Oldalunkon az elmúlt évek folyamán több alkalommal találkozhattak az olvasók a számos újdonságot tartalmazó Gripen E/F névvel illetett variánssal, melyre a „lépéstartás” végett rá is fért némi frissítés. Összefoglalva a lényeget, a homályt eloszlató anyagokat itt, itt és itt találja meg, akit érdekelnének a kezdetek.

Természetesen ennél több alkalommal szerepelt az újdonságok között, jelen esetben épp azért, mert lassan lehullni látszik a lepel a svédek olykor túlmisztifikált és sajnos lesajnált deltaszárnyasáról. Az első három, tesztelésre szolgáló Gripen E törzsszekciójának szerelési munkálatai épp megkezdődtek, a SAAB illetékesei már örömmel jelentették be, hogy az öt légierő által is üzemeltetett „C” változat fejlesztési és üzemeltetési költségeinél olcsóbban fogják majd megúszni a Gripen-evolúció csúcsát rendszerbe állító vásárlók.

A lepel lehullása már annál is inkább időszerű volt, hogy egyrészt Brazíliában eme madárka nyerte az FX-2 tendert, valamint Svájc a májusi népszavazásig biztosan igényt tart a beszerzendő 22 példányra. Lennart Sindahl, a SAAB vezérigazgató helyettese egyébiránt derűlátónak tűnik, mint mondja: „bárhová megyünk, jó pozíciót tudhatunk magunkénak. Brazília esetében az együttműködés 16 éves múltra tekint vissza és egyet biztosra mondhatok, akarják a Gripent!”

A 2013 decemberében lezajlott választások után a tárgyalások még inkább elmélyültek, amely a latin ország azon igényével egészült ki, hogy kétüléses verziót is rendszerbe kívánnak állítani, egyelőre nem tisztázva, hogy speciális feladatkörrel egészülne e az arzenál vagy szimplán kiképzési célokra.

Svájc esetében a „népakarat hiánya” végett a skandináv gyártó inkább kivárásra rendezkedett be, ám az Armasuisse beszerzési ügynökséggel a háttérben már folyamatban vannak az egyeztetések. Első körben 250 millió svájci frank értékben sikerült az ellentételezés tekintetében megállapodni (a cél 300 millió volt, de ami késik, biztosan nem múlik tekintve az ellentételezés mértékét). Kezdetnek a RUAG Aviaton szállhat be a projektbe, méghozzá az elektronikus ellentevékenységet végző pilonok gyártásával, amelyek a szárny élénél lesznek elhelyezve. Ebben az évben további, svájci székhelyű beszállítókkal kíván leszerződni a svéd fél, amelynek következtében a Gripen E törzsének hátsó részei és a fékszárnyak készülnének a nyugat-európai országban.

Áthidaló megoldásként mindkét nemzet számára lehetőség van a Gripen C/D verziójának bérletére, amelynek előnyeivel látogatóink a korábbi hírekben már találkoztak. Egyelőre vizsgálat tárgyát képezi 60 példány modernizálása az NG szintjének megfelelően, erre választ (igényt?) Stockholm az évtized későbbi felére ígért.

Nos, a brazil elképzeléssel ellentétben Michael Byden vezérőrnagy elmondása alapján ők örömest megtartanák az összes kétüléses madárkát úgy 2025-2026 magasságáig, míg az összes Gripen E rendszerbe állítása be nem fejeződik. A csavar a történetben – érintve leginkább az átalakítás kérdéskörét – az, hogy a C/D Gripenek java része az A/B „ősökből” született, így nem csoda, hogy egyelőre a fejüket vakarják, hogyan is legyen meg az áhított 80 darabot számláló „új” flotta.

Félretéve a problémákat, a 39-8 és a földi tesztekre szolgáló 39-83 számú repülőgépek munkálatai javában zajlanak és a repülési tesztre készülő 39-9 komponensei is készülnek.

Nem lebecsülve az előbbi két példány jelentőségét, 2015 második felében az utóbbi levegőbe emelkedésével kezdődik meg a légi próbák időszaka, amely első körben a repülésirányító rendszerre és a repülési jellemzőkre fog korlátozódni. A rá következő esztendőben a taktikai berendezések lesznek soron következők s 2017-ben becsatlakozó 39-10 gyári számú példányt már a szükséges módosítások elvégzése után a hadrendbe álló típusokkal megegyező konfigurációban kívánják vizsgálni.

Az első szériagyártású példányt a típustanúsítványokkal egyetemben 2018-ban szeretnék letudni, s az MS21 szoftverrel együtt leszállítani a megrendelők – első körben a Svéd Légierő – részére. A gyártási kapacitás csúcspontján ama célt tűzték ki a gyártó illetékesei, hogy sikeres szereplés esetén 18 hónapon belül átadhassák a Gripen frissített változatát, legyen az teljesen új építésű vagy átépített példány.

Noha fentebb utalás történt rá, a külsőleg szinte teljesen megegyező Gripen C és E között azért van némi különbség. Először is, utóbbi némileg nagyobb lett, amelynek burkolata alatt öt darab alumínium-lítium ötvözetű „merevítőt” helyeztek el a szárny belső pontjain található fegyverfüggesztők erősítése végett. Ezen felül az új, General Electric F414G-39E típusú hajtómű végett a törzs hátsó része áttervezésre került és itt helyezték el ama másodlagos beömlőnyílást, mely a Selex Raven ES-05 AESA radar és az elektronikai ellentevékenységet végző rendszerek hűtéséért lesz felelős.

A belső tér további „átszervezésen” esett keresztül, amely egyik eleme az új futómű és annak kialakítása. Az orrfutót egyetlen, nagyobb méretű abronccsal ruházták fel, valamint a főfutók immáron a szárnyban kialakított aknába lesznek behúzhatóak, amely a gyártó állítása szerint 40%- kal több belső üzemanyagkészlet hordozását tette lehetővé és két új pilonnak is találtak helyet a törzs alatt. A 16,5 tonnás maximális felszálló tömegű gép sárkányszerkezete ennek hozzávetőleg 20%-át teszi ki, így a hivatalos kommunikáció szerint mindössze 3 tonnát nyom a mérlegen.

A 2008 májusában először levegőbe emelkedő Gripen Demo több mint 300 felszállása során 260 repült órát töltött a levegőben, melynek során a Gripen E szériákba szánt HUD (Head Up Display) üvegén keresztül szemlélhette a világot a tesztpilóta – osztotta meg a nagyérdeművel Mats Lundberg, a típusalkalmasságra és tesztelésre szakosodott részleg vezetője.

A Gripen E tervezéséhez meglepő módon a Dassault Systems CATIA nevű szoftverét hívták segítségül, mely a folyamat felgyorsítása mellett egyben szemléletesebbé és olcsóbbá tette az előállítási folyamatot.
„Ez a szoftver képessé tesz arra, hogy jövőbeni üzemeltetőinknek megmutassuk, 2023-ban mit miként is lehet megvalósítani anélkül, hogy bármiféle fejlesztést végeztünk volna. Továbbá a modellezés segítségével a C verzió 20 különböző alkatrészével szemben a radarkeret immáron egy darab megmunkálásával készül, így időt és pénzt takarítva meg nekünk. A 2009-es árakhoz viszonyítva ez mintegy 50 százalékos termelésnövekedést jelent. A 39-7 oldalszámmal ellátott példány (ismertebb nevén a Gripen Demonstrator) tervezett költségkeretének mindössze 40 százalékát „használta” fel” – nyilatkozta Lars Ydreskog, a SAAB Aerospace Operations vezetője.

Az Airbus és Boeing vállalatnak is gyártó (valamint a Dassault Neuron projektjében is résztvevő) SAAB jelenleg közel 3000 mérnöknek ad munkát, 800 dolgozónak az elmúlt két, három évben sikerült munkalehetőséget biztosítani.
„Jobban törekszünk a teljesítmény maximalizálására, mint eddig valaha és egyben a költségek leszorítására is. Sosem érjük be azzal, amink van, mindig új kihívást keresünk” – tette hozzá Ydreskog.

Ez a szemlélet vezethetett oda, hogy terveik szerint (az amerikai T-X tenderen való sikeres megmérettetés mellett) a Gripen C/D 4000 tesztrepülésével szemben az E variáns tökéletesre csiszolásához már elég lesz 1200 is.

Magyarország, Csehország, Svédország, Dél-Afrika és Thaiföld flottája mindeddig 203 000 repült órát tudhat maga mögött, s az eddigi tapasztalatok alapján egy óra 7560 dollárt kóstál. Az elkövetkező 20 évben további 350-400 darabot kívánnak értékesíteni nem kevés országnak: Belgium, Indonézia, Dánia, Lettország, Litvánia, Peru, Fülöp-szigetek, Finnország, Portugália, Szlovákia, Észtország és Botswana a „célpont”.

Mindenek előtt azonban a SAAB tekintete Brazília és Svájc mellett Thaiföld felé fordul, ahol a 12 példányos géppark bővítését szeretnék az illetékesek nyélbe ütni.