Jövőre lesz az 1861-1865 között dúlt amerikai polgárháború lezárultának a 150. évfordulója, melyre már most zajlik a készülődés az Atlanti-óceán túlpartján: az Egyesült Államok máig legnagyobb emberveszteségével járó konfliktusában az aktuálisan 620 000 környékére tett elesett katona emléke előtt 1-1, azaz összességében 620 000 fa elültetésével, vagy dedikálásával kívánnak emléket álltani. (Az Amerikai Egyesült Államok [„Unió”] és az Amerikai Konföderációs Államok [„Konföderáció”] közötti 4 évig tartó háború elesettjeinek száma kapcsán egy pár évvel ezelőtti kutatás alapján egyébként felmerült, hogy az akár meghaladhatta a 750 000-et is.)
A fatelepítésre a pennsylvaniai Gettysburg és a virginiai Monticello között húzódó, cirka 180 mérföld hosszú Journey Through Hallowed Ground National Heritage Area területén, azaz azon régióban kerül sor, ahol a háború csatáinak jelentős része zajlott és a legtöbb áldozata esett el. A Living Legacy (Élő Örökség) project keretén belül az előkészületek után a nyitómunkálatok már 2012 végén megkezdődtek, ám a magasabb fokozatba kapcsolás csak most kezdődött meg.
A programban nagyobbrészt új telepítésű fákról van szó, de helyenként a területen már meglévő, jó állapotú fák kerülnek dedikálásra. Nem kizárólagos jelleggel, de a választás alapvetően 4 fafajtára esett: kanadai júdásfa, vörös tölgy, vörös juhar és a virginiai boróka (ismert vörös ciprusként is). Közös bennük, hogy természetesen egyik sem tájidegen, illetve mindegyik esetében jelen van a vörös szín, mely a bátorságot hivatott szimbolizálni. Éppúgy, mint a szintén dominánsan a vörös színeket prezentáló, a cserjeszintre telepítendő növényzet.
A vörös juhar, a vörös tölgy és a kanadai júdásfa ősszel vörös színekben pompázik, míg a virginiai borókának a fája a vörös. A fotón egy vörös juhar részlete látszik egyébként. —– Fotó: Jeff Dean ,
A fák mögé geoinformatikai adatbázis kerül, minden egyes fa geocimkézve lesz, ami azt is jelenti, hogy a természetesen mobil eszközökről is elérhető digitális térképen megjeleníthetőek az adott fával/katonával kapcsolatos információk. Igaz erre csak az elesettek mintegy fele esetében lesz lehetőség, lévén a polgárháború áldozatainak kiléte az esetek legalább felében ismeretlen. A többi fa a névtelen katonáknak állt emléket.
Az információk szerint mostanáig mintegy 1 500 fa került elültetésre, vagy dedikálásra – ezek egyébként már meg is tekinthetőek a program honlapján fellelhető digitális térképen (Nevesített fa esetében a jobbra mutató nyíllal nyitható le a kapcsolódó adatlap).
A programra 65 millió dollár van kalkulálva, melybe 100-100 dollárral bárki beszállhat – ezen összeg 1-1 fa telepítését és annak élete során történő gondozását/esetleges újratelepítését fedezi. Az adományozó természetesen akár név szerint is megadhatja, hogy kinek akarja dedikálni a fát, illetve ha névnek nincs birtokában, akkor választhat az Unió és a Konföderáció között.
A polgárháborúban egyébként bizonytalan számú, néhány száz magyar is részt vett, döntően az Unió oldalán. Létszámuk kevés volt, hogy például a nagyszámú németekhez és írekhez hasonlóan saját alakulatokat hozzanak létre, de személyi szinten így is kötődnek hozzájuk elismert eredmények. Az Egyesült Államokba 1914-ben kivándorolt református lelkész, Vasváry Ödön 1939-ben megjelent, „Lincoln’s Hungarian Heroes” című munkájában olvashatóak szerint az addigi kutatások alapján 9 magyar biztosan életét vesztette a polgárháborúban – nevük a szóban forgó, online elérhető könyv 33. oldalán olvasható. A 44. oldaltól meg az ABC sorrendbe szedett lista lelhető fel az amerikai polgárháborúban részt vett magyarokról.