HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.
—
Törökország megrendelte F-16-osai számára az ALQ-211-es zavarórendszert. A konténerbe szerelt eszköz integrálását a Lockheed Martin végezheti el, a Forign Military Sales (FMS) keretein belül lezajló beszerzés 13 millió dollárt hoz az amerikai vállalat konyhájára.
Az elmúlt években gyakran lehetett találkozni a hírekben orosz repülőgépekről, melyek közel repültek egy-egy NATO ország légterének határához, ezért „díszkíséretet” kaptak maguk mellé különböző vadászgépek képében. Április 7-én fordított helyzet játszódott le, egy USAF felderítőgépet fogtak el az Orosz Légierő Szu-27-esei. A préda egy RC-135U elektronikai felderítőgép volt, mely a Balti tenger felett tevékenykedett. Moszkva szerint az amerikai gép kikapcsolt transzponderrel repült egyenesen a határ felé, ezért volt szükség a Szuhojok riasztására. Persze a Pentagonnak is megvolt a válaszreakciója, szerintük a Szu-27-es túl közel repült a gépükhöz, balesetveszélyes helyzetet okozva.
Tegnap délelőtti hírünkhöz kapcsolódó információ, hogy az India által rendelt 36 Rafale – melyek nem az MMRCA tender keretén belül kerülnek beszerzésre – első példánya leghamarabb két és fél év múlva kerülhet a légierő állományába. A gyors megrendelésre azért kerül sor, mert az IAF típusállománya rohamosan öregszik, és lépések hiányában hamarosan nagy hátrányba kerülnének a szomszédokkal szemben, azonban még szükség van a szerződés részleteinek tisztázására, emellett az igényeknek megfelelően Rafale módosított kialakítása is időbe telhet a Dassaultnak.
—
Különleges ötlettel állt elő egy amerikai politikus. A republikánus Jesse Young Washington állam állami törvényhozója, és a Seattle körüli Puget Sound terület közlekedési torlódásaira kínálna megoldást ötlete, mely szerint kiselejtezett repülőgép hordozók hajótestét kéne fizetős hídként használni. Young az elmúlt időszakban támogatókat keresett a kollégái és a nyilvánosság között, ötletét pedig úgy tűnik, örömmel fogadta a helyi lakosság. A területen rengeteg veterán is él a fegyveres erők összes részéből, és egy haditengerészeti bázis is kórház is található, a hajók hasznosítása pedig előttük is egyfajta tisztelgés lehetne. Az ötletet Chris Johnson, a Haditengerészeti Parancsnokság szóvivője vetette el, mert a kinézett hajók egyike sem elérhető ilyen célra, és a jövőben kivonandó egységes is selejtezésre kerülnek. Mindenesetre az állami szenátus a következő két hétben szavaz a megvalósíthatósági tanulmány finanszírozásáról.
—
Év végére szolgálatba állhat a felújított Pantsir-S2-es Oroszországban. Viktor Gumenny, az Orosz Légvédelmi Csapatok parancsnoka légvédelmis veteránoknak és riportereknek tartott interjújában beszélt a kis hatótávolságú légvédelmi rendszerről, melynek próbáit nemrég fejezték be, így még az év vége előtt szolgálatba állhat. A Pantsir-S2 a Pantsir-S1 továbbfejlesztett variánsa: kis hatótávolságú, mobilis, teljesen automata légvédelmi rendszer, mely kombinálva alkalmaz két 2A38M 30 mm-es gépágyút és hat 57E6-E konténerből indítható rakétát. A csőfegyverek tüzelési sebessége percenként 4500 és 5000 lövedék között állítható, és olyan célokra alkalmazhatók, melyek a rendszer 200-4000 méteres sugarú körébe kerülnek, és 0 és 3000 méter közötti magasságban repülnek.
Egy brazil ügyészt felkértek a légierő JAS-39 beszerzésének átvizsgálására. A lépést azért tartják szükségesnek, mert a 36 Gripen NG beszerzési ára az eredetihez képest 900 millió dollárral megugrott. A Brazil Légierő ezt azzal magyarázza, hogy az eredeti szerződésben nem voltak benne olyan tételek mint a szimulátorok, vagy a pilótafülke szélesebb kijelzői, tovább az infláció miatt is feljebb csúszott az árcédulán lévő szám.
—
Az Amerikai Kormány Ellenőrzési Hivatala figyelmeztette a Boeing-ot, hogy a késések miatt súlyosan kevés idejük marad a KC-46-os tesztrepüléseire. Az eredeti terv az lett volna, hogy a prototípust 13 hónapon át nyúzzák a Pentagon döntése előtt, hogy meg e kezdődhet a sorozatgyártás. Ezzel szemben, mivel a tesztrepülések megkezdését idén nyárra halasztották, az októberi döntéséig csupán 3 hónapjuk marad az utántöltési próbák végrehajtására. A Being B767-2C, mely a KC-46-os alapját képezi, idáig csupán egyetlen repülést hajtott végre, így a 3 hónap az utántöltési próbák elvégzésére nagyon kevésnek tűnik, ha pedig nem sikerül időre teljesíteni, az újabb késedelmekhez vezethet.
—
Összetört a Nigériai Légierő egyik Super Puma helikoptere. A forgószárnyas április 10-én földi gurulás közben sérült meg a hidraulika rendszer hibája miatt. Szerencsére senki sem sérült meg a balesetben.
—
Ausztrália két újabb C-17-essel bővíti szállítókapacitását. Az első 6 példányhoz hasonlóan a RAAF Amberley légibázisára kerülő gépek beszerzése nagy lehetőséget biztosít a helyi iparnak, hisz érkezésükkel együtt felújítják a légibázis karbantartó hangárját, nagyobb kiszolgáló területet építenek és kibővítik a gurulóutakat. A teljes beszerzés 1 milliárd dollárjába kerül a kontinens adófizetőinek.
A Francia Légierő és Haditengerészet közösen teszteli a robotpilóta terepkövető üzemmódját az együléses Rafale-okhoz. A kétüléses B verzió már rendelkezik ilyen képességgel, de az elsősorban vadászfeladatokra szánt C és a hajófedélzeti M variánsok még nem kapták meg a szoftvert, mellyel könnyebbé válik majd az alacsonyan repülő azonosítatlan gépek elfogása.
—