A HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hét kezdetén.
Egy nappal a gyártási hibák kiderülése után újabb baljós hírek érkeztek Németországból. A Baltikumban szolgáló egyik gépükről felszállás előtt leesett az egyik póttartály. Az eset kivizsgálása folyamatban van, addig az összes Eurofighter esetében megtiltották a póttartállyal való repülést. A korlátozás a balti misszióban szereplő gépeket nem érinti.
—
Tajvan befejezte a Taiping-szigeten található légibázis fejlesztését. Az infrastruktúra bővítése magába foglalta a reptéri fények fejlesztését, a futópálya újraburkolását, a hangár kibővítését (már két C-130 Hercules tárolására alkalmas), üzemanyag-tároló és átfejtő rendszer kiépítését, valamint hullámtörő létesítését.
—
Ecuador repüléstilalmat rendelt el maradék három HAL Dhruv típusú helikopterére, miután a korábban hétgépes flottából már a negyedik darab semmisült meg balesetben. A dél-amerikai ország a szerződést is felbontotta az indiai gyártóval, miután a 2009 és 2012 között leszállított forgószárnyasok közül kettő műszaki hiba miatt zuhant le és az alkatrészellátás is akadozott.
A Lockheed Martin új ABC (Aero-optic Beam Control) rendszere segítségével megoldotta a lézerfegyver azon problémáját, hogy repülőgépre függesztve transzszonikus tartományban csak előre tudott tüzelni. Az új kompenzáló rendszer deformálható tükrök segítségével küszöböli ki a légkör turbulens hatását.
—
Lengyelország 6 darab F-16 Fighting Flacon típusú vadászbombázóval és 80 fős személyzettel települt Izraelbe, hogy részt vegyen a Blue Flag hadgyakorlaton, melyet 2012 óta minden éveben megtisztelnek jelenlétükkel.
—
A Lockheed Martin 305 millió dollár értékű szerződést kapott 140 darab JASSM és 140 darab JASSM-ER csapásmérő robotrepülőgép gyártására. A tájékoztatás szerint a fegyverek az USA és nemzetközi szövetségesei számára készülnek, pontos vevőket nem neveztek meg, de az integrálási programok miatt a lengyel F-16C/D-k és a finn F/A-18C/D-k potenciális felhasználók lehetnek.
320 PAC-3-as légvédelmi rakétát rendelt Szaúd-Arábia. A vásárlás egy nagyobb üzlet része, az Amerikai Kormány még júliusban bólintott rá a királyság 600 példányos PAC-3-as igényére. A Lockheed Martin egyik szóvivője arra is kitért, hogy az arab állam felgyorsítaná a nagy hatótávolságú THAAD légvédelmi rendszer beszerzését.
Szintén Szaúd-Arábiához tartozik, hogy Washington beleegyezett 9 UH-60M helikopter leszállításába. A forgószárnyasokat kutató-mentő szerepkörre, természeti katasztrófákhoz, humanitárius feladatokhoz és terrorizmus elleni harchoz kívánják használni.
Még mindig maradunk a királyságnál: a Boeing jövőre kezdi meg a megrendelt AH-6i helikopterek leszállítását. Az első példány összeszerelését december 1-én kezdik, ezt a tervek szerint 2016 június 30-án adják át a megrendelőnek. Összesen 24 forgószárnyas beszerzése mellett határozta el magát a szaúdi kormány.
Az Alenia Aermacchi hamarosan befejezi a P-72A tesztelését. A típusjelzés az ATR-72-600 alapjain kifejlesztett tengerészeti járőrgépet takarja, melyet az Olasz Haditengerészet megrendelésére fejlesztenek a Dassault Breguet ATL-1 Atlantics leváltására. Az első példányt márciusban vehetik át.
Oroszországba küldi tréningre pilótáit a Dél-Afrikai Légierő. A kiutazók nagy része képzett katonai pilóta, ám otthonukban kevés repülési lehetőséghez jutnak. Oroszországba küldésükkel a gyakorló repüléseik számlái Moszkvát terhelik majd, hazájuknak csak az utazást és a szállást kell fizetnie.
—
150 CH-47F eladásával számolnak a Boeingnál a következő 7 évben. A cég szállító helikopterekért felelős projektjének alelnöke nyilatkozott az elképzeléseikről, melyek szerint 2022-ig 150 példányra várnak megrendelést a jelenleg a típust alkalmazó 19, valamint több olyan országból, ahol újnak számítana a tandemrotoros forgószárnyas. Elsősorban európai, közel-keleti és afrikai államokról van szó, de külön kiemelték Németországot, ahol 1966-ban a CH-53-ast választották a Boeing portékájával szemben, ám most elérkezettnek látják az időt a visszavágóra. Jelenleg 874 Chinook üzemel a világ különböző pontjain, ezek közül 100 D variáns átalakítása is várható az F verziónak megfelelő szintre.
—
Indiában a Nirbhay cirkálórakéta 3. tesztjét hajtották végre október 16-án. Az amerikai Tomahawk-ra hajazó fegyvert helyi idő szerint délelőtt 11:38-kor indították egy szárazföldi függőleges indítóállásból az Odisha-ban található lőtéren. A Nirbhay-al korábbi két tesztrepülésére 2013 március 12-én és 2014 október 17-én került sor, ebből az első csupán részleges sikert jelentett. A fegyvert függőleges helyzetből, rakétával indítják, majd vízszintes helyzetű repülésbe megy át, ilyenkor pedig egy gázturbina veszi át a meghajtás feladatát. Utazási sebessége 900-1000 km/h, hatótávolsága pedig kb. 1000 km. Tervezik hajóról és repülőgépekről indítható változatát is, de ez még a jövő zenéje. Először a jelenlegi problémákon kell túljutniuk, ugyanis az október 16-i teszt sikertelenül végződött, a fegyver 700 másodperc repülés és 128 km megtétele után leadta az orrát és a Bengáli-öbölbe zuhant.
A Nirhbay korábbi repüléséről, egy Jaguar vadászbombázó fedélzetéről készült videó:
Az Amerikai Légierő C-17-ese utánpótlást dobott Szíriában a felkelőknek október 11-én. A katonaság megtagadta az információ kiadását, hogy melyik csoportnak dobták a szállítmányt és hogy az miféle eszközöket tartalmazott.
—
Végrehajtotta szűzfelszállását az Iraki Légierő első T-50IQ kiképzőgépe. A dél-koreai típus beszerzése mellett még 2013-ban határozta el magát az Iraki Kormány, erről Olvasóink bővebben itt tájékozódhatnak.