HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

—

Oroszország leghamarabb 2025-ben gazdagodhat új repülőgép hordozóval, melyről az Orosz Haditengerészet feje, Igor Kozhin dandártábornok nyilatkozott. Korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az Admiral Kuznyecov utódja leghamarabb 2030-ban kerülhet vízre, ám talán sikerül megsürgetni a munkálatokat. A Sevmash hajógyár, ahol az egység gyártását végzik majd, jelenleg felújítás alatt áll, de a tábornok szerint azt még az év vége előtt befejezik, és akkor megkezdődhet az új egység építése, mely 10 évet vesz igénybe.

—

Lengyelország segítségét ajánlotta Bulgáriának a MiG-29-esek üzemben tartásához. A téma a két ország védelmi minisztereinek varsói találkozóján jött fel, és Tomasz Siemoniak biztosította bolgár kollégáját, Nikolay Nenchev-et, hogy Lengyelország kész üzemeltetési támogatást nyújtani az orosz gépekhez. Bulgária talán felújításra is Lengyelországba küldi a vadászgépeket, hisz utóbbiaknál már sikeresen elvégezték a hazai példányok átalakítását: NATO kompatibilis adatbusz rendszert és GPS-t építettek be. A miniszterek más katonai területeken való együttműködésről is beszéltek, Bulgária érdekelt a lengyel katonai kiképzési és gyakorlatozási formák átvételében.

—

Nagyszabású légi hadgyakorlatot tartott az Orosz Légierő a Szentpétervár körüli légterekben. Az eseményre több mint 50 vadászbombázót vezényeltek az ország más pontjaiból a térségbe, köztük a legújabb típusokat: Szu-34-esek, MiG-29SzMT-k, MiG-31BM-ek és Szu-27-esek érkeztek a gyakorlatra. A legnagyobb prioritású feladat az úgynevezett Ladoga 2015 gyakorlat, melyet a Szentpétervártól nem messze lévő Ladoga tónál hajtottak végre.

Végéhez közeledik az A-Darter fejlesztési programja. Az utolsó indítási tesztekből már kettőt elvégeztek az előző év végén, ezek során Skua nagy sebességű célgépekre indították a fegyvert, melynek a magas G terheléssel járó manőverezőjellemzőit figyelték. A fejlesztés befejezéséhez további két indításra van szükség, ezek során egyszer a Dél-Afrikai Légierő, egyszer pedig a Brazil Légierő egy-egy gépe hajt végre elfogási feladatot, végén a rakétaindítással. Ha mindezt sikeresen elvégzik, a Denel megkezdheti a fegyver sorozatgyártását, és bekerülhet a két említett légierő arzenáljába.

Új üzemanyagot fejlesztettek ki Oroszországban a hiperszonikus repüléshez. Az új keverék olyan mennyiségű energia tárolására képes, mellyel az általa hajtott fegyver elérheti akár az 5 machos sebességet. Ezt az értéket szokták úgy megadni, mint a szuperszonikus és hiperszonikus repülés határát, így nagy ugrást jelenthet a fejlesztés. A különböző nagy sebességre tervezett fegyverek, mint pl. a Brahmos hajók elleni rakéta ezzel az üzemanyaggal még nagyobb sebesség elérésére lehet képes, ezzel tovább nehezítve a légvédelem dolgát.

—

A Saab svéd haditechnikai vállalat nagy erőkkel vett részt a hétvégén megrendezett Aero India 2015 kiállításon. Hosszabb távú kapcsolatot szeretnének kiépíteni a világ második legnépesebb országának haderejével, ezért többek elektronikai, kiképzési és szimulációs rendszereket, radarokat, légi és vízi eszközöket és fegyvereket is bemutattak, utóbbiak közül pl.: az RBS 70 NG kis hatótávolságú légvédelmi rendszert.

Ugyan az indiai beszerzés meghiúsulni látszik, a Dassault embereinek mégsem kell az orrukat lógatniuk, hisz nemrég megszületett a Rafale első exportmegrendelése, most pedig már a következő is közel az aláíráshoz. Egy francia forrás arról nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek, hogy a francia vállalat és Katar közel állnak a tárgyalások lezárásához, melyben 36 Rafale eladásáról van szó. Az arab ország tavaly novemberben fejezte ki érdeklődését a francia „vasmadár” iránt, az azóta folyó egyeztetések pedig úgy tűnik, jó irányba haladnak.
Katar mellett a Dassault-nál potenciális megrendelőként tartják számon a Maláj Légierőt is, ahova 16 példányt szállítanának, emellett még az Egyesölt Arab Emírségekkel is számolnak, bár utóbbi egyre valószínűtlenebbül néz ki.

Olaszország a költségvetési megszorítások ellenére továbbra is fontosnak tartja a szerződésben szereplő 90 F-35-ös beszerzését. A mennyiséget 2012-ben már megnyirbálták, akkor 131 gépről az előbb említett számra csökkentették a beszerzendő vadászbombázók számát. Olaszország nagy adósságot halmozott fel, ezért került a megszorítások célkeresztjébe a 14 milliárd dolláros beszerzés, de úgy tartják, hogy ez a minimálisan elfogadható mennyiség az ország védelmének biztosításához.

