Olvasóink minden bizonnyal emlékeznek rá, hogy 2013-ban a Finmeccanica cégcsoporthoz tartozó AgustaWestland helikoptergyártó vállalat csúnya korrupciós botrányba keveredett Indiában, ami egyrészt letartóztatásokat, másrészt a 12 VVIP-feladatkörű AW101 Merlinre szóló megrendelés visszamondását eredményezte. Az idén januári döntésig leszállított három helikopteren kívül a többi már nem került Indiába: kettő Nigériában kötött ki, a többi sorsa továbbra is bizonytalan. Azonban a Finmeccanica nem úszta meg ennyivel, ugyanis presztízsük olyannyira leromlott Indiában, hogy soha többet nem vehetnek részt ottani tendereken.
A védelmi tárca keddi döntése a legfőbb ügyészség ajánlására lépett életbe, és érint minden, a Finmeccanica csoporthoz tartozó vállalatot. Természetesen az általuk már elnyert szerződések teljesítésére sor kerül, illetve, ahol már ártárgyalások folynak, azokat sem szüntetik be. Így például a Selex ES által az INS Vikrant repülőgép-hordozó számára szállított, RAN-40L 3D-s L-sávú lokátorok leszállításra kerülnek, valamint az üzemeltetéssel és alkatrész-ellátással kapcsolatos szerződéseket sem mondják fel. Komoly bevételtől eshetnek el azonban az olaszok azon tender kapcsán, mely már az ártárgyalási fázisban tart, s melynek célja 16 többcélú helikopterrel leváltani a haditengerészet öregedő Sea King Mk.42A forgószárnyasait.
AW101-es kanadai kutató-mentő színekben | Fotó: AW ,
Szintén problémák merülhetnek fel a lassan realizálódó Rafale-beszerzés kapcsán: a legendásan hosszúra nyúlt MMRCA tender győzteséből tudvalevőleg első körben 126-ot szándékozik beszerezni India, viszont a francia vadászbombázó tartalmazhat olyan rendszereket, melyeket a Finmeccanica valamely leányvállalata szállít, s mivel még nincs aláírva semmilyen szerződés, így erre már vonatkozik a keddi tiltás.
A Finmeccanicának tehát el kell búcsúznia az indiai piactól, mely komoly érvágás lehet számukra, hiszen mégis csak a világ egyik legnagyobb haditechnikai importőréről beszélünk. Főként, miután az indiai kormány nemrégiben 26-ról 49%-ra növelte a külföldi cégek arányát a védelmi célú beruházásokban, vagyis mostantól több nem-indiai vállalat kerülhet ki győztesként a tenderekből.