A katonai szövetségben nem tag Svédországban egy ideje már napirendi ponton volt annak kérdése, hogy a korábbi csökkentések után a haderő kellően felkészült-e az ország védelmére. Ezen kérdés nagyjából 1 éve kapott nagyobb figyelmet, miután az Orosz Légierő gépei által szimulált támadást a svédek lényegében nem reagáltak le, a svéd légtértől pár percnyire visszaforduló „támadó” gépekre a dánoktól emelt elfogó vadászokat a NATO.

A végső lökést természetesen a közelmúlt ukrajnai eseményei adták meg – a svéd kormány ezen „nagyon nyugtalanítónak” megnevezett eseményekre hivatkozván úgy döntött, hogy az elkövetkező 10 év folyamán minden évben növelik a védelmi költségvetést. Ez kicsit konkrétabban azt jelenti, hogy 2024-ben az éves növekedés már el fogja érni az 5,5 milliárd koronás összeget, mely több lesz, mint az idei 47 milliárdos költségvetés 10 százaléka.

A megnövelt költségvetésből elsősorban a Balti-tenger régiójához, azon belül is a Gotland-szigethez kötődő fejlesztésekre fognak koncentrálni.

Az ehhez és például a korábban tervezett 60 helyett 70 JAS-39E típusú vadászbombázó beszerzéséhez szükséges összeget többek között a védelmi büdzsén belüli átcsoportosításokkal, valamint az Oroszországnak környezetvédelmi vonalon nyújtott pénzügyi támogatások megnyirbálásával kívánják előteremteni.