország – 1 Dél-Amerikából – a dél-koreai vétel lezárását várja, hogy annak sikerességéből ítélve tegyenek további lépéseket.

—

Szintén a FIDAE repülőnapról származó információ, hogy nem várható további csúszás a KC-390-es berepülési programjában. Az első repüléseket követően leállították a tesztelést, de nem műszaki hiányosságok, hanem a gyenge brazil pénzügyi helyzet miatt. Nemrég újraindultak a repülések, az EMBRAER képviselője arról számolt be, hogy 150 órát töltöttek idáig a levegőben, és hogy 2-3 héten belül csatlakozhat a programhoz a második prototípus is. A Brazil Légierő az első gépét 2018-ban kaphatja majd meg ha minden a tervek szerint halad.

—

Új koncepcióval állt elő az Amerikai Légierő: pilóta nélküli 4. generációs gépekkel állítanák párba az F-35-ösöket. A légierő kutatólaboratórima (U.S. Air Force Research Laboratory – AFRL) most kereste meg az ipar képviselőit hogy segítsenek megoldást találni a feladatra. A cél hogy minimális átalakítással tegyék alkalmassá a jelenleg üzemelő gépeket a feladatra, platformként pedig az F-16-ost választották. Logikus lépés, hisz a típusnak már üzemel a pilóta nélküli, célgéppé alakított QF-16 jelölésű változata. Ez további szoftveres és minimális hardveres módosítással alkalmassá is tehető az említett feladatkörre.

—

Az indiai védelmi minisztérium 245 FIM-92 levegő-levegő rakétát rendelt az Egyesült Államokból. Az eredetileg kis hatótávolságú légvédelmi fegyvernek szánt Stinger felszerelhető néhány helikoptertípusra, így adva annak minimális légiharc kapacitást. Indiában az AH-64E Apache Guardionok szárnyvégére kerül majd a fegyver.

Az orosz Kommersant politikai napilap beszámolója szerint Algéria Szu-35Sz tesztelési lehetőséget kért. Az afrikai ország mellett Vietnam is érdeklődést mutatott a legpotensebb Szuhoj iránt, ők egy századnyit állítanának szolgálatba.

—

Oroszországban a Jak-130-as eladásán munkálkodnak. Latin-Amerikai országait tekintik potenciális vevőként, remélik hogy több helyen is hamarosan eldöntik a repülési technika leváltását, és hogy a típusválasztásuk a Jak-130-as kiképző és könnyű támadógépre esik.

—

A Szu-35Sz és a Jak-130 mellett a Szu-34-esre is akadnak potenciális vásárlók. A Rosoborexport egyik szóvivője számolt be a típus iránt növekvő érdeklődésről, melyek a szíriai műveletek után ütötte fel a fejét. Több közel-keleti állam potenciális vásárló, de ezek nevét nem árulták el.

—

Önvezető autók, és légiharc-rakéták – a hétköznapi ember talán nem látja az összefüggést a technika e két aspektusa között, de a Mitsubishi Electric Corporation mérnökei megtalálták az összekötő hidat. A cégnél azon dolgoznak, hogy radarokat és érzékelőket, melyeket haditechnikai céllal fejlesztettek ki, adoptálják az önvezérlésű autókhoz, így fejlesztve azok képességeit. Kezdetként a cég sávtartó és automata fékező rendszerek gyártásába kezd jövőre.

—

A Raytheon 4,8 millió dollárt kapott hogy két AGM-86-ost nagy energiájú mikrohullámú fegyverré alakítson. Az így kapott eszköz elektronikai zavarást végezhet akár az ellenséges légtérben, saját emberélet veszélyeztetése nélkül. A program a High Power Microwave Advanced Missile Project, rövidítva CHAMP nevet kapta.

A Brit Királyi Légierő még tavaly októberben egy Tornado GR4-es segítségével tesztelte a BriteCloud zavarótöltetet. A légi próbákra az Egyesült Államokban került sor, melynek sikerességéről az eszközt fejlesztő Finmeccanica egyik képviselője számolt be: a teljes elégedettség miatt nem tartottak több tesztelést azóta. A BriteCloud egy kisméretű zavaróeszköz, melyet a szabványos 55 mm-es zavarótöltet szóróból indítanak, saját akkumulátorától működve zavarja zavarja az ellenséges radarokat.

A Finmeccania propagáló videója: