HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.
—
Az első repülés után tartott pihenő május 28-án véget ért, folytatódott a KC-46A Pegasus prototípusául szolgáló Boeing B767-2C berepülése. Az eredeti tervek szerint az első, valóban az USAF számára készülő KC-46A áprilisban hajtotta végre volna a szűzfelszállását, de gép gyártásával csúsznak, az csak a nyár végén gurulhat ki az üzemből. A csúszás miatt a berepülés menetrendje is változik: a B767-2C-vel kezdik meg a repüléseket a merev utántölő rendszerrel valamint a hajlékony csövet tartalmazó pod-okkal.
Nyilvánosságra hozták a május 9-i A400M baleset kivizsgálásának eddigi eredményeit. A fekete dobozból kinyert adatok alapján az elektronikus irányító rendszer (Electronic Control Units – ECU) nem működött megfelelően, mégpedig azért, mert a bekötése során hibát követtek el. Az eredmény felveti a gyári minőség ellenőrzés hanyagságát, de az Airbus csoport stratégiai vezetője, Marwan Lahoud szerint meg kell várni a kivizsgálás befejeztét, addig nem szabad következtetéseket levonni.
—
3 résztvevősre bővülhet a kanadai kutató-mentő repülőgép beszerzési tender. Az Airbus Military és az Alenia Aermacchi mellett az Embraer is jelezte részvételi szándékát a 6 de Havilland Canada CC-115 Buffalo és 13 Lockheed Martin CC-130H Hercules leváltását célzó programban. A két európai gyártó a C295 és C-27J típusokat ajánlja, míg a brazil cég értelemszerűen az első repülését idén februárban teljesítő KC-390-nel pályázik. Egy negyedik résztvevő is beszállhat még, a hírek szerint a Lockheednál fontolgatják a HC-130J benevezését.
—
Ahogy az Amerikai Légierő egyre több pénzt pumpál a nukleáris támadókapacitásának fenntartására, néhány helikoptergyártó ugrana a lehetőségre, hogy leváltsa a Minuteman III ballisztikus rakéták kiszolgálására és őrzésére használt UH-1N Huey forgószárnyasokat. A 45 éve szolgáló típus cseréjére az USAF 980 millió dollárt szánna, a 3 pályázónak ebből kéne gazdálkodnia: a Sikorsky az UH-60M Black Hawk-ot, az Airbus az UH-72 Lakota-t, a Bell Helicopters pedig az UH-1Y-t ajánlja. Utóbbi típust jelenleg a tengerészgyalogság számára gyártják, de a légierő számára is megfelelhet, a gyártó szerint hatótávolsága kétszeresen, míg terhelhetősége háromszorosan múlja felül a jelenleg használt N variánst. A ballisztikus rakéták mellé rendelt példányok mellett az USAF a Washinton DC körüli VIP szállításokra használt Huey-kat is leváltaná, a Bell pedig több alternatívát is ajánl. Az UH-1Y mellett a civil felhasználású Bell 429-est is kínálják, a megrendelő kívánságának megfelelő átalakításokkal és konfigurációval.
Hamarosan megkezdődik a GBU-53/B SDB II bombák sorozatgyártása. A Raytheon még júniusban aláírhatja az első szériára szóló megrendelést, mely 144 példányt tartalmaz, és a gyártó elképzelései szerint a típusból akár 17 000 példány is gazdára találhat világszerte. Jelenleg csak F-15E-k hordozhatják a fegyvert, de ez lesz az F-35 egyik legfontosabb eszköze is 2022-től. Hogy az Amerikai Haditengerészetnek addig se kelljen nélkülöznie, az F/A-18E/F Super Hornetek is megkapják, emellett a jelenlegi legelterjedtebb típusnak tekinthető F-16-oshoz is kínálja a Raytheon. Ehhez már kidolgozták a szoftvert, melynek segítségével az összes 1760-as interface-t használó gépre integrálhatóvá vált. A gyártó szerint az Eurofighter is hordozó platformja lehet az SDB II-nek, hisz hármas irányítórendszerével (félaktív lézeres, radar és infravörös önirányító), kinyíló szárnyaival és kis méretével páratlanul kombinálja a pontosságot, a nagy hatótávolságot és az alacsony járulékos károkozást.
A Lockheed Martin Fort Worth-i üzemében tesztelik az F-16 Block 40 és 50 szériáinak élettartamának kitolhatóságát. Egy példányt földi teszteléssel 25 000 repült órának megfelelő terhelésnek tettek ki, melyet még tovább folytatnak. A cél annak kiderítése, meddig lehet biztonságosan kitolni a típus élettartamát a jelenlegi 8000 repült óráról. Az elsődleges cél a 12 000 óra elérése, ám ha a tesztek úgy alakulnak, ezt akár többet is ki tudnak hozni a típusból. Az USAF 300 darab Block 40-es és 50-es gépének élettartamát akarja kitolni a SLEP (Service Life Extension Program) program során.
Franciaországban először indított ASMP-A rakétát egy Rafale. A nukleáris robbanófej célba juttatására szolgáló fegyvernek természetesen egy gyakorló példányát használták fel a teszten, melyre június 11-én került sor. A vadászbombázó a Saint-Dizier-i légibázisról indult a 4 órás „bevetésre” a 01/091 vadász század pilótájával a katapultülésben. Hosszú útvonalrepülés után a gépet utántöltötte a Francia Légierő egyik KC-135-öse, majd alacsony magasságban folytatja útját a rakéta indításának pontjáig.
Az esetről készült videó:
Jelentések szerint 2-3 éven belül megkezdődhet a Finn Légierő következő harci gépének beszerzési programja. Győztest a 2020-as éve elején akarnak hirdetni, így a 62 szolgálatban álló F/A-18C/D Hornet még élettartamuk lejárta előtt nyugdíjba vonulhat 2030-ra. A pályázók a szokásosak: a 3 európai „kacsa” mellett a Boeing F/A-18E/F Super Hornet és a mezőny egyetlen 5. generációs versenyzője, a Lockheed Martin F-35.
Messze repkednek az anyaföldtől a kínai haditengerészet harci gépei, két J-11B vadászbombázójuk június 10-én a Tajvant a Fülöp-Szigetektől elválasztó Bashi-csatorna fölött észlelték. Ez volt az első alkalom hogy a térségben a kínai haderő vadászbombázói repültek.
—
Kuvait 24 darab H225M helikopter beszerzését fontolgatja, számolt be róla a francia elnöki iroda. Az ország légiereje kapja a forgószárnyasokat, melyek vételéről egyelőre csak telefonon beszélt a francia miniszter, Francois Hollande és a kuvaiti emír, Sabah Al-Ahmad Al-Jaber Al-Sabah.
Megszületett az első export megrendelés a Thales vadonatúj TALIOS lézeres célzókonténerére. Az eszköz még annyira újnak számít, hogy a francia Rafale-ok is csak 2018-tól kezdődően kaphatják meg, ezzel váltják le a Damocles megjelölőt. A megrendelő kiléte ismeretlen.
Kiúsztatták a dokkból az első indiai építésű repülőgép hordozót, az INS Vikrant-ot. Az esetről készült amatőr videofelvétel:
Szöul megkapta a zöld jelzést az USA-tól 3 Aegis légvédelmi rendszer beszerzésére a hozzá tartozó eszközökkel együtt, köztük 3 MK-41-es függőleges indítórendszerrel.
—
Libanon A-29 Super Tucano gépek beszerzését tervezi, számolt be az Amerikai Kongresszusnak a Védelmi Biztonsági EGyüttműködési Ügynökség június 9-én. Az kérés 6 példányra szól, a hozzájuk tartozó kiszolgáló eszközökkel, pótalkatrészekkel és logisztikai támogatással. A 469 millió dolláros szerződés ezen felül tartalmaz 8 AN/AAR-60(V)2 rakéta közeledésre figyelmeztető rendszert valamint ismeretlen fegyverzetet.