|

Rejtélyes elektro-optikai rendszer a szír kormánycsapatok járművein

Az elmúlt hetekben egyre többször szerepelt hadszíntéri felvételeken egy új, rejtélyes “doboz” a szír kormánycsapatok járműveire szerelve. Elsősorban harckocsikon látni, de olyan fénykép is napvilágra került amin egy könnyű terepjárón van.

rejtelyes-optikai-szenzor-sziriaban-01

rejtelyes-optikai-szenzor-sziriaban-02

A szerkezetet illetően több elemzés is napvilágra került, ezek legtöbbje hasonlóságot vél felfedezni az orosz ARENA-E aktív védelmi rendszerrel, de olyan találgatás is létezik mely szerint valamilyen aktív zavaró rendszer lehet.

Nekem is van pár meglátásom vele kapcsolatban és egy elméletem is, hogy mi is lehet. Ezeket pontokba szedve leírom:

– Ez a rendszer nem egy aktív védelmi rendszer eleme. Ha már ragaszkodunk az összehasonlításra az ARENA-E rendszerrel, itt csak külső hasonlóság létezik. Ebben az esetben hiányoznak azok a töltetek amelyek a tényleges ellentevékenységet végzik.

– Nem valószínű, hogy aktív zavaró rendszer lenne. A SACLOS irányítású páncéltörő rakéták zavarására az oroszok a SHTORA rendszert fejlesztették ki, ennek egyik eleme az a két doboz az ágyú jobb és bal oldalán található. Ezekkel generálnak akkora infravörös sugárzást ami eltompíthatja a rakéta végébe épített infravörös fáklya által keltett infravörös képet és megzavarhatják a rakéta irányításáért felelős irányítóegységet ami a kilövőállvány részét képezi. Az még kérdéses számomra, hogyan képes egy olyan pulzáló fényt kiadni amit szintén a rakéta végébe épített xenonlámpa generál, de bárhogyan is nézzük, a szír járműveken látható doboz komplexitását tekintve, ez egy jóval egyszerűbb szerkezet mint a SHTORA.

– Marad a harmadik és legvalószínűbb lehetőség, hogy ez egy olyan érzékelő ami a rakéta közeledését jelzi.

– Ami elsőre szemet szúr, az, hogy szinte lehetetlen két egyforma rendszert találni a képeken, mindegyik néhány apró részletben különbözik a másiktól és ez alatt nem azt értem, hogy esetleg más színűre festették őket. Egyes esetekben kör alakú nyílásokat vágtak a páncéllapok oldalába, más esetekben szögleteseket.

Zöld változat és mintha kicsit lapítottabb lenne (Kép forrása: http://defence-blog.com/army/in-syria-spotted-new-protection-system-for-tanks-and-armored-vehicles.html)

Zöld változat és mintha kicsit lapítottabb lenne (Kép forrása: http://defence-blog.com/army/in-syria-spotted-new-protection-system-for-tanks-and-armored-vehicles.html) ,

Ezen a rendszeren kerek nyílások figyelhetőek meg, viszont míg az egyiken viszonylag sima, a másikon teljesen domború (halszem) lencse található.

Ezen a rendszeren kerek nyílások figyelhetőek meg, viszont míg az egyiken viszonylag sima, a másikon teljesen domború (halszem) lencse található. ,

Ezen a példányon nagyobb kerek nyílások vannak, de a belső részük szögletes. (Kép forrása: http://torrente.reblog.hu/vodor-a-tankon)

Ezen a példányon nagyobb kerek nyílások vannak, de a belső részük szögletes. (Kép forrása: http://torrente.reblog.hu/vodor-a-tankon) ,

Az első dolog amire a szögletes ablakok alapján asszociálok az a GoPro kamera (Kép forrása: gopro.com)

Az első dolog amire a szögletes ablakok alapján asszociálok az a GoPro kamera (Kép forrása: gopro.com) ,

– Egy rendszeren belül is eltérések mutatkoznak az ablakok közt: van, hogy halszemlencse figyelhető meg, van, hogy csak sima üveg.

– Elméletem szerint az optikákat civil beszállítóktól szerezték be és lehetséges, hogy több fajtával kísérleteznek. Ott ahol szögletes ablakokat vágtak, lehet valamilyen GoPro (vagy azzal egyenértékű) kamerákat használnak.

– A rendszer működését illetően valószínűnek tartom, hogy a kamerák egy központi számítógépbe közvetítik a képet. Ez utóbbi egy olyan szoftvert használ ami tartalmaz egyfajta képfelismerő rendszert. Valahogy úgy kell elképzelni mint a fényképezőgépeknél az arcfelismerő programot. Ebben az esetben a program nem arcokat ismer fel, hanem egy kör alakú tárgyat és a bejövő kép változásaira figyel. Azt tudják, hogy egy páncéltörő rakéta átmérője mekkora (típustól függően változik, de a különbségek centiméterekben mérhetők), ebből kiszámolják, hogy ez 4 kilométer távolságban hány pixelt jelent. A lényeg, hogy a program figyeli, hogy egy bizonyos intervallumon belüli pixelszám, hogyan növekszik. Mivel a rakéta sebessége állandó és ismert, ahogy közelít a célponthoz, a pixelszám is arányosan növekedni fog. Ez egy olyan “kép” ami eléggé egyedi, egy közeledő autó jóval nagyobb pixelszámot jelent, egy robbanásnál keletkezett repülő törmelék sebessége pedig nem konstans. Más lövedékek ezeknél vagy kisebbek, vagy gyorsabbak. A rendszer csak akkor jelez, ha a pixelnövekedés csak egy viszonylag szűk intervallumon belül következik be úgy méretben mint időben.

Nos, addig míg hivatalos forrásból nem támasztja majd alá konkrét adat ezt a találgatást, ez csak elmélet marad. Benne van persze a pakliban, hogy teljesen hibás az elméletem, de úgy érzem, hogy ezt meg kellett írnom, hátha valakinek jobb meglátása van ezt a kérdést illetően.

Források:
Defence Blog
torrente
https://pbs.twimg.com/media/Cae2GRSWwAAJTcY.jpg
https://pbs.twimg.com/media/Cae2GQRWIAIA0Oo.jpg
https://pbs.twimg.com/media/Cae2GSyXEAISYGd.jpg