—

A Raytheon megkezdte az SDB II (Small Diameter Bomb II – Kis Átmérőjű Bomba II) bombák alacsony ütemű sorozatgyártását. Ennek beindításához két tesztet kellett elvégezniük, melyekre a White Sands lőtéren kerítettek sort. A fegyver új irányítórendszerét tesztelték, mely alkalmas a mozgó célok detektálására, követésére, és likvidálására. A három módú irányítás, mely milliméteres hullámhosszú radart, infravörös kamerát és félaktív lézeres irányítófejet is magában foglal (ehhez hasonló van a már harcban is bizonyított Brimston rakétákon) sikeresen vizsgázott.
A fegyver kinyíló szárnyaival akár 40 tengeri mérföldet is megtehet a levegőben, elődjével ellentétben pedig magas épületek vagy hegyek között is használható javított pontossággal, emellett a mozgó célokat is külső segítség nélkül támadhatja. Az alacsony ütemű sorozatgyártás megkezdése ellenére a bombára további tesztek várnak.

A Lockheed Martinnál bíznak egy újabb példányra szóló indiai C-130J megrendelésben. Az okot a 2013-ban elvesztett példány pótlása adja, mely helyére újabbnak kell érkeznie a szállítási igények kielégítéséhez. Ezzel és a következő leszállításra váró példánnyal már 12 gép kerülne Indiába, így lehetővé válna az ország mindkét partján 6-6 példány elhelyezése. A szállítógépeket elsősorban a különleges alakulatok bevetéseinek támogatására használják, de a Lockheed-dal már szót ejtettek egy tengerészeti, úgynevezett „Sea Hercules” variáns kifejlesztéséről, mely alkalmas lenne a vízfelszíni és alatti célok támadására.

A Lockheed Martinnál minden erejükkel azon vannak, hogy az F-35-ös árcéduláján a vásárlókra visszatekintő összeget minél hamarabb lejjebb tornásszák. A világ legkomplexebb harci gépének költsége a bonyolultságához híven az egekben van, de az új megrendelések érdekében a gyárnak ebből minél hamarabb faragnia kell. Eddig 131 potenciális költségcsökkentő lehetőség merült fel, ebből 58-at valósítottak meg. Ezek a változtatások 49 millió dollárjába kerültem a cégnek, és ha mellettük a BAE Systems és a Norhtrop Grumman hasonló irányú befektetéseit is figyelembe vesszük, a 3 vállalat 170 milliója ment el a megvalósításra. Az Amerikai Kormány további 300 milliót ígért hogy a gépek árát minél hamarabb levigyék a jelenlegi 110-115 millió zöldhasúról 80 millió alá. A változtatások közé tartozik a specifikusan tervezett robotok munkába állítása, például a különleges, határréteg leválasztó nélküli DSI szívócsatornát is egy ilyen gép készíti el 5 óra munkaidő alatt. További jelentős változtatás, hogy a cég eddig 5896 kg-nyi alumínium nyersanyagot vásárolt minden egyes példányhoz, mely jelentős további munkát igényelt, növelve a veszteséget, most pedig előre készített 3760 kg-ot szereznek be, mely jelentősen kevesebb utólagos munkát igényel. Másik példa: a gép alkatrészein elkészítendő sok ezer furat kifúrásakor a folyékony alapú hűtést használnak a korábbi olaj alapúval szemben.
A változtatásokkal 2019-re akarják az említett 80 millió alá vinni a típus darabárát, mely az exportesélyeknek is jót tehet, hiszen sok országban azért lobbiznak az 5. generációs gép ellen, mert túlságosan magas a beszerzési ára.

Ismeretes, hogy a 2011-es földrengésben és az azt követő cunamiban Japán több különösen fontos létesítménye mellett a légierő 11 F-2 vadászbombázója is súlyos károkat szenvedett. Összesen 6 példányt ítéltek elfogadható költségen belül javíthatónak, ezek közül már legalább 2 újra szolgálatba állt.

A végére pedig egy kisebb baleset dömping: egy OH-1-es felderítő helikoptert vesztett a Japán Önvédelmi Erők február 17-én kora délután. A forgószárnyas hajtómű problémával küszködött, ezért a személyzet kényszerleszállást hajtott a Nanki-Shirahama reptértől délre a tengeren. A két pilóta kiúszott a 100 méterre lévő partra, mindketten sérülés nélkül úszták meg az esetet. A helikopter bal szárnycsonkját fegyverrel és üzemanyagtankkal mosta partra másnap a víz, a többi részét pedig 21-én emelték ki a tengerből.
Jelentősen rosszabbul járt azon a napon Szaúdi Királyi Hadsereg, ők egyik UH-60 Black Hawk-jukat vesztették el, a rajta tartózkodó négy fővel együtt. A forgószárnyas éjjeli kiképzőrepülés közben zuhant le az iraki és kuvaiti határ közelében. Az eset okainak kivizsgálását megkezdték.
Az Angolai Nemzeti Légierő egyik An-32 teherszállítója szenvedett balesetet miközben a Malanga repülőtéren próbált leszállni február 14-én helyi idő szerint este 9 előtt pár perccel. A fedélzetén 47 katonát szállítottak, aki szerencsére mind el tudták hagyni a gépet mielőtt az a lángok martalékává vált volna.

—