A Gázai övezet területéről kilőtt lövedékek (jobb esetben kizárólag) sok fejfájást okoztak Izrael állam döntéshozóinak, melyre anno szintén a RAFAEL kínált megoldást. Tel-Aviv „Phalanx-rendszerét” pár évvel szolgálatba állítása után megálmodója már nyugdíjba is küldené a haderőnek ajánlva a kor még csak gyerekcipőben járó legmodernebb technológiájával.

Nem esszük azonban olyan forrón a kását, mivel egyelőre „csak” egy ötödik védelmi ernyő létrehozásáról van szó, ami valószínűleg nem csak az Iron Dome kiegészítésére szolgál, hanem élesben is vizsgálhatják majd a rendszer életképességét.

Az anno amerikai segítséggel létrehozott és pénzügyi gondokkal küzdő légi- és rakétavédelmi rendszer „kiegészítésétől” ugyanazon feladatkörnek való megfelelést várják, ám hozzá teszik, hogy „nagyon rövid távolságon”.

A határmenti közösségek és katonai létesítmények „védelmét biztosítja az Iron Beam rendszer, mely a RAFAEL által fejlesztett HELWS (High-Energy Laser Weapon System – Nagy Energiájú Lézerfegyver Rendszer) berendezést alkalmazza feladata ellátáshoz. Az Iron Beam a HE (High Energy) sugár irányított „besugárzását” alkalmazza a célok semlegesítéséhez, melyek lehetnek rakéták, tüzérségi lövedékek, pilóta nélküli eszközök (C-UAV- Counter-Unmanned Aerial Vehicles), aknavető lövedékek és felszíni célpontok is” – közölte a RAFAEL kommunikációs részlege.

A februárban megrendezésre kerülő „Szingapúr Airshow keretében mutatjuk be az Iron Dome és MIC4AD eszközökön felül a legújabb fejlesztésünket, mely az Iron Beam nevet fogja kapni, mivel a célleküzdéshez irányított energiájú fegyvert alkalmaz. A szilárdtest lézer bevetésével egy olyan berendezést kapunk, mely az Iron Dome-nál kisebb hatótávolságban képes operálni, ám minimális járulékos kárt és környezetterhelést okoz, valamint a megtámadott célon kívül nem jelent veszélyt a légiforgalomra sem” – nyilatkozta Joseph Horowitz, a RAFAEL Marketing and Business Development vezetője, amely az Air Superiority Systems részlegén belül helyezkedik el.

Az Iron Beam egy moduláris felépítésű mobilizálható eszköz, mely rövid hatótávolságán belül egy sortűz által nyújtott kihívásoknak is képes megfelelni. „A berendezés elfér egy konténerben és a nyomtávja mindössze akkora, mint egy önjáró lövegnek” – magyarázta Horowitz.

A 90’-es években tesztelt közös amerikai-izraeli fejlesztésű NAUTILUS eszközzel szemben az Iron Beam úgy képes több célpont leküzdésére, hogy ehhez a szükséges energiát mindössze egy generátornak kell biztosítani és a korábbi, kémiai alapú irányított energiájú fegyverekkel szemben minimális környezetterheléssel bír. Mindezen felül egyértelmű, hogy más, pontvédelemre szolgáló fegyverrendszerrel ellentétben nem a fenyegetés mértéke szerint osztályoz, hanem minden célpont leküzdésére törekszik (ami az Iron Dome és Izrael kapcsán mondjuk meg őszintén, nem hátrány).

A rendszer kritikusai természetesen a gazdasági mutatókat hozzák fel, ám „nem igényli a hagyományos platformokkal szemben a lőszerutántöltést, működése mindössze az energiaellátáson múlik. Az Iron Dome és a David’s Sling (Dávid Parittyája) biztosítja a „nehezebb” és távolabbi célpontok megsemmisítését, míg az Iron Beam a közel-körzet biztonságáért lesz felelős, amely az MCI4AD irányításával maximális lefedést biztosít” – világosított fel Horowitz.

Az izraeli törekvés nem kirívó kategóriájában, mivel mind az amerikai, mind az európai kontinensen igyekeznek a lézertechnológia előnyeinek kiaknázására. Ezek közül a legígéretesebb a White Sands lőterén bizonyított HEL-MD elnevezésű lézerrendszer, melyet a Boeing fejleszt, ám a célként kitűzött 100 kW teljesítményt még ez az eszköz sem érte el (sőt a felét sem sikerült). Az európai (MBDA, Rheinmetall) vállalatok termékei pedig még erősen a prototípus fázisában mozognak, de ne felejtsük el, hogy a fentebbi országoké is.

Eme sorokban az Iron Dome, David’s Sling, Arrow 2 és Arrow 3 utódjáról olvashattunk, mely váltás idővel biztosan meg fog történni és a folyamatban lévő programok számának fényében egyértelmű, hogy a törekvés (remélhetőleg) a közeljövőben ki fog fizetődni és a lőpor feltalálásához hasonló generációs lépésnek lehetünk majd tanúi